Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-07 / 45. szám
Budapest, 1934 november 7. Független Budapest o Megszigorították a tanoncoktatást A kerületi közigazgatás reformja Felállítják az új XIV. kerületet Megbüntetik a mestereket, ha a tanoncok nem járnak pontosan az iskolába Az iparostanoucok iskoláztatásával kapcsolatban a pedagógusoknak sok a panaszuk. A fáiadsá- gos munka ugyanis legtöbbször kárba vész, mert a tanoncok nem járnak pontosan iskolába. Vagy a mesterek nem engedik őket az iskolába, vagy a ta- none blicceli cl a tanórákat. A hatóságok újabban igen szigorúan kezelik ezt a kérdést és szigorúan büntetik a tanoncok mulasztását, elsősorban a mestereken keresztül. A budapesti kir. tanfelügyelő szükségesnek tartotta, hogy a tanoneoktatás terén pedagógiai szempontból további megszorításokat tegyen. Külön rendeletben tette kötelezővé a pontos iskolába járást és a tanítási idő kellő kihasználását. A rendeletben megtiltotta a tanfelügyelő, hogy egyes tanonciskolák különböző címeken szünetet tartsanak. A tanonciskolákban ezentúl csak akkor lehet szünet, amikor a többi iskolákban. A tanítási órák minél jobb kihasználása érdekében a kirándulási napokat is redukálni kell, bár kétségtelen, hogy a tanulmányi kirándulások és az ifjúsági színielőadások /gén hasznos szolgálatot tehetnek a tanoncok dó irányba vezetésére. Miután azonban a tanoncok csak heti két fél napot járnak iskolába, ezt az időt minél jobban ki kell használni a tanítás céljaira. Az iskolák órarendjét is úgy állapítják meg, hogy a tanítási idő minél jobban kihasználtassák. Most az a helyzet, hogy sok tanóra a helytelen tanrendösszeállítás folytán összeütközésben van egymással. Nem engedi meg a tanfelügyelő, hogy a tanórák helyett, illetve azok keretében népművelődési előadásokat tartsanak. Többször előfordult ugyanis, hogy a kötelező órák helyett misszió« nővérek és népművelési előadók tartottak előadásokat. A tanfelügyelő elismeri, hogy ezek az előadások az iparostanone ifjúság számára tudásuk kiegészítése és jellemkifejlesztése érdekében nagy segítséget jelentenek, mégsem tartja megengedhetünk, hog-y ezeket az előadásokat a heti 9 órás rendes tanidő keretében rendezzék. izzószál révén TUNGSRAM n OUPLASPIRÁLLÁMPA U DEKALUMEN SOROZATBAN A kerületi elöljáróság! adminisztráció reformja a közeljövőben tető alá kerül. A polgármester, az elöljárói kar, a tisztiügyészség és az elnöki ügyosztály közreműködésével elkészítette és néhány nappal ezelőtt a belügyminiszterhez felterjesztette az elöljárósági törvény tervezetét és ebben lényeges változtatásokat javasolnak a mai állapotokkal szemben. A kerületi elöljáróságok működési hatáskörét a legtöbb vonatkozásban kiterjesztik, viszont a központi ellenőrzést hatékonyabbá teszik. Általában az a törekvés, hogy azokban az ügyekben, ahol a közönséggel közvetlenül kell érintkezni, minél nagyobb működési terület jusson u kerületnek, a központ pedig az általános érvényű ügyekkel foglalkozzék és a felügyeletet gyakorolja. Lényegesen egyszerűsíteni is fogják a kerületi közigazgatást. A főváros a felterjesztésben arra kéri a minisztert, hogy a kerületi közigazgatás reformjára vonatkozó törvényt mielőbb terjessze a parlament elé és tegye lehetővé a törvény sürgős életbelépését. Az új elöljáróságok felállítása is folyamatban van. A főváros a jövő év elején szándékozik felállítani az új XIV. kerületet. A Róna uccai városi bér- liázban rendeznék be a kerületi elöljáróság hivatalait miáltal olcsón és a körülményekhez képest célszerűen is oldják meg a bérkérdést. Természetesen ez csak ideiglenes elhelyezkedés lenne, mert amint a főváros anyagi helyzete megengedi, az új kerület számára önálló székházal fognak építeni. Ebben a kerületben is felajánlottak ugyan a fővárosnak egész sereg házat az elöljárósági székház céljaira, azonban már , megelégelték a vásárlásokat, hiszen rövid időn belül j egymásután két elöljárósági székházat vett a főváros. A XIV. kerület működésének megindulása márciusra van tervbevéve. Nehézséget okoz a személyzet kérdése, miután egyetlen hivatal sem akar alkalmazottakról lemondani, már pedig egy új kerület közigazgatása legalább 40—50 alkalmazottat igényel. Az új kerület vezetésével Schmaderer Oszkárt bízná meg a polgármester. Általában a kerületek élén hamarosan túlsúlyban lesznek a főjegyzők. A nyugalombavonult Muzsikó István elöljáró helyére is tíattlay Imre főjegyzőt állította a polgármester a IX. kerület vezetői minőségében. A közeljövőben még két elöljáró vonal nyugdíjba és ezek helyett is főjegyzők veszik át a kerület vezetését. A kerületi főjegyzők nagyon el vannak keseredve, mert előmeneteli Viszonyaik leromlottak. Legutóbb is 5 tanácsnoki állás közül csak egyet töltöttek be kerületi főjegyzővel és a most üresedésben lévő tanácsnoki állásokra, amelyek elöljárók nyugalombavonu- lásával üresedtek meg, ismét két központi főjegyző m ég választását kombinálj ák. A Lágymányost és Kelenföldet egybefoglaló XI. kerületnek Szent Imre város névre keresztelése további névváltoztatási akciót indított meg. Kőbányáról indult ki a mozgalom, hogy e kerület elnevezését Szent László város-ra változtassák. Ennek a mozgalomnak úg-ylátszik nem lesz eredménye, mert Kőbánya neve már begyökeredzett a köztudatba, sőt a söripar révén nemzetközi fogalommá is lett és emiatt I az illetékesek nem tartják teljesíthetőnek ezt a kí- I vánságot. Együttes biztosítási alapot terveznek a megyei varosok Évi egymilliói fizetlek eddig a biztosítóknak, amelyektől alig kaptak vissza valamit kártérítés leiében A városok biztosításának ügyéről, amellyel a Független Budapest állandóan és behatóan foglalkozik, a szakkörökben sok szó esik. Még ebben az évben döntenek a vidéki városok az ez év végén lejáró biztosítási szerződések sorsáról. Legújabban az az érdekes ötlet merült fel ezen a téren, hogy át kellene térni a külföld egyes államaiban divatos egymás- közti biztosításra, ami tulajdonképpen az önbizlosí- tás egyik szélesebb alapokra fektetett formája. A mai viszonyok között ugyanis a városok nem alakíthatnak önálló önbiztosítási alapot, mert nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi fedezettel, illetve biztosítási alappal. Ha ellenben közös alap létesülne, melybe az összes városok teljesítenének fizetéseket, ez már az első két évben olyan erős lenne, hogy nyugodtan rá lehetne bízni a városok vagyonát. Ha valamelyik városban tűzkár történik, úgy a kárt ebből a közös biztosítási alapból térítenék meg. A magyar városok, a fővárossal együtt, csupán tűzkár biztosításokra évente közel egy milliót fizetnek ki, amivel szemben a visszafolyó kártérítés alig 100.000 pengő körül van. A biztosító társaságok tehát a befizetett díjtételek 90%-át haszonként könyvelhetik el. Igaz viszont, hogy a városok biztosított vagyonértéke 944 millió pengőt tett ki és egy nagyobb elemi csapás érzékeny veszteséget okozhatna. A több évre visszamenően összeállított statisztika azonban azt mutatja, hogy a káresetek mindig igen jelentéktelenek voltak és a visszautalt kártérítések sohasem haladták meg a befizetett díjak 20%-át. A városok kölcsönös, közös önbiztosítási rendszerét olyan módon is elképzelik, hogy esetleg az állam nyújtana garanciái olyan nem várt esetekre, amikor a véletlen szerencsétlenségek folytán nagyobb károsodás történik, mint amilyet a közös ön- biztosítási alap elviselhet. Rámutatnak arra, hogy egyes állami intézmények, mint a MÁV és a katonai kincstár szintén önbizl ősit ásít ást tart fenn, részben pedig egyáltalán nem biztosít és az ezeknél előforduló károk megtérítése is az állam terhét jelenti. A tűzkárbiztosítás mellett különösen a szavatossági és az autóbiztosítások terén volna érdemes áttérni az önbiztosításra, mert ezeknél a biztosítási fajoknál a városok fizetési és kártérítési aránya még feltűnőbb a biztosító intézetek javára. A közeli napokban fog eldőlni, hogy a magyar városok milyen döntést hoznak biztosításaik kérdésében. Nagy izgalommal figyelik a kérdés alakulását az érdekelt biztosító társaságok is. A szakkörök igen melegen pártoljál; a közös központi önbiztosítási alap megszervezésének tervét és nincsen kizárva, hogy az létre is jön. Évente egymilliót fizetnének be a városok ebbe az alapba é'S ha 5 évig folynék ez a befizetés, az ötmilliós biztosítási alappal olyan hatalmas tartalékot gyüjtené- nek össze a városok, hogy azon túl teljesen mentesülnének a további fizetési terhek alól, anélkül, hogy vagyonuk épsége veszélyeztetve lenne. Ház és Ingatlan Rt. DÉLEGYHÁZAI HOMOK- ÉS KAVICSBÁNYA VÁLLALATA Központi iroda: Budapest, II., Eszter ucca 4. Telefon: 55-8-59 Vezérképviselet: Budapest, V., Pozsonyi út 14. Telefon: 14-3-08 Szállít: Tiszta iszap- és agyagmentes homokot, osztályozofi kavicsot és betonkavicsot. Bányatelep: Délegyháza (Budapest mellett) Budapest—Kelebiai fővonalon. Szállít saját bányájából ; Réteges lapos követ, kerti ú I a k,, valamint makadám stak építéséhez murvát. — Építkezésekhez ketport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telefon: 54-9-72 Jóst Hornéi oh I. mérnöh Építési vállalat Dpest, V. Kossuth Lajos «ér 13-15. t.: 28X68 KOVÁCS A. ÖDÖN mérnök központi tűtés, vízvezetós, csatornázás Budapest, Vili., Bezerédi ucca 8. sz. TELEFON: 38-2-93 Rosenthal Mór ..... épületüvegezési vállalata TE LEFON: r 92-9-77 Budapest, V., Yátra-u. 26 Gótsch Mihály cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány u. 13 Telelőn: 52-3-22 Alapítva: Í872
