Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
Budapest, 1934 január 24. Független Budapest Áll a harc az OTI és a főváros kórházai közt Sze^vedéiyss viták után eredménytelenül végződtek a tárgyalások A főváros módosításai az ünnepi ] munkaszünetről szóló törvénytervezeten weekend törvényhozási biztosítását kéri a főváros Nemrégen a kereskedelmi miniszter hozzászólás végett a fővárosnak is megküldötte a vasárnapi munkászünet szabályozása tárgyában készült tör- wny tervezetét. A javaslattal a városháza illetékes szervei behatóan foglalkoztak és a múlt héten a polgármester elküldte a kereskedelmi miniszterhez a felterjesztést, melyben a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeit jelöli meg. A főváros a maga részéről örömmel üdvözli a kereskedelmi miniszter elhatározását, és a legtöbb vonatkozásban helyesli a törvény- tervezet rendelkezéseit. Mégis a fővárosnak több módosító indítványa van, melyeknek figyelembe vételét kéri. így mindenekelőtt szükségesnek farija a főváros, hogy a törvénytervezetben a kötelező munkaszünetet január 1-ére, március 15-ére, Űrnapjára és Nagypéntekre is kiterjesszék. A többi ünnepnapra szükségtelennek tartja a főváros a munkát italom kimondását, annál is inkább, mert a mai válságos Ülőkben a munkaszünet további kiterjesztése a nemzeti munka rovására ■menne és ezekben a gazdaságilag leromlott időkben a munkaalkalmakat szaporítani, előmozdítani kell. Kéri a főváros, bogy a törvény hatalmazza fel a kormányt, illetve a kereskedelmi minisztert olyan intézkedésre, hogy két egymást követő ünnepnapon, amikor egyik nap vasárnapra esik, a kereskedelmi miniszter állapíthassa meg, hogy a két Ünnepnap közül melyik napon szüneteljen a munka. Örömmel üdvözli a főváros a törvénytervezet weekend-szakaszail. E tekintetben a fővárosnak az a kívánsága, hogy a bankok és á vállalatok, nagy- kereskedő cégek hétvégi munkaszünetét ne kormányrendelet, hanem maga a törvény szabályozza és hogy A Független Budapest egyik legutóbbi számában jelentettük, hogy a főváros és az OTI között tárgyalások kezdődnek, illetve folytatódnak a kórházi ápolási díjak megállapítása ügyében. Az OTI ugyanis az általa beutalt és a kötelékébe tartozó beteg tagok gyógykezeltetése után kedvezményes ápolási díj megállapítására tart igényt. Több alkalommal folytak már erről tárgyalások az intézet és a főváros vezetői között, de nem sikerült megállapodásra jutniok. Az j OTI már azzal fenyegetőzött, hogy bojkott alá veszt a fővárosi kórházakat és beteg tagjait magánkórházakban helyezi el. Tényleg, a tagok egyrészét idegen kórházakba utalták és a magánkórházakat igénybe is vették. Ez a burkolt harc nem tarthatott sokáig és mielőbbi megszüntetése érdekében a főváros újból fölvette a tárgyalások fonalát az OTI-val. Az előzetes megbeszélések alapján remény volt rá, hogy ezeken az újabb tárgyalásokon a megegyezés tényleg létrejön. A főváros újból csalódott: az OTI merev álláspontja miatt hosszú időre újból megszakadtak a tárgyalások. A múlt héten megjelentek a városházán az OTI megbízottai és kijelentették, hogy csak olyan feltétellel kötik le magukat a városi közkórházak mellett, ha a főváros napi A.80 pengős ápolási díjat állapít meg az OTI-betegek számára és csupán napi 1000 ágy biztosítását kívánja. Ezzel szemben a főváros a2 előbb 5.20 pengőre tartott ápolási díjat 5 pengőre engedte le, további engedményre azonban már nem hajlandó, mert ez ráfizetéssel járna. Amellett napi 1200 ágy elfoglalását követeli az OT1- tól, ami annyit jelent, hogy az OTI naponta 6000 pengőt volna kénytelen fizetni a fővárosnak betegei ápolása után, akár tényleg el van foglalva teljesen az 1200 ágy, akár kevesebb a beutalt OTI-beteg. Ezen a ponton azután teljesen megakadt a megegyezés, mert az aránylag csekélynek látszó ellentéteket nem sikerült áthidalni. A tárgyalások végül már szenvedélyesekké váltak és a felek megegyezés nélkül váltak el egymástól. | Egyelőre nincs is szó a tárgyalások újból való fel- [ vételéről, úgyhogy az OTI és a főváros között a kór- í házi ápolási díj körül áll a harc. Bírói úton fogja érvényesíteni a főváros követeléseit az állammal szemben Összeírják az állam valorizációs tartozásait szombaton már délután J42 órakor lépjen életbe a munkaszünet. Kéri továbbá a főváros, hogy a törvény adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy július és augusztus hónapokban a nyílt árusítási üzletekre is kiterjeszthesse szükség esetén a hétvégi munkaszünetet. Ez alól csak az éleimiszerárusító üzletek vétetnének ki. A vásárokra vonatkozóan a törvénytervezet úgy intézkedik, hogy vasárnap nem lehet vásárt rendezni. Miután a fővárosban évente négy országos vásár van, amely két-két hétig tart és így a vásár idejébe vasárnapok is esnek, a főváros kéri a minisztert, hogy tekintsen el a vasárnapi vásártilalomtól, annál is inkább, mert a vásárok forgalmát éppen a vasárnapok élénkítik, amikor a környékbeli lakosság is bejön a városba a vásárokra. II " r (mutató szerkezettel) feszmérők llUlfilCl Ut% minden célra, minden kivitelben UNGÁR LÁSZLÓ Budapest., VII., Damjanich ucca 26/B Telefon : 41-9-72 Több alkalommal írtunk azokról a súlyos anyagi differenciákról, melyek az állam és a főváros között állanak fenn bizonyos szolgáltatások elmaradása és különböző valorizációs igények következtében. Az állam minden vonatkozásban fenntartotta a fővárossal szemben anyagi igényeit és több esetben peres úton követelte a fővárostól az egyes szolgáltatások valorizált megfizetését. Ilyen volt legutóbb a BSzKRt liídhasználati díja, melyet a bíróság 50%-os alapon valorizált és több I mint 400.000 pengő megfizetésére ítélte a vasutat az állam javéira. Ezzel szemben a főváros még egyetlen esetben sem lépett fel az állammal szemben ilyen valorizációs követeléssel, noha a fővárosnak sokkal több ilyen természetű követelni valója volna. A városházán nem egyszer beszéltek arról, hogy az állam magatartása folytán a főváros is hasonló eljárást fog tanúsítani és szintén megindítja valorizációs pereit az állami intézmények ellen, mindeddig azonban ez a terv sohasem jutott el a komoly elhatározásig'. Most mégis jelentős lépés történt, amelynek bizonyára komoly következményei lesznek. A közigazgatási bizottságban történt javaslat alapján a polgármester felhívta Szemethy Károly tiszti főügyészt, írja össze azokat az állami szolgáltatásokat és tartozásokat, amelyeket az állam nem teljesít, vagy piedig nem megfelelő mértékben és amelyekkel kapcsolatban a főváros az állammal szemben valorizációs igénnyel léphet fel. Szemethy Károly már utasította is a tiszti ügyészség tagjait az anyag ösz- szegyütjtésére és amint ez megtörtént, a főügyész részletes jelentést tesz a helyzetről a polgármesternek. Kétségtelen, hogy az összeírás e r e d mJm y été pen olyan anyag fog egybegyűlni, amely hatalmas ösz- szegü követelésre nyújt- kilátást a fővárosnak és az is kétségtelen, hogy amikor az állam a fővárossal szemben bírói ítélettel érvényesíthet 50%-os valorizációt, ugyanekkor a bíróság’ a főváros pénzügyi igényeit sem honorálhatja kevésbé, mini az államéit. Amikor tehát a főváros pénzügyi helyzetének javításáról és szilárdabb alapokra való helyezéséről van szó, nem szabad a fővárosinak meghunyászkodnia, hanem meg kell indítani régi és jog-os követelések behajtására a valorizációs pereket az állam ellen is. KOMBINÁLT SZÍNES HAVASNÁL BÚTOROK KONYHÁK Rózsa ucca 20. szám és Semmelweis n. 9 MIKROFARAD RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAHOSSÁGi GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 Krisch rekefe János tetőfedő mester Budapest, l„ Karolina út 16 Telesón : 69-5-59 —— ——i— Pontos fuvarozást végez KOHN LIPÚT fuvarozd Budapest, III., Bécsi út 263 Telefon: 62-2-42, 62-S-33 A székesfőváros balatonkenesei üdülőtelepének volt iőkertésze a Központi Városháza épületében, Károly körút 28. szám alatt virágüzletet nyitott Kéri a szíves pártfogást Törvényjavaslat a bettermentről Két éven belül elő Kell terjeszteni a városszabályozási terveKet A kereskedelmi miniszter törvényjavaslat-tervezetet készített, amellyel rendezni kívánja Budapest, valamint a többi város és község szabályozásának kérdését, parcellázásait és az építési rendészetet. A törvénytervezetet elküldötték az érdekelt törvény- hatóságoknak és testületeknek véleménynyilvánítás végett és a minisztériumban már meg is kezdték a részletes vitát felette. A törvénytervezet sok nagyjelentőségű újítást tartalmaz. A törvény hatálya kiterjed az összes városokra, Budapestre is, úgyszintén az 5000-nél több lakosú községekre. Ezek valamennyien tartoznak a törvény életbelépésétől számítolt 2 éven belül elkészíteni egész területük általános szabályozási tervét, belterületeik, úgyszintén az előreláthatólag 5 éven belül beépítésre kerülő többi területeik részletes szabályozási terveit. Amennyiben az 5000-nél kevesebb lakosú községekhez tartozó területen egyesek házhelyeket kívánnak létesíteni és az új házhelyek száma a 20-at meghaladja, úgy ezek a kisközségek is kötelesek szabályozási terveikéi megállapítani. Azok a városok és községek, amelyek már előzőleg készítettek általános és részletes szabályozási terveket, tartoznak a terveket az új törvénynek megfelelően átdolgozni. A kereskedelmi miniszter megokolt kérelemre a szabályozási tervek, illetve módosítások elkészítésének batáridejét legfeljebb 2 évvel meghosz- szabbíthatja. Budapest szabályozási terveit a Közmunkatanács készíti el. A szabályozási költségek arányos részeit a városok és községek ,a felosztott terület tulajdonosaira vethetik ki. Részletesen intézkedik a i örvényt er vezet a kisajátítási jog gyakorlásának körülményeiről. Bármely város vagy község, amely a tervezett szabályozást végrehajtotta, az ettől számított 2 éven belül a kereskedelmi minisztertől engedélyt kérhet arra, hogy azokra a ház- és telektulajdonosokra, akiknek ingatlanairól megállapítható, hogy forgalmi értékük a végrehajtott szabályozás következtében emelkedett, a szabályozás költségei meghatározott részének megtérítése céljából az ingatlanok forgalmi értékének tényleges emelkedése alapján egy ízben fizetendő térítést (telékértékemelkedési adót) vethessen ki. A parcellázások körülményeit szabályozó fejezetek megállapítják azokat a feltételeket, amelyeknek fennforgása szükséges a házhelylétesítés engedélyezéséhez. Ki lehet kötni azt is, hogy az új házhelyek mindegyikére legfeljebb 2 éven belül lakóházat kell építeni. A törvény kihirdetésétől számított egy éven belül az egész országra érvényes hatállyal szabályozni kell az építési rendészetet, a házhelyek beépítésének módozatait, külső kiképzésüket, a közbiztonsági, közegészségügyi követelményeket, az építési engedélyek megadásának feltételeit és újból kell megállapítani a hatósági ellenőrzések és eljárások díjait. A törvénytervezet legérdekesebb és legigazságosabb rendelkezéseit: a lelekértékemelkedési adó behozatalát örömmel üdvözöljük, mert évek bosszú sora óta harcolunk érte és mégis csak megnehezíti a telek- spekulációval eddig űzött visszaéléseket.
