Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-07 / 45. szám

6 Független Budapest Budapest, 1934 november 7. A Köztisztasági hivatal harmadszor is visszaherült a Közegészségügui osztályba Újból napirendre heröineh a modern Köztisztasági szolgálat elsüllyedt tervei natóriurnokba vonulnak. Előáll tehát az iái helyzet, hogy amíg a fővárosi kórházak különszobái üresen állanak és emiatt jelentős veszteségek érik a várost, ugyanakkor a Segítőalap, a város in­tézménye, a magánszanatóriumokat támogat­ja, a főváros rovására. A Függ étim Budapest legutóbb megírta, hogy a polgármester tervbevette egyes ügyosztályok ügy­körének átcsoportosítását. Alig jelent meg cikkünk, máris nyilvánosságra került a polgármester intéz­kedése, mellyel végrehajtotta az egyik legfőbb hgy- körmódosítást. Legelsőnek a köztisztasági hivatal ügyében intézkedett a polgármester és e fontos közintézményt az út- és csatornaépítési ügyosztály hatásköréből a közegészségügyi ügyosztály ügykörébe utalta. Ezzel a köztisztasági hivatal hcn- ma elszór kerül vissza a közegészségügyi ügyosztály kebelébe. Eredetileg is idetartozott, de 1910-ben a közlekedésügyi ügyosztály irányítása alatt működött. Tilt Antal tanácsnoksága alatt végig idetartozott a köztisztasági hivatal és a fuvartelep, később azonban visszaadták a köz egészségiig yi ügyosztálynak. Az ügyosztályok szaporításáig ismét innen irányították a köztisztasági ügyeket, de amkor az ügyosztályok számának növelésével az ügykörök revíziójára is sor került, a köztisztasági hivatalt az útépítési ügyosz­tály fennhatósága alá rendelték. Már akkor is sok észrevétel merült fel ez ellen, mert a főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya olyan hatalmas aidini- nisztrációt igényel, amelynek elegendő munkát ad saját ügyeinek intézése. Előrelátható volt, hogy ne­hézségeket fog támasztani az a körülmény, hogy ebbe az ügyosztályba egy 3—4000 alkalmazottat foglalkoz­tató újabb intézményt soroznak be. Noha különösebb hajok nem keletkeztek, mégis egyre tarthatatlanabbá vált a köztisztasági hivatal számára a helyzet az útépítési iig3rosztály kebelében. Végűé hosszas inter­venciók után most harmadszor kerül vissza a köz­tisztasági hivatal a közegészségügyi ügyosztály fennhatósága alá és remélhető, hogy ottmar adása most már végleges lesz. A közegészségügyi ügyosztály, amely annakidején is nagy lelkesedéssel foglalkozott a köztisztasági problémákkal, melyeket elsősorban közegészségügyi kérdésnek tekint, új programot dolgoz ki az intézmény tovább­fejlesztése érdekében, ami különösen azért fontos, mert a főváros nehéz pénziigyj helyzetében éppen a köztisztasági szolgá­lat volt az, ahol nagyarányú költséglefaragásokai eszközöltek. Az utóbbi néhány év alatt több mint 3.5 mil­lióval, mintegy 40%-kai csökkentették a köz- tisztasági hivatal büdzséjét és a legnagyobb elismerés illeti az intézmény vezető­ségét, hogy ilyen szorult helyzet mellett is képes volt európai nívón tartani Budapest köztisztaságát. Re­mélhető azonban, hogy a közegészségügyi ügyosztály kebelében befejeződik a köztisztasági ügyek leépíté­sének korszaka. Éppen ebben az ügyosztályban tervezték annak­idején a köztisztasági szolgálat többirányú moder­nizálását, a pormentes szemétgyűjtést, a szemétége­tést, innen indult ki a szemétgyűjtés automobilizá- lása, az uccai személygyüjtőkosarak rendszeresítése, ami az utóbbi években mind visszafejlődött, vagy teljesen megszűnt és lekerült a napirendről. Értesü- i lésünk szerint most keresni fogják a lehetőségeket, hogy e félbenmaradt tervek végre megvalósuljanak és a visszafejlődött köztisztasági szolgálat újból meg­induljon a modern fejlődés utján. A 40 őrás munkahét A főváros több mint 4000 új munkást Juttathatna kenyérhez a 40 órás munkahét rendszeresítésével 1932-ben kezdte meg a. főváros az akciót a 40 órás munkahét bevezetése érdekében. A legtöbb külföldi államban a munkanélküliség javítása érdekében már régen bevezették ezt a rendszert, sőt több helyen már továbbmenő munkaidőmegszorításokat is alkal­maznak a munkátlanság meggátlására. Nálunk mindeddig eredménytelen volt az ez irány­ban folytatott küzdelem. A kormányhoz intézett fel- terjesztések sikertelenek voltak. A mostani költség- vetési tárgyalás alkalmával ismét több javaslat me­rült fel a 40 órás munkahét bevezetése érdekében és a pénzügyi bizottság ezeket az indítványokat most is magáévá tette>. Ebből kifolyóan a polgármester e héten újabb felterjesztést intéz a kormányhoz és kéri, iktassák mielőbb törvénybe a 40 órás munkahetet, melytől az ország munkanélküliségi százalékának ja­vulását várják. A felterjesztés megszövegezését a szociálpolitikai ügyosztály végezte, a külföldi és belföldi adatok egész halmazát dolgozta fel az új munkarendszer szüksé­gességének és várható eredményének igazolására. A 40 órás munkahét legalább 20%-kal csök­kentené a munkanélküliséget. Ez már egymaga is nagyot lendítene a mnnkátlansá- gon, de számításba kell venni azt is, bogy a munka- nélküliség 20%-os csökkenése hasonló arányban nö­velné a fogyasztási is, ami viszont a termelés foko­zásához vezetne és ennek nyomán újabb munkás töme­gek munkábaállítására lenne szükség. A munkidő le­szállítása tehát nagymértékben egyhítene a munka- nélküliség jelenlegi aránjúin és örvendetesen idézné elő a gazdasági helyzet javulását. A fővárosi üzemekben még a törvényes ren­delkezések életbeléptetése előtt be akarják vezetni a 40 órás munkaidőt. Az összes pártok és munkásérdekeltségek sürgetik ezt és a fővárosi üzemeknél nincs is másra szükség, mint ilyen irányú polgármesteri rendeletre. A terv megvalósulását azonban az késlelteti, hogy még nincs megállapodás a munkaidő leszállítása esetére a munkabérekre vonatkozóan. A munkások ugyanis olyan formában akarják a munkaidő leszállítását el­érni, hogy ezáltal jövedelmeik ne csökkenjenek. Ezzel szemben a munkaadók, így a főváros is arra hivat­koznak, hogy a munkaidő leszállítását nem tudják keresztülvinni a mai fizetések, illetve összkeresetek fenntartásával, mert ez számukra 20%-os béremelést jelentene, amit a mai viszonyok között nem tartanak megadhatónak. Ép ezért a munkaadók és a munka- vállalói érdekeltségek között sürgős tárgyalások kez­dődnek a munkaidő leszállításával kapcsolatos bér­kérdés rendezéséért. A jelek szerint úgy a. munkái- I sokban, mint a munkaadókban megvan a hajlandó­ság az ellentétek áthidalására, mindkét fél hajlandó­ságot mutat engedményekre. Valószínű, hogy a fő­város is megtalálja a módját annak, hogy a közüzemekben dolgozó munkások érzékeny vesztesége nélkül léptesse életbe a negyven­órás munkahetet. A tóvárosi közüzemekben több mint 4000 új munkás alkalmazását jelentené a munkaidő ilyen leszállítása. Szanatórium helyett a közkórházak különszobáiba utalják a Segiiőaiap betegeit Oresen állnak a kórházak különszobái, mert a tisztviselők inkább szanatóriumokba vonulnak ápolásra A fővárosi kórházak nagy nehézségekkel küz­denek, mert kevesebb lesz a fizetőbeteg, amellett a ki.il önszobák cinép telednek, noha a főváros leg­utóbb is mérsékelte a különszobák díját és egyéb előnyöket is biztosított, hogy szaporítsa az azokat igénybevevő fizetővendégek számát. Miközben e kórházi gondok megszüntetésének lehetőségeit vitatták, ráterelődött a figyelem a tisztviselői Segítőalap betegkezelési rendszerére. A fővárosi tisztviselők Segítőalapja tudvalevőén nem­csak azt az előnyt nyújtja tagjainak, hogy szaba­don választhatják a. kezelőorvost, hanem a kórházi, ragg szanatóriumi ápolás tekintetében is minden­ben respektálja a tagok óhajait. A Segítőalap valamennyi budapesti szanató­riummal összeköttetést tart fenn es a beteg tagol abba a. szatialóriumba. utalja, ápo­lásra, amelyiket az illető kiválasztott. A tisztvise­lők nagyrésze a kórházi ápolás helyett szanató­riumi (kezelést kívánt, mert. sokan viaunak, akik a közkorhiázakkal szemben averzióval viseltetnek. Pe­dig a segítőalapi tag a. kórházaikban a. külön szo­bákat is igénybe veheti, sőt előnyben is részesítik a városi tisztviselőket a különszobák használatá­nál. A főváros azonban, azt 'tapasztalja, hogy a se­gítőalapi tagok ,a legritkább esetben veszik igénybe a közkórházi különszobái ápolást, hanem ma.gánsza­Ezt a tényt némi megütközéssel állapították meg és az illetékes tényezők máris intézkedtek aziránt, hogy ez ai ferde helyzet megszűnjék és a főváros Segítőalapja elsősorban a főváros érdekeit tartsa szem előtt, a tagok érdekein kívül. Utasítás ment, hogy a szanatóriumok helyett a kór­házi különszobákat kell favorizálni, már csak azért is, mert köztudomású, hogy a közkórházak­ban világhírű tanárok működnek, akiknek keze alatt a beteg tisztviselők kezelése is a legmegfele­lőbben és megnyugtatóbban van biztosítva. Szanatóriumok helyett tehát közkórházi kü- lönszobákba kell beutalni a tisztviselket. A Segítőalap vezetősége eleget is tesz ennek a fel­szólításnak és a Segítőalapi Közlöny legújabb szá­mában tájékoztatást tett közzé arról, hogy az egyes kórházakban és kórházi osztályokon hány knlön- szoba áll rendelkezésre és a kórházi osztályokon a tanárok közül kik működnek. A Rókus kórházban 15, a Szent István kórház­ban 43, a Horthy Miklós kórházban 18, az Űj Szent János kórházban 85, a Margit kórházban 2, a Ba- káts-téri kórházban 5, a Madarász uccai kórházban 4 különszoba áll >a fővárosi tisztviselők rendelke­zésére. HULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, III., Bécsi-út 88. szám. Telefon : 62—5—66. Traub Öd aaxfaltszigr^telö, íe/öfedo vállalata Budapest, X, Rezső tér 3 Telefoni 411-65 _____________ Mó czár Gábor egészségügyi berendezést tervező és kivitelező mérnöki irodája Budapest, VIII., Magdolna-u. 4. Telefon : 43-5-47-------lLKOVlTSl kö zponti fűtés- és | vízvezetéki vállalata | 1., ATTILA UCCA 29 »'«SS Beér Sándor vó snök mester V., Gr. Tisza István ucca 5. Telefon : 82-4-29 szivacsalátétes bélyGCgZŐjG tartós, szép és tiszta!__________ Ád ler és Társai Ólomcső készítő Üzem Gyárt: Mindennemű ólomnyomó- és lefolyócsövot Iroda: Budapest, VI., Podmaniczky u. 2. Tel. 15-3-94 Gyár : V., Váci út 69 Wiesner Vilmos rézműves-, fémáré- és gépműhelye Budapest, II-, Kacsa u. 14. Tel.: 52-3»43 Mindennemű ónoxtSsí vállal Szabók? György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. Tel.« 37-4-03 Vállalok mindennemű parkett­munkát, új és régi fok totóst.

Next

/
Thumbnails
Contents