Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-10 / 41. szám

Budapest, 1934 október 10. Független Budapest 3 M HÉT Szendy Károly beköszöntője A múlt heti rendkívüli közgy űlésen B orvé n- <1 é y Ferenc főpolgármester meleg szavakkal üdvö­zölte Szencly Károly alpolgármestert abból az alkalomból, hogy a kormányzó megerősítette a közgyűlés vá­lasztását és hogy első ízben fog­lalta el helyét az elnöki emelvé­nyen. S z en d y Károly meg­köszönte a kormányzó és a fő­polgármester ténykedését, majd, a törvényhatósági bizottság elő­legezett bizalmát, amelyet ki akar érdemelni. Ezután még néhány monda­tot mondott Szendy Károly, de a rövid beszéd után elemi erővel tört fel a taps és éljenzés. Mert amit mondott: az egy talpraesett ember komoly, fér­fias hitvallása volt az önkormányzat ereje, a nem­zeti érzés és igazi kereszténység mellett. Imponáló .volt ennek a gerinces férfiúnak, nagyszerű vallo­mása olyan ideálok mellett, amelyek minden szívet megdobogtattak a közgyűlésen. Az autonómia ereje és az abból kisugárzó ener­gia termelhet csak ki olyan vezetőket, mint Szendy Károly. És csak a krisztusi értelemben vett igazi kereszténységben megtisztult lélek talál olyan fel­emelő szavakat, mint amilyeneket ebben a rövid beköszöntő szózatában mondott az alpolgármester. Bezárult a Nemzeti Munkahét ■a Hétfőn délután zárta le Gömbös Gyula mi­niszterelnök szép beszéd kíséretében a Nemzeti Munkahetet, a TESz vezetőségének, a társegyesüle­tek elnökeinek és a magyar sajtó képviselőinek je­lenlétében. Baross Gábor üdvözlő szavaira adott vá­laszában a miniszterelnök pontosan körvonalazta, mit vár ő és a magyar nemzet a nemzeti munkáitól és annak megszervezésétől. Mert kétségtelen, hogy 'ezt a munkát meg kell szervezni. Meddő maradt és kilátástalan a magyar terme­lés, amíg rá nem jöttünk arra, hogy csak egysége­sen vezetett, megszervezett munkával érhetjük el azt .íz eredményt, amely létalapja a nemzetnek. A meg­szervezett termelés előnyei máris mutatkoznak és ha a gyönyörű mezőgazdasági kiállítás eredményeire gondolunk, akkor kétségtelennek kell tartanunk, hogy csak az irányított, egységes, jól megszervezett munka mentheti meg a nemzetet. Ezt gondolta alighanem a miniszterelnök is, amikor megállapította a Nemzeti Munkahét mérle­gét és megcsinálta annak jövendő prognózisát. Szép volt az első, a tavalyi munkahét, szebb volt az idei, a második és még szebb lesz a harmadik, az ötödik, a tizedik, ha abban az irányban halad, amelyet Gömbös Gyula jelölt meg: program és követendő út gyanánt. I-----ILKOVITSI. központi fűtés- és | vízvezetéki vállalata | 1, ATTILA IICCA 29 ” Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefoni 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyári Lábatlanban.................. évi telj. kép. 12.000 v. Mé szgyárak: Lábatlanban.................. „ ,, ,, 5.000 ,, Dorogon ................................... „ 3.000 ,, Té glagyáraki Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu.......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .......... ,, ,, ,, 8,000.000 drb Há z és Ingatlan Rt. DÉLEGYHÁZAI HOMOK- ÉS KAVICSBÁNYA VÁLLALATA Központi iroda: Budapest, II., Eszter ucca 4. Telefon: 55-8-59 Vezérképviselet: Budapest, V., Pozsonyi út 14. Telefon: 14-3-08 Szállít: Tiszta iszap- és agyagmentes homokot, osztályozott kavicsot és betonkavicsot. Bányatelep: Délegyháza (Budapest mellett) Budapest—Kelebiai fővonalon. Gabay Sándor szobrász — síremlóktelepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. Fizessünk elő a „Független Budapestére! Dr. Szendy Károly A költségvetési vita szónokai a pénzügyi bizottságban A sajtó teljes nyilvánossága mellett folyik a költségvetés vitája a pénzügyi bizottságban. És hogy mit jelent a nyilvánosság fénye, arra legszebb bizonyíték az a magasrendű, előkelő színvonalú tárgyalás, amely örömmel kell, hogy eltöltsön mindenkit, aki részese Budapest közéletének. Szebbnél-szebb beszédek, alapos és szakszerű felszólalások jellemzik a pénzügyi bizottság tárgyalásait, nyilván megmutatva, hogy a nyilvánosság sohasem árt, hanem min­dig csak használ. A nívós költségvetési vita egész héten foly­tatódik és bizonyos, hogy erős^ aktívumát je­lenti az önkormányzatnak. Még sok szónok van hátra, de a vélemények szabad kifejezése, az a szólásszabadság, amelyet most már a tel­jes sajtónyilvánosság hangszórói vetítenek ki a tárgyalóterem négy fala közül, termékenyí­tőén és felfrissítően hat az egész magyar köz­életre. Az elmúlt hét bizottsági ülésein a költség- vetés általános vitájában elhangzott nagy­érdekű felszólalásokat a következőkben ismer­Ugron Gábor volt az általános vita első szónoka. Azzal kezdte beszédét, hogy fölme­rülhetne az a kérdés, van-e egyálta­lában értelme ma a költségvetés tár­gyalásának, amikor itt a szanálási törvény és a főpolgármester rend­kívüli hatáskörrel van felruházva. A polgármester azonban nagyon he­lyes álláspontra helyezkedett, ami­kor ezt a szempontot figyelmen kí­vül hagyta és úgy állította össze a költségvetést. Beszéde során azt fej­tegette, hogy a takarékosság mellett sem szabad a főváros világvárosi jellegének rovására cselekedni, ezt fenn kell tartani és a szépen fejlődő idegenfor­galom érdekében is áldozatokat kell hozni. Befejezé­sül hangoztatta, hogy teljes mértékben bízik a polgármesterben és munkatársainak ténykedéseiben és hiszi, hogy a főpolgármester is a jelen költségve­téssel párhuzamosan a legjobb tudása szerint és a főváros szeretetével fogja teljesíteni azt a feladatot, amellyel a kormány megbízta. Ennek a bizalomnak a jegyében a. költségvetést az általános vita alapjául elfogadja. Révész Mihály dr. rendkívüli figyelemmel hallgatott, tartalmas beszédében azt fejte­gette, hogy az autonómia budget- készítési jogát nem lehet konfis- kálni. Bármilyen irányban vizs­gálja is a költségvetést, a legsivá- rabb képet találja, mert így a kormány oldaláról minden törek­vés megvan arra, hogy Budapestre minél több' terhet rójon, ugyan­akkor a iegmerevebben elzárkózik a vitathatatlanul jogos fővárosi kívánságok elől. A legélesebben tiltakozik a munkahadsereg terve ellen, mert ez nem más, mint való- Dr. Révész Mihály ságos rabszolgaság. Nem ilyen, ro­botmunkára van szükség, hanem tisztességesen megfizetett szabadmunkára, amely megőrzi a munkásban az embert is. A költségvetés­tervezetet nem fogadja el. A keresztény községi párt első szónoka, Bródy Ernő az önkormányzat alkotmányjogi jelentőségét fejtegette. Vártuk a szanálási tervezetet, de még min­dig nem tudjuk, hogy mi rejlik a főpolgármester tarsolyában. A szociális kérdésekről szólva elis­merését fejezi ki a fővárosnak, rámutat a hajléktalanok sorsára és megdicséri a menhelyeken ta­pasztalt állapotokat. Kéri azon­ban, hogy az orvosi szolgálatot terjesszék ki a menházakra is. Fontosnak tartja, hogy a szociá­lis akciók intézésébe minél sürgősebben vonják be a kerületi vá­lasztmányokat, amelyek már évekkel ezelőtt megalakultak, de még mindig nem működnek. Ernst Sándor azzal kezdte beszédét, hogy csalódva kellett látnia, hogy a főpolgármester még mindezidcig nem ismer­tette a szanálásra vonatkozó terveit és ezzel bizo­nyos fokig illuzóidussá tette a költségvetési vitát. A költségvetés összeállítói föltétlenül alapos munkát végeztek. Meggyőződése szerint a kormány túlzottan kihasználja a szanálási szempontot a fővárossal szemben, Bródy Ernő tétjük: Ugrón Gábor nyilván azért, mert más oka van az autonómiát kor­látozni. A főváros millió polgárától nem lehet azon­ban elvárni, hogy nyugodtan beletörődjék abba, hogy minden beleszólástól elüssék. Az autonómiát nem szabad tönkretenni, mert az óriási kincset jeleni. A válságról szólva igyekszik annak okait keresni, máris megállapítja azonban, hogy bármi legyen is az ok, rendkívül óvatosnak kell lenni a költségvetés össze­állításánál. A fővárosi deficit nem túlzottan nagy, hiszen aligha van Magyarországon még egy város, ahol csak ilyen arányú bajok lennének. Foglalkozik az inségakciók ügyével is, állást foglal a munkahad­sereg megvalósítása mellett, mert bizton reméli tőle, hogy hathatós eszközévé válik a munkanélküliség részbeni levezetésének. ílovszhy János részletesen foglalkozott a kereskede­lem és az ipar helyzetével. Elismeré­sét fejezte ki a főváros vezetősé­gének azért a megértésért', amellyel a kereskedő- és iparostársadalmat segíteni igyekszik, majd a pénzügy­miniszter politikáját bírálta. Megállapította, hogy egyedül a fogyasztás az a gyógy­szer, amellyel a magyar ipart és kereskedelmet fel lehet virágoz- tatni, ha pedig a pénzügyminiszter nem hajlandó a főváros hivatalos szerveinek jelentéseit valónak elfogadni az ipar és kereskedelem rettenetes helyzetéről, hallgassa meg az adófelszólamláSi bizott­ságok elnökeit, azok majd megrázó - képet festenek előtte a kézművestársadalom, katasztrofális pusztulá­sáról. Hangsúlyozta Ilovszky János, hogy a kereske­delem és ipar jobb jövője csak akkor következhetik el, ha a középosztály és elsősorban a 'isztviselőtársa- dalom felvevőképességét jelentős mértékben emelik. Indítványt terjeszt be arra vonatkozóan, hogy a szé­kesfőváros ebben az esztendőben is adjon karácsonyi segélyt alkalmazottainak és pedig a tisztviselőknek és munkásoknak egyaránt, hogy ezzel injekciót kapjon a tengődő kereskedelem. Foglalkozott az áruházi kérdéssel is és a kartelek káros közgazdasági tevékenységével. Javaslatot ter­jesztette be arra vonatkozóan, írjon fel a főváros a kormányhoz és követelje a karteltörvény megszigorí­tását. Ilovszky János Párkány Frigyes dr. szerint a polgárság budgetjogát az új törvény elkobozta. Efelett nem lehet napirendre térni. Az üzemek budgetje kb. 180 millió pengő és ebből csak ötmilliót tudnak, mint felesleget a fővá­ros rendelkezésére bocsátani. El­képzelhetetlen, hogy helyes gaz­dálkodás mellett az üzemek ne tudnák azt a további tízmilliót kihozni, ami a deficit eltünteté­séhez szükséges. Szilárd meggyő­ződése, hogyha az üzemek szak­in. Párkány Frigyes szerűleg és kereskedői szempon­tok szerint lesznek vezetve, akkor a deficit el fog tűnni. A költségvetést nem fo­gadja el és indítványozza, hogy az üzemek felülvizs­gálására és a helyes gazdálkodás megállapítására ha­ladéktalanul küldjenek ki bizottságot. Utána Wolli Károly kezdte meg költségvetési beszédét. Ami a 15-ö.s iizem- vizsgálóbizottság kiküldését illeti, az nemcsak pénz­ügyi bizotsági javaslat volt, hanem van rá köz­gyűlési határozat is. A polgármester meg is ígérte, hogy ezt az ügyet felveszi a tárgysorozatba. Bízik ab­ban, hogy a polgármester ilyen értelemben a közgyű­lés részére megfelelő előterjesztést fog készíteni; Ami a szanálás kérdését illeti, nem akar szatírát hasz­nálni ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Mint higgadt ember jelenti ki, hogy mannaesőt csak a bibliai időkben kaptak az égből. Ez a megjegyzése a szanálásra. — A pártkereteket — mondja dr. Wolff — nem fogom fel olyan értelemben, hogy gazdasági kérdé­sekben presztízst nézzek. Közérdekből tartom szüksé­gesnek az üzemek életébe való betekintési> annál is inkább, mert a szanálás munkájának is tág tere kí­nálkozik itt. Ez az első költségvetés, amely á novella jegyében készült. Minden jogosultsága megvan arra, hogy az autonómia organikus erejében bízzon, amikor a centrális hatalom nem győzte meg arról, hogy. ők jobban tudnának gazdálkodni. A költségve­tésben csak keretet lát és keretet szavaz meg. A tör­vényhatósági bizottságnak, a polgármesternek és a

Next

/
Thumbnails
Contents