Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-11 / 2. szám

Független Budapest Budapest, 1933 január 11. már átvette a HÉ\ -et és így a ley közelebb) időben napirendre tűzzük az egységes közleke­dés (dapelveinek a lefektetését is. M munkanélküliség enyhítése Sipöcz Jenő polgármester érdeklődésünkre közölte még, hogy a főváros bár súlyos gazda­sági és pénzügyi nehézségekkel küzd, mindent elkövet, hogy az iparosokat és kereskedőket munkával lássa el és a munkanélküliség enyhí­tése érdekében minél nagyobbszámú munka- alkalmakat teremtsen. December havában — moiulot ta Sigöcz polgármester — összesen 4,761.679 pengő, tehát majdnem ötmillió pengő értékű köz­munkái adtunk ki. Ez a szám a tavaszi hónapokban erősen emelkedni fog. Most nincs módunk nagyobb- arányú közmunkák kiadósára, mert a téli idő­A Fővárosi Rovatvezetők Testületé (szindiká­tusa) január hó 5-én. este 9 órakor a G-ellért-szálló- ban ünnepi vacsorát adott dr. Huszár Aladár főpol­gármester, dr. Sipőcz Jent polgármester, Liber Endre és Borvendég Ferenc alpolgármesterek tisz­teletére. A vacsorán megjelentek a fővárosi rovat­vezetők szindikátusának összes tagjai. A vacsora után György Endre a szindikátus vezetősége nevé­ben üdvözölte a meghívott előkelőségeket és az ün­nepi beszéd elmondására felkérte Papp Jenőt. Papp Jenő általános érdeklődés mellett kezdte beszédét:- Nekünk, fővárosi rovatvezetőknek ritkán van alkalmunk arra, hogy ünnepeljünk. A mai idők tempója és robotja megfoszt bennünket attól a lehetőségtől, hogy a fehér asztalnál sű­rűbben jöjjünk össze azokkal, akiket szeretünk és akiket ezen az estén vendégül látunk. Köszön­jük önöknek Méltóságos Uraim, hogy megtisz­telték a mi szerény asztalunkat, kívántuk már ezt a találkozást Önökkel, mert szerettünk volna pár zavartalan percet együtt tölteni Önökkel, a közhatalom képviselőivel mi, akik szerény mű­ködésünkkel a közvéleményt képviseljük a köz­ségi politikában. Önök is éppen úgy érzik a mai idők tempóját és robotját, mint mi, Önök se érnek rá sokat ünnepelni. De az Önök mű­ködése nem ér véget az íróasztalnál, a közgyű­lés emelvényénél, véleményünk szerint az az íróasztal, amelyen Önök dolgoznak, rajtunk ke­resztül, a mi hasábjainkon és lapjainkon át megnő és meghosszabbodik egészen a polgárok és az adófizetők szívéig. Mi szolgáltatjuk az Önök működése előtt a nyilvánosság hatalmas pályáját és mi ezen az ünnepi vacsorán tisztelettel akartuk jelenteni Önöknek, hogy ez a pályai nyílt, szabad és be­csületes, sorompói ki vannak nyitva az Önök nemes, áldozatkész munkájuk részére egészen az Önök közéleti nagyrabecsüléséig!- Mi rendkívül nagyrabecsüljülc az Önök közéleti fáradozását és áldozatkészségét, mert azt látjuk, hogy a közélet szolgálatában a leg­nagyobb áldozatot is meghozzák. Mint egy nemes quadriga viszik előre a főváros ügyeit, teljesen megfeledkezve és hűl lenné válva ma­gánéletükhöz. Mert a köz szolgálata megköveteli azt az áldozatot, hogy majdnem teljesen háttérbe szorítsuk a magánéletet, sőt azzal az áldozattal ■is jár, hogy majdnem egy meghamisított egyén kerül vissza a közélet viharaiból a magánéletbe. S hogy ezt az iramot bírják, hogy soha nem csüggednek és hogy a kétségbeesetteknek min­dig tudnak vigasztalással és derűvel szolgálni: ez mérhetetlenül nagy érdem. E nagyszerű cm­Figsreieertal A legolcsóbban javít, tervez és készít közp. fütö-, gáz-, vízvezeték- és melegvízkészltő­berendezéseket KIRÁLY SVULA Telefón : BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b. Aut 55-2-57 járás idején bizonyos útépítési- és csatornázási munkálatok nem végezhetőio A nmnkanélkii- liség csökkentése érdekében egyébként — Gömbös miniszterelnök hr szózatának minél teljesebb sikere érdekében -— 247 körlevelet in­téztem a különböző érdekképviseletekhez és külön 2027 magánlevelet a vállalkozókhoz. A tőlük kapott válaszokból megállapítottam, hogy a miniszterelnök úr szózatának elhang­zása óta 5563 munkanélkülit alkal­maztak, ami a mai súlyos viszonyok között nem meg­vetendő eredmény. Sipöcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a városházán lendületes munka folyik. A városházi adminisztráció vezetői a közgaz­dasági élet ütőerén tartják a kezüket, ami elsősor­ban Sipöcz polgármesternek az érdeme, akinek a fi­gyelme kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyek a nagyközönséget foglalkoztatják. Dr. R. K.- Méltóságos Uraim! Önök sokkal erősebben érzik a mai kor felelősségét és hajszáját, mint mi, mert Önök ebben a gyors tempóban is al­kotások alapjait kcdl. hogy lerakják. És szent meggyőződésünk, hogy hivatás* szerűen végzik nehéz kötelességüket, mint ahogyan elképzelhetetlen az, hogy bár­milyen Istent, bálványt, nőt, ideált szol­gálni lehetne belső tűz és meggyőződés nélkül. Azonban, ha körülnéznek ezen az ünnepi aszta­lon, itt ülő kollégáim szívében is felfedezhetik ugyanazt a belső tüzet és szeretetet Budapest iránt, amelyik Önöket erőssé teszi a közéleti küzdelemben. Mi magunk sem elégszünk meg az egyszerű hírszolgálattal, mindegyikünkből kifakad valamilyen formában ennek a főváros­nak szeretető és szépítése. ■— És ha Önöket személy szerint nézzük, Önök is a. legkülönbözőbb formában forrtak össze ezzel a várossal. Ön Méltóságos Uram, — mondotta a szónok Sipőcz Jenő dr. polgármes­ter felé fordulva — a jogszabályok magasztos alkotásával forr/ egybe a fővárossal, mielőtt az egész óriási apparátus élére került volna. Liber Endre alpolgármester 'úr egy városi árvaház szeretőiének melegségével érkezett meg a fővá­ros adminisztrációjába. Borvendég Ferenc al­polgármester úr az üzemek tüzében edződött meg és ha Huszár Aladár főpolgármester úr Budapest iránti nagy szeretedét keresem, ak­kor azt kell mondanom: ő, aki vidékről jött, messziről szerelte ezt a fővárost, talán lángo­lóbban, mini mi valamennyien. S mint ahogy ő szám 1 a 1 an szór h angoztatta: a vidék tiszta levegőjét hozta magával és ezzel a fénnyel világítja most át ne- kü nk mintegy nagyszerű transzparens, mindazt a fogalmat és eszmét, amelyik hozzátartozik egy nagyraliivaiott fővá­ros szolgálatához. bori tulajdonságok előtt mély tisztelettel eme­lünk kalapot. — Köszöntj ük Önöket, Méltóságos Uraim, a mi szerény körünkben és engedjék meg, hogy befejezésül arra a harmóniára hivatkozzam, amelyet Önök a változás óta számtalanszor fel­említettek. És itt utalok egy világhírű színpadi szerző Harmóniájára is, amelyet egyik színpadunkon mutattak be. Ennek/a harmóniának azonban a közigazgatás jelenlegi vezetői a szerzői és mi tiszta, szívből kívánjuk, hogy annak a harmó­niának, amelyet Önök írtak és szereztek, első felvonása a Központi Városházán, második fel­vonása az Üj Városházán játszódjék le, harma­dik felvonása nálunk: a sajtó hasábjain és ne­gyedik felvonása: Nagymagyar országon. Papp Jenő beszédét általános helyeslés fogadta. A minden politikai véleménynyilvánítástól tartóz­kodó, magas irodalmi színvonalon tartott beszéd lenyűgöző hatást gyakorolt úgy a főváros jelenlévő vezetőire, mini a szindikátus jelen volt összes tag­jaira. akiknek érzelmeit méltóbban senki sem tudta volna kifejezésre juttatni, mint éppen Papp Jenő, a Rádió népszerű krónikása. Huszár Aladár főpol­gármester állott fel .ezután szólásra és beszédében rendkívül nagyjelentőségű kijelentéseket tett. Huszár JUsőár főpolgármester a többi között ezeket mondotta: — Abba az elgondolásba akarok belekap­csolódni, amely Papp Jenőt, a fővárosi újság írók szónokát vezette, amidőn a főváros érde­kében való harmonikus együttműködés .jelen­tőséfjéről szólott. Magam is ennek a harmóniá­nak vagyok a híve és nem habozom kijelen­teni. hogy nézetem szerint nincs többé régi városháza és külön új városháza, mert úgy a központi városháza, mint az új városháza a jövőben egy akaratként fog je­lentkezni. Ebben a harmonikus együttműködésben a sajtó lesz az összekötő kapocs. (Viha­ros éljenzés és taps.) Jól tudjuk, hogy meddő küzdelmet folytatunk hiszen ma nem lehet nagyszerű terveket készí­tem, nem lehet olyan ambíciókat kielégíteni, hogy nagy intézmények hirdessék nevünket az utókor előtt. Ma nekünk nem lehet más feladatunk, mint ennek a tönkrecsonkított nemzet­nek agyonsujtott fővárosát átmenteni a sötét jelenen és azzal lefektetni egy szebb jövő alapjait. Ezekben a nehéz időkben óriási hivatása van a. magyar sajtónak. Összetört lélekkel egyet­len nemzet sem tudott nagyot alkotni, mert a jövendöl csak erős hittel lehet építeni, A ma­gyar sajtónak éppen az a legnemesebb hiva­tása, hogy ezt a lelket istápolja. A magyar nemzet államalkotó és államfenntartó erejét éppen az a körülmény bizonyítja legékeseb­ben, hogy a szerencsétlenség sem törte meg, hanem emelt fővel viseli balsorsát. A magyar állam jelentősége a Duna medencéjében állan­dóan fokozódik. Magyarországot döntő ténye­zőként kell elfogadni annak, aki a Duna me­dencéjében gazdasági és kereskedelmi szem­pontból célokat tűz maga elé. Jövőnket azon­ban csak úgy építhetjük, ha céltudatosan ha­ladunk előre, Ez a nemzet szabadság nélkül élni so­hasem tudott. (Megújuló viharos taps.) Sajnos, szabadságával sem tudott igazán élni. Ma szűk az a tér,-amit meghagytak nekünk. Lehetnek különbségek politikai pártok és kü­lönböző politikai pártokat szolgáló lapok kö­zött a követendő út tekintetében, de a kitűzött végcél tekintetében különb­ség nincsen közöttünk. Nekem az a véleményéin, hegy akkor, amikor Budapestért dolgozunk, az egész magyar nem­zetért dolgozunk. Ha az országot nem tudjuk talpraállí­tani, akkor tönkremegy ez a mammut- főváros, amely nem harmad, ha Nagy- magyarország testéhez van szabva. — A feltámadás munkájának, a feltáma­dásba vetett hitnek a főváros leikéből kell ki­áradnia. Ebben az eszmében kell nekünk a fő­város vezetőinek összefognunk a magyar sajtó munkásaival. A magyar léleknek erre a nagy­szerű, harmonikus egy ütiműködésére ürítem poharamat. A főpolgármestert nagyhatású beszédének el­hangzása után minden oldalról lelkes ovációban ré­szesítették. Ebben az .emelkedett hangulatban állott fel szólásra Sipöcz Jenő dr., Budapest Székesfőváros polgármestere. Percekig nem tudott szóhoz jutni, mert a jelenvoltak kiáradó szeretettet és melegség gél ünnepelték. A lelkes ünnepség csillapultával Sipöcz Jenő polgármester így kezdte beszédét: — Papp Jenő a harmóniáról beszólt, a fő­polgármester úr pedig ebbe a. gondolatvilágba kapcsolódva azt mondotta, hogy mától kezdve, nincs központi városháza és nincs külön Váci uccai városháza. Ha ez szószerint így volna, akkor nekem itt már nem is lehetne szerepem. A főpolgármester úr személyében a Váci ucoa beszélt, nemcsak annak a harmóniának a foly­tán, amelyet ő közöttünk megteremtett, hanem azért is, mert azok a magasívelésű gondolatok, ame­lyeket kifejezésre juttatott, valaineny- nyiiink szívéből jöttek. Az. amit a főpolgármester úr közös hivatá­sunkként megjelölt, szebben és méltóbban ki fejezni a központi városháza sem tudja. (Élénk tetszés.) Ügy érzem azonban, hogy talán még utoljára megadatik a központi városházának is az a jog __ (Viharos derültség.) hogy minden A regi városháza, a Váci acca és a sajtó harmóniáját linnepclíÉk Huszár főpolgármester, Sipöcz polgármester, liDer és Borvendég alpolgármesterek a fővárosi rovatvezetők bankettjén Huszár főpolgármester: Mines föhbé külön régi és külön ni városháza Sipöcz polgármester nagyhatású beszéde a snjfö es a városházi adminisztráció harmónihus együitműKödéséröl ..Neme» quadriga viszi előre a főváros ügyei!“

Next

/
Thumbnails
Contents