Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-17 / 42. szám
Budapest, 1934 október 17. Független Budapest o Súlyos bonyodalmak támadtak az új hidak megépítése körül Kevés jövedelem folyiK be az ingatlanátruházási illetékből — Ellentétek a Kormány és a Közmunkatanács között — 1936-ra készül el a borárostéri híd Petrovácz Gyula nyilatKoziK a hídépítési problémáit megoldásáról Esztendők óta foglalkozik a főváros vezetősége a hídproblérnák megoldásának az előkészítésével. Ezeknek a problémáknak a megoldása most már nem késbet sokáig, mert úgy a főváros lakosságának szaporodása, mint a gazdasági élet általános fejlődése a hidak számának szaporítását teszi szükségessé. Ebből az elgondolásból indult ki a főváros vezetősége, amikor a kormánnyal, közelebbről a kereskedelmi minisztériummal megállapodást kötött a borárostéri híd megépítésére vonatkozóan és ugyanakkor az óbudai híd megépítését is tervbe vették. Közlekedési szempontból főként az a körülmény okoz nehézségeket, hogy a Margitbídon rendkívül nagyarányú a forgalom, amely sok esetben valósággal fennakad, aminek viszont az a magyarázata, hogy a Margithíd nem eléggé széles. Ezeket a 1í1 dprobiéinákat a pénzügyi szakbizottságban is szóbaliozták. Petrovácz Gyula bizottsági tag aki úgyis, mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a tagja, a legkitűnőbb szakértője az összes hídproblé- máknak, a következőket mondotta e kérdésben, a Független Budapest munkatársának: oldalról is be lehessen .járni a Margitszigetre, amely ilyen körülmények között valósággal | átjáróházzá változnék. Viszont a Műemlékek Országos Bizottsága sem engedi meg, hogy a Zichy-kastélyt és az óbudai plébániatemplomot az új híd ezzel a megoldással eltemesse. A Közmunkatanács ragaszkodik ahhoz, hogy az óbudai híd 150 méterrel följebb épüljön meg és ne megtört híd legyen. Az utóbbi és kétségkívül helyesebb megoldási módot egyhangúlag fogadta el a Közmunkatanács, amely átírt ilyen értelemben a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Amennyiben a kereskedelmi minisztérium a Közmunkatanács álláspontját magáévá teszi, megkezdődik az óbudai híd részleges tervezése. Kossalka János műegyetemi tanár irodája, nyolcféle szerkezeti tervet dolgozott ki. Az összes érdekeltek a rácsos vasszerkezetű híd mellett nyilatkoztak meg. Minden vasbeton-megoldást elutasítottak és így kizárólag rácsos ívelésű híd megépítéséről lehet szó. Az óbudai híd megépítésének a költségeit ugyanúgy akarják előteremteni, mint a Boráros téri hídét, vagyis a főváros továbbra is a hídépítési alapba fizeti be az ingatlanátruháPetrovácz Gyula záisi illeték felemeléséből származó jövedelmet, a kormány pedig vállalja a vasszerkezet előállításának a költségeit. — Illetékes körökben — tervbevették a Margithíd kiszélesítését is. Itt azt a megoldást szorgalmazzák, hogy a gyalogjárókat a .jelenlegi hídteriileten kívül eső konzolokra szerelik fel és a jelenlegi gyalogjárót is a Margithíd- lioz csatolják, amivel a közlekedési eszközök céljait szolgáló terület négy méterrel kiszélesedik. Az utóbbi időben szóbakerült egy hetedik híd megépítésének a terve is. Hitelt érdemlően megállapítottuk, hogy ennek a hetedik hídnak a megépítését az alagútépítési vállalkozók megmentésére vették tervbe. Ezt a tervet azonban azóta már elejtették. — A borárostéri híd építése tekintetében bizonyos késedelem mutatkozik, aminek az az oka, hogy nem, áll rendelkezésre a szükséges fedezet. A borárostéri híd budai oldalán az alépítmény majdnem teljesen elkészült, most a pesti oldalon kellene megkezdeni a hídfő és a mederpillér alapzatának az építését. Az állam nem akarja vállalni a törvény által rá rótt kötelezettséget Miiliós összeggel tartozik az álfám a fővárosnak a választói névjegyzékek költsége fejében A vasszerkezeti munkálatok teljesen befejeződtek. A pesti hídfőépítési munkálatok megindításáhozr szükséges fedezet azonban csak hónapok múlva fog rendelkezésre áll a ni és pedig azért, mert az ingatlan-átruházási illeték felemeléséből származó jövedelem — a gazdasági élet romlása következtében — nem folyt be az előirányzott mértékben. Ez év végéig a budai rész építésének a-munkálatai teljesen befejeződnek, a jövő esztendőben a pesti oldalon kell megkezdeni a hídfő építését és a mederpillér alapzatának a megépítését. A főváros vezetősége intézkedett aziránt, hogy a jövő évi költségvetésben megfelelő összeg szolgáljon az ingatlanátruházási illeték felemeléséből származó és nem eléggé nagy jövedelemnek a pótlására, így tehát biztosítva van annak a fedezetnek az előteremtése, amelyre a jövő év folyamán a boráros- téri hídépítés folytatása céljából szükség van. Ha a munkálatok a menetrend szerint folynak, akkor 1935 őszén már szerelni lehet a vas- szerkezetet és 1936-ban a borárostéri hidat már át lehet adni rendeltetésének. Az óbudai híd — Az óbudai híd megépítésének előkészítő munkálatai előrehaladott stádiumban vannak. A kereskedelemügyi minisztérium és a Közmunkatanács között bizonyos nézeteltérés támadt, amit most igyekeznek eliminálni. A kereskedelmi minisztérium hídépítő osztálya nem egyenes hidat akar, hanem, megtörtet és pedig olyan megoldást, tervez, hogy az óbudai híd déli oldalának a közepéről spirális levezető út készüljön a Margitszigetre. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a budai oldal eltemeti nemcsak, az óbudai plébánia teplomot, hanem a műemlékszerű Zich.y- kastélyt is. A Margitszigeti Rt., valamint' a Közmunkatanács ellenzi ezt a megoldási mó- dot. Nem óhajtják ugyanis, hogy erről az Lábfájósok megváltása a „Pedarius“ újrend 7erű eljárás, hol lábfájósok leli es gyógyulást nyernek! MUTAVSITS Teréz körút 5, a Hévízről országszerte ismert lábfájósok specialistája, A deficites költségvetés tárgyalása során ismét sok szó esett a főváros és az állam egymáshoz va,ló viszonyáról. Több felszólaló tette éles kritika tárgyává azt az áldatlan helyzetet, mely a főváros és az állam között anyagi téren fennáll. Nem új keletűek ezeli a. megállapítások, a Füg gellen Budapest is sokszor foglalkozott már e kérdéssel. A főváros most mindenképpen arra törekszik, hogy ezek a súlyos problémák rendeztessenek és a főváros jogai az állam részéről elismertessenek. Az állam cgyre-niásra vonja el a főváros jövedelmeit, egymásután új és új terheket ró a fővárosra, j ugyanakkor pedig az állami intézmények és maga az állam n,em fizeti meg a, fővárosnak járó jogos követeléseit. Minisztériumok, állami intézmények és üzemek milliós villany-, gáz- és vízszámlákkal tartoznak, a MÁV nem fizeti meg a főváros javára beszedett sokmilliós vámösszegeivel, nem fizetik be a város pénztárba a fővárosnak járó illetékeket, sőt megvonják az állami támogatást a törvényben előírt intézményektől. A pénzügyi bizottságban többen javasolták ezeknek a. súlyos kérdéseknek a gyökeres és mielőbbi rendezését. Javasolták, hogy a főváros kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal ctz adójövedelmek aránylagos elosztása, érdekében. Egyik legsúlyosabb terhe a fővárosnak a rendőrségi hozzájárulás, amely, mint ismeretes, évente 3 milliót tesz ki. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a főváros összes kiadásait, elsősorban a személyi kiadásokat, tetemes mértékben volt kénytelen csökkenteni, a rendőrségi hozzájárulás összege változatlan maradt. Ez azzal magyarázható, hogy a közszolgálati alkalmazottak közül egyedül a rendőirlegéuység fizetését nem csökkentették, úgyhogy a városok hozzájárulási költségét sem mérsékelte ennélfogva a kormány. Az egyre súlyosbodó viszonyok miatt ez a 3 milliós megterhelés szinte elviselhetetlenül nehezedik a fővárosra. Épp ezért most indítványt fogadtak el, még pedig az összes közgyűlési pártok egyhangú határozatával, mely szerint felirattal fordulnak a belügyminiszterhez és kérik egyrészt a rendőrségi hozzájárulási díj lényeges csökkentésé!, másrészt e csökkentett díjfizetésnek felfüggesztését, mindaddig, amíg a gazdasági viszonyok nyomán a főváros anyagi helyzete meg nem javul. A felterjesztést még ezen a héten eljuttatják a belügyminiszterhez, valószínű azonban, hogy a. váilasz csak a költségvetést jóváhagyó miniszteri leiratban fog megérkezni. Most derült ki az államnak a fővárossal szemben fennálló másik jelentős tartozása is, amiről eddig csak kevesen bírtak tudomással. Ez a tartozás a válaszlói névjegyzékek összeállításával függ össze. Az 1925. évi XVI. törvény kimondja, hogy a képviselőválasztó! névjegyzékek kiigazításával kapcsolatos személyi és dologi költségek az államkincstárt terhelik. Ezen a címen a fővárosnek 1,641 000 pengő követelése állott fenn, melyre a kincstár eddig mindössze 319.517 pengőt törlesztett. Ilyerformán még mindig 1,321.000 pengővel tartozik az állam a fővárosnak a választói névjegyzékek összeállt,tájiával kapcsolatban felmerült kiadásokért. Ez a követelés még nagy vitákra fog alkalmat adni, mert a kormány nem akarja elismerni a főváros költségkimutatásait. Az államnak az az álláspontja, hogy egy-egy választó után egy fillér költséget térít meg és miután körülbelül 320.000 választó van a névjegyzékben, ez évente 3200 pengőt tesz ki. Mondani' sem ' keli, hogy a névjegyzékkiigazítási költségnek ennél tokkal többet tesznek ki. 4s ha .megegyezni nem sikerül, ezek a horribilis költségük is a főváros nyakán maradnak. Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen bérkompressort L1SKA JENŐ kompressor-bérbeadó Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon: 335-42 LÄI1EER FERENC ÉS DÉL A üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon : 30-4-97 STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői út 57. Tel.: 30-6-29 Rátskay Vendel Óbudai redőny- és lakatosáruüzem Esslingeni faablakredőnyök, acélgörredőnyök, vászonredőnyök és mindennemű épületlakatosmunkák készítése Budapest, III., Bécsi út 118. sz. (Saját házában) Telefon: 62-8-83 Szeilei* Ferenc galvanotechnikai vállalat Budapest, Vili., Vas u. 5 Telefon : 43-2-34
