Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-02 / 18. szám
6 Független Budapest Budapest, 1934 május 2. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS iiirwamiiwi ihphimiiw ii ■mu ———bmm— A magyar élniakarás döntő győzelmét jelenti az idei Nemzetközi Vásár Teljesen készen várja a megnyitás napját a városligeti vásárváros Alig egy-két nap -választ el bennünket a Nemzetközi Vásár megnyitásától: pénteken megnyílnak a kapuk a főváros és az ország legnagyobb jelentőségű gazdasági eseménye előtt, amely ebben az évben még nagyobb és szebb lesz, mint az eddigiek voltak. Lassú, évtizedes munkával jutott el ehhez a páratlan fejlődéshez a Vásár kitűnői vezetősége. És ez a helyes. A közgazdasági életben nincsenek váratlan ugrások, vagy ha vannak, úgy egészségtelen az. ilyen fejlődés. A Nemzetközi Vásárt szisztematikus, szorgalmas munkával építették ki, — hogy háborús nyelven fejezzük ki magunkat — lépésről-lépésre ásták előre a hadállásokat, amíg odáig jutottunk, hogy a, győzelem már nem kétséges többé, a Nemzetközi Vásár már nemcsak budapesti ég. magyar esemény, de jelentős tényezője a világkereskedelem életének is. Köszönetét illeti ezért a gyönyörű eredményért azt a kitűnő vezérkart, amely a döntő ütközetig vezette a győzelmes munkát. A Vásárra több mint másfélezer kiállító jelentkezett. Példátlan ez a szám a Vásár eddigi történetében. Résztvesz benne a magyar ipar egyeteme, de helyet kapott benne a mezőgazdasági ipar és az exportkereskedelem is. A külföldi államok közül hatalmas pavilonban állít ki Olaszország, külön pavillonban Bulgária, külön csoportokban jelentkeznek a balti állam,ok, továbbá a román- és a üá'róTc-csoport, Ausztria idegen- forgalmi lés a francia közlekedési vállalatok csoportja. # Budapest kellős közepén napok alatt ríj város épült. A Városligetet bekerítették, mert kész a május 4-én megnyíló hatalmas nagy »Vásárváros«. Terjedelmében és kiállítói számában minden eddigi vásárnál nagyobb, a bemutatott áruk gazdasági jelentősége szempontjából pedig súlyban lényegesen gyarapodva, az 1934. évi Budapesti Nemzetközi Vásár büszke felkészültséggel várja a nyitás pillanatát, abban a tudatban, hogy 10 hónapig tartó előkészület után valóban oly gazdasági demonstráció színhelye lesz az, amely méltó nemcsak 30 éves múltjához, hanem ahhoz a felfokozott erőhöz is, amelyet a gazdasági helyzet lassú javulása közepette a magyar alkotó munka jelent. A gyáriparnak ezen a nagy demonstrációján, feltűnően megnövekedett méretek között felvonul ezúttal Budapest székesfőváros is. A főváros bemutatja legnagyobb közüzemeit: az Elektromosműveket, a Gázmüveket, amelyeknek mindegyike külön csarnokban, az ediginél is nagyobb méretekben fogja lekötni a közönség figyelmét. A főváros részvételének legérdekesebb része mégis Budapest idegenforgalmi pavillonja, amely látványos és egyben tanulságos módon bonyor lítja le nemcsak Budapest legvonzóbb pontjainak látképét és a város látványosságainak ügyes csoportosításban. adott áttekinthető propagandaanyagát, hanem felvonultatja a főváros gyógy fürdőit, mindazzal az anyaggal, amely magyarázó módom igazolja Budapest fürdőváros jelentőségét és azt a< kivételes gyógyerőt, amelyet a magyar főváros fürdői jelentenek. A Budapesti Nemzetközi Vásár nap óriási idegenforgalmi jelentősége van. Az április 28-tól május 22-ig huszonkét állam 59 utazási vállalatánál érvényes vásári utazási kedvezmény párosulva azzal a nagyarányú külföldi propagandával és a külföldön ura általánosam elfogadott tudattal, hogy a vásár értékes üzletkötési .alkalom és hogy Budapest egyike a legérdekesebb és egyben legolcsóbb idegenforgalmi célpontoknak, már eleve is komoly kilátást nyújtanak arra, hogy a most küszöbön álló vásár, amely 1932-ben Budapesti évi idegenforgalmának 27-5%-át, 1933-ban pedig közel 34%-át bonyolította le, ez évben is rekord- teljesítményt fog elérni a magyar idegenforgalom fellendítése terén. A vásár 11 napig tart. Befejezése május 14-re esik. * A Budapesti Nemzetközi Vásár három évtizedes fejlődése alatt nagy átalakulásokon ment keresztül. Kern egyes külföldi vásárok függeléke vagy apró érdekcsoportok kiállítása ez, hanem az egyetemes magyar ipar és kereskedelem közérdekű demonstrációja az ország gazdasági ereje mellett, az ország munkaképességének égi hitelének bizonyítására és megsegítésére. Joga van a háziúrnak a házmesterrel végeztetni a házKörüli ipari munkákat A polgármester elvi jelentőségű döntése Állandó a harc a különböző iparágiak és a háztulajdonosok, illetve a házfelügyelők között az épületeken végzett kisebb-nagyot)b javítási munkálatokkal kapcsolatban. Közismeret tény, hogy a háztulajdonosok a felmerülő kisebb javítási, vagy tatarozási munkákat a házfelügyelőkkel végeztetik el, amiért természetesen a házfelügyelő külön díjazást nem kap. A legtöbb háztulajdonos egyenesen azzal a kikötéssel alkalmaz házfelügyelőt, hogy az ilyen munkálatok végzését .az illető vállalja. Ez ellem a házmesterek soha nem is tiltakoztak és tömegesen lehet az ujBagóikban olvasni olyan hirdetéseket, melyekben a ház- felügyelői álláára pályázók különféle ipari szakkép‘ zettségükre hivatkoznak és hangoztatják, hogy a ház körül fölmerülő munkákat vállalják. Az iparosságnak nagy konkurrenciát és nagy veszteséget jelent a ház- felügyelők foglalkoztatása és főleg ebben a ténykedésben látják a kontárkodás gyökerét, mert hiszen a házfelügyelők zöme nem képzett iparos, vagy legfeljebb egy szakmához ért csupán, de ezermesternek kell lennie, hogy a háznál szükséges minden javítást egymaga tudjon elvégezni. Az iparosok erős harcot is folytatnak e rendszer ellen és a főváros szükségét látta, hogy ezt a kérdést valahogyan közmegnyugvásra rendezzék. Nemrégen a közgazdasági ügyosztály útján a polgármester előterjesztést tett, melyben a házmesterek h'ázkörüli munkavállalási jogát és javítási tevékenységét szabályozni kívánta. Az érdekeltségek azonban ezzel a javaslattal sincsenek megelégedve és azt követelik, hogy házmester, ha nem szakképzett iparos, semmiféle munkát ne végezhessen a házaknál. Az ipartestületek sorozatos feljelentéseket tesznek kontárkodás és ipari kihágás címén úgy a ház,tulajdonosok, mint a házfelügyelők ellen és az eddigi gyakorlat alapján a kerületi elöljáróságok, mint elsőfokú büntető bíróságok eddig mindig el is ítélték a, feljelentetteket. Most kerülnek ezek az ügyek több fellebbezés folytán másodfokú elbírálás végett a polgármester ©lé és az első érdekes ítélet a polgármester részéről már meg is történt. A polgármester másodfokon megváltoztatta az elöljáróságok határozatát és felmentette a kihágás és kontárkodás vádja alól úgy a ház- tulajdonosokat, mint a házmestereket. Az elvi jelentőségű döntés indokolása szerint a ház- tulajdonosok terhére rótt cselekmény, mely szerint ipar igazolvánnyal nem bíró házfelügyelőjével saját házán szerelési munkálatokat végeztetett, nem minősíthető kihágásnak. Az ipartörvény szerint csak az követ cl kihágást, aki valamilyen ipart folytat anélkül, hogy iparigazolványa lenne. Az a munka, melyet valaki esetleg bérmunkások alkalmazásával is a maga részére végeztet, nem tekinthető ipari munkának, mert hiányzik az iparűzés legfontosabb kelléke, az iparszerűség. A háztulajdonos tehát saját házán, alkalmazottja útján jogosult szerelési vagy javítási munkálatokat végeztetni. Ugyanő határozat alapján a házfelügyelő részéről sem forog fenn kihágás, mert a házfelügyelő a munkálatokat alkalmazása körében és nem ipar szerűle g végzi. A polgármester döntése nagy feltűnést keltett az iparosiág körében, ni íg a háztulajdonosok örömmel üdvözölték a polgármesteri végzést. Fel kell bélyegezni a versenytárgyalási pályázatokat és az egyéb városi beadványokat Szigorúan vizsgálják és megleletezik a hiányosan felbélyegzett beadványokat A főváros nehéz pénzügyi helyzete visszatükröződik a fővárosi hivatalos lapjának versenytárgyalási roy atáról is. Hetek múlnak el, amíg egy-egy szerény új versenytárgyalási . hirdetmény jelenik meg. A. közmunkák teljesen szünetelnek és a máskor vállalkozóktól népes műszaki ügyosztályi folyosók mostanában konganak 'az ürességtől. Amikor ilyen ritkán nyílik munkaalkalom a vállalkozók részére, érthető, ha a vállalkozók is igyekeznek minden fillért megtakarítani és ha néha- néha akad is egy-egy Versenytárgyalás, az utóbbi időben azt. tapasztalják a pályázatokat felbontó tisztviselők, hogy a legtöbb ajánlat bélyegtelenül érkezik be- A vállalkozók tehát igyekeznek megtakarítani a bélyegköltségeket is, mert a többség" úgy gondolkozik, hogy a munkát úgysem kaphatja meg, minek kockáztassa tehát a bélyegköltséget. Egyideig a városházán azt hitték, hogy ez csak felületességből, véletlenségből történik, most azonban bogy a bélyegtelenül beérkező ajánlatokban valóságos rendszert látnak, a polgármester indíttatva érezte magát figyelmeztető rendelet kibocsátására. A kiadott polgármesteri rendelet utasítja a versenytárgyalásokon közreműködő tisztviselőket, hogy a bélyegtelenül érkező versenytárgyalási ajánlatokat városi bélyeghiány címén azonnal tételezzék meg, ha pedig állami okmánybélyeg sincs az ajánlaton, úgy erről értesítsék a pénzügyigazgatóságot. A vállalkozók tehát ezentúl nem takarékoskodhatnak a versenytárgyalási ajánlatok héiyegköltségén és ha már a pályázatokon résztvesznek, kénytelenek lesznek tehát ezt a kiadást megkockáztatni. Különben most az egész vonalon nagy figyelemmel kísérik a közhivatalokban a beadványok helyes, felbélyegzését annál is inkább, mert a fővárosi 'beadványilletékek nagy részének megszüntetésével a fővárost jelentős bevételi veszteségek érték és .ennek legalább egy részét igyekeznek olymódon pótolni, hogy a bélyegköteles beadványok utáni bélyeglerovást legszigorúbban megkövetelik. A városi hivatalokban a pénzügyi igazgatóság is ellenőrizteti a bélyeglerovást és időnkint. a főváros hivatalaiban és üzemeinél megjelennek a pénzügyőrök, előszedetik az aktákat, beadványokat és darabonként, pontosan átvizsgálják azokat, hogy megállapítsák, vájjon megfelelő bélyegilleték van-e rajtuk. Az utóbbi időben a közhivatalokkal kapcsolatban állott felek tömegesen kaptak a helytelenül felülbélyegezett beadványok miatt fizetési meghagyásokat. — A TÉIiE jelentése az 1933-ik évről. Ma, amikor Ausztriában már összevonták a. bankokat és egyesek nálunk is hangos szóval követelik, hogy a hiteléletet szorítsák szűk korlátok közé, kétszeresen jelentős a TÉBE szokásos évi • beszámolója, amely ezúttal az 1933-ik esztendő eseményeit tárja elénk. Anélkül, hogy erről a feldobott jelszóról tudomást venne, a. jelentés élő bizonyítéka annak, mennyire oktalan és. veszedelmes játék a tűzzel az ilyen sötétbe való ugrás propagálása és a közvéleménynek ilyenekkel való megfertőzése, ami könnyen megrendítheti az ország egész gazdasági életét. A jelentés szokásos előszavában Hegedűs Lóránt az Amerikai Egyesült Államok belső válságának a világgazdaság és elsősorban a magyar pénzügyi- világra való kihatásait ismerteti,, majd elparentálja a beszámoló Sichermann Bernét dr.-t, az egyesület elhúnyt jogtanácsosát. Kimerítően számol be továbbá az elmúlt év eseményeiről és a- TÉBE keretében működő bankok és takarékpénztárak jogi, gazdasági és hiteléletéről. Mint jellemző adatot kiragadjuk a beszámoló Jótékonyság című fejezetéből azt, hogy jótékonysági és kulturális célokra a TÉBE az elmúlt évben 175.290 pengőt fordított. A magyar pénzintézetek szolidságunk és üzleti megbízhatóságának hű tükörképe ez a jelentés, amely 144 oldalon kimerítően mondja el, milyen óriási szerepet tölt be az egyesület az ország életében. A Magyar Általános Kőszénbánya közgyűlése, A Magyar Általános Kőszénbánya B észvény társulat április 28-án tartotta negyvenkettedik rendes évi közgyűlését Berzeviczy Albert dr. b. t. t. elnöklésé-- vei. A zárószámadás az előző évi nyereségáthozattaí együtt 3,348.830.24 pengő tiszta jövedelmet mutat ki. (1932-ben 4,753.751.16 pengő.) A közgyűlés által elfogadott nyereségfelosztási javaslat értelmében az általános tartalékra 350.000 (500.000), a tisztviselői nyugdíjintézet dotálására 275.000 (350.000), mmvkásüdülési célokra 100.000 (100.000), kulturális célokra 50.000 (50.000) fordíttatik, az 1933. évi. osztalékszelvény pedig darabonként tíz pengővel (tavaly 14 pengő) kerül május bő 1-től kezdődően beváltásra. A közgyűlés az igazgatóság tagjaivá, poradaá Rapoport, Alfréd, Simon Izidor és Vida Jenő igazgatósági tagokat újból megválasztotta, Széchenyi Károlyi grófot pedig a felügyelőbizottság tagjává választotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülés elnökké Berzeviczy Albert 1>. t, t,, felsőházi tagot, alelnökivé Vida Jenő felsőházi tag, vezérigazgatót választotta meg. A/. Első Magyar Általános Biztosító Társaság április 28-án tartotta 1934. évi rendes közgyűlését, amely az 1933. évi, nyereséget 247.638.78 pengőben, az osztalékot pedig 8 pengőben állapította meg. FREÜD F Budapest, VI, Téréi /körűt 19 Telefon » 112—91 Mindennemű csavarok, vas-, acól- és sárgarézből wítliw. és milliméter menettel raktáron
