Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-31 / 30-31. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ES KOZGAZDASAGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavlilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Húsz év után Giber Endre helyettes polgármester a fővárt sőszi munkaprogramjáról FeSkay Ferenc tanácsnok készíti a státuszrendezési javaslatot Mugusztusban a munkaügyi bizottság elé kerül az új munkabérstatisztika — Ősszel napirendre kerülnek a közlekedési reformtervezetek — Szeptember ben új alapokra fektetik a szegény segélyezést 7*5 millió pengő függőkőlcsön felvételének engedélyezését kérte feliratban a főváros Most húsz esztendeje már eldőlt a világ- sorsa: megkezdődött az a szörnyű küzdelem, amely vérrel, könnyel, sírással és megmérhetetlen szenvedéssel sújtotta ezt a világot és példátlan módon megnyomorította azt a generációt, melynek mindenki vérta unja, aki itt él Középeurópában. Természetesen leg elsősorban mi magyarok vagyunk azok, mert Tria non átkát 1914-ben kezdték már kovácsolni, de nem kevésbé borzalmas sors jutott ki sorstestvérünknek, Ausztriának sem, amely most vérző vonaglások közi vajúdik — a »békeszerzők« jóvoltából. Doll fuss kancellár hősi tragédiája valamikor a nagy tragédiaírók fantáziáját fogja foglalkoztatni. A kistermetű államférfi sorsa valahogyan egészen mithológikus, a fenségesig emelkedő, megrázóan mo numentális. Az idők kerekének forgásába kerüli, óriási népáramlatot akart feltartóztatni a maga véges emberi erejével: el kellett buknia. Hogy az j eszme, amelyért meghalt,- — Ausztria függetlensége — győz-e, vagy nem, politika kérdése. Ezen érdek harcol ellene és mellette: a dráma most van csúcspontján, a kibonyolódás még nem látható. A kancellár tragédiája azonban már teljes és a művelt emberiség könyek közt tapsol a dráma nagy hősének, mert igaz ember volt, férfi tetőtől talpig, európai gondolkozású, méltó képviselője gyönyörű hazája csodálatos kultúrájának. Hisszük, mert hinnünk kell, hogy Dollfuss halála megváltja Ausztriát további szenvedéseitől, de tisztítólag hat messzebbre is ez a beteljesedett sorstragédia: kihat a »magyar kérdésre« is, mint szörnyű vádbeszéd a mostani kö- zépeurópai »béke« ellen. Budapestet, a csonkává tett Magyarország fővárosát mélyen lesújtotta Dollíuss és Ausztria tragédiája. Ezelőtt 20 évvel, a világháború kitörésének idején, szembenálltunk a nagy monarchia másik államával. Évszázadok keserűsége választott el ben Iliinket a dédelgetett Ausztriától, ellenségünknek éreztük a jólét napjaiban: csak a sorscsapások hoü tak össze bennünket, a szenvedés közössége. De most eggyek vagyunk vele, ha közjogilag el is szakadtunk egymástól. Ausztriában most polgárháború folyik: dörögnek az ágyuk, kattognak a gépfegyverek, gyilkolnak a bombák. Testvér harcol testvér ellen, ami minden háború közt a legszörnyűbb, mivel a legkegyetie nebb. Igazán csak testvérek tudják gyűlölni egy mást. Ebben a borzalmas harcban Budapest nem a néző közömbös szerepét tölti be, akinek mindegy, melyik fél győzedelmeskedik: minden szeretetünk és részvétünk a szabadaságáért küzdő Ausztriáé, amely ellen pedig annyit küzdöttünk a magunk szabadságáért. Becs nem értette meg a magyar függetlenségért való rajongásunkat, hősi küzdelmeinket: mi közben megszereztük önállóságunkat és most lélegzetvisszafojtva reménykedünk, hogy Ausztriának Is sikerül megvédenie független állami életét. Az európai helyzet ma, 1934 nyarán hajszálig ugyanaz, mini volt 20 évvel ezelőtt a szarajevói gyilkosság után. Akkor is, most is bujtogatás következtében történt egy olyan politikai gyilkosság, melyre Európa idegei felsikoltottak, megvonaglot- tak. És ha most nem lesz háború a merénylet következménye, nem következik el a. katasztrófák katasztrófája — bár még mindig nem tudhatjuk, nem fullad-e újabb vérözönbe az emberiség a bécsi gyilkosság nyomán — úgy ezt annak köszönhetjük, hogy Mussolini, a nagy olasz építő kezében van a világ sorsa. A »mindíent megfontoltam és meggondoltam« a Duce átírásában, az elmúlt szenvedések véres kaleidoszkópján keresztül másképpen fest, mint húsz év előtt, amikor nem sejtettük, nem is sejthettük, minő sors és milyen borzalom várakozik reánk. Húsz esztendő után tehát ismét ott vagyunk, ahol 1914 nyarán voltunk. Akkor sziámi ikrek módjára voltunk összenőve Ausztriával, most — fájdalmas, szörnyű operáció után — külön-külön éljük életünket. És mégis közös ez -az élet, mert Ausztria halála életveszedelembe dönt bennünket is. A főváros idegenforgalmának intézői megmondhatják, mennyit vesztettünk ezen a téren, csupán azért, mert az idegenek nem merik felkeresni Ausztriát és ha Ausztria elvesztené önálló állami életét, az végzetessé válnék a megnyomorított, megcsonkított Magyarországra is, elsősorban már csak azért is, mert újabb világháborúba sodorna minket is. Budapest népe mélységes megilletődéssel, a szabadság vértanúinak kijáró hódolattal áll Dollfuss kancellár friss sírja mellett. Budapest együtt gyászol Beccsel, de együtt várja a feltámadást is, amelynek ennyi szenvedés után mind a két népre el kell következnie. Sipőcz Jenő polgármester néhány nappal ezelőtt kezdte meg nyári pihenőjét, Borvendég Ferenc főpolgármester pedig augusztus közepén tér vissza, * hogy teljes erővel megkezdje a szanálási tervek gyakorlati végrehajtását. A főváros vezetője ezidősze- rint Liber Endre helyettes polgármester, aki most. készíti elő az őszi új munkaprogramot. Más évektől eltérően nem szeptemberben, hanem már augusztus második felében megkezdődik az alkotó munka a városházán, egymásután összeülnek a szakbizottságok, hogy a nyári hónapokban kidolgozott előterjesztéseket meg. vitassák. A Független Budapes' munkatársa felkereste dr. Liber Endre h. polgármestert, és a közigazgatás aktuális kérdéseiről érdeklődtünk a helyettes polgármesternél, elsősorban a státuszrendezés ügyéről. — Felkay Ferenc tanácsnok úr — nyilatkozott munkatársunknak dr. Liber Endre h. polgármester — dolgozik a státuszrendezési javas laton. Részletes jelentést fog tenni a fővárosnál alkalmazott tisztviselők szolgálati beosztásáról, a munkakörök megoszlásáról és természetesen a tisztviselők ezidő- szerinti létszámáról is. Az adat gyűjtés erre vonatkozóan most van folyamatban. A szeptemberi közigazgatási bizottsági ülésen fogják kiküldeni azt a háromtagú, bizottságot, amely a nyugdíjtörvény alapján kötelező nyugdíjazások,at fogja elbírálni. A bizottságnak két tagja a közigazgatási bizottsági tagol: sorából kerül majd ki. — Áz üzemi munkások számának megállapítása is folyamatban van, valamint munkabérstatisztika összeállítása. Nemcsak azt tették vizsgálat tárgyává, hogy az üzemi munkások milyen munkakört töltenek be, hanem ,azt is, hogy az illető munkás családjában vannak-e rajta kívül kenyérkeresó családtagok és a család együttvéve mennyit keres havonta. Augusztusban a munkaügyi bizottság elé fog kerülni ez a munkabérstatisztika és az üzemek szanálásának egyik legfontosabb alapja lesz az üzemi bizottság állásfoglalása. Közlekedési problémák A közlekedés megreformálásának ügye is napirendre kerül kora ősszel. Liber Endre h. polgármester különösképpen érdeklődik a közlekedési problémák iránt, tekintettel arra, hogy a polgármester legutóbbi intézkedésével Liber alpolgármester ellenőrzése alá helyezte a közlekedési ügyosztályt. Arra a kérdésünkre, hogy mik a főváros őszi közlekedési reformtervei, a következőképpen válaszolt a h. polgármester: — Számos közlekedési kérdés vár elintézésre. Ezek közé tartozik a Kálvin tér rendezése. A tervpályázatot a bizottság letárgyalt^, egyelőre azonban ennél tovább nem jutottunk. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a Kálvin tér rendezése, átépítése mennyi pénzbe fog kerülni. A helyzet ugyanis az, hogy előreláthatóan olyan nagy összegre rúgna a Kálvin tér átépítése, hogy rövid időn belül arra nem kerülhet sor. A BSzKRt ősszel terjeszti be a rövid relációkra vonatkozó javaslatát. A mai hosszú vonalak helyett rövid viszonylatokat akar bevezetni, mert ezáltal a közlekedés, a forgalom lényegesen meggyorsulnia. Á HÉV-nél is nagyszabású változásokat • terveznek, így a 36 filléres helyiérdekű vasúti átszálló jegyek árának 24 fillérre való leszállítását, valamint a főváros politikai határán kívül eső vonalrészeken _ merj változtatnák a szakaszbeosz- tast és a viteldíjat is, egyben a munkáshetijegyek és bérletjegyek árát is leszállítanák. Természetesen a viteklíjleszállítás következtében uagyobbösszegű bevételtől esik el a HÉV, Remélhetően azonban a nagymértékű árleszállítás az utasforgalmat emeli és ezáltal ellensúlyozódik a bevételcsökkenés. Szociálpolitikai elgondolások A szociálpolitikai ügyosztályban is erősen dolgoznak. Az utóbbi időben sok szó esett a munkás- zászlóaljak felállításáról. Erre vonatkozóan Liber Endre h. polgármester így nyilatkozott: „ —, Évek óta foglalkoztatja a főváros veze- íosegét az a gondolat, hogy azok a szegények, alak a fővárostól állandó segélyben részesülnek, valami munkát vállaljanak. Morális szempontból fontos ez. A hajléktalan menhelyeknéi a munkaszolgaltatás ellenében történő segélyezést próbaképpen már a múlt évben bevezettük, a szociálpolitikai ügyosztály pedig most készíti ennek az elvnek az egész vonalon való bevezetésére vonatkozó tervezetét. Az elgondolás az, hogy a munkanélküli, de munkabíró hatósági segélyben részesülők évente kétszer néhány napig hatósági munkát végezzenek, s ezzel megváltanák egész évre maguk és egész családjuk számára a hatósági segélyezést. Ott, ahol a családfő nem munkaképes, de munkanélküli felnőtt munkaképes családtag van, az dolgozna. A munkaképtelenek továbbra is minden ellenérték nélkül kapnák meg a segélyeket. Hogy ez az elgondolás keresztülvihető legyen szükség van nyilvántartás felállítására. Ezen a nyilvántartáson most dolgozik a szociálpolitikai ügyosztály. Szeptemberben az egész tervezet tárgyalás alá kerül. Nagy érdeklődés nyilvánult meg küllői-
