Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-17 / 3. szám
Független Budapest A távfűtés megvalósulás előtt Rövidesen a törvényhatósági tanács elé kerül az engedélyesekkel kötendő szerződés-tervezet A távfűtési probléma végül eljutott ódáig, liogy most már semmi sem gátolja annak közeli megvalósulását. A Független Budapest állandóan napirenden tartotta ennek a nagyjelentőségű vállalkozásnak n sorsát- és kimerítő közléseket tett az ügy minden stádiumáról. Megírtuk, hogy a városházit,n elkészült a szerződéstervezet, címéig í>0 éves koncessziót biztosít, a távfűtő-intézmény vállalkozóinak. A költségvetés hosszadalmas tárgyalása és a múlt év végén napirenden volt fontos városházi kérdések elodázták a távfűtési szerződés előterjesztését, most azonban, hogy ezek a nehéz kérdések elmúltak, az illetékes városházi tényezők elsősorban a távfűtés ügyét tűzték napirendre. Borvendég Ferenc alpolgármester néhány nappal ezelőtt kezdte meg az intern tárgyalásokat az ügy referenseivel. A szerződéstervezet minden egyes pontját a legalaposabb vizsgálat alá veszi és amint ezzel a munkával elkészül, azonnal a törvényhatósági tanács elé terjeszti a polgármesteri javaslatot a szerződéstervezettel együtt. Erre körülbelül február elején kerül sor. A Bánó—Marik-féle érdekeltség türelmetlenül várja a javaslat előterjesztését | és az illetékes fórumok határozatát, mert szeretne I mielőbb hozzáfogni az építkezéshez. Már eddig is | sok idői veszített, a tárgyalások lassúsága miatt. A i kormány részéről szintén sürgetik a főváros dönté- J sét, mert sokmilliós munka megindításáról van szó, j amely nagy mértékben hozzá fog járulni a munka- I nélküliség enyhítéséhez, de azon túlmenőleg nemzet- j gazdasági szempontból is nagyjelentőségű a táv- í fűtés mielőbbi megvalósítása. Szó van arról, hogy a főváros anyagilag is bekapcsolódjék a létesítendő távfűtő részvénytársaságba, de ez a terv még 'bizonytalan. A főváros szempontjából amúgy is tekintélyes jövedelmeket fog jelenteni a távfűtő centrálé, mert a vállalkozás jövedelméből részesedést kap és az átengedett áramfejlesztő telepek használatáért is jelentős összegű bevételhez jut. A régen vajúdó távfűtési probléma tehát elérkezett a döntő fordulóponthoz és remélhető1, hogy most már kevesebb akadállyal kell megküzdenie. A közgyűlési pártok, amelyek állandóan sürgették a javaslat előterjesztését, minden bizonnyal siettetni fogják a tárgyalást és a megállapodások megkötését, hogy a nagyszabású munkálatok ez év tavaszán megindulhassanak. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa felterjesztést intézett a Kormányhoz újfajta tiázadúmenfesség engedélyezése iránt Katasztrofális válságba Került az építőipar — A főváros nem tervez 1934-ben egyetlen nagyobb épáthezésí sem — Az Oil nyolcemeleíes bérházat épít a Tisza Kálmán téren Tavasszal rendszerint enyhül a munkanélküliség, aminek az a magyarázata, hogy a kedvezőbb időjárásban meginduló építkezések nagyobbszámú kenyérkereseti lehetőségeket nyújtanak. Az idén azonban csak a legminimálisabb mértékben lehet a munkanélküliség enyhülésére számítani és pedig azért, mert az építőipar rendkívül súlyos válságba került. Ennek a válságnak több oka van. Az egyik számottevő ok az a körülmény, hogy a harmincéves házadómentesség december hó 31-én lejárt és a kormány nem hajlandó a házadómentesség engedélyezésének a terminusát kitolni. Az építőipar válságának másik oka a fázisadónak a bevezetése. Hogy mennyi lesz a fázis-forgalmiadó az építőiparban, arról még nem döntött a kormány, de híre jár, hogy legalább 10 százalék, de esetleg több is lesz. Ha a kormány nem nyújt sürgősen komoly segítséget az építőiparnak, akkor valósággal katasztrófa 7,-öv étkezhetik be. Mivel a, magánvállalkozástól nem lehet várni nagyobbarányú építkezések megindítását, a kisipar és a kenyérkereseti lehetőségeket remélő munkásság az államtól, a székesfővárostól, vagy a nagyobb közületektől várja építőipari közmunkák és beruházások megindítását. Egyetlenegy nagyobb szabású építkezési terv készült az utóbbi időben és ez az OTI tervezett bérházépítkezése. Ebben a tekintetben is kedvezőtlen hírek terjedtek el, amennyiben azt beszélik, hogy az OTI sem hajija végre eredeti formájában ezt az építkezési tervet, Az építőipart rendkívül súlyosan érinti a kormánynak ez a tervezett intézkedése és pedig azért, mert az építtetők úgyszólván kivétel nélkül minden anyagot egyenesen a gyártól szereznek be és így forgalmiadéban csak 3 százalékot fizetnek. Ha a fázisadót bevezetik, akkor a forgalmiadó Tévén jelentkező költségek ötszörösükre emelkedhetnek. A válság harmadik oka az’, hogy a közületek nem építtetnek, a magánérdekelt- ségek pedig az üres lakások számának állandó növekedése következtében nem látják rentábilisnak a bérházépítést. Mindezeken fölül a legfőbb oka a válságnak a tőkehiány. A bankok elzárkóznak az ilyen természetű hitelnyújtási kérelmek elől, mert attól tartanak, hogy a hitelnyújtásnak ez a formája nem lesz jövedelmein, sőt könnyen megtörténhetik, hogy a kihelyezett tőke egyáltalán nem térül meg. hanem csak egg nyolcemeletes bérház megépítését határozza, el — kísérletképpen. Az OTI vezetősége ugyanis attól tart, hogy képtelen lesz ezeket az líijonnan termelt lakásokat benépesíteni, tekintve, hogy mindenütt szaporodik az üres lakások száma és a lakbér is állandóan csökken. Fővárosi vonatkozásban szó lehet néhány új elöljárósági épületnek a megépítéséről, amennyiben bizonyos magán- érdekeltségek ajánlatot tettek a. fővárosnak arra, hogy megépítik a fővárosi új elöljárósági épületeket lakbérrel való törlesztés ellenében. Más téren igen kevés lehetőség mutatkozik a székesfővárosnál. A főváros iskolaépítő programja mindössze két iskoláiBudapest, 1934 január 17. I nak a megépítésére szorítkozik, de kérdéses, hogy sor kerül-e mind a két iskolának a megépítésére, vagy csak az egyikre. Templomépítés sem lesz 1934-ben a fővárosban, a közélelmezési ügyosztály építkezései pedig teljesen megszűntek, még a mellette fölállított műszaki ügyosztályt is föloszlatták. Kórházépítkezés sem lesz 1934-ben Budapesten, Legföljebb néhány tatarozás. Szó lehet a Rudasfürdő megépítéséről és a Geliert fedett uszodájának a megalkotásáról. Ez a két építkezés azonban nem jelent számottevő alimentálást az építőiparnak, hiszen mind! a két tervnek a megvalósítása együttvéve sem jelent többet egymillió pengős befektetésnél. Ha mindezeket figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy az építőiparnak valóban sürgős és komoly segítségre van szüksége úgy az állam, mint a főváros részéről, mert az a kép, ami 3034. tavaszát illetőleg elénk mered, egyenesen megdöbbentő. A racionalizálás új eredményei Új iktatási rend kezdődött a városházán A városházi racionalizálás gyors tempóban, de amellett a legnagyobb csendben folyik. Egymásután jelennek meg különböző hasznos rendelkezések, melyek mind az adminisztráció egyszerűsítését célozzák. Most január 1-én újabb nagyjelentőségű intézkedés történt, amely az ügyirat-kezelés egyszerűbbétételét, eredményezi. Eddig az egyes ügyosztályok ügydarab- jaiit külön iktatták, ami zavarokra adott alkalmat. Üjévtöl kezdve ismét bevezették a folyamatos iktatást, tehát a központi segédhivatalban beadott akták folyamatos iktatásban részesülnek. Egyedül a IV. ügyosztály iigydarabjaival tesznek kivételt, amennyiben ezeket a többi ügyosztályok ügydarabjaitól eltérő sorszámozással látják el, ami azért szükséges, mert az ügyosztályok a hozzájuk kerülő aktákat még saját külön ügyosztályi iktatással is ellátják. Az iktató- szám mellett az illetékes ügyosztály római számozással szerepel. Ezentúl tehát minden egyesi aktán két iktatószám lesz. Az ügyosztály kebelén belül az iratot mindig az ügyosztályi szám szerint tartják nyilván és kezelik, mihelyt azonban az ügyiratot továbbítják, már kizárólag csak a központi pm-es iktatószám a mérvadó. A határidős iratokat egy évig' az ügyosztályi irodák kezelik. Az iktatások számának csökkentése végett, az állandóan visszatérő természetű jelentéseket, tömeges beadványokat (pl. pályázati kérvényeket, se- gélykérvényeket) a jövőben nem fogják központilag iktatni. Ezekről az aktákról csak az ügyosztály készít házi nyilvántartást. A közönség megfelelőbb tájékoztatása végett a városházi tudakozó iroda kiterjeszti működését. Az- iroda újév óta naponta. értesül a ügyosztályokban elintézett összes akták sorsáról. A tudakozó iroda így mindennap a legpontosabb információval szolgálhat a, közönségnek az iratok hollétéről és elintézéséről. Újévkor vezették be azt, a rendszert is, hogy a halaszthatatlanul sürgős aktákat rózsaszín papíron intézik el, miáltal az aláírások is gyorsabban történnek. Az új rendtől az iktatási adminisztráció tehermentesítését remélik és, bíznak abban, hogy a rendszer a közönség tájékozottságának megkönnyítésére is fog vezetni. Itt említjük meg, hagy a magyar racionalizálási bizottság keretében működő szabványossági intézet most kezdi tárgyalni az új közszállítási szabályzatot, melynek korszerű átdolgozása folyamatban van. A tárgyalásokon a főváros is képviselteti magát, mégpedig egy műszaki és egy jogi szakértővel. A polgár- mester műszaki szakértőül Fridrich Lajos műszaki főtanácsost, helyetteséül Dörre Endre főmérnököt, jogi szakértőül Hetessy Ferenc dr. tanácsjegyzőt, helyetteséül! Kaán Viktor dr. fogalmazót delegálta a r ác i on al i z ál ás i b i zo 11 s ágba. Szállít saját bányájából: Réteges lapos követ, kerti ú lak,, valamint makadám ti,ak építéséhez murvát. — Építkezésekhez kőport, salakot O B E R M EYER TA M ÁS 4 bányavállalkozó éa fuvaros Telefon: 57-7-58 Gille István Telefon: faárugyár 91-8-64 Budapest, VI., Lehel u. 17/A Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket A Közmunkatanács íellerjeszíése a Kormányhoz a házadömentesség ügyében Ilyen körülmények között érthető az a nagyfokú idegesség, amely az építészérdekeltségek és építkezéseknél érdekelt egyéb iparágak körében mutatkozik. A fővárosi köizmnnkák tanácsa, amelyet hivatalból érint ez a kérdés, maga is érzi, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert különben olyan helyzet következik be, amire hosszú esztendők óta nem, volt példa. A fővárosi közmunkák tanácsa mindenekelőtt azt határozta el, hogy a kormányhoz fölterjesztéssel fordul bizonyos újfajta házadómentességnek az engedélyezése iránt. Mivel hosszabb időre szóló általános ház adómentességnek a megadásáról nem lehet szó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azt kéri a kormánytól, hogy bizonyos meghatározott keretek között engedélyezzen házadómentességet. A házadómentességnek, ezzel a bizonyos városrészekre való korlátozásával egyben azt a célt is szolgálni akarja a Közmunkatanács, hogy a főváros fejlődése építkezési szempontból irányítható legyen. A. Fővárosi Közmunkák Tanácsa a kormányhoz juttatott fölterjesztésében a következő meghatározott keretekre kérte házadómentesség engedélyezését: 1. a Tabánra; 2. Erzsébet sugárulra; 3. az Andrássy út meghosszabbításának irányvonalára; 4. a Belvárosban lévő régi épületek lebontása I után, ázol: helyére épülő házakra; 5. várospolitikai, esztétikai vagy egyéb közcélok érdekében elhatározott építkezésekre. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azt kérte a kormánytól, hogy a legsürgősebben foglalkozzék ezzel j a fölterjesztéssel és adjon minél előbb lehetőleg ked- I vező választ. Egyetlen komoly építkezést sem terveznek 1934-ben a közülefek
