Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-17 / 42. szám
Budapest, 1934 október 17. Független Budapest B Ennek megtörténte után azonnal végrehajtják az esedékes kinevezéseket is, amelyeknél szintén a már behelyettesített tisztviselők jönnek számításba. Nagy feltűnést keltett, hogy a főpolgármester napirendre tűzte az üresedésben lévő üzemvezetői állások betöltését is, és ennek során végrehajtja azt a régi tervet, hogy a rokoncélú nagyüzemeket egyesíti és közös vezetés alá helyezi. Elsősorban a Gáiz- és Elektromosig ávek egyesítésére kerül sor és nagy meglepetést keltett az a hír, hogy az egyesített nagyüzemek élére új embert, Bornemisza Géza bizottsági tagot, a Hungária Villamossági Rt. igazgatóját szándékozik kinevezni. Ez az intézkedés annál is inkább feltűnő, mert annak idején Borvendég Ferenc javaslata alapján bízta meg a polgármester Plósz Pált az Elektromos üzem és Vésseg Edét a Gázművek vezetésével és a megbízott vezetők működése minden tekintetben kifogástalan volt. Hír szerint Vésseg Edét a Vízmüvek vezér igazgatójává nevezik ki, tekintve, hogy Pavlovits Viktor nyugalomba vonul, Plósz Pál pedig az egyesített üzemek igazgatója lesz. Megoldási előtt áll a BSzKRt vezérigazgatói székének és a Hirdetővállalat igazgatói pozíciójának végleges betöltése is. M HÉT A kormánypárt a városházán Felmerültek a hírek, hogy bomlik az Egységes Községi Párt. A párt egyik része — így mondják — a kereszténypárthoz csatlakozik, a másik, liberálisabb fele pedig a Nemzeti Szabadelvűpárthoz. Egy röpirat is jelent meg, amelyben a párt egyik funkcionáriusa palota forradalmat jelenteti be, igaz viszont, hogy vádjaiban, amelyekkel Kozma Jenő ellen fordult, nem említett olyan konkrétumokat, melyek megfoghatóak lennének, Sőt — hozzá kell tennünk —■ a pártütő utóbb bocsánatot is kért Kozmától, de a megtörtént pártütésen ez már keveset változtat, ami megtörtént, azt már nem lehet meg nem történtté tenni. Az ilyen »destruáló« momentumot nem lehet egyszerűen eltüntetni, nyoma marad annak, ha külsőleg talán nem is láthatóan. Ezek előrebocsátása után érdekes körülnézni a várospolitikai horizonton, annál is inkább, mert másfelől is sok szó esik a kormány városházi terveiről. Azt olvassuk, hogy Zsitvay Tibor, volt igazság- üg yminiszter áll a kormánypárt budapesti szervezkedésének élére, az ő feladata lenne megtörni Kozmáék makacs ellenállását és behódolásra kényszeríteni az Akadémia uccai frontot az Eszterliázy uccával szemben. Néni tudjuk, jelent-e különösebb vonzóerőt Budapest számára Zsitvay Tibor személye, aki mint extraneus jelentkezik a fővárosi aréna porondján. Nem nagyon hisszük. De, ha jelenj, úgy csak az esetből, ha békésen oldaná meg az Akadémia ucca— Eszterházy ucca kérdést. Mert azt aligha jelentheti, hogy az új alakulás máról holnapra legyőzheti a régi községi kormánypártot. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, miht ismeretes, ismételten kijelentette, hogy amíg a szanálás tart, választások nem lesznek. A törvényhatóság összetétele tehát két éven belül nem változik, az meg már kétségtelen, hogy a Kozma-párt az elmúlt két esztendőben kiállta a tűzpróbát. Megsemmisíteni, vagy legalábbis lényegesen gyöngíteni nem sikerült a pártot, holott a kormány mindenképen megkísérelte azt. Hogyan gondolják tehát valóra váltani azt a szándékukat, hogy megsemmisítik a közgyűlésen a Kozma-pártot? Ha tehát két évig nem lesz törvényhatósági választás, akkor Kozmáék és Wolf fék szövetsége mindenképen biztosítja a városházi uralmat. Ez a szövetkezés pedig fennáll, sőt — úgylátszik — erősebb, mint valaha volt. A Kozma-pártnak 16 örökös tagja ül a főváros parlamentjében és akaratát Wolf fékkai egyetértésben mindig meg tudta valósítani. Tegyük fel azonban, hogy új választásokra kerülne a sor, ami pedig, mint mondottuk, nem lehetséges a belügyminiszter kijelentései szerint. Ez esetben se valószínű, hogy egy új .kormánypárti szervezkedés Zsitvay Tibor vezetése alatt meg tudná semmisíteni Kozmáékat, vagy akárcsak lényegesen gyengíteni őket. Ennek a kísérletnek nem lehet komoly eredménye. A legközelebbi jövőben ki fog alakulni a helyzet és rövidesen megtudja a főváros népe, milyen lesz az új szervezkedés. A városháza politikai, frontja megélénkül és új csatározás kezdődik, amelyet nagy érdeklődéssel vár a közönség, de amelynek kimenetele — legalábbis az eddigi cmspíciumok szerint — nem lehel kétséges. Marad minden a régiben. Sipőcz Jenő polgármester egyelőre nem tartja szükségesnek kölcsön felvételét a deficit eltüntetésére Van-e joga a polgármesternek az efogadott költségvetésből 10 százalékot zárolni? A főváros jövő évi költségvetése —• mint ismeretes — 10.2 millió pengő deficitet mutat ki. A költségvetési vita során több oldalról hangzottak el javaslatok ennek a deficitnek az eltüntetésére. A pártok ugyanis azt szeretnék, ha az autonómia maga tudná kimutatni, hogy a főváros háztartása nem szorul szanálásra és még a mai viszonyok között is deficitmentes költségvetést tud produkálni. Az elhangzott javaslatok részben kölcsön felvételére vonatkoztak, részben olyan intézkedésekre, bogy a jövő évi költségvetésből emeljenek ki a deficit összegével egyenlő értékű közmunkákat és ezeket ne a költségvetési év terhére, hanem a felveendő kölcsön terhére hajtsák végre. Wolff Károly azt javasolta, hogy az OT 1-tól vegyen fel a főváros 15—20 millió kölcsönt. A jelek szerint azonban kölcsön felvételére még sem kerül sor: remény van ugyanis arra, hogy a gazdasági helyzet javulásával a főváros bevételei a jövő évben úgy alakulnak, hogy a deficit nagyobb része eltűnik, vagy esetleg a foganatosítandó takarékossági intézkedések következtében, deficit egyáltalán ríem jelentkezik. Épp ezért a főváros vezetősége azon az állásponton van, hogy a költségvetést az eredeti formájában, 10 millió deficittel kell tető alá hozni és majd a költségvetési év folyamán a helyzet alakulásától kell függővé tenni az esetleges hiány kiküszöbölésének módozatait. Sipőcz Jenő polgármester ezekkel a kölcsönre vonatkozó indítványokkal kapcsolatban a következőket mondotta: — A költségvetési vita szónokainak egy része a jövő évi költségvetés deficitjének eltüntetésére gyakorlati elgondolásokkal jött^ és többen javasolták, hogy hitelművelet útján küszöböljék ki a hiányt. Ez a gondolat azonban más oldalról ellenállásra talált. Én magam sem találom eszményi megoldásnak az esetleges deficitnek már most felveendő kölcsönnel való fedezését, mert hiszen nagyon jól tudom, hogy pénzügyi és közgazdasági szempontból mennyi észrevételt lehet ez ellen tenni. Én ezt, mint végső menedéket tekintem. Ha a tárgyalások során, vagy más eljárások útján nem sikerül a hiányt kiküszöbölni, akkor marad végső megoldásként egy megfelelő kölcsön felvétele. Wolff Károlynak az volt a propoziciója, hogy a költségvetésből emeljük ki mindazokat a munkálatokat melyek beruházó természetűek. melyeknek terheit a következő generációra is át lehet hárítani. Ez által a költség- vetés kiadási oldalát tetemesen lehetne tehermentesíteni és a munkálatok végrehajtására az OTI-tól kellene kölcsönt felvenni. Ez a gondolat igen érdekes és nekem csak az az aggályom van az ellen, hogy az ilyen kölcsön megszerzése a mai pénzügyi viszonyok mellett nem könnyű feladat és amint hallottam az OTI nem is áll olyan erősen, hogy ilyen szempontból igénybevehető lenne. Egyébként is az új költségvetésben szereplő beruházások nagy része nem jövedelmező természetű, úgyhogy legtöbbjük nem is alkalmas arra, hogy költségük kölcsön útján legyen fedezhető. A leg helyesebbnek .tartom tehát, ha a kölcsön kérdését nyitvahagyjuk mindaddig, amíg a háztartási helyzet megmutatja: szükség van-e erre vagy sem. Beszélt még' a polgármester arról, hogy a jövő évben az elfogadott költségvetésen már nem kíván saját hatáskörében változtatásokat alkalmazni. Ugyanis a pártok az autonómia sérelmének minősítették, hogy a polgármester az előző években a jóváhagyott költségvetés összegeinek egy részét zárolta, s a kiadási utalványozásokat a mindenkori bevételektől tette függővé. Erre nézve a polgármester a következőket mondotta: — A válság utáni költségvetéseket keret- költségvetéseknek neveztük el. Ez annyit^ jelent, hogy a törvényhatóság hozzájárulásával a polgármesternek, aki a költségvetést végrehajtja, két alapvető jog adatott meg: nevezetesen a 10%-os zárolás és az, hogy a kiadások tényleges utalványozását mindenkor a tényleges bevételekhez irányíthassa. Ez a két korlátozó intézkedés alkotmányjogi szempontból éles bírálatot váltott ki. Éh magm jelentettem ki, hogy ez csak rendkívüli intézkedés, amely alkotmányosnak tényleg nem mondható, mert a törvényhatóság büdzséjogát érinti. A jövő évre vonatkozóan azonban már nem kívánom a törvényhatóság alkotmányos jogait csorbítani. Most már nem látom azt. a helyzetet fennforogni, mely a polgármester részére ilyen rendkívüli jogok adását szükségessé tenné, Kijelenthetem, hogy a jövő évi költségvetést már normális költségvetésnek, nem pedig keretköltségvetésnek tekintem, úgyhogy az eddigi korlátozásokra nem lesz szükség. A polgármesternek ez az abszolút korrekt, alkotmányos felfogása híven jellemzi Sipőcz Jenőt, az az autonómia legfőbb őrét. Csílléry, Harrer, Miklós Ferenc és Szőke Gyula felszólalása a pénzügyi bizottságban a költségvetési vita során A pénzügyi bizottságban ezen a héten befejeződik a költségvetés vitája és a közgyűlés is megkezdi a jövő évi büdzsé tárgyalását. Az általános vita szónokainak felszólalásait legutóbbi számunkban rövid kivonatban ismertettük. Az elmúlt héten az általános vita során még négy szónok beszélt, i kedden pedig a polgármester válaszolt a felszólalásokra. Szerdán kezdődött a költségvetési tervezet részletes tárgyalása, amelynek során a pénzügyi bizottságnak csaknem valamennyi tagja felszólalt. A vita még ezen a héten is folyik, de ugyancsak még ezen a héten befejeződik. Az általános vita során a múlt héten elhangzott felszólalásokat röviden az alábbiakban ismertetjük: Harrer Ferenc a költségvetési deficit kérdésével foglalkozott. Azt mondták egyes szónokok, hogy rendkívül fontos dolog a deficit mielőbbi eltüntetése. Ezt a felfogást ő nem osztja, mert célraAmzető csak akkor lenne, ha az állam és a főváros pénzügyi elszámolása minden vonatkozásban már megtörtént volna. Mindaddig, amíg nem következik be az állam és a főváros által teljes megegyezés, az ellátandó közfeladatokra nézve, bizonytalan és hasztalan minden kísérletezés. Csílléry András azt hangoztatta, hogy a költségvetést deficitmentesen kellett volna összeállítani és éppen ezért vissza kellene adni a polgármesternek. Ha deficitmentes költségvetést mulattak volna be, akkor semmi szükség sem lenne a szanálásra. Az a kérdés, hogyan lehetne deficitmentessé tenni a büdzsét. Felfogása Harrer Ferenc dr. marad a helyzet szerint három módon és pedig vagy úgy, hogy nem vesznek fel több kiadást a várható jövedelemnél, vagy a Wolff Károly által javasolt módon, úgy, hogy a hasznos beruházásokat kölcsönből fedezik, vagy pedig a fővárosi telkek egy részének értékesítése útján. A telkek körülbelül hatszáz millió pengő értéket reprezentálnak és ebből az összegből az üres telkekre 350 millió pengő jut. A fővárosnak saját magának kellene a telekspekulációt kezébe venni, a Községi Takarékpénztár útján, mert ezen a réven fokozni lehetne az értékesítési árakat. Dr. Miklós Ferenc Miklós Ferenc dr. tiltakozott az ellen, hogy a városi lakosságot előnytelenebb helyzet- zetbe hozzák, mint a földművelő társadalmat és azt követelte, hogy adjanak adómoratóriumot az iparnak. A költségvetés redukcióját szükségesnek tartja és elsősorban úgy, hogy az állam részére fizetett hatalmas hozzájárulásokat lecsökkentsék. Dr. Szőke Gyula tiltakozott az ellen a rendszer ellen, amellyel az állam különböző alapokat létesít, amelyek mindegyike súlyos megterhelését jelenti a fővárosi fogyasztóknak. Megengedhetetlennek tartja, hogy a jótékonysági akcióknál felhasznált élelmicikkeket különféle adókkal terheljék, lehetetlen, hogy a jótékonysági akciók burgonyaszükségletét a MÁV méregdrágán szállítsa, ugyanúgy, mint a kereskedőknek és azt sem lehet tűrni, hogy ezen szállítmányok után a. burgonyakartel búsás hasznot húzzon. Ur. Sipöcz Jenő
