Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
Budapest, 1934 január 24. Független Budapest | gondnokoltak áttekinthető és könnyen kezelhető nyilvántartása érdekében a nyilvántartás teljes revízió I jáf, valamint az árvaszék fennállása óta meglevő túlzsúfolt irattár tehermentesítése céljából a kiselejtezés munkájának előkészítését. Ennek keresztülvitele után a főváros számára új helyiségek is fel fognak szabadulni. Bármennyire egyszerűnek és lényegtelennek lát- j szék is az ismertetett racionalizálási művelet, felette I fontos az, mivel egyrészt lehetővé teszi az érdemi mnnkábán való elmélyülést és a tehermentesített személyzet továbbképzését, másrészt az ügyek gyors és alapos -elintézését" is előmozdítván, alkalmas a jogsegélyt kereső közönség megelégedésének és bizalmának kiváltására. Párhuzamosan avval a tevékenységgel, amelyet a székesfőváros vezetősége az ügyintézés és ügykezelés racionalizálása érdekében mintegy 2 év óta — de sőt időbelileg meg is előzve azt — kifejt, a székes- fővárosi árvaszék szintén folytat ilyenirányú munkálatokat. Szükség van e külön tevékenységre azért, mert az .árva,széki feladatkör elsőrangú szociális szükségleteket kielégítő, természeténél fogva e hatóságnál volt legkorábban érezhető, a régi bürokratikus formák betartásából származó lassú ügyintézés minden hátránya és mert a gyámhatóság ügyintézési és ügykezelési szabályai lényegükben különböznek az általános igazgatás ilynemű szabályaitól. Megboldogult elődöm az előkészítés munkája után az új ügyintézési és ügykezelési rendet 1933 január hó 1-ével életbeléptette és ma már annak eredményeit a statisztika tükrében, szemlélhetjük. Elsősorban meg kell említenem azt, hogy az árvaszéki külön tudakozó iroda a legteljesebben bevált, mert egy év alatt 6000 esetben nyújtott szóbeli érdemleges felvilágosítást és 600 esetben vette jegyzőkönyvbe a felek kérelmeit. Az egyszerűsítés további kihatása az lett, hog^ a rövidúti idézések, tudakozódások és nyomozások általánosítása, valamint a szükségtelen nyilvántartások megszüntetése az iktatott ügydarabok számának 35%-os csökkenését vonta maga után, ami lehetővé teszi azt, hogy egyrészt a segédhivatal- ' nál (iktató, le'író stb.) felszabadult munkaerők más érdemi (a rendkívül fontos helyszíni vizsgálat, jegyzőkönyvvezetés stb.) munkára használtassanak ■ fel, másrészt pedig a fogalmazószemélyzet, különösen pedig az ülnök munkáját sokkal gyorsabban és alaposabban láthassa el. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy az iktatoti akták számának csökkenése egyáltalán nem jelenti az árvaszéki ügyforgalom csökkenését, sőt a vezetett statisztika azt igazolja, hogy az érdemileg elintézett ügyek száma a tavalyihoz viszonyítva emelkedett, ..mivel 1932. évben az összes intézkedéseknek csak 14%-a, ,a folyó évben pedig már 24%-a volt érdemleges intézkedés. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén nagy megelégedéssel tárgyalták azokat az adóügyi intézkedéseket, melyeket a kormány néhány hét előtt a városi lakosság érdekében tett. A bizottság tagjai mégis, szükségesnek látják az adókedvezmények további kiterjesztését és ilyen értelemben javaslatot is terjesztettek elő. A közigazgatási bizottság a javaslatokat elfogadta és ennek alapján a polgármester most felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez, akinek köszönetét fejezte kh a .városi lakosságnak nyújtott adóügyi kedvezményekért. A felterjesztésben kérte a polgármester, hogy a kezdeményezett úton haladjon a miniszter tovább és azokat a kedvezményeket, melyek az együttesen kezelt adók törlesztésére szolgálnak, a forgalmiadóhátralékokra és a keresetiadóhátralékokra is terjessze ki. A fővárosi polgárság jelentős hányada ugyanis tekintélyes összegű forgalmi és kereseti adóval ,van hátralékban és ez, összegek behajtását éppen az a •körülmény nehezíti meg, hogy a nagy hátralékok miatt az adózók meg sem kísérlik a- törlesztést, mert képtelennek tartják magukat az egész tartozás fizetésére. Ennélfogva a főváros felterjesztésben kéri a pénzügyminisztert, hogy a többi adónemekrp engedélyezett részletfizetési kedvezményt erre a két. ado- nemhátralékra is terjessze ki. .Egy másik érdekes felterjesztést is ment egyidejűleg' a pénzügyminiszterhez. Hírt adtunk arról, hogy a közigazgatási bizottságban Wolff Kái’oly, újabban pedig Kann Arnold és mások is kifogásolták a kormánynak azt a pénzügyi politikáját, amely mesterséges pénzszűkét idéz elő. A felszólalók szerint a nagyfokú pénzhiány jelentős mértékben járul hozzá a 'gazdasági válság elmélyüléséhez, mert hiába van a közönségnek fogyasztói igénye, ha vásárlási eszközzel nem rendelkezik. Már pedig a pénzszűke teljes mértékben megbénítja a forgalmat. A közigazgatási bizottságban többen javasolták, forduljon a főváros felterjesztéssel a kormányhoz és kérje a bankjegymennyiség szaporítását, anélkül azonban, hogy ez inflációra vezetne. A kormánynak ugyanis megvan a módja és eszköze, hogy megfelelő fedezettel bocsásson ki új bankjegyeket és infláció nélkül szüntesse meg a pénzszűkét. Minthogy a közigazgatási bizottság ezeket a javaslatokat magáévá tette, a polgármester most feliratot intézett a pénzügyminiszterhez és a közigazgatási bizottság elfogadott indítványainak megfontolását és azok értelmében való intézkedési kérte a minisztertől. Az építkezési szabályok teljes átalakítását kéri a Magyar Mérnök- és Építészegylet Lakóházépítésí tervezetét megvitatja a városfejlesztési bizottság Az ügyek szakszerű és gyors intézésének hathatós előmozdítását célozta az a szintén korábban bevezetett rendszer, hogy bizonyos ügykörök egy-egy csoport körében egyesíttettek. Többek közt ilyen fontos két csoport a gyermekvédelmi és a törvényes gyermektartási és elhelyezési osztály, amelyek a legsürgősebben jelentkező szociális igények gyors kielégítését hivatottak szolgálni. Ezt a célt el is értük, mivel az elhagyottsági - és gyermektartási ügyek 92%-ában 2 hónapon belül megtörtént az érdemi intézkedés, szemben a régi eljárással, amikor is félévig, sőt néha évekig elhúzódott az érdemi elintézés. Eredménye természetesen ennek az is hogy a hátralékok száma teljesen összezsugorodott. Az így bevált osztályrendszert á jövőben még tovább kiépíteni szándékozom. Ezért a mai végzetes gazdaságú viszonyok jegyében folyó életküzdelem GRÓSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, I., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64 BCE I £Í(i szellőző berendezések SchubdUGP FSPÉIIC magánmérnök Budapest, III, Föld u. 51. Tel,: 62-2-06 MOLNÁR KÁLMÁN oki. gépész- és közgazdasági mérnök építési vállalkozó Budapest, IV., Irányi u. 21 ______________ Telefon: 8 9-7-13 Ma gyar Műanyagára Gyár Budapest, V., Kollár* ucca 3. Telefon: 179-39 * müiából koporsókat a legszebb és leg- « díszesobb kivitelben, műipari és iparművészeti tárgyakat. Műmárványból kozmetikai tégelyeket, reklám-hamutálcákat,lapokat, W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és többszínű luxuskivitelben. Legutóbbi számunkban írtunk a városfejlesztési bizottság elé kerülő nagyszabású új programpontról, a lakóház-építkezés problémái járnak kérdéséről. A városfejlesztési bizottság már megkezdte az érdekes anyag vitáját és tárgyalás alá vette azokat az írásbeli hozzászólásokat is, melyeket a különböző szaktestületek és szakkörök Harrer Ferenc elnök előzetes felkérésére benyújtottak. Ezek között ’ igen figyelemreméltó a Magyar Mérnök- és Építészegylet hozzászólása. A Magyar Mérnök- és Építészegylet a lakóhelyiségek térmértéke tekintetében azon az állásponton van, hogy a legkisebb lakás területe legalább 30 négyszögméter legyen, a teakonyhás garszónlakásé 20 négyzetméter, a legkisebb szoba tíz négyzetméter, többszobás lakás esetében a legkisebb szoba hat négyzetméter. A lakóhelyiségek űrmagassága tekintetében az a kívánság, hogy zártsoros építkezésnél legalább 2.8, szabadonálló építkezésnél legalább 2.6 méter legyen a helyiség magassága. A házmagasság tekintetében az egylet álláspontja a következő: Földszintes ház 4.25, egyemeletes 7.60, kettőemeletes 10.95, háromemeletes 13.30, négyemeletes 16.65, ötemeletes 20 méternél magasabb vagy alacsonyabb nem lehet. Egy-egy emelet magasság tehát 3.35 méter lenne. Zártsoros építkezésnél a ház magassága nem lehet nagyobb, mint az ucca teljes szélessége. 'Szélesebb forgalmi útvonalakon, a környező övezettől függetlenül, magasabb épületek is létesíthetők, de mindenesetre az övezet jellegének és a telek alakulatának figyelembevételével. Lakás esetén a földszinti padló zártsoros építkezésnél legalább 90 centiméterrel az uccaszint felett feküdjék, előkertes építkezésnél 30 centiméterrel, bolthelyisógnél 15 centiméternél magasabban. Az egylet nem tartja megengedhetőnek pincelakás építését. Alagsorban raktár vagy műhely létesíthető ugyan, de ez esetben a, helyiség alápterülete egyhatodának megfelelő ablakokról kell gondoskodni. A jövőben nem engedhető meg a lelkek körülépítése. A sávos beépítési módra kell törekedni, melynél a telektömb északi és déli vége nem építhető be. Azon területekre, melyekre tűzfalak néznének, átmeneti intézkedés szükséges és pedig abban az értelemben, hogy ezen telkeknek csak 60 százaléka építhető be. Tömbszegély-építkezésnél a közös légtér biztosítására és az udvar egységes kialakítására kell törekedni, Ezért lakóépületeknél az uccával párhuzamos szárny mélysége 15 méternél nagyobb nem lehet. A szabadon álló építkezéses övezetekben a sorházcsoportok legnagyobb hossza 30 méter lehet, mely legfeljebb négy egységet tartalmazhat. Az ikerházak egységes kiképzéssel és egyszerre építendők. A főútvonalakon és a Dunaparton csak szigorúan egységes magasságú épületek építhetők, a tűzfalak takarásának kötelezettségével. Városrendezési szempontból nem mellőzhető az előkertek alkalmazása. sem, mely az uccaszélesítés tartalékául tekintendő. A szabadonálló építkezésnél a legnagyobb magasság 13.5 méter lehet. A ház az uccától legalább 5 méterre építendő. Szabadonálló övezetben a teleknek legfeljebb 33 százaléka építhető be. Ilyen épületekben emeletenkint legfeljebb négy lakás létesítendő, olyan területeken, ahol a telek árát kívánjuk szabályozni, csak két lakás. A szabadonálló iiáz legkisebb telke 200 négyzetül, a sorháztelkeké 100 négyzetöl, az ikerházaké 150 négyzetöl. A mai övezeti rendszert át kell dolgozni egy egységes elgondolást! íerületfelhasználási terv alapján. A lebontásra érett lakóvidék kiépítését minden eszközzel szorgalmazni kell. Az építési tilalmak csak akkor vihetők keresztül, ha arra megfelelő törvényes intézkedések állanak rendelkezésre. Ezért mindenképpen arra kell törekedni, hogy a készülő város- építkezési törvényben olyan rendelkezések foglaltassanak, melyek a- fővárosnak módot nyújtanak arra, hogy az egyes területeken kimondhassa az építési tilalmat. Legnagyobb fontosságú a parcellázási engedélyeknek a főváros tervszerű fejlődésének programja alapján való kiadása. U j abb adókedvez menyeket kér a főváros a lakosság részére Bankjeayszaporítást ajánl, infláció nélkül Á székesfővárosi árvaszék ügyintézésének és ügykezelésének egyszerűsítése írta: Dr. CSORNA KÁLMÁN, az árvaszéK elnöke visszahatásaként egyre szaporodó elmebajos és gyen- 1 geelméjű egyének intenzívebb védelme végett új ősz-: tályt alakítottam, amelynek fekidata lesz e védelem egyöntetűségének és gyorsaságának megvalósítása. Folyamatba tétettem azonkívül a gyámoltak és
