Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-22 / 12. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyant /nrsxám / t-\y 1933 március 22 Függőién Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-30 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A legnehezebb tavasz Más években ilyenkor, tavasz újjáéledése idején megenyhültek a problémák: a természet ébredésével egyidejűleg a gazdasági élet is megindult. Kezdődtek a nagy közmunkák, a magánépítkezések, munkához jutott ezer meg ezer tétlen kéz: a tavasz kegyes volt a kegyetlen tél után. Idén, 1933-ban, mint azt a statisztika egyre szomorúbb számai jelentik, máskép van és máskép lesz ez, amint eddig volt. Idén a tavasz is kegyetlen. A magánépítkezés úgyszólván teljesen megszűnt. A múlt évinek egyharmadára csökkent. Közmunka alig akad, nagy beruházásokra sem telik, sem az állam, sem a főváros nem pótolhatja a magángazdaság tevékenységét. Éppen ezért fokozottabban kell sietni minden olyan gondolat megvalósításával, amely friss vért jelenthetne a halódó gazdasági élet petyhüdt ereiben. Ilyen mentőgondolat a Tabán újjáépítése, amelyről, ha nem is állítjuk, hogy megváltja a főváros gazdasági életét, de mindenesetre olyan injekciót jelent, amely a mai kilá- tástalanságban élethosszabbítást, reménységet ad. Bele kell kapaszkodnunk ebbe a nagy városrendezési tervbe, mint ahogy ragaszkodnunk kell minden ötlethez, amely munkát hozhat. Itt a tavasz és eddig nem látunk egyéb pozitívumot, mint azt, hogy leszállították a fizetéseket, csökkentek az adóbevételek, redukálják az üzemi munkások bérét és nincs senki, aki építkezési engedélyt kéme. Ezek a pozitívumok — sajnos. — egytől-egyig negatívumok, meg kell tehát találni a pluszt is a sok-sok mínusz mellé. Tudjuk, nem könnyű a feladat. Erőszakkal, minden áron még a legnehezebb feltételek mellett és áldozatok árcin is meg kell teremteni az élet lehetőségeit: az idei tavasz nem olyan, amely önmagától oldaná meg a problémákat. Hogy a jóakarat ehhez nem hiányzik, azt tudjuk. A főváros vezetősége már évek óta sziszifuszi erőfeszítéssel végzi a maga munkáját, teljes tudatában felelősségének és annak a hallatlanul fontos szerepnek, amely Budapest népének és Magyarország egész életének vezetésében reá hásul. Jó szándékban nincs is hiány, de egymagában ez még nem elegendő. A mai világválságban ennél sokkal többet kell vállalnia Budapestnek, bármilyen nehéz és akármilyen erőfeszítést és áldozatot jelent is ez. A világpolitikában olyan események, olyan óriási jelentőségű koncepciók váltakoznak, amelyek talán sokkal hamarább megoldják a vergődő emberiség legszörnyűbb gazdasági periódusát, mint ahogy azt a pesszimizmusba süllyedt világ gondolja. Felhangzanak az optimista hangok és reménykedéssel figyel fel rájuk a megváltásra váró emberiség. Amerikában az új elnök és itt Európában Mussolini azzal biztatnak, hogy vége a romlásnak, közeledik az új hullám, amely a prosperitás felé viszi a világot. Beválik-e jóslásuk, nem-e, nem tudja senki, de eljutottunk oda, hogy már a jövendőmondókban is hiszünk, a szegény, megtépett lelkek belekapaszkodnak az ilyen odavetett szalmaszálakba is. Csupa jóakarat, cselekednivágyás mindenütt, Mac- Donaldtól Rooseveltig és — nem utolsósorban — Gömbös Gyuláig: kell, hogy végül is győzzön az ember, kell, hogy kezdődjék a szebb, boldogabb korszak. De addig is élnünk kell. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a körülöttünk dúló forrongások és mozgalmak közt szilárdan áll, mi jelentjük ma Közép-Európában a konszolidációt, mérsékletet, józanságot. Akármilyen nehéz is az élet és szívetfacsaró a nyomor, még mindig jobban bírjuk fizikummal is, idegekkel is, mint azok, akik közé a magyarság1 ezer esztendő előtt beékelődött. Az a lázas betegség amelynek paroxizmusában most vergődnek szomszédaink, rólunk már régen elmúlt: ! gyorsabbak voltunk, tehetségesebbek, erősebbek, mint ők. Mi már meggyógyultunk és élni fogunk* ha meg tudjuk teremteni a magunk létének alapjait. Az élet perspektívája megnyílt előttünk, csak rajtunk múlik, mi lesz velünk. A fővárosnak nagyobb szerepe van a magyar nemzet életében, mint más fővárosoknak. Magyar- országot Budapest jelenti kifelé is, befelé is. Itt a tavasz és Budapestnek minden erejét össze kell j szednie, hogy ezt az utolsó nehéz, reménytelennek látszó tavaszt elbírjuk. Rómában a revízióról tárgyaltak: tele vagyunk félénk reménykedésekkel, de ha a felhőkbe nézünk, megbotlunk a kősziklákban, amelyek elénk .meredeznek. Nézzünk a földre, te- j remisünk műnkéit! Kell, hogy az eljövendő feltámadás, amely talán gyorsabban következik el, mint ahogy eddig hittük, erős, bízó népet találjon itt. Olyan magyarságot, amelynek energiája újabb ezer esztendőre alapozza meg nemzeti létét Európa forgatagában Sipőcz Jenő polgármester* nyilatkozik a Független Budapestnek a fövái*os súlyos pénzügyi helyzetéről, a háztartási egyensúly mindenáron való biztosításáról, a közlekedési problémák megoldásáról, a tervezett tarifareformról és a városházi adminisztráció legközelebbi munkaprogramjáról Főcélunk f biztosítani az egyensúlyt és elkerülni a gáz* emelését — mondja Sipőcz polgármester A főváros pénzügyi helyzetének alakulása rend- j kívül közelről érinti a nagyközönséget. A fővárosi j háztartási egyensúly felborulása esetén ugyanis attól j lehet tartani, hogy fel kell i emelni a közszolgáltatások egységárát. A főváros ve- J zetőségének sokat hangoztatott álláspontja az, hogy a gáz, a víz és a villany árának a felemelését min- ! den rendelkezésre álló\ eszközzel meg kell akadályozni. Kérdéses azonban, hogy r,“gazdasági helyzet súlyosbodása mellett ezt a veszedelmet el lehet-e hárítani. Főként ezt a kérdést vetettük fel Sipőcz Jenő polgár- mester előtt, akivel az aktuális városházi kérdésekről beszélgetést folytattunk. Mindenekelőtt a főváros háztartási helyzetének meg- javulásával kapcsolatos intézkedések iránt érdeklődtünk. Sipőcz polgánmestew* a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Legfőbb törekvésein a háztartási egyensúlynak minden körülmények között valló biztosítása. Ez a kiindulási alap. Ebből az elgondolásból indultam ki, amikor az ezávi költség- vetési hitelek felhasználása tekintetében úgy intézkedtem, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az 1933. évi költségvetési tételeket is 10% erejéig zárolás alá kell venni. A helyzet kétségkívül rosszabbodott amiatt, hogy a kormány adófelemelési rendeletéi kedvezőtlen hatást gyakorolnak a fővárosi bevételek alakulására. Kétségtelen ugyanis, hogy az adóemelések visszahatással lesznek a magángazdaságra, ami egészen bizonyosan maga után vonja a fővárosi bevételek csökkenéséit. Az adóemeléseknek a főváros bevételeire való ezt a kihatását állandóan figyelemmel kísérjük és mihelyt szüksége merül fel, azonnal részletes jelentést teszünk a törvényhatósági tanácsnak. Mi mindenesetre fokozott figyelemmel kísérjük a háztartási helyzet alakulását és szükség esetében a 10%-os zárolás mértékét meghaladó redukciókat is végrehajtunk a kiadásoknál. A kiadási tételeknél olyan nagyarányú megtakarításokat hajtottunk végre a költségvetés összeállításánál, hogy további megtakarításokra kevés lehetőség nyílik. Szerepelnek azonban a költségvetésben különböző — ha nem is nagyszámú invesztíciók, amelyeket nem kell feltétlenül végrehajtani. Ha valami súlyosabb mértékű rosszabbodás következnék be, töröljük ezeket az invesztíciókat a kiadások oldaléiról. A költségA'etés a mai súlyos viszonyok között nem lehet más, mint keret, amelyen belül aszerint gazdálkodunk, amint azt a bevételek alakulása megengedi. Ha, ragaszkodunk a megmerevített formákhoz, akkor ez egyensúlyt nem biztosíthatjuk, már pedig az egyensúly felborítása elkerülhetetlenül maga után vonná a közszolgáltatások: a gáz, a víz és a villany árának a felemelését. Ezt pedig el akarjuk kerülni. M gyakornoki állások A beszélgetés során szóbahoztuk a többi aktuális városházi kérdéseket is. így például érdeklődtünk aziránt, hogy mikor kerülhet sor az új közigazgatási gyakornoki állások betöltését illetően a pályázat kiírására. Sipőcz polgármester a következőket felelte: — Mi a magunk részéről megtettük kötelességünket az ifjúsági problémák megoldásának elősegítése érdekében. A közgyűlés^ elhatározta ríj közigazgatási gyakornoki állások megszervezését, most már csak arra volna szükség, hogy az állam és a tehetősebb magánvállalkozások is kövessék a főváros példáját. A pályázat kiírására csak akkor kerülhet sor, ha a belügyminisztériumtól megérkezett a közgyűlési határozatnak a jóváhagyása, ami — remélem — a legrövidebb időn belül megtörténik. A belügyminisztériumban egyébként másirányú közgyűlési határozatoknak az elbírálása is folyamatban van. Így például döntenie kell a kormánynak a közgyűlés üzemi határozatának a jóváhagyása felől is. Sipőcz Jenő Sipőcz polgármester legközelebbi munkaprogrami a Megkértük Sipőcz polgármestert, hogy ismertesse a városházi adminisztráció legközelebbi munkaprogramját. Sipőcz Jenő a következőket mondotta: _ A legközelebbi munkaprogramban — a köz igazgatási gyakornoki állások megszervezésén kívül — a■ racionalizálás, a városházi tisztviselők státusrendezése, a közlekedési problémák megoldása, a tavaszi közmunkaalkalmak megteremtése és e cél elérésével kapcsolatosan a Tabán újjáépítésének a megkezdése szerepel az első vonalban. A közlekedési problémák között-kell megemlíteni azt az új helyzetet is, amely a HÉV gyakorlati átvételével kapcsolatosan’ áll elő. Mihelyt gyakorlatilag is birtokunkba kerül « HÉV, le kell fektetnünk egy új közlekedési politikának az irányelveit: Itt azután szó lehet a közlekedési tarifának az általános reformjáról is. A főcél az, hogy Budapest székesfőváros köz- igazgatási halárain belül megszüntessünk minden olyan ellentétet, amely a közlekedési költségeket illetőenf annyi panasznak volt a tárgya az utóbbi időben. ‘.A Ami a tavaszi közmunkaalkalmak megteremtésének a gondolatát illeti, ebből a szempontból szűk korlátok közé kell szorítkoznunk. Beruházási terveket csak kölcsönből, vagy költségvetési fedezet alapján lehet indítani.
