Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
o Független Budapest Budapest, 1934 január 24. Az iparművészeti oktatás racionalizálása Szendy tanácsnok tervezete a fővárosi és állami iparművészeti oktatás átalakítására Szendy Károly tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője az új tanévben vette át az iparrajz- jskola irányítását és e rövid idő alatt nyert tapasztalatai alapján javaslatot készített az iskola ráció nális átszervezésére. Ez az< iskola négy tagozatban folytatja műkő* dé«ét és nemcsak hallgatói vannak, hanem munkásai is. Az intézmény átvizsgálása során a munkáslétszámot túlméretezettnek találták: több mint 50 munkás volna elbocsátható. A racionalizálás során erre alkalmasint sor kerül. De Szendy Károly átszervezik magát az oktatást is. A jelenlegi iparművészeti oktatási, az ország vagyoni helyzetének és ipari kilátásainak megfelelően, gyökeres módosításra szórni. A módosítás az iparniű\ észmesterek, tervezők, valamint a rajztanárok kiképzési kérdésére terjed ki. A fővárosi ipar rajz iskola mellett az állam is tart fenn egy országos iparművészeti iskolát. E két iskolában az alsó tagozatok párhuzamosan futnak, de szervezetileg egyik sem felel meg igazi feladatának, mert amíg a fővárosi iskolában a műhelyoktatás a túltengő, addig az állami iskolában a rajzkiképzés áll magas fokon. Szendy Károly tanácsnok az iparművészeti oktatás racionalizálására a takarékosság és az eredmények tökéietesbítése érdekében a következőket javasolja; Alakítsanak egy iparművészeti iskolát, négy évfolyammal, ahol az első év az előkészítő, illetve tehetségkiválasztó, a többi pedig a kiképzés ideje volna. Alakítsanak egy iparművészeti akadémiát kétéves kiképzéssel. Továbbra is maradjon fenn az egyéves iparművészmesteri iskola, végül állítsák fel az ipar oktatási pedagógiai szemináriumot tanárok továbbképzésére. Az iparművészeti iskola, a mesteriskola és az iparoktatási pedagógiai szeminárium a fővárosi iparrajzisko- lából alakulna, míg az iparművészeti akadémia az országos iparművészeli iskolából létesülne. E racionalizálási terv úgy a főváros, mint az állam terheit csökkentené, emellett a kiképzést a gyakorlati élet megváltozott igényeihez idomítaná. Az állam átadná a fővárosnak az iparművészeti iskola hároméves tagozatának összes jogosítványait, továbbá műhelyfelszereléséből mindazt, amit az iparr,ajziskola berendezésének kiegészítésére használhat. Ezzel szemben a főváros megadja az akadémiai tagozatnak a lehetőséget a mű helyi- gyakorlatra. Racionalizálják az iskola műhelyeit is. A textil- és gobelin-foglalkoztatót, valamint a faipari műhely felesleges részeit a munkásokkal együtt átadják a szociálpolitikai ügyosztálynak, mely azt a háziipari foglalkoztató keretében fogja tovább fenntartani. Az iskola többi műhelyeit színién szűkebb keretek közé vonják és szigorú elvként mondják ki, hogy a műhelyek feladata a jövőben csak a tanulók gyakorlati kiképzésére szolgál, tehát nem engedhető meg a tervszerű eladás céljaira való árukészítés. Mintán az iparrajziskola Verpeléti úti helyiségébe a XI. kerületi elöljáróság költözködik, az iskolát egyelőre az Erkel uccai kisdedóvó épületébe helyezik át, ahol nyolc tantermet kap, a nagy udvaron pedig raktárakat építenek. A racionalizálás során közel 150.000 pengő megtakarítást fog évente elérni a főváros■ A Közmunkatanács elgáncsolta a Rudasfürdő újjáépítési terveit A főváros a KeresKedelmi miniszterhez fordult segítségért A politikai szenzációk mellett is igen érdekes eseménye volt az elmúlt hétnek az a meglepő határozat, amelyet a Közmunkatanács hozott a Rudas- fürdő újjáépítésével kapcsolatban. Egyszer akar a főváros egy nagyjelentőségű beruházást gyorsan, a bürokráciától mentesen nyélbeütni és akkor is akadályokkal kell megküzdenie. A Független Budapest behatóan foglalkozott a Rudasfürdő modernizálására vonatkozó tervekkel, ismertettük az egész elgondolást és megírtuk, hogy •u kereskedelmi miniszter intervenciójára a MABI bocsátja. kölcsönképen a főváros rendelkezésére az újjáépítés egész költségét. Heteken át tárgyalta a főváros több bizottságban a terveket, az elgondolás keresztülment kisebb-nagyobb módosításokkal, de mire a Közmunkatanácshoz került. ott elbukott. Ismeretes, hogy a Sudasfüxdő homlokzatát árkádos kiképzéssel akarják újjáépíteni. Meg akarják szüntetni a fürdő előtti rakparton a járműforgalmat és a területet parkírozni akarják. Az egész budai Dunapart ilyenformán egységes sétánnyá alakulna és különösen a Gellért-fürdőtől a Láncúidig terjedő partrész — csendes fekvése miatt is — alkalmas lenne a betegeknek gyógysétányul. A Közmunkatanács azonban legutóbbi ülésén elvetette úgy az általános kiképzésre vonatkozó terveket, mint a Gellert rakpart parkozásának tervét. Ez utóbbit azzal indokolta meg, hogy a járműforgalmat nem lehet elterelni a Gallért rakpartról (?) és így ez a terület nem képezhető ki gyógyparkká. A Közmunkatanács határozata annál nagyobb meglepetés! keltett, mert hiszen, amikor a főváros bizottságai ezt a kérdést tárgyalták, az üléseken résztvett a Közmunkatanács szakértője is, sőt az egyik bizottságban Czabalay. Kálmán alelnök is, de egyikük sem tett kifogást a főváros elgondolásaival szemben. Miután a Közmunkatanács határozata, az egész épít-, kezés hosszú időre való eltolását eredményezné, a főváros a kereskedelmi miniszterhez fordult, akitől védelmet kért e határozattal szemben. Rámutatott arra, hogy ha a Közmunkatanács nem változtatja meg álláspontját, úgy a főváros nem kezdheti meg ebben az évben a Rudasfürdő újjáépítését, sőt talán teljesen le kell mondania a terv végrehajtásáról, mert hiszen a MABI csak márciusig tartja fenn a felajánlott kölcsönt. Értesülésünk szerint a kereskedelmi minisztert szintén meglepte a Közmunkatanács határozata. Azonnal érintkezésbe lépett Rakovszky Iván elnökkel és a közbelépés e'redményeképen a Közmunkatanács a jövő héten újból napirendre tűzi a kérdést és minden valószínűség szerint revízió alá. veszi korábbi határozatát. Ha ez tényleg így lesz, akkor némi késedelemmel, de mindenesetre még a tavasszal megindulhat a Rudas fürdő programszerű újjáépítésének munkája. csonycibban állapították meg, úgyhogy a városi lakások olcsóbbak lesznek, mint a magánbérházak lakbérei. A fővárost az arányosítás keresztülvitelével jövedelemveszteség éri, mert a lakbérleszállítások végösszege többet tesz ki, mint a béremeléseké. Az egyenleg mintegy 50.0110 pengő évi lakbérveszteséget jelent. A lakások bérein kívül a városi házakban lévő üzlet- helyiségek béreit is arányosítják. A főváros az utóbbi időben gondosan ügyel arra, hogy bérlői pontosan fizessenek, a házkezelők szigorú utasításokat kaptak a. házbérek behajtására, mert különben őket teszik anyagilag felelősekké a behajthatatlan bérekért. Ennek tulajdonítható, hogy a házbérhatralékok összege, amely nemrég túlhaladta a félmilliót, egy idő óta lényegesen csökkent. Jelenleg körülbelül 150 kiadatlan lakás van a városi házakban, de remélik, hogy a lakbérarányosítás folytán ezek is hamarosan bérlőkre találnak. Nagyszabású kórház-tatarozási és fejlesztési építkezések kezdődnek 677.G0G pengős közmunka a kórházépítkezéseknél A főváros minden évben jelentős összeget fordít a kórházak tatarozására, miután egyetlen évi költségvetésbe nem tudja beállítani azt a hatalmas ösz- szeget, mely az intézmények gyökeres jókarbalielye- zéséhez szükséges. Az idei tatarozást program, a nehéz pénzügyi viszonyok ellenére, elég tekintélyes munkaalkalmakat ölel fel és nem kevesebb, mini 077.000 pengő értékű. A legnagyobb munkák az Uj Szent János kórháznál lesznek, ahol 201.000 pengőt kitevő átépítéseket, javításokat és tatarozásokat hajtanak végre Az Uj Szent János kórháznál átépítik u személyzeti pavilion alagsorát, ahol a laboratórium és az ápolónők részére megfelelő számú lakás épül. Folytatják a széntároló kibővítését. Az összes épületeken javítjuk a tetőzetet, a csatornákat és úgy külső, mint belső burkolómunkák készülnek. Sok helyen a kerítés kicserélésére is sor kerül. A Rókus kórháznál jelentős modernizálásokat hajtanak végre. Különösen arra vetnek súlyt, hogy a kórházépület külső homlokzata tetszetősebb legyen. Az uccai fronton kicserélik az ablakkereteket, miáltal több világosság jut majd a kórtermekbe, a folyosókat és a betegszobákat csempékkel látják el. Uj autógarázst is létesítenek. A kórház gazdasági hivatalát, mely eddig a kórházon kívül volt, most a kórházépületbe költöztetik át. A Rókusnál végzendő modernizálási és tatarozás! munkára 1B2.ÍÍ00 P van előirányozva. A Szent István kórháznál a szülészeti osztály már megkezdett átalakítását folytatják és modernizálják a bőr- és nemibetegosztály pavillonjait. Az a cél. hogy ezek az osztályok a jövő évben tartandó nemzetközi bőrgyógyászati kongresszusra teljesen modernül kerülhessenek bemutatásra az ide sereglő külföldi szakemberek elölt. Szükség van a Szent István kórház területének kibővítésére is, evégbol a szomszédos városi telkek egy részét a kórházhoz csatolják. Természetesen ezzel kapcsolatban új kerítést is kell építeni. Személyzeti lakásokat építenek. Ezt takarékossági okokból úgy oldják meg, hogy a konyhaépület fölé új emelete! húznak. Az új Horthy Miklós kórháznál fertőtlenítések céljaira új emeletet emelnek, mert a fertőtlenítőgép mai- elhelyezése a követelményeknek nem felel meg. A röntgenfilmek tűzbiztos megőrzése céljából film- megóvót is létesítenek. A Szent István kórháznál végrehajtandó átalakításokra 190 000 P áll rendelkezésre. Végül a Szent László köt háznál lesznek jelentősebb átalakítási munkák. A nrosdóépületiet. ahol a betegek látogatói távozásuk előtt átöltözködnek és fertőtlenítik magukat, teljesen átalakítják és megnagyobbítják. A két régi fabarakot végleg megszüntetik és kőépiiletekké alakítják át. 5Ö«Ö0Ö pengőt veszít a főváros a lakbér-arányosításon Február 1-én a főváros bérházaiban minden Salíás bére megváltozik A Független Budapest már régebben közölte, hogy a fővárosi bérházakban nagyarányú lakbérreform készül. Sok panaszra adott okot, hogy ugyanolyan elrendezésű és nagyságú, lakások az egyik városi házban lényegesen drágábbak, mint a város másik bérházában. Ezek a nagy bérdifferenciák onnan származnak, hogy a háború előtt épült városi bérházak kötött forgalmú lakásainak béreit neon lehetett emelni, ezek tehát a régi békebeli nívón maradlak, míg a későbben épült bérházaknál már a magas építési költség figyelembevételével és a.z amortizáció biztosításával állapították meg a házbéreket. Ezek természetesen jóval magasabbak voltak, mint a háború előtt létesült házak lakbérei. A főváros a bérlők állandó sürgetésére meg is ígérte, hogy a helyzeten változtat es a. nagy bérkiilönbözetet megszünteti. Lgy határoztak, hogy a-kölnit lakásforgalom megszűntével a régi bérházaknak még a mai viszonyok 'mellett is feltűnően alacsony lakbéreit méltányosan felemelik, ugyanekkor pedig az új bérházak magas béreit a viszonyoknak megfelelően leszállítják. November 1-én akarták ezt az arányosítást végrehajtani, de a munkálatokkal nem tudtak idejében elkészülni, így a februári negyedre maradt a lakbér- reform keresztülvitele. A szociálpolitikai, ügyosztály e héten cdkészí- tette javaslatát és a legközelebbi tanácsülés már tárgyalja is a 1 akb é r ar á n yosít ás ügyét. Úgyszólván minden, városi lakás bére megváltozik, vagy leszállítják, vagy pedig felemelik. Az irányarakat a magánbérházak jelenlegi lakbéreinél alaEzzcl teljesen eltűnnek a sokat kifogásolt »szőrös« harakok. Ezek a munkák 121.000 pengőt igényelnek. _ mc 1 CUSTODIS ALPHONS rnoki iroda és speciális építési vállalat BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Tcleíon : Automata 120 - 07 Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése
