Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934 december 19. Független Budapest :*r> A főváros! Könyvtár budapesti tfuiiltanenyCnek fejlődése irta: Dr. Enyvvárí Jenő Ünnepi számunk tartalma nem volna teljes, ha elmulasztanék a megemlékezést a főváros legnagyobb kulturális intézményéről: a Fővárosi Könyvtárról, amelynek kialakulása és teljesítménye a főváros művelődésének legélénkebb bizonyítéka. A Fővárosi Könyvtár működéséről már sokszor írtunk. Utaltunk a könyvtár egyedülálló fejlődésére, a közigazgatással és tudományos élettel való szoros kapcsolataira, meg a könyvtár és az olvasó közötti viszony kialakulására. Ez alkalommal azzal a kérelemmel kerestük fel Enyvvárí Jenőt, a könyvtár igazgatóját, hogy a könyvtár fejlődéséből a főváros lakosságát különösen érdeklő adatokkal álljon rendelkezésre. — A Fővárosi Könyvtár teljesítményét kimerítően bajos egy közlemény keretében ismertetni — kezdte Enywári igazgató. A könyvtár működéséről, amelynek oly sok ága van, időről-időre évkönyveink és egyéb kiadványaink útján úgyis tájékoztatom a főváros lakosságát. Most csak a könyvtár várostörténeti, ú. n. budapesti gyűjteményének kialakulásáról kívánok adatokat közölni. — Tudvalevő, hogy csonka országunk egyetlen könyvtári gyűjteménye, amely a helyi kutatások szolgálatában áll, a Fővárosi Könyvtár budapesti gyűjteménye. A gyűjtemény alapítása egybeesik a könyvtár létesüléséVel (1893). A Fővárosi Könyvtár ugyanis már kezdettől fogva legfontosabb céljául tűzte ki, hogy általános érdekű gyűjteményei mellett a helyi művelődés múltjának és jelenének tüzetes megismerésére külön gyűjteményt állítson föl. A gyűjtemény története és jelentősége azonban csak az utolsó 15 évben alakult ki. /Mint hazai viszonylatban egyedülálló intézménynek, elsősorban feladatkörét, a gyűjtés anyagát és technikai rendszerét kellett főkép. gyakorlati szükségletek alapján kidolgozni. — A Főváros Könyvtár történetének első, a világháború befejezéséig tartó korszakában a gyűjtemény megszervezésére tulajdonképpen nen; került sor. A budapesti gyűjtemény állománya 19211-ban mintegy 17.500 kötetből és füzetből állott; az állomány javarésze .azonban a gyűjtemény törzsanyagával csak távolabbi kapcsolatban álló értesítőkből, közigazgatási, ipari és kereskedelmi vonatkozású nyomtatványokból állott. Hiányzott a gyűjtési kör pontos meghatározása és ezért inkább nem a budapesti gyűjtemény keretébe kerüllek azok a jelentős vár őstörténeti vonatkozású müvek, amelyek címlapjaiból a budapesti, vonatkozások nem voltak kiolvashatók. Ma a budapesti gyűjtemény gyűjtési körébe tartozik a fővárosi vonatkozású irodalom minden részleteiben az ősnyomtatványok korától a mai napig. Ennek a könyvauyagnak felkutatása, összegyűjtése és feldolgozása állandó irányított munkát igényel. Hiszen az úgynevezett mono-gráfi- kus irodalom csak egy kis része a széleskörű gyűjtési körnek. Idetartoznak az ú. n. kis nyomtatványok, amelyekből a helyi művelődésnek sokszor elrejtett adatait olvashatjuk. Idetartoznak a térképek és helyszínrajzok, amelyek főképpen a topográíiiai kutatásnak vannak nagy segítségére. A gyűjtemény keretébe tartozik az időszaki és napi sajtó irodalma is, amely kaleidoszkópszerűen mutatja be a helyszínen lejátszódó fontosabb és apró-cseprő eseményeket is. A helyi grafika fejlődésére igen tanulságosak a fejléccel ellátott használati nyomtatványok (kereskedői és alkalmi nyomtatványok), amelyek a kor ízlésére értékes adatokkal utalnak. Ennek az anyagnak a felkutatása ma már nagyon nehéz feladat, hiszen természeténél fogva a gyors elkalló- dásra vannak szánva. A gyűjtemény körébe tartoznak a színházi és zenei nyomtatványok is. A színlapok, színházi évkönyvek, zenei kiadványok sokszor egyéb írott forrás hiányában kitűnő szolgálatot tesznek a művelődés két fontos ágának megismerésére. Fagyon fontosak a várostörténeti könyvgyűjtemény keretében a kalendáriuomk és almanachok is. Az irodalomnak ez az ága irodalomtörténetünk sik sívár korszakában egyedül volt virágzó. Maga a tapasztalat azt mutatja, hogy a helytörténeti gyűjtemény nem nélkülözheti a sokszorosító művészet helyivonatkozású alkotásait. A Fővárosi Könyvtár már évekkel azelőtt elhatározta, hogy a városok képét mutató metszeteket és általában a helyi vonatkozású sokszorosító művészet alkotásait összegyűjti és ma már mintegy 450 önálló lappal rendelkezik. Hasonló célzattal létesült a gyűjtemény keretében a fényképp yüjtem'lny is. Az önálló illusztrációk anyaga azonban önmagában nem lehet kielégítő; de itt vannak régi folyóiratainak és várostörténeti anyagot tartalmazó monográfiáink, amelyekben szintén hatalmas városi vonatkozású képanyag rejlik. A Fővárosi Könyvtár ma már a budapesti vonatkozású képeknek szakrendbe állított pontos katalógusát bocsáthatja a kutatás rendelkezésére*. A gyűjtött könyvtári anyag feldolgozásával kiszedésül az a feladat, amelyet a gyűjtemény maga elé tűz. A helytörténeti gyűjteménynek fontos feladata, hogy az. egyes tárgyakra vonatkozó kutatást a monografikus, periodikus, stb. irodalomban szétszórt anyagnak.részletes kicédulázásával és szakrendbeli csoportosításával megkönnyítse. Ez a munka természetesen önmagában is több' generáció számára nyújt bőséges munkaalkalmat, hiszen még a kimondottan budapesti vonatkozású munkák is a bennük tárgyalásra kerülő részletkérdések szempontjából- részletes feldolgozásra szorulnak. Messze vagyunk még attól, hogy megközelítően is teljesnek mondhatnák mind a gyiijfiindennemu hűsszükségSetünkef vásároljuk állandóan Lengyel Hentesárűgyár Df H S vl budapesti üzleteiben! /., Krisztina-tér 2. Tel.: 517-90 11., Margit-körút 6. 514-82 IV., Haló-utca 3. 821-16 V., Berlini-tér 7. 172-34 VI., Hunyadi-téri csarnok 315-78 377-51 340-44 VII.,Király-utca VII., Tkököly- 20. Gyár és központi iroda: IX., Páva-u. 11 Áraiban lenn * minőségben fenn! 356-74 tés, mind a feldolgozás szempontjából a várostörténelini gyűjteményre váró feladatokat. Addig is, míg legalább bizonyos történeti korok szerint nem dolgozhatjuk fel teljesen várostörténelmi nyomtatványainkat, a budapesti gyűjtemény gondoskodik arról, hogy bizonyos aktualitással bíró és a kutatás szélesebb körét érintő bibliográfiai anyagát, közrebocsátsa. A katalógusok teljes kiépítése és a munkarend rendszeres végrehajtása a rendelkezésre álló szakmunkaerők számától függ. Ma a gyűjtemény 34.000 kötetből és kis nyomtatványokból álló anyagát a gyűjtemény hat tisztviselője végzi. Az évi gyarapodás 1200—1300 kötet körül mozog és legalább &—5 ezerre tehetjük a katalóguscédulák évi, gyarapodását is. A gyűjtemény értékelését és használhatóságát főkép az állandó emelkedő forgalom mutatja. Míg 15 évvel ezelőtt napi 5—6 kötet volt az átlagos forgalom, ma ez a szám 40—50-ig emelkedett. A gyűjtemény igen sokszor szolgál részletes felvilágosítással a közigazgatásnak és a helyi kutatás minden ágára nagy könyvanyaggal rendelkezik. Mindezekkel a főváros múltjának és jelenének megismertetését és a helyi kultúrából fakadó tradíciók ápolásának célját kívánjuk szolgálni. ELOLVADOK A GYÖNYÖRŰ' SÉGTŐL, MERT _ NIKOTEXET SZÍVHATOK Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili., Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 $00» S. SÁNDOR es TÁRSA Elektrotechnikai vállalat es vastömegáru üzem Budapest, VI., Dózsa ucca 51-53. sz. Teleion: 23-2-74 Krausz és Schöffer mindonnemű épület- és asztalos-faanyagok telepe és parkettázást, vállalata Budapest, V., Vág u. 7. sz. Tel: 91-8-14 GERÓ LÁSZLÓ vízvezeték, központi fűtés, egészségügyi berendezések és épület-bádogos munkák vállalata. Tel. 97-5-29, VII, Columbus-u. 14 Ház és Ingatlan Rt. DÉLEGYHÁZAI HOMOK- ÉS KAVICSBÁNYA VÁLLALATA Központi iroda: Budapest, II., Eszter ucca 4. Telefon: 55-S-59 Vezérképviselet: Budapest, V., Pozsonyi út 14. Telefon: 14-3-08 Szállít: Tiszta iszap- és agyagmentes homokot, osztályozott kavicsot és betonkavicsot. Bányatelep: Délegyháza (Budapest melletti Budnnest—Kelehiai frivnnnlnn
