Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-11 / 2. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 1933 január 11 2. szám t __________ Me gjelenik minden héten Elfiflzetéel éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Wgímr évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Három beszéd A fővárosi rovatvezetők vacsoráján —• melyről más helyen írunk •— az újságírók nagyszerű szónoka arról a harmóniáról beszélt, mely a városháza mai vezetőit egységbe kovácsolja és amelynek el kell vinnie a fővárost Magyarország igéretf oldj éré. Huszár Aladár dr. és Sipőcz Jenő dr. felelt Papp Jenő beszédére, mindketten a maguk módja és temperamentuma szerint. Huszár Aladár főpolgármester lobogó magyarsága átüt minden témán, minden eseményen. A főpolgármester világszemléletét a magyarságba vetett rendíthetetlen hit és a nemzet jövőjéért való szerető munka vezérli. Valami különösen szent hevület, fanatikus magyarság adja meg Huszár Aladár minden egyes megnyilatkozásának koloritját: most is erről beszélt, a meggyőződésnek azzal az erejével, amely szuggesztív módon ragadja magával a hallgatót. Rendkívüli öröm hallgatni Huszár Aladárt: a pesszimizmus megsemmisül szavai nyomán, amelyekből erő, bizakodás, sugárzó energia árad, a nemzet jövőjébe vetett akkora hit, amely világokat ostromol és poklokat dönget. A magyarság feladatairól beszélt a főpolgármester és ezen beiül Budapest szerepéről a nemzeti munkában. ,, Amikor Budapestért dolgozunk, — mondta — az egész magyar nemzetért dolgozunk. A magyar feltámadásnak a fővárosból kell kiindulnia”. Azután beszélt arról, hogy lehetnek politikai és társadalmi ellentétek, lehetnek különböző felfogások, egy dologban azonban nem lehet különbség magyar és magyar közt: a magyar jövőért való munkában. Ez az a csodálatos kapocs, amely egyetlen harmóniába foglalja, a nemzetet. Ezután a városháza felelős tényezőinek munkájáról szólva kifejtette, hogy „nincs többé külön Váci ucca és külön Központi Városházzá”, a város vezetői teljes harmóniában, tökéletes egységben dolgoznak — Budapestért. Sipőcz Jenő dr. polgármester — mint mindig — most is nobilis disztingváltsággal nyilatkozott. Sipőcz Jenő minden egyes megnyilatkozását örömmel és fokozott érdeklődéssel figyelik az újságírók. Soha közhely el nem hagyja a polgármester ajkát, mindig van mondanivalója, új gondolata, amelyet átitat az egyéniségéből kiáradó tisztesség arany- fürdőj.e és a klasszikus retorika emelkedett szépsége. Beszéde egyenes folytatása volt Huszár Aladárénak. A közéleti tényezőknek, és a sajtónak harmonikus munkájáról szólott és hangsúlyozottan fejtette ki azt a meggyőződését, hogy az erkölcsi és nemzeti alapon álló sajtó munkásainak útjából el kell hárítani minden akadályt. Igazi eredményes munka — mondta a polgármester — csak ott lehet, ahol a közéleti tényezők és a sajtó összefognak. Harmónia... Ez volt a csütörtöki estének ezüstösen kicsendülő alapmotívuma. Tisztán, nemesen emelkedett ki a nyilatkozatokból az a lelki szükségesség, amely azt keresi, ami egybeforraszt bennünket, kerülve mindent, ami elválaszthat. Boldog és tiszta est volt a csütörtöki: az a hazafiasság, becsületesség és lelki tisztaság, amely a város négy polgármesteréből a sajtó munkásain keresztül a közvélemény felé áradt, büszke örömmel, jóleső megelégedettséggel töltheti el a főváros minden egyes lakóját. Ady Endre, a magyarságnak ez a prófétalelkű fárosza, egyik versében azt írja, hogy „nékünk Mohács kell”. A „Mohács” százszoros nagyságban ért el bennünket Trianonban. Porig lesújtva, vérző sebekkel áll a magyar nemzet Európa közepén. De ha van valami, ami vigaszt adhat ebben a könnyes megalázottságban, az nem egyéb, mint hogy magára talált a nemzet, hogy az a Mohács, amely kellett nékünk, nem volt hiábavaló. Ezt mutatta a csütörtöki este, amikor egyetlen magyar harmóniában olvadt egybe főváros vezetősége és a magyar közvélemény jelenlévő képviselete. A történelem és a magyarság ezeréves múltja nem ismeri a nemzeti egybeolvadásnak azt a magasztosságát, amelyet ez nz új. Mohács hozott meg és akik ott voltunk csütörtökön, meghatottan vettük tudomásul, hogy a „turáni átok” helyébe új, a magyarság életében szinte ismeretlen fogalom lépett, a — harmónia. Igen: a magyar feltámadás felé vezető úton Budapestnek kell megmutatnia az irányt. Világosító fáklya volt a csütörtöki három beszéd, melyeknek fénye beléragyogott a lelkekbe. A magyar sajtó városházi munkásai legszebb emlékeik közé teszik el ezt a napot, amely új kezdetet jelent a budapesti városháza életében. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a városigazgatás egyszerűsítéséről, a közigazgatási gyakornoki állások betöltéséről, a közlekedési batok sürgős orvoslásáról és a fővárosi munkanélküliség enyhítéséről M főváros egy hónap alatt ötmillió pengő értékű közmunkát adott ki Sipőcz polgármester 247 körlevéllel magánlevéllel 5663 munkanélkülit futtatott álláshoz Bár a városházi adminisztrációnak tulajdonképpen nincs más feladata, mint a költség- vetés végrehajtása, meg lehet állapítani, hogy a különböző városházi fórumokon nem szorítkoznak az úgynevezett folyó ügyek elintézésére, hanem szoros kapcsolatot tartanak fenn a mindennapi élettel és teljes mértékben iparkodnak megoldani mindazokat a problémákat, amelyek időnként a főváros közönségének kívánalmaiként, vagy szükségleteiként jelentkeznek. Csak a legnagyobb elismeréssel lehet nyilatkozni a városházi adminisztrációnak erről a munkájáról, amelynek tempóját Sipőcz Jenő polgármester diktálja. A Független Budapest munkatársának alkalma volt az aktuális elintézés alatt álló kérdésekről beszélgetést folytatni Sipőcz Jenő polgármesterrel. Mindenekelőtt a város- igazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos intézkedéseknek a hatásáról és az új közigazgatási gyakornoki állásoknak a megszervezéséről kérdeztük meg. a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A városházi adminisztráció egyszerűsítése érdekében tett intézkedések között első helyen a »Tudakozó Iroda« felállítását kell megemlítenem. Az i rodának tulajdonképpeni célja az, hogy a jogkereső közönség ne légijén kénytelen négyöt, esetleg több hivatalt is végigjárni, amíg ügyében helyes felvilágosí- sítást kaphat, hanem egyenesen a «Tudakozó Irodához» fordul, ahol szükséges felvilágosítást és helyes útbaigazítást nyer. M Tudakozó Iroda A Tudakozó Iroda 1938 január hó 2-án kezdte meg működését és már az első naptól kezdve nagy látogatottságnak örvend. Minden remény megvan arra. hogy a, hozzáfűzött várakozásnak meg fog felelni. Csak példaképpen említem meg, hogy a fennállásának harmadik napján már 200 érdeklődőt irányított, akik közül mindössze 3-an tértek vissza, azzal, hogy iiövükben nem kaptak megfelelő felvilágosítást ott, ahová az iroda őket küldte. Ezeket a feleket a Tudakozó Iroda egy tisztviselője sze inélyesen kísérte az illetékes referenshez, aki megfelelő felvilágosítással szolgált, illetve a kérdéses ügyben intézkedett. A Tudakozó Iroda egyébként nem csupán a felek útbaigazításával foglalkozik, hanem idővel a székesfőváros tisztviselői részére is nélkülözhetet lenné fog válni azáltal, hogy figyelemmel kíséri az elvi jelentőségű döntéseket, határozatokat, miniszteri leiratokat, rendeleteket, valamint egyéb közigazgatási természetű rendelkezéseket. — Ezáltal módjában fog álllani az egyes tisztviselőknek az ügykörön kívül eső jogforrásoknak a megállapítása hosszabb kutatás nélkül. M racionalizálás — A Tudakozó Iroda működési körébe be fogja kapcsolni a kerületi elöljáróságok ügykörét is, hogy ezáltal a, székesfőváros közönségét megkímélje a felesleges utakkal járó kiadások költségeitől, és az azzal együttjáró időveszteségtől. — Gallina tanácsnok úr, mint racionalizálási biztos még- ebben a hónapban megkezdi a székesfőváros szervezési szabályrendeletének előmunkálatait, Egyben foljmmatba tette a státusrendezésre vonatkozó munkálatokat is. M gyakornoki állások — A közigazgatási gyakornokokra vonatkozó szervezési szabályrendeletet a székesfőváros törvényhatósági tanácsa legutóbbi ülésében letárgyalta és e szabályrendelettervezetet a január hó 18-i közgyűlés tárgysorozatába felvétettem. Ugyancsak a legközelebbi közgyűlés napirendjén szerepelnek a, törvényhatósági tanács ügyrendjéről szóló, valamint a székesfővárosi plébánosok nyugdíjszerű ellátására, vonatkozó szabályrendeletek is. A beszélgetés további során érdeklődtünk Sipőcz Jenő polgármesternél aziránt, hogy a közlekedési viszonyok rendezése érdekében megtörténtek-e már a szükséges intézkedések. Sipőcz polgármester a következőket felelte: M közlekedési viszonyok rendezése — A közlekedési bajok orvoslása érdekében kiadtam a szükséges utasításokat. Az első lépés az volt, hogy a közlekedési szakbizottság -- a közigazgatási bizottság határozata alapján — összegyűjtötte az adatokat, amelyek a közönség részéről hangoztatott panaszokra és sérelmekre vonatkoznak. A BESzivÁRt igazgatósága a közlekedési szakbizottság határozatai alapján kidolgozta, a villamosközlekedési tarifareform tervezetét, valamint a téli menetrendet. Ezek életbeléptetéséről a legközelebbi időben történik intézkedés. Én bizonyosra veszem. hogy a sérelmek és panaszok legnagyobb része orvoslást talál, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a BESzKJRt erősen veszélyezteteti pénzügyi egyensúlyának szempontjait teljes mértékben nem mellőzhetjük, mert — ha ez az egyensúly felborulna — akkor az előálló hiány pótlásáról valamiképpen gondoskodnunk kellene és ez a közönséget sújtó terhek emelésével I járna. A BESzKÁRt igazgatósága egyébként Sipöcz Jenő polgármester Sipőcz Jenő
