Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-10 / 2. szám

Független Budapest Budapest 1934 január 10. í \ Az idegenforgalom fellendítésére 36 pontba foglalta javaslatait a budapesti kereskedelmi és iparkamara Hogyan lehetne négy napig Budapesten tartani a külföldi turistákat Az idegenforgalom fejlesztése az ország és Buda­pest egyik legfontosabb problémája lett. Nemcsak a hatóságok foglalkoznak vele, hanem különböző érdek- képviseletek is, mert az idegenforgalom emelése egy­formán érdeke mindenkinek. Főleg a kereskedelem és ipar látja hasznát, éppen ezért az idegenforgalmi problémák megoldásába most belekapcsolódott a budapesti kereskedelmi és ivarkamara is. A kamara hatalmas memorandumot dolgozott, ki és különböző javaslatokat terjesztett az illetékes hatóságok elé arra nézve, milyen intézkedésekkel lehetne elősegí­teni az idegenforgalom fellendülését és az ideérkező idegenek itt tartózkodási idejének meghosszabbítását. A memorandum rámutat arra. hogy Budapesten a külföldiek tartózkodási ideje átlag 3 nap, míg Becsben 4.4 nap. A számítások szerint az utazási költségeken kívül az ideérkező idegenek évente 15 millió pengőt költenek el Budapesten, tartózkodási idejükre ebből napi 5 millió pengő esik. Ha az idegenek tartózkodási idejét legalább egy nappal meg lehetne hosszabbítani, az to­vábbi 5 millió pengőt jelentene a főváros ipa­rának és kereskedelmének. i Ezért kell tehát olyan intézkedéseket tenni, amelyek az idegeneket budapesti tartózkodásuk meghosszabbí­tására késztetik. A kamara 36 pontban foglalta ösz- sze erre vonatkozó javaslatait. Mindenekelőtt a Dnnakorzó átalakítására van szükség. Meg kell valósítani azokat a régi ter­veket, melyek szerint a Dunapartról eltávolítják a villamost és a korzóra, széles parksétányt varázsol­nak. Az átalakítási költségek rövid idő alatt meg­térülnének azzal, hogy a kiszélesített Dunapartou az ott lévő vendéglők és kávéházak nagyobb terraszo- kat foglalhatnak el és ezek után a főváros lényege­sen nagyob területfoglalási díjat szedhet. Szükséges­nek tartják a Halászbástyáról való kilátás megjaví­tását is- A Mátyástemplom tornyában harangjátékot vagy" toronyzenét kellene létesíteni. Kívánatosnak tartják a Várkert hozzáférhetőbbé tételét, mert most csak hetenként egyszer szabad a belépés a Várkertbe. Meg kellene könnyíteni a Gellérthegy, | Svábhegy, Jánoshegy felkeresését és az autótaxi- szabályi'endeletben ki kellene mondani, hogy a taxik ülőhely szerint utasokat szerezhetnek az 'ilyen utakra. Javasolják a királyi palota és az Országház kivilágítását is. A városkép szépítése szempontjából kívánatos az építési szabályzat átdolgozása városesztétikai szempontok figyelembevételé­vel. Az idegenek nyári szórakoztatása érdekében szükség van egy nyári szabad színpad létesítésére, amely né­pies táncokat mutatna he. Az Operabál adja ki há­rom nyelven a bemutatásra kerülő operák szövegét. Szükséges a néprajzi, múzeum és a mezőgazdasági múzeum átszervezése. A várbeli zenés őrségváltást rendszeresíteni kell. A szálloda-, vendéglős- és kávésipart hatósági támo­gatásban kell részesíteni, hogy fejlődésük elé ne háruljanak akadályok. Meg kell teremteni a szállo.- dai törvényt és a szállodák részére hitelről kell gon- | doskodni. Megszüntetendő ,az az intézkedés, hogy 1 szállodákban vasárnap nem lehet szeszesitalt fel­szolgálni. Budapest művészeti értékeinek jobb kiak­názása érdekében is intézkedések teendők. Az or­szágos gyüjteményegyetem útján össze kell íratni nemzeti csoportosításban a budapesti múzeumok ide­gen vonatkozású, műkincseit, amit a külföldiek tudo­mására hoznának. Az óbudai amfiteátrum kiásását folytatni kell és esetleg ezt a rámái emléket lehetne felhasználni szabadtéri) színjátszások céljaira is. A továbbiakban a kamara fürdőügyi és közleke­dési szempontokat helyez előtérbe. Úgy, mint a nyu­gati városokban, Budapesten is az autótaxisofőrt idegenvezetővé kellene kiképezni. A pályaudvari fel­iratokon fokozottabb mértékben kellene alkalmazni az idegénnyelvű útbaigazításokat. Halaszthatatlan az új légi kikötő megépítése. A. villamoskalauzokat ki kell oktatni az idegenfor­galmi érdekességekre, hogy az idegenek részére tájé­koztatással szolgáljanak. Végül a, vízumkérdés is egyik sarkalatos pontja idegenforgalmi problémá­jának. A kamara memorandumával úgy a főváros, mint a kormány behatóan foglalkozik. A vidéki városok szomorú helyzete A Városok Kongresszusának Sipőcz Jenő elnök által szerkesztett memoranduma a pénzügyminiszter előtt A magyar városok kongresszusa segítségért for­dul a kormányhoz, hogy a városi háztartások talpra- állításóit kérelmezze. Sipőcz Jenő polgármester, mint a városok kongresszusának elnöke, terjedelmes me­morandumot szerkesztett, melyet a kongresszus veze­tősége most adott át a pénzügyminiszternek. A me­morandumban többek között a következő sötét képet festi a városok helyzetéről: — Városaink sziszifuszi küzdelmet folytatnak háztartási egyensúlyuk biztosításáért. Költségveté­seiket úgy polgáraik akaratából, mint a felsőbb ható­ság rendelkezéséből a takarékosság jegyében már a minimumra redukálták, de újabb és újabb csalódás éri őket, mert még így is hiány mutatkozik. A vá­rosi közjövedelmeknél jelentkező visszaesés nemcsak az adózó polgárság elszegényedése miatt mutatkozik, hanem azért is, mert az államhatalom részint városi jövedelmeket von el a városoktól, részint mert folytonosan újabb és újabb terheket rak a vállaikra. A memorandum felsorolja az elvont jövedelmeket és a városokra áthárított hatalmas terheket. Hang­súlyozza, hogy a városi polgárság gerincét alkotó iparosok és kereskedők pusztulása, a, közterhek el­viselhetetlen fokozásával már kezd általánossá válni. Foglalkozik a memorandum a kormány gazdavédelmi rendelkezésével, melyekért elismeréssel adózik, azon­ban a köztoli eiviselés egyenlőségének az elvével és a méltányossággal csak azt tart ja összeegyeztethető- nek, ha a gazda védelemhez hasonlóan az állam segít­séget nyújt az ipari, kereskedői és tisztviselői elemekből álló városi lakosságnak is. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag .ipara: Budapest, V., Sas ucca 25, szám Telefon: 23-0-71,10-3-59, 14 1-52 Cementgyár: Lábatlanban ................. évi telj. kép. 12.000 v. Plészg yárak: Lábatlanban................. ,, ,, „ 5.000 ,, Do rogon ........................ ,, ,, ,, 3.000 ,, Té glagyárak: Buda-Ujtak, Kőbánya, Nyu'gesujfalu ......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyár: Buda-Ujlak ......... ,, ,, 8,000.000 drb I Ilf J LAKK- ES FESTÉKGYÁR R.-T. HUB ^5# 1 An BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. A lakosság gazdasági kimerülése és a városi jöve­delmek egyre fokozott csökkentése miatt a városok már képtelenek kölesöuszolgálataiknak eleget tenni. A transzfermoratórium ma már nem elegendő a helyzet megmentésére, mert az adósok, nemcsak valu­tában, de pengőben sem tudnak fizetni. A memoran­dum ezután tíz pontban sorolja fel a városok konkrét kérelmeit, melyek a következők: 1. A városokat terhelő függőkölcsönök kamatai­nak 5%-ra való leszállítása és a függők ölesönöknek hosszúié járat ú. törleszti sas kölcsönökké való átala­kítása. 2. A kormány segítsen a városoknak abban a te­kintetben, hogy a tőzsdén a névérték 15—16%-ával visszavásárolhassák a Speyer-kölcsön kötvényeit. hogy így könnyűszerrel megszabadulhassanak ettől a terhes kölcsöntől. 3. A Iranszferala.pliól 10 millió Pengő rövid-le já­ratú kölcsön engedélyezése. 4. A 450/1933. számú rendelet hatályának legalább 1934 december 31-ig való meghosszabbítása. 5. A forgalmiadé fázisrendszerének behozatala folytán szenvedett sérelmek orvoslása. 0. Mentesítsék a városokat az államrendőrség költségemez való hozzájárulástól. 7. Terjesszen a kormány javaslatot a törvény­hozás elé a városi katonai laktanyák házadómentes­sége ügyében. 8. Vállalja a kormány az ínség akciók terheinek legalább a felét, mert ezidő,szerint az inségakciók egész terhét a városok viselik. 9. Engedélyezze az OT1- és MABI-hátralékok 10 éves részlettörlesztését. 10. Csökkentse a kormány a házbirtok terheit mentesítse, a házbirtokot a rendkívüli pótléktól és mérsékelje a városi házakat terhelő adósságok kama­tai l, éppen úgy, mint a mezőgazdasági ingatlanok­nál, 5.5%-r a. Hangsúlyozza a memorandum, hogy a városok bizonytalan háztartási helyzetén csak e kérelmek teljesítésével lehet segíteni. A most folyó gazdasági élet-halál harcban a magyar városok odajutottak, hogy magúkat a csődtől és pol­gárságukat az elpusztulástól kell már megmenteni, még hu ez a hitelezők nagy áldozatába kerülne is. Visszatért a konflis A szomorú gazdasági viszonyok feltámasztották ezt az anakronisztikus közlekedési eszközt A gazdasági válság újabb tünete bukkant fér a buda . Mi uccákon. A végtelen sorban 'álló üres taxik mellett megjelent a standon úji a a konflis, melyet néhány évvel ezelőtt már végleg elparentáltak, mint a régi jó idők emlékét. A konflis újból való megjele­nése nem ,a régi jó időkre emlékeztet, hanem a mai szomorú, súlyos napokra. A közönség teherviselő­képességének erős leromlása tétlenségre kárhoztatja az autótaxikat, mert a jövedelemnélküli ember ma még azt is meggondolja, vájjon igénybe vegye villamos-kisszakaszt? A kisitaxisok, akiket a hos^uii- tartó válság teljesen kimerített és képtelenné tett a további kitartásra, tömegesen igyekeznek túladni a nagy nehézségek és harcok árán megszerzett taxi­engedélyen: eddig a főváros engedélyével mintegy 200 taxirendszám cserélt gazdát. Az adás-vétel egyre tart, folyton csökkenő árak mel­lett. A viszonyok okozták, hogy a lomtárba kerülj régi konfliskocsik feltámadtak iés újból aktív közle­kedési eszközökké avanzsáltak. A főváros közlekedési ügyosztálya, a rendőrséggel egyetértőén, 19 iparosnak adott közterületfoglalási engedélyt a konflisipar gya­korlására. Az új konflisok rendszám és taximérőóra nél­kül állhatnak ki a standokra, a viteldíjat az utassal való kölcsönös megállapodás alapján állapítják meg. A Bob, a Rombach uccában és a Károly király úton állhatnak ki a kijelölt standokra. A főváros kikö­tötte magának a jogot, hogy a közterület foglalási engedélyt bármikor visszavonhatja. Lófogatú bérko­csikkal való közt erű let fog tatásra kért még engedélyt több taxitulajdonos is, de ezeknek a polgármester nem adott koncessziót. Nemrégen még az volt a helyzet, hogy a lófogatot takarékossági okokból cserélték át gépiüzemre, mert a benzin olcsóbb volt, mint a folytonos táplálásra szoruló állati erő. A viszonyok megfordultak, ma a ló eltartása lényegesen kevesebbe kerül, mint az adókkal és drága benzinnel agyonsujtott, használaton kívüli állapotában is súlyos Összegeket emésztő autó- tartás. Í DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi út 88. Tel.: 3*1-5-68, 34-3-06 Déli menü P 1.4© Minden szerdán disznótoros vacsora, pénteken este halászlé MOLNÁR KÁLMÁN oki, gépész- és közgazdasági mérnök építési vállalkozó Budapest, IV., Irányi u. 21 Telefon: 89-7-13 FREUD FRIGYES Budapest, VI. Ter*éz feör>űt 19 Telefon t 112-91 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből withw. és milliméter menettel raktáron KOMBINÁLT SZÍNES @ g|"If üä Jl, BC HAVASNÁL Rózsa ucca 20. szám és Semmelweis u. 9 Beton, makadám, aszfalt fel vágásához vegyen bérkompressort ! IQKA .IF NO okleveles gépészmérnök S-IOrVM ULITW kompressor-berbeadó Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon: 335-42 MIKROFARAD RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY RT. Budapesl, II., Hunyadi János úl 3. Telefon: 54-9-72 Szállít saját bányájából : Réteges lapos követ, kerti ú 1 a k, valamint makadám mák építéséhez murvát. — Építkezésekhez kő'port, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58

Next

/
Thumbnails
Contents