Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-17 / 42. szám

ü Független Budapest Budapest, 1934 október 17. 1000 személy fér el a főváros új, modern menedékhelyén lígy kerepesiúti hatalmas gyártelepet alakítanak át menhellyé Csak munkaszolgáltatásért aü ellátást a főváros a hajléktalanaknak az iij menhelyen A Független Budapest adott hírt elsőnek arról, hogy a főváros most, a tél küszöbén új menedék­helyet akar létesíteni és e célból egy üres gyárépüle­tet fog megvásárolni. A tárgyalások ez ügyben befe­jeződték és a vétel megkötése, illetve jóváhagyása ügyében a polgármester most előterjesztést tesz. A jelentés megállapítja, bogy az elmúlt években a főváros csak a társadalom, a rendőrség és a katona­ság segítsége révén tudta biztosítani a nagyszámú hajléktalan elhelyezését. A katonaságtól átmeneti időre kapott laktanyákat azonban vissza kellett adni eredeti rendeltetésüknek, úgy, hogj7 ezáltal többszáz férőhely szűnt meg. A legutóbbi télen 3580 férőhely volt a felállított men­ti elyeken. Ezek közül 1050-et a főváros, 1120-at a Vörös Kér eszi: egylet, 141-et a rendőrség tartott fenn. Tavaly vezették be azt a rendszert, hogy a men­hely eken is munkaszolgáltatás ellenében, adtak szál­lást és ellátást. A rendszer bevált, mert a megrögzött csavargókat ki lehetett küszöbölni a maguk hibáján kívül hajléktalanná lett emberek közül. A laktanyák visszaadása folytán megszűnt férő­helyek pótlásáról azonban gondoskodni kell és ekkor gondolt a főváros arra, hogj7 valamelyik üres gyár­épületet szerzi meg menhely céljaira. Még a tavasszal megtekintették a. főváros területén lévő összes szüne­telő gyárakat, tárgyaltak a :ulajdonosokkal, de köz­ben olyan kedvező vételi ajánlatot kaptak, amelynek alapján a további tárgyalásokat beszüntették. A Kerepesi út 29/a. sz. alatti, a fővárostól bérelt telken épült 1922-ben a Magyar Amerikai Faipar rt. hatalmas gyár­telepe. A konjunkturális időkben a gyár nagyszerűen pros­perált, a gazdasági válság folytán azonban tönkre­ment és üzeme megszűnt. A gyár a Hermes Bank érdekeltsége volt, amely többször tett kísérletet az értékes gyárépületek hasznosítására, de eredményte­lenül. Végül is, miután a bank nem akarta hiába fizetni a fővárosnak a telekbért, október 1-re a telek- bérleti szerdődést felmondotta. Tekintve, hogy a tel­ket eredeti állapotában, felépítmények nélkül lett volna köteles visszaadni, eladta a rajta lévő gyárépü­leteket edy bontási vállalkozónak. Kovács Artur bon­tási vállalkozó 38.000 pengőért vásárolta meg a hat épületet, a bennük levő gépfelszereléssel együtt; az volt a szándéka, hogy az épületeket lebontatja és az anyagot értékesíti. Közben értesült a főváros men- belylétesítési terveiről és felajánlotta az épületeket megvételre a fővárosnak. A fővárosnak tetszett ez a megoldás, amely anyagilag is kedvező. A hat kőépü­let ugyanis 5600 négyzetméter alapterületet foglal el és 23.750 köbméter van beépítve. Valamennyi épület központi fűtőberendezéssel is el van látva. Kovács Artúr mindössze 45.000 pengőt kért az épüle­tekért, úgy, hogy egy köbméter alig kerül 2 pengőbe. Maga az igazgatósági épület egyedül is megéri ezt. a vételárat. A hat épület közül három emeletes és a magasépítési ügyosztály hivatalosan 110.300 pengőre becsülte ezek értékét. A főváros tehát ennek csaknem a harmadáért tudja azt megszerezni. Igaz viszont, hogy az átalakításokhoz további 75.000, a berendezé­sekhez pedig 30.000 pengőre van szükség, úgy, hogy a menhely az épületek árával együtt 150.000 Pengőbe kerül. Ezért az összegért azonban egy 1000 személyt befo­gadó és minden mellékhelyiség gél ellátott nagyszerű ■menhelyet szerez a. főváros, melyet központi intéz­ménnyé tudna kifejleszteni. Az 1000 személyes menhely összes fenntartási költségei, a hajléktalanok ellátásával, felruházásával együtt 237.000 pengőbe kerülne. Erre a költségre meg van a fedezet. Eddig ugyanis a többi meulielyeken a A szegényházi férőhelyek elégtelen voltáról már többször megemlékeztünk. Rámutattunk arra is, hogy a főváros minden erejével igyekszik a helyze­ten segíteni és a társadalmi egyesületekkel karöltve úgynevezett »fcis szeretetotthonokat«• létesített bérelt magánlakásokban és itt helyezett el többszáz ható­sági eltartásra szoruló szegény embert, akiket a ren­des szeretetotthonokban nem tudtak elhelyezni. Ezzel azonban még mindig- nem oldották meg véglegesen a problémát, mert hiszen az eltartásra szorulók száma egyre növekszik. Nemcsak a gazda­sági viszonyok okozzák, hogy egyre több szegény ember szorul a hatóság gondozására, hanem az a kö­rülmény is, hogy az átlagos emberi életkor emel­kedése folytán lényegesen megszaporodtak az öregek. A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1910-ben 100 fővárosi polgárra 5 4 hatvan éven felüli egyén jutott, 1920-ban ez az arányszám■ már 6-8-ra emelkedett, míg 1930-ban 100 budapesti lakos közül 9 ért el hatvanéves kort. Bár a főváros 1912-től IC.34-ig a szeretetotthonok férő­helyeit 1355-ről 2480-ra növelte, még mindig százával vannak, akik részére nem jut hely. A kis szeretetotthonokban több mint 700 ápol­tat gondoznak, de több mint 800 olyan öreg van a fővárosban, akik papíron már be vannak utalva a szegényházba, de hely még sincs a számukra. Igen sok közöttük a kór­házi ápolásra szoruló is, akiknek elhelyezése a kór­házak tehermentesítése szempontjából fontos. A szegényházi ápoltak kórházi ellátása különben is hiányos. Az Erzsébet, szeretetotthonban van csak megfelelő kórházi osztály, míg a budai oldalon csu­pán az Attila uccui szegényházban van egy 78 ágyas betegosztály, ami egyáltalán nem elégíti ki a szük­munka szolgáltatási rendszerrel kapcsolatban kiszol­gáltatott élelmiszerutalványok és ruhák értéke 237.000 pengőt tett ki. Az új tervek szerint a meglévő men helyeken megszűnnék a munkaszolgáltatási kötelezettség, miáltal a főváros a megszálló hajléktalanoknak sem élelmiszerutalványt, sem pedig ruhát nem adna, tehát azt az Összeget, amit eddig erre a célra fordí­tottak, a jövőben megtakarítanák. A régi menhelye- ken bevezetnék a 20 filléres szállásdíjat, araiból évente 50.000 pengd bevételt remélnek. A főváros be­vétele tehát 50.000 pengővel növekednék, kiadása ellenben változatlan maradna az 1000 személyes ríj menhely felállítása esetén. Az új menhelyen csak muukaszolgáltatásért kapnának szállást a hajléktalanok. Ez lenne az egyetlen menhely, ahol a hálóhelyért és az egész napi ellátásért dolgozni kell. Még ebben a hónapban megkezdik a gyárépületek átalakítását, úgyhogy novemberben az új menhely már átadható rendeltetésének. Az új intézmény egyelőre 500-as lét­számmal indul, később 700-ra, majd 1000-re emelik a létszámot. ségletet. Régen aktuális a külön szegényházi kórház. Ez a terv most megvalósul. Elhatározták, hogy a régi Szent János-kórház épületét szegény­házi kórházzá szervezik át. Itt ezentúl csak szegény ápoltakat fognak gondozni. Miután ezáltal a rendes szegényházi férőhelyek szá­ma csökkent, gondoskodni kell ennek pótlásáról. Erre is kielégítő megoldást talált a főváros. Megálla­podott a Lövőház ucca 20. szám ahrtt lévő Collegium Mar tanúmmal a 100 személy befogadására alkalmas épület bérbevételére. Itt helyeznék el az egészséges öregeket. Az lij szeretetotthont Horthy Miklós nevé­ről fogják elnevezni, A szegények eltartását is igen előnyös módon oldotta meg a főváros. Elfogadták Oslay Oszvald ferencrendi tartományi igazgató aján­latát, aki a lövőházuccai szeretetotthonban elhelye­zendő szegényeket személyenkint havi 35 pengő tar­tásáéért hajlandó gondozni. A hatalmas kollégium­épületért 1800 pengő bért fizet a főváros, fizeti ezen­kívül a házbéradót és vállalja az épület karbantartá­sát. ilyen módon a 100 szegényházi ápolt eltartása az összes mellékköltségekkel együtt évi 42.000 pengőbe kerül. Minthogy az épület átalakítása, valamint az új sze­gényházi kórház orvosi berendezése nagy költséggel jár, a főváros felterjesztéssel fordult a belügyminisz­terhez és a költségekhez való hozzájárulásképpen 30.000 pengő állami hozzájárulást kért. A miniszter meg is ígérte a kérés teljesítését, Az új szegényházi kórházban apácák teljesítenek szolgálatot és erre vonatkozóan a főváros a Szent Ferenc Leányai rend­del szerződést köt. A kórházban a bejáró szegény betegek részére hatósági orvosi rendelőt is létesíte­nek. A bérleti szerződést a legközelebbi napokban megkötik és a. lövőházuccai új; szeretetház Horthy Mikiősné szeretetház néven november elején meg­kezdi működését. Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, (Dräsche) Budapest, V. kér., Klotild ucca 3 Telefon: 25-5-5 4, 25-5-55 és 25-5-56 TEMESVÁRT ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, VJI., Akácfa ucca 20. — Tel.: 35-3-08 SOOR S. SÁNDOR és TÁRSA Elektrotechnikai vállalat és vastömegáru üzem Dudapest, VI., Dózsa ucca 51-53. sz. Telefon: 23-2-74 SZÁSZ ALBERT oki- mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-00 Wiesner Vilmos rézműve«-, fémáré- és gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 Mindennemű ónozást váltál November eleién megnyílik a Horthy liiklósné szeretetház A régi Szent János kórházat szegényházi kórházzá alakítják át

Next

/
Thumbnails
Contents