Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
Budapest, 1934 január 10. Független Budapest / \ szentendrei HÉV vonalat sürgősen be Kell kapcsolni a BSzKRt hálózatba A HÉV-von a laknak a BSzKRt által végbemenő átvétele egy súlyosan elhanyagolt környék fein- • eliteséhez és százezrek kívánságának teljesítéséhez nyújt megoldási lehetőséget. A szentendrei HÉV-vonalról van szó, amelynek kiindulópontja a budai Pálffy tér és amely vonal összeköti Budapestet Aquincuminál. Rómaiffürdovel az aquincumi stranddal, a Huugária-stranddal, a -''mmifürdői és csillaghegyi Dunaparttal, a csillag- h" gyógyfürdővel és végül a pilisi hegyekkel. A HÉV-nek ezen a vonalon érvényben levő díjszabása és üzem politikája súlyos kárukat okoz a környékbeli lakosságnak, éppúgy, mint Budapest egész lakosságának. A tarifa túlmagas, a közlekedés túlritka, nagy területek csak félórás gyaloglás árán érhetők el. A HÉY-vonalaknak a BSzKRt által történt átvétele módot nyújt arra hogy ezen a súlyos bajon gyorsan, radikálisan és igen kicsiny áldozattal segíteni lehessen. A Filatorigáttól északra fekvő környék súlyos és jogos panaszait csak egyetlenegy módon lebet orvosolni : kedett és az utóbbi három évben ez a szám legalább 12—13.000-i’e szaporodott. A 12—13.000 lakosból mintegy tO.OOü állandó lakos esik magára Csillaghegyre, amihez még hozzászámítandó minden nyáron sokszáz., illetve ezer nyaralócsalád és százezernyi fürdővendég. Az állandó lakosság Iúlngomórésze naponként bejár Budapestre, miután hivatala, foglalkozása ide köti. De még sornál nagyobb mértéiben kifejlődne ez az egészséges vidék, ha az oitlakrís a HÉV - vonal megfizethetetlen menetdíjai és rossz közlekedése — félóránkén! egy vonal, este 12 óra után semmi — nem róna az állandó lakosságra elviselÍtéletien, terhel. A szentendrei HÉV-vonal megreformálása leimt az egész környék többször tízezer lakosának rendkívül fontos érdeke. Minden érv, minden indok, minden érdek a BSzKRt által átvett szentendrei vonalnak a budapesti egységes közlekedési hálózatba való bekapcsolását követeli sűrű járatokkal és 24 filléres egységes tarifával. Számottevő befektetést ez a reform nem igényel, az az áldozat pedig, amelyet a BSzKRt az olcsóbb me- I netdíjakká-1 hozna bőségesen megtérülne egyrészt a megtakarított rezsi révén, másrészt a fokozódó forgalom és a fokozódó kitelepülés révén. Rendkívül kívánatosnak tartjuk, hogy Budapest főváros vezetősége, valamint ,a BSzKRt és a HÉV felelős vezetői ezt a tervet még a nyári szezon beállta előtt megvalósítsa. A munkaképes hajléktalanoktól továbbra is munkát követel a főváros AKi dolgozni tud, az ne Kapjon ellenszolgáltatás nélKüli segélyt a szentendrei HÉV-vonalat be kell kapcsolni a budapesti BSzKRt-hálózatba. Az első és legfontosabb tennivaló az volna, hogy J az óbudai Fő téren levő vili amos végállomás sínéi m eg|ho ssz abbí t an dók a HÉV-vonal Hajógyár-allomá- sáig, amely távolság aligha haladja meg az 50 métert. Ezen a módon a városi villamosok minden további befektetés illetve építkezés nélkül közlekedhetnének végig a szentendrei vonalon Szentendréig. A nienetdíjat Csillaghegyig, illetve Békásmegyerig le kell szállítani 24 fillérre. Ehhez a közlekedési reformhoz tehát semmi egyéb befektetés nem kell, mint egy kb. 50 méteres vonal építése, amelynek költsége nem számottevő. Ezzel azonban máris felszabadulna a Pálffy tér a Lukács- és Császárfürdő előtti terület, a Császárfürdő-állomás előtti terület és felszabadulna az eddigi HÉV-vonal egész pályateste a Pálffy tértől egészen a Hajógyárállomásig. Ilymódon megszüntethető lenne a Pálffy téri állomás és, pénztár, valamint a Császárfürdő-állomás és pénztár is. A Fő téri tervbe kapcsolódna bele a rómaifürdői és csillaghegyi Dunapart közlekedése is az aquincumi állomásig, ahol is az esztergomi vasúti vonal túlsó oldalán elágazik a Nánási út felé. A szentendrei vonal közlekedési reformja feltétlenül és sürgősen végrehajtandó egyrészt idegenforgalmi okokból, mert ezzel a külföldieket legalább egy nappal tovább itt lehetne tartani, pl. egy oly kirándulással, amely reggel, illetve délelőtt Aquincum megtekintésével kezdődik, a Rómaifürdő és a dunaparti csónakházak megtekintésével folytatódna és pl. Csillaghegyen ■ebéddel és délutáni strandolással fejeződne be. De meg kell csinálni közegészségügyi szempontból is. A főváros dolgozó lakosságának túlnyomóan nagy része anyagi okokból nem weekendezhet vidéken, hanem vasárnapi üdülését és pihenését Budapest környékén keresi. Ugyanez áll a nyári szabadságát élvezők jelentékeny részére is. A HÉV eddigi magas tarifája és a rossz közlekedés azonban igen nagy rétegeket elriaszt ettől a vasárnapi pihenéstől é-s üdüléstől. A kánikulában egész héten át dolgozó budapesti lakosság- méltán elvárhatná, hogy ugyanolyan nienet- Hlíjjal érje el pl. Csi'laghegyet, mint a nagyobb távolságra fekvő Pest szent tőr in cet vagy Rákospalot át. Nemzetgazdasági szempont is sürgeti a terv megvalósítását. A »Nyaraljunk Itthon« akció nagy nemzetgazdasági jelentősége csak akkor mutatkozhat meg, ha ilyen indokolt reformokkal itthonnyaralásra késztetjük a főváros lakosságát. Sürgetik ezt a testedzési és sportszempontok is. Lehetetlen állapot az, amely a kirándulók nagy tömegeit arra kényszeríti, hogy a fővárostól 20—25 percnyire levő pilisi hegyekbe való kirándulásért 2—3 pengős menetdíjat fizessen. Végül, de nem utolsósorban szem előtt beli tartani a települési szempontot is. Az utóbbi években ugyancsak erősen kiépülő Dnnn- partot nem is számítva, Csillaghegy—Békásmegyer 1920-ban 4471 főnyi lakossága 1930-ra 8625 főre emelKrisch fekete János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina úl 16 Telelőn: 69-5-59 Annakidején megírta a Független Budapest> hogy a főváros egészen új alapokra kívánja fektetni az ínség segélyezést. Segélyben csupán azokat a családokat részesítenék, akiknek munkaképes tagjai bizonyos munkaszolgáltatást végeznek. Hosszas tanulmányok után dolgozta ki az illetékes ügyosztály az erre vonatkozó előterjesztést, de a szociális terv keresztülvitele már az első fórumon elbukott, mert a pártok úgy találták, hogg ez a munkakényszer a munka értékének lebecsülésére vezetne. Újabban kifogásolni kezdik azt is, hogy a főváros munkát követel a.z éjjeli menedékhelyeken elhelyezett hajléktalanoktól. Körülbelül egy éve áll fenn az a rendszer, hogy a hajléktalanok menhelyein elhelyezett egyéneket a főváros ruhával és élelemmel is elfúlja, de ennek ellenében különböző könnyebb természetű munkát, követel az illetőktől. A kerületi elöljáróságok feglalkoz- tatják tömegmunkákkal ezeket a hajléktalanokat, és a rendszer kitűnően bevált. Azok, akik dolgozni nem akarnak és így munkakerülőknek számítanak, sem ellátásban, sem éjjeli szállásban nem részesülhetnek. Miután a fővárosnak ezt-az eljárását támadások érték, a polgármester most részletes jelentést készített az ügyről és abban a legaprólékosabb részletekben ismerteti a helyzetet. A jelentés rámutat arra, hogy a kerületi elöljáróságok népjóléti osztályán segélyért jelentkezők nagy tömegének a hajléktalanok voltak a legbékétlenebb elemei, amit a hosszantartó munkanélküliség és az ezzel járó nélkülözés következtében beállott fizikai leromlás indokolt. Ezeknek újból munkához való szoktatása, ezzel <a békétlenség levezetése és annak az erkölcsi elvnek az érvényre juttatása, hogy munkaképes egyének csak bizonyos meghatározott munkaszolgáltatás ellenében juthassanak hatósági segélyezéshez, tette szükségessé' a legyengült szervezetnek megfelelő könnyű munka- szolgáltatásnak bevezetését. Szociális szempontból a lehető legméttányosabb megoldást keresték. A munkaképes hajléktalan egy egész havi ellátás fejében csak 10 napon át köteles napi Hónapok óta folytak a tárgyalások a főváros és a MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű és Földműves Egylet) vezetősége között egy nagyszabású telekcsere ügyében. A MIKÉFE tudvalévőén a felsőrákosi réteken kertészeti iskolát tart fenn egy 70.600 négyszögölnyi hatalmas területen. Az egylet az elmúlt években költséges beruházásokat eszközölt kölcsönpénzből és a kölcsön terhei súlyosan nehezednek az egylet vállaira. Ez a körülmény arra késztette az egyesületet. hogy a kertészeti iskola területét parcellázzák és az értékesítésből befolyó összegből rendezzék a tartozásokat. A főváros azonban telekpolitikái és városfejlesztési szempontból aggályosnak tartotta a távol eső terűiden a parcellázási, miután a felsőrákosi rétek nincsenek közművekkel ellátva és a parcellázás esetén a fővárosnak kellene nagy költséggel a közműveket ill megépíteni. A fővárosnak tehát érdeke volt, hogy ezt a parcellázási tervet megbuktassa. a MIKÉFE azonban csak úgy állott el tervétől, ha a főváros a szóbanforgó terület ellenében I más olyan ingatlanokat ad cserébe, amelyeket az egylet értékesíthet és anyagi gondjait ilyenmódon I rendezheti. Meg is indultak a tárgyalások a telek(i órai könnyebb természetű fizikai munkát végezni. A napi 6 órai munka értékét 2 pengőbe számítva, egy órai munkára 33 fillér órabér esik, vagyis olyan összeg, amely megfelel a. tanulatlan napszámos jelenleg általában fizetett órabérének. Tíz nap alatt tehát 20 pengő értékű munkát végez az a hajléktalan, aki amikor dolgozik, ebédjegyet, egy 20 filléres hentesáru- és egy 10 filléres húsutalványt, bálóhelyet és 10 darab cigarettát kap naponta. A cigaretta kivételével ugyanezt kapja azon a 20 napon át is, amikor nem dolgozik és amikor másutt vállalhat alkalmi munkát. Ezeknek a természetbeni segélyeknek a minimálisan számított értéke naponta 84 fillér, 30 nap alatt tehát 25.20 pengő, szóval jóval több, mint a 10 napi munka értéke. Ami ennek a munkaszolgáltatásnak a munkapiac és a munkabérek alakulására való hatását illeti', ez már csak azért sem azonosítható a készpénzzel fizetett sziikségmunkának ilyen irányban való kihatásával, mert a munkaképes hajléktalan munkájáért készpénzt egyáltalán nem kap. Foglalkoztatása nem gyakorol befolyást a munkapiac helyzetére, mert kizárólag- olyan munkát végez, amely úgynevezett többletmunka, vagyis amelyet egyébként a kerületi elöljáróságok útfenntartási és területrendezési munkakörükben, a fővárosi kertészet a sétányokon és köztereken vagy egyáltalán nem, vagy nem abban a mértékben végezhetett volna. Ez a munkaszolgáltatás tehát sem a. munkaalkalmakat nem csökkenti, sem a munkabérek alakulását nem befolyásolja és így nem is gyakorolhat káros hatást a főváros gazdasági életére. Ellenben. egyelőre bár kis mértékben és kisebb körben. megakadályozhatja azokat « sokszor emlegetett erkölcsi és gazdasági károkat, amelyeket munkaképeseknek ellenszolgáltatás nélkül nyújtott segélyezése rejt magában és amelyeket ma már minden kultiír- állarn igyekszik a munkaszolgáltatás elvének minél radikálisabb érvényesítésével kiküszöbölni és lehetőleg megelőzni. A főváros épp eme indokoknál fogva nem mond le a hajléktalanok kényszerfoglalkoztatásáról, amely rendszer különben is nagyon jól bevált az eddigi tapasztalatok szerint. i csere ügyében és a főváros városrendezési bizottsága számos ülésen tárgyalta az érdekelt felek személyes közben jöttével a nagyszabású telekcsere feltételeit. A múlt héten végre létrejött a megegyezés az ügyben. A megállapodás alapján a főváros átveszi a MIKÉFE- töl a felsőrákosi réteken levő 70.000 négyszögölnyi területet, amelyet négyszögölenként 5.50 pengőre értékelt. A területet a MIKÉFE további 15 évre bérbeveszi a fővárostól később megállapítandó feltételek mellett és a kertészeti iskolát továbbra is fenntartja. A terület ellenében, a főváros az Alkotás ucca és a Menkina János ucca sarkán egy 2800 négyszögöles, a Margit körút és a Kelety Károly ucca sarkán egy 170 négyszögöles, a Fillér ucca és a, Retek ucca sarkán egy 250 négyszögöles telket ad cserébe. Ezeknek a telkeknek az értéke megegyezik a MIKÉFE felsőrákosi telkeinek értékével. A MIKÉFE a fővárostól cserébe kapott telkeket beépítési célokra értékesíteni fogja. A megállapodást jóváhagyás végett a. törvényhatósági tanács egyik fegközelebhi ülése elé' terjesztik. Megegyezés történt a MIKÉFE nagyszabású teleKcsere ügyében A főváros megveszi és bérbeadja a telhet az eladónak
