Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-07 / 45. szám

4 Független Budapest Budapest, 1934 november 7. Fontos szabályrendeletek, amelyek nem tudnak megszületni A csatornázási, útburKolási és a lakásbérleti szabályrendeletek végeláthatatlan huzavonája Az ingatlantulajdonosok egyre türelmetlenebbül sürgetik a csatornázási szabályrendelet reformjai. Már többször megígérték a városházán az új szabály- rendelet életbeléptetését és tényleg mindannyiszor készült is egy tervezet, amelyet azonban mindig újra átdolgoztak. Most az a helyzet, hogy a legújabb csa­tornázási szabályrendelet szövegén a tisztiügyész­ség rágódik. Hetek óta a tisztiügyészségen fekszik a szabályzat és' ha innen végre kikerül, Borvendég Ferenc főpolgármester elé terjesztik, aki, hír szerint, közgyűlési hatáskörben, az autonómia fórumainak kikapcsolásával akarja élet beléptetni a szabályren­deletet. Ez mindenesetre meggyorsítaná az életbe­léptetést, de az ingatlantulajdonosok meg a pártok tiltakoznak az ellen, hogy meghallgatásuk nélkül kerüljön tető alá ez a fontos jogszabály, amely hivatva van az e téren fennálló rendkívül sok jogi és anyagi sérelmet megszüntetni. Nem látnak semmi garanciát sem abban, hogyha a főpolgármes­ter a szanálási törvény felhatalmazása alapján saját hatáskörében lépteti életbe a szabályrendeletet, or­voslást nyernek-e a jogos panaszok, melyektől a kö­zelmúltban is visszhangzott a városháza. A pártok tehát azt követelik, hogy a csatornázási szabályren­deletet terjesszék az illetékes szakbizottságok, majd a közgyűlés elé, de minél előbb és csak az ezektől el­fogadott jogszabályt emeljék érvényre. A háztulajdonosi érdekeltségek követelik az útburkolási szabályzat módosí­tását is, mert az útburkolásoknál a járulékkivetés terén las- sankint ugyanaz a sérelmes helyzet áll be, mint a csatorna járulékoknál. Egyre sűrűbbek az olyan ese­tek, amikor a főváros az útburkolat-javítások költsé­geit burkolási járulék formájában kiveti az ingat­lantulajdonosokra, holott csak a tényleges útburko­latok költségét volna szabad az ingatlantulajdono­sokra áthárítani. A jelenleg érvényben lévő útbur­kolási szabályzat egyéb szempontokból is reformra A villamosalkalmazottak hatalmas memorandu­mot nyújtottak át a napokban a BSzKRt igazgató­ságának és ebben felsorolják összes újabb kívánsá­gaikat. Mindenekelőtt felhívták az igazgatóság figyelmét a fizetésleszállításokkal kapcsolatos sérelmeikre. A BSzKIit-alkalmázolták fizetését nemcsak a kormány­rendeletek folytán, hanem az igazgatóság saját ini- ciativájából is leszállították, úgyhogy a vállalati al­kalmazottak fizetése 30%-kai csökkent. Ilyen nagyarányú fizetésleszállítás a főváros egyetlen üzemében sem volt, amit ennélfogva az alkalmazottak igazságtalannak minősítenek, a javulás jelei a BSzKRt forgalmában és jövedelmében már mutatkoznak, ennélfogva kérik az alkalmazottak a csökkentett fizetések fokozatos emelését. Az előléptetések terén is nagy sérelmeik vannak. Azelőtt minden évben kétszer voltak kinevezések és előléptetések a BSzKRt-mVl, épúgy, mint az állami üzemeknél. Másfél "éve-a BSzKRl-nál szünetelnek az előléptetések és az automatikus előléptetéseket is felfüggesztették. Kérik az alkalmazottak az igazga­tóságot, hogy legalább ez év végén legyenek na­gy óbb a rá nyú kinevezések. Régi kívánsága az alkalmazottaknak a családi pótlék bevezetése. Kérik o régi kérelem mielőbbi tel­jesítését. Ismételten panasz tárgyává tették, hogy a szolgálat befejezése, után a szerelvények átadásával és a leszámolással sok időt kell eltölteni, anélkül, hogy ennek az ellenértékét a vállalat megfizetné! Kérik tehát, hogy a vállalatnál eltöltött időt rend­szeres szolgálati időnek minősítsék és szabályszerűen díjazzák. Sok a panasz az alkalmazottak betegellá­tása és gyógykezeltetése dolgában is. Joggal pana­szolják a BSzKRt-alknlmazottak, hogy az OTI-nál a gyógykezeltetés sok kifogásolnivalót hagy hátra. Ezeket a panaszokat csak úgy lehet, orvo­solni, ha a BSzKRt felállítja a régen terve­zett önálló betegbiztosító pénztárt. A múltban ezt a kormány ellenezte, most azonban a BSzKI?t-alkalmazottak érdekképviselete azt az érte­sülést szerezte a belügyminisztertől, hogy hajlandó a vallalaii pénztár felállításához az engedélyt megadni. Ennélfogva a memorandumban kérik az alkalmazot­tak, hogy az igazgatóság valósítsa meg ezt a nagy­jelen tőségéi szociális intézményt. /Sóicímezik az alkalmazottak a kedvezményes M A v -jegyek szétosztását. A mai rendszer helyett azt szorul, ami az érdekeltek szerint egyidőben lenne megoldható a csatornázási szabályrendelet reform­jával. Szabáiyrendeleti reformokról lévén szó, itt kell megemlíteni azt a példátlan huzavonát is, mely az új lakásbérleti szabályrendelet körül történik. Az immár két év óta tárgyalás alatt álló jogszabály még most sincs abban az állapotban, hogy életbeléptethető legyen. Elmúlt a novemberi lakbérnegyed, anélkül, hogy az új lakásbérleti szabályrendelet tető alá került volna. E percben az a helyzet, hogy ez a szabályrendelet is a tisztiügyészségen hever, abból a célból, hogy a belügyminiszter által eszközölt több mint 401) változ­tatást a főváros által javaslatba hozott újabb mó­dosításokkal összhangba hozzák. Több mint öt hete fekszik a tisztiügyészségen az aktacsomó, de ez az idő, úgylátszik, kevés volt az ügy áttanulmányozá­sára. és javaslattételre, mert a tisztiügyészség még I mindig nem továbbítja a szabályrendeletet. Város­házi körökben különben arról beszélnek, hogy Borvendég főpolgármester a lakásbérleti sza­bályrendeletet is a szanálási törvény felhatal­mazása alapján maga akarja, közgyűlési ha­táskörben életbeléptetni. i Attól tartanak ugyanis, hogy a közgyűlésen a ház- tulajdonosi, lakói és házfelügyelői érdekeltségek nagy támadást indítanak a belügyminiszteri módosí­tások ellen és azok nagyrészét nem fogadnák el. Ennek elkerülése végett léptetné életbe a főpolgár­mester a belügyminiszter módosításaival a szabály- .rendeletet. Már maga ez a hír nagy izgalmat kelt az érdekelt körökben, amelyek mindent elkövetnek, hogy a lakásbérleti szobáiyrendetet ismét a közgyűlés elé kerüljön, ahol a sérelmes miniszteri módosításokat akarják kiküszöbölni. Ha minden jól megy, február 1-re talán mégis megszületik a lakásbérleti szabályrendelet végleges szövege. kérik, hogy a jövőben minden BSzKB' t-alkalmazoH I két-három utazáshoz névre szóló vasúti jegyet kap­jon, mert így mindenki egyformán, részesülhet a ked­vezményben. A HÉV kedvezményes jegyek dolgában szintén revíziót tartanak szükségesnek. Az utóbbi időben az ideiglenes alkalmazottak családtagjaitól megvonták az utazási kedvezményeket. Tekintve, hogy az alkalmazottak gazdasági helyzete amúgy is a legsúlyosabb, azt kéri a. memorandum, hogy ciz ideiglenes alkalmazottak családtag jai ugyanolyan villamoskedvezményt élvezzenek, mint a tényleges al­kalmazottakéi. A forgalmi személyzetnek az a kérése, hogy mindenütt, ahol az alkalmazottak szolgálati ügyben tartózkodnak és várakozással kénytelenek az időt eltölteni, részükre megfelelő tartózkodási he­lyet létesítsenek. Panaszok vannak a szolgálati be­osztást illetően is. Egyrészt a szogálati idő a. 8 órát lényegesen meghaladja, másrészt az időt túlnagy keretben kénytelenek az alkalmazottak leszolgálni. Etekintetben is radikális rendezést sürgetnek. Kérik a túlórák díjazása körül fennálló kifogá­sok megszűntetését is. Egy idő óta a teljesített túl­órák ellenértékét szabadnapokkal egyenlíti ki a BSzKRt. Ezzel szemben az alkalmazottak azt kérik, hogy a vállalat a túlórákat készpénzzel fizesse ki és szűntesse meg a kény szer-szabadnapok rendszerét. Nagyok a panaszok a lúlszigorú fegyelmi büntetések miatt. Bár az 'alkalmazottak' elismerik, hogy a fe­gyelem biztosítása szükséges, a fegyelmi ítéletek so­rán kirótt pénzbüntetéseket aránytalanul magasak­nak tartják a leszállított fizetésekhez képest.• Kérik, hogy legalább 30%-kal csökkentsék a pénzbüntetések összegét. Sok gondot okoz az alkalmazottaknak a la­kásigények kielégítése. Kívánatos lenne, ha a válla­lat megfelelő bérliázat építene alkalmazottai számára. E célra felhasználható volna a nyugdíjalap vagyona. Helyesnek tartanák, ha a nyugdíjalapból a BSzKRt kölcsönöket fo­lyósítana alkalmazottainak családi házak épí­tésére. A ruházati ellátás tekintetében is kívánságok van­nak. A ruha használati ideje túl hosszú, aminek az a következménye, hogy a személyzet olyan ruhában kénytelen szolgálatot teljesíteni, ami a vállalat te­kintélyét is rontja. A inűhelyi munkások ruhaellátá­sát is rendezni kell. A kocsivezetők részére bundái és fatalpú filccsizmái kérnek. Kérik a sapkaszámok megszűntetését, mert. az alkalmazottak önérzetét bántja, lm a szolgá­lati időn kívül is számozott sapkában és számozott egyenruhában kénytelen járni. Ehelyett a blúzra fel­tűzhető és levehető számok rendszeresítését ajánlják. Végül azt kérik, hogy új alkalmaztatások esetén a BSzKRt-olkalmazották hozzátartozóit, főleg gyer­mekeit részesítsék előnyben másokkal szemben. Hasonló tartalmú beadványt intéztek az igazga­tósághoz. az Autóbuszüzem! és HÉV-alkalmazottak is. A Margithídon az úttest közepére helyezik át a villamos-síneket Ideiglenes intézkedés a híd forgalmának javítására A Margithíd közlekedési nehézségei régóta fog­lalkoztatják a hatóságokat és a közlekedési intéző- köröket. Ezen a téren nyilvánvalóan csak akkor fog beáll ani érezhető enyhülés, ha a tervbe vett óbudai híd elkészül. Ez azonban még hosszú évek kérdése, már pedig mindenki elismeri, hogy a Margithíd köz­lekedésének megjavításával nem lehet ilyen soká késlekedni. Amikor a kereskedelmi minisztérium elkészítette a Boráros téri és az óbudai új hidak építési terveit, ugyanakkor a Margithíd kiszélesítésének gondolata is napirendre került. Akkoriban megállapították, hogy körülbelül 2.5 millió pengőből ki lehet széle­síteni a Margithidat, ami mindenesetre a közlekedés nagymértékű javulá­sát vonná maga után. A gyökeres javulást természe­tesen ez esetben is csak az óbudai híd megépítésé­től lehet várni, mert ez esetben Újpest és Óbuda kö­zött az új hídon bonyolódnék le a forgalom és a Margithíd lényegesen tehermentesülne. A Margithíd problémája azóta is állandóan napirenden van és legutóbb a főváros pénzügyi bizottságában a költ­ségvetés tárgyalása során hangzott el indítvány e kérdés mielőbbi napirendre tűzése és megoldása ér­dekében. A ’mull héten a városháza közlekedési ügyosztá­lyán értekezlet volt a Boráros téri híd pesti feljáró­jának kialakítása és a, környék rendezése ügyében és ezzel kapcsolatban került szóba a Margithíd problé­mája is. Az értekezleten az a kívánság merült fel, hogy amennyiben a kereskedelmi minisztérium rövid - időn belül nem fogna hozzá a Margithíd kiszélesíté­séhez, úgy más megoldást kell keresni a nagyforgalmú híd tehermentesítése érdekében. Az a terv került előtérbe, hogy a BSzKRt a. villamos­síneket helyezze a híd közepére, miáltal a járműfor­galom megoszlik és ez már magában is lényegesen javítana a forgalom lebonyolításán, azonkívül a ké­sőbbi hídkiszélesítési munkálatok elvégzését is meg­könnyítené. Ugyanis az a szándék, hogy a főútvona­lakon a villamossíneket mindenütt középre helyezik, amint az a Rákóczi úton történt. A viszonyok javulásával a nagykörúti villa­mossíneket is az úttest közepére helyezik át. Előbb-utóbh tehát sor kerülne a Lipótkörúton és eb­ből kifolyóan a Margithídon is a sínpárok átépíté­sére. Miután azonban a körúti sínek áthelyezésére nincs meg ezidőszerint a fedezet, csak a Margithídon végeznék el ezt a. munkát. A hozzávetőleges számítá-1 sok szerint körülbelül félmillió pengőbe kerülne a hídon a sínpárok középre helyezése, a forgalom javí­tása érdekében azonban meg kell hozni ezt az áldo­zatot. Az értekezleten úgy határoztak, hogy a BSzKRt igazgatóságát a tervek kidolgozására és a mielőbbi jelentéstételre hívják fel. Dandy dj volt és marad a parfőmök királya PARFÜMS D’ORSAY PARIS 17 RUE DE LA PAIX Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe­üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili, Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 F ót Síi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt teiektömb felparcellázva kedvező feltételek mellett t=ICflC8U Bővebbet: vasárnap délelőtt hely­színen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.; 241-15 BSzKRt-a I ka I mazotta k újabb kívánságai és sérelmei Memorandumban kérik az alkalmazottak panaszaik orvoslását

Next

/
Thumbnails
Contents