Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
34 Független Budapest Budapest, 1934 december 19. Harminc esztendő alatt 3.800 százalékkal emelkedett az adóbehajtási munka írta: Honffy Lajos kal, a hátiak száma 73%-kal, a lakások száma 57%-kal, a szabad foglalkozásúak száma (akik az adókezelésnek a legtöbb munkát adják) csak 25%-kal szaporodott, mint az alábbi táblázat feltünteti: 30 évvel ezelőtt: - most: A népesség száma 733.358 1,-004.772 A háza k száma 16.254 28.110 A lakások száma 115.114 244.251 A szab adfoglal k oz ásó ak száma: 59.358 , 73.955 Ha tehát a munka szaporodása kongruens lenne a szaporodáson átmenő 'összes tényezők adatainak változásával, úgy egy tér mész ©tjéé munkafejlődéssel állanánk szemben. A munkának alább több k-irivó százalékkal jelzett aránytalan emelkedése azonban — mint mondottam — független a székesfőváros természetes fejlődésétől, aminek oka. az adóhivatalok munkájának drf fér e nei álódiás a. Új adók keletkeztek, melyek vagy új osztályok felállítását tették szükségessé (forgalmi adók), vagy a meglévő osztályoknál igényelték új kezelési forrnák létesítését (jövedelem-, vagyonadó, iruségadó, fogyasztási adó, rendkívüli pótlékok, egyházi adók stb.). Az államháztartás és az összes közháztar-tozások igényei a megoldandó közfeladatok szaporodásával párhuzamosan természetesen rendkívül megnövekedtek, ami az osztályok behajtási szerveire alig elvégezhető tömegű munkát zúdított. Az adókon kívül mintegy 80 egyéb- különböző jellegű közkövetelést hajtanak be az osztályok, ső-t már a 100 P-n alul-i .magánköveteléseket is. Ilyen irányú megkeresés áz ú. n. »idegen hatóságoktól« köziéi 800.000 érkezett a múlt évben, az emelkedés a 30 év előtti állapottal szemben 3.S00 százalékos. Érdemleges zálogolás volt 1902-ben 37.846, most közel 400.000 darab, a zálog olásra kiadott jegyzőkönyvek száma, közel egymillió. A számadatok tömegével lehetnie itt még 30 nehéz munkában eltelt esztendő hű képét nyújtani, de osiak azt említem még meg, hogy az adószervek a 30 év előtti 41,090.000 korona helyett, ma már évi 226,033.100 pengő bevételt kezelnek. És ezt a nagy összeget egy 30 év alatt nagyon megváltozott adózóközönségtől hajtják be. Mert hát a 30 esztendő nem múlt el nyomtalanul a generációk idegei felett sem. Az adózóképesség is természetszerűen hanyatlott. A volt polgármester úr nemrég kimutatta, hogy minden ötödik ember közsegélyből él. Hiszen régebben sem szerettek -adót fizetni. Nálunk sem, másutt sem. Szidták az adószedő államot, vagy adomákat mondtak az adózásról. »Vitám et sanguinem, séd avenam non«. De azért mégis nyugodtan fizettek. Bírtak is. Jobb volt az anyagi képesség, jobb volt a készség és jobb volt az ideg. Ma? De hát nem erről akartunk elmélkedni a karácsonyi harangok kondulása közben. Csak visszatekinteni és emléke zése in két az idők értékszitáján átszűrni. És arra gondolni, hogy a munka friss örömével fogjuk megkezdeni az új esztendőt, melyben ismét a legjobb tudásunk szerint akarunk munkálkodni a Bizonyára ez a terve a Független Budapestnek is. közjó érdekében. 200.000 kiszállás évenkint Irta: LVossata Sándor tanácsnok Wossala Sándor A székesfőváros alkotó tevékenységének egyik legérdekesebb és mondhatnám leginkább figyelemmel kísért fejezete a magasépítés. Annak a hatalmas vagyonnak a karbantartása, tatarozása, amit a főváros épületei képviselnek, teljesen igénybeveszik egy 150 tagból álló ügyosztály munkaerejét; az az állandó bensőséges érdeklődés és a velejáró kritikai szellem pedig, amivel a székesfőváros közönsége az ügyosztály ügykörébe tartozó közmunkákat kíséri, valóban nagy rátermettséget kíván az azokkal foglalkozó tistzviselőktől. N©m hiszem, hogy volna még eg'y ügyosztály, amelynek munkaköre annyira igénybevenné tisztviselőinek munkaerejét, mint éppen a magasépítési ügyosztály. Ha elgondoljuk, bogy az ügyosztály ügyköréhez tartozik mintegy 400 közoktatásügyi épület, 500 bér- ház, kislakásos telep és szükséglakás, 1120 népjóléti intézmény körébe tartozó épület, 120 katonai célú épület, 80 kegyúri épület, 170 közegészségügyi épület, a közélelmezés ügykörébe tartozó 600 épület, továbbá az állatkert, a fővárosi közigazgatási épületek, a fuvartelepek, múzeumok, tűzőrségek, fürdők és egyéb más épületek, úgy megállapíthatom, hogy legalább 350(1 épületnek a karbantartását és tatarozását kell az ügyosztály tisztviselőinek ellátni és ha figyelembe A^essziik azt a körülményt, hogy egy-egy épületnél 36 különböző munkanemet különböztet meg a magasépítés és ezen munkanemek mind,egyike legalább kétévenként egy-egy épületnél előfordul és figyelembe véve azt is, hogy egy-egy munkanemmel kapcsolatban legkevesebb 3—4 kiszállást kell a munka végrehajtásával megbízott tiszt- viselőnek teljesítenie, úgy hozzávetőleges számítással megállapíthatom, hogy ügyosztályom tagjai évenként legkevesebb 200.000 kiszállást teljesítenek. Az ügyosztályra az előbb említett tevékenységen felül még igen nagy feladatot ró az új építkezések lebonyolítása és a tervbevett új építkezések terveinek és költségvetésének az elkészítése. Dacára a mostani nehéz gazdasági viszonyoknak, a székesfőváros igen élénk tevékenységet fejtett ki intézeteinek és intézményeinek továbbfejlesztésénél. Hogy csak a főbbeket említsem meg, a folyó év folyamán A^égezte el az ügyosztály a Szent Gellért- gyogyíürdő téli úszodájának a létesítését, a szociálpolitikai szempontból oly fontos városszéli telep továbbfejlesztését, a Budavári Koronázó Főtemplom Mátyás tornyának újraépítési munkálatait, amelyek még a .jöivő őszre is átnyúlanak, a Rudas-fürdő átépítését és modernizálását, továbbá igen fontos építkezéseket végzett a közoktatásügy terén is, folytatta a már múlt év’ben megkezdett népligeti sportpálya építkezését, megkezdte a Fenyves üti, Sopron uccai és Horthy Miklós úti ríj iskoláknak az építését, valamint a székesfővárosi kórházak modernizálását. Az ügyosztály munkaprogramja nem merül ki azonban a meglevő fŐA'árosi épületek tatarozásával és átalakításával és az előbb említett új épületek létesítéséArel, hanem kidolgozta azt a munkaprogramot is, amely alapjául fog szolgálni a rendes éAú karbantartási munkálatokon felül a jövő évi tevékenységnek. Így foglalkozott az ügyosztály a városszéli telep továbbfejlesztésének gondolatáA-al, a Rókus-kórház újraépítésével, a Szent János-kórliáz barakképületeinek szülészeti pavillonokká való átépítésével, továbbá az Erzsébet leánylíceum felépítésével, amelynek tervei és előkészítő munkálatai már. mind készen vannak. Állandóan foglalkozik az ügyosztály még az utóbbi időben oly sokat emlegetett távfűtés gon- dolatá\ral és ha a gazdasági körülmények kedvezően alakulnak, úgy ezt a problémát is megoldják a közeljövőben. Igaz, hogy a mostani nehéz gazdasági viszonyok és a főváros pénzügyi helyzete nem alkalmas arra, hogy az ügyosztály nagyobb tervek megvalósítását hozza javaslatba, mégis foglalkoznia kell olyan tervekkel is, amelyek megvalósítása csak a késői jövőben történhetik meg, mert esetleg a gazdasági helyzet javulásával és a fővárosnak, mint fürdővárosnak továbbfejlesztésével kapcsolatban az ügyosztálynak készen kell lenni arra, hogy a változott körülményekhez képest már kész tervekkel álljon élő, amelyek hivatva lesznek szeretett fővárosunk nívójának és kultúrájának emelését előmozdítani. Mint az elmondottakból is kitűnik, a magasépítési ügyosztály tevékenysége igen számottevő a székesfőváros adminisztrációjában és ha a fönnálló pénzügyi nehézségek nem gördítenének akadályt az ügyosztály tevékenységének útjába, úgy igen sok szép gondolatot és tervet tudna az ügyosztály megvalósítani, amelyek föltétlenül díszére válnának kenyéradó gazdájának, a székesfővárosnak. December 19-én, 23-án, 26-án és 30-án délután %3 órakor iigetőversenyek MAGYAR GYÁRTMÁNY HULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, III., Bécsi-űt 88. szám. Telefon i 62—S—66. A Független Budapest bizonyára elégikus hangulatban tekint vissza az elsuhant 30 esztendőre, három lelkes évtized munkájára es bizonyára jóleső érzéssel tölti el az a meleg- elismerés, mely őt az ünneplés szép óráiban kíséri a várospolitika hadszínterén és a kurnmu- nális élet minden munkaterületén, hittel és mély városszeretettel kifejtett munkálkodásáért. Szent Karácsony ünnepén, év- változás előtt rendesen csak egy esztendő munkájára szoktunk visz- szatekinteni. A Független Budapest Honfiú Lajos Szép jubileuma azonban a múlt nagyobb távlatába való visszatekintésre késztet. Mi volt, hogyan volt itt minden 30 esztendővel ezelőtt, amikor először küldték széjjel a Független Budapest példányszámait? A székesfőváros különféle intézményei milyen állapotban, a fejlődés milyen fokán voltak és milyen különböző változásokon, átalakulásokon mentek azóta keresztül? Mi mindjén nyert azóta nemes páti- mát, ahogy patinás minden amiből egy nagy múlt beszél felénk és ami felé a hagyományok kegyeletes tisztelete árad. Bizony sok minden megöregedett azóta, ahogy kissé megöregedtek azok is, akiknek már módjuk van 30 esztendőre visszatekinteni. És mégis én — aki visszaszálló gondolataimban a székesfőváros adóigazgatásának 30 esztendejénél időzöm — valahogy úgy látom, hogy mialatt a személyek meg tudnak öregedni, azalatt viszont az intézmények meg tudnak fiatalodni. Talán a személyek öregedése árán. Mert látok egy 30 év előtti megöregedett, megmerevedett adókezelési rendszert, egy lassú, nyugodt ütemű adóigazgatást, akkor már előző 30 év patinájával. Minden egyforma, minden csupa séma, csupa sablon hosszú éveken át. Minden ugyanúgy ismétlődik, azonos tempóban, változatlan módszerek, érintetlen rendszerek mellett. Csendes idők iramtalan, lendületnélküli munka élete volt ez. (Pedig akkor is volt szorgalom, tehetség, nemes ambíció eb munka is volt elég!) Ez a megmerevedett, megöregedett adókezelési és adóigazgatási rendszer az elmúlt három évtizeden át bizoriry/ megfiatalodott. Bá nem lehetne ismerni. Lüktető ritmus, lázas munkatempó, szüntelen forgalom. Cseng a telefon, kattognak és zakatolnak a különböző munkagépek. A központi igazgatás, mint lendítőkerék hozza mozgásba az osztályok munka- mechanizmusát. Harminc évvel ezelőtt a központi adóhivatal 10 osztályt igazgatott. Ma 30 osztályt, 18 mellérendelt ellenőrzéssel, 45 kirendeltséggel és 18 báreázó állomással. Az adónemek megszaporodtak. Az adókezelés úgyszólván átlényegült. Napról-napra jelentek meg változó rendeletek ég máról-holnapra születtek új törvények, amikhez szintén máról-holnapra kellett berendezkedni. Az a dók ez elésnek szinte akklimatdzá- * lódnia kellett a rendkívüli idők változásaihoz. A régebben csak körülhatárolt területen működő adószervek tevékenysége a rendkívüli feladatok megoldása folyamán érintkezésbe került a gazdasági élet különböző tényezőinek munkájával. A sematikus munka helyébe, szétágazó tevékenység és minősített munka, került, mely nemcsak az adójogszabályokban és a szakstúdiumokban t7aló elmerülést igényelte, hanem a legkülönbözőbb törvények ismeretét is. Mindezzel párhuzamosan a munkaanyag soha el nem képzelt mértékben megnőtt. Az adófőkönyvi számlák számában a szaporodás még természetszerűen nem kirívó, itt az emelkedés csak 72%-os. (171.040 számla helyett 294.454.) Az évi naplótételek (tehát a befizetések) száma azonban már 194.335-ró! 1,012.467-re szökött fel, a szaporodás 421%"os. A'em kerülnének ezek az adatok egy cikk' keretébe, ha a szaporodás normális lenne, hiszen feltételezhető, hogy bizonyos szaporodás a legtöbb intézmény kezelésében beállott. Nem felel meg azonban az adóigazgatásban jelentkező szaporodás a székesfőváros anyagi és értelmi fejlődésével járó természetes gyarapodásnak. A székesfőváros népessége 30 esztendő alatt 3S%-