Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
Budapest, 1933 december 20. Független Budapest O Néhány gondolat Budapest fürdővárosról A Független Budapest részére írta: LIBER ENDRE alpolgármester Liber Endre Egy lap ünnepi, karácsonyi számában a legjobb olyan témáról írni, amely minden olvasónak a szimpátiáját a legjobban kiváltja. Milyen jó volna írni pl. Magyar- ország újjászületéséről, a magyar feltámadásról, az ország gazdasági megújhodásáról, vagy a főváros lakosságának új és nagyszerű jövedelmi forrásairól és általános gazdagodásáról. Sajnos, ezek nem lehetnek cikkem tárgyai és így kerestem egy másik olyan témát, amely a fővárost egészen közelről érinti és amely eléggé aktuális még a mostani rossz gazdasági és megélhetési viszonyok között is. Budapest fürdővárosról kívánok néhány gondolatot papírra vetni. A fürdőváros gondolata, nálunk nem újkeletű. Kissé túlságos messzire mennék, ha megemlékeznék az itt várost alapított régi rómaiakról, akiknek nagyszerű fürdői voltak, amint ezt a fennmaradt emlékek igazolják. De mindenesetre akkor, amikor a fürdőváros gondolatával foglalkozunk, bátran hivatkozhatunk arra, hogy ha a várost megszálló törökök igyekeztek is itt minden kultúrát, minden művészetet megsemmisíteni és minden értékes dolgot innen elhordani, a fürdők ^ fejlesztését ők is szükségesnek, helyesnek találták. Ennek nem lehet egyedül az a magyarázata, hogy a török vallás kötelezően írja elő a fürdést, mert hiszen hiába teszik azt kötelezővé, ha nincs elegendő és nincs megfelelő fürdő. Már akkor is megvoltak a nagyszerű termálforrások, ezeket azután a törökök igen jól hasznosították a maguk javára. Buda visszavétele után Buda és Pest úgyszólván csak romokban maradt meg, de a régi, jóhírű fürdőket mégis sikerült továbbra is használható, jó állapotban megtartani. Azután is sok átalakuláson mentek át, a mi fürdőink és külföldről is sokan jöttek ide világhírű gyógyforrásaink használatára. Budapest-fürdőváros gondolata mégis rendszeresebb formában Bárczy István polgármestersége idejében öltött testet, amikor is a főváros igen jelentős fürdőintézményeket létesített a Gellértfiirdő és szálloda, valamint a Széchenyi-fürdő kiépítésével. Es a Független Budapest büszkén tekinthet vissza ezekre az időkre, amikor a sok ellenző között mindig támogatta és propagálta ezeknek a fontos intézményeknek a létesítését. Nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy ha nem jön közbe a háború, ma már nagyszerű eredményekre tudnánk ezen a téren rámutatni, így azonban sem a háborús idők, sem az annak befejezését követő gazdasági válságok nem igen voltak alkalmasak arra, hogy ez a nagyszerű és hasznos gondolat minél előbb közeledhessen a megvalósulás felé. Sok idő telt el a háború befejezése után, míg azután a főváros hatósága, a balneológusok s a Fürdőváros Egyesület ismét életr ekeltett ék a már-már szuny- nyadó gondolatot; különösen akkor történt már ez, amikor a főváros idegenforgalmi szervezetének sikerült valami nagyobb megmozdulást elérnie az idegenforgalom terén. Az itt járó idegenek mind magasztalóan szóltak a mi fürdőinkről és különösképpen ez adta meg az indítóokát annak, hogy ezzel a tényleg nagy gyakorlati jelentőségű kérdéssel komolyan és behatóan foglalkozzanak. Tudjuk nagyon jól, hogy ezen a téren még- igen sok a tennivaló. A főváros illetékes hatóságai, különböző, ezzel foglalkozó bizottságai legutóbb is tárgyaltak a főváros fürdőiről és a tárgyalások során sok életrevaló idea termelődött ki. I nak megfelelő kibővítésére és átalakítására és a Széchenyi-fürdő területén új melegvízforrás fúrására. Szóbakerült legutóbb a Szt. Margitsziget gyógyfürdőjének és szállójának modern átalakítása is. A Fürdőváros Egyesület egyik legutóbbi ülésén dr. Huszár Aladár főpolgármester foglalta össze konkrét és igen gyakorlati formában mindazokat a tennivalókat, amelyeknek a közel jövőben való megvalósítását szükségesnek tartja, majd dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter mondotta el ugyanott a maga felfogását ebben a kérdésben. Mindenesetre rendkívül érdekes a kereskedelemügyi miniszter úrnak az a megállapítása, A főváros vezetői a különböző autonóm fórumokon a tavaszi közmunkák előkészítését jelölték meg a legközelebbi és legsürgősebb feladatnak. Ügy Sipöcz Jenő polgármester, mint Huszár Aladár főpolgármester is erélyesen támogatják azt az akciót, amely a ■tavaszi közmunkák megindításához szükséges fedezetnek az előteremtésére irányul. Kérdéses azonban, hogy ez az akció si'kerro vezet-e és nem lcs-z-e kénytelen a főváros a nagyobbsza- bású közmunkaterveknek a megvalósításától •,eltekinteni. Szükségesnek tartottuk, hogy ebben a renkívül fontos ügyben, amelynek alakulása közelről érinti a főváros Borvendéi Ferenc egész i'Paros és kereskedő társadal- üerenc legilletékesebb helyre,, magához Borvendég Ferenc alpolgármesterhez forduljunk felvilágosításért, tekintve hogy ezeknek a tavaszi közmunkáknak és beruházásoknak az előkészítése legnagyobbrészt az ő irányítása és ellenőrzése alatt működő ügyosztályok hatáskörébe tartozik. Borvendég Ferenc polgármester a következőiket mondotta a Független Budapest munkatársának : — Őszintén meg kell állapítanom, hogy azok a remények, amelyek nagyobbarányű tavaszi közmunkáknak és beruházási 'munkálatoknak a megindításához fűződnek, csak részben válhatnak valóra. Nem árulok el titkot, ha azokra a pénzügyi nehézségekre mutatok, ame- lyekkel^ a főváros vezetőségének a m!ai súlyos gazdasági viszonyok között meg kell küzdenie. Örülnünk kell, ha eleget tudunk tenni azoknak a hónapról hónapra visszatérő kötelezettségeknek, amelyeknek a teljesítése nélkül a főváros háztartásának a menetében komoly zavarok következnének be. Csakis olyan közmunkák, vagy beruházások megindításáról lehet szó, amelyek könnyen rendelkezésre álló és kedvező feltételű kölcsönök igénybevételével hajhatók végre. Ilyen nagyobbszabású közmunka a jövő év folyamán legfeljebb egy indulhat meg és pedig a Tabán újjáépítése. A tabáni pályaművek felülvizsgálása befejeződött. A kiküldött zsűri szombaton tartotta utolsó ülését. A díjnyertes és megvásárolt pályatervek alapján most már konkrét előter- I jesztést készítünk a törvényhatósági tanács j számára a Tabán újjáépítésének a kiv'itelezé- | sére nézve. Minden egyes díjnyertes, vagy j megvásárolt pályaművet felhasználhatunk, i Megvizsgáljuk az összes ötleteket, amelyek e j pályatervekben szerepelnek és a kivitelezésre nézve elkészítünk egy külön ügyosztályi terve- j zetet, amely konkrét polgármesteri előterjesztés formájában mingyárt a karácsonyi ünnepek után a törvényhatósági tanács elé kerül. ! A törvényhatósági tanácsnak módjában áll j majd ezt a tervet részletesenlmegvitatni és ész- I revételeit megtenni. A tanács döntése után ke- | riil majd sor a pénzügyi feltételek megvalósí- í fására. Az Ipari Munkaszervező Intézet, — mint í ismeretes — 6 millió forgótőkét hajlandó adni ! a fővárosnak kölcsön formájában abból a cél- | ból, hogy a főváros ezzel az összeggel megkezdje a tabáni utak kijelölését és megépítését, | a tabáni telkek parcellázását és a közművek lefektetését. Ha minden jól megy, akkor a ta- ; vaszi időjárás beálltáig befejeződhetnek az elő- : készítő munkálatok és tavasszal valóban meg- ! indulhat a munka a Tabánban. 140 millió pengőt fordít a főváros 1934-ben beruházásoKra A Fürdőváros Egyesület, élén József Ferenc kir. herceggel, minden alkalmat megragad arra, hogy a kérdést felszínen tartsa és a fürdőváros gondolatának a megvalósítása érdekében állandóan nagyarányú propagandát fejt ki. Hallottunk ebben a kérdésiben tudós szakomba- J reket megnyilatkozni, hallottuk a fürdőváros rajongóit, hallottunk új terveket és gondolatokat, láttunk pozitív eredményeket is a Ru- j das fürdő új forrásainak a megnyitásával és i azoknak nemcsak ivókúrára, hanem gyógyfürdő céljaira való igen eredményes kihasználásával. Tudjuk azt is, hogy a Lukácsfürdő gőzfürdőjét külön reuma-fürdővé alakították át. .. Ez- időszerint is feküsznek konkrét javaslatok a főváros illetékes ügyosztályában a Gellértfürdő télikertjének fürdő céljára való átalakítására. — amihez már a törvényhatósági tanács is hozzájárult — a Rudasfürdő régi szállodája- j Munkácsy Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyar Budapest, VII. Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 Ami a fővárosi közmunkaterveket illeti, ezek között több olyan szerepel, (amelyek megvalósíthatók volnának, de attól tartok, hogy hiányzik az a pénzügyi megalapozottság, amely nélkül ilyen nagyobbszabású beruházási tervet végrehajtani nem lehet. Az Andrássy út meghosszabbítása nem jelent munkaalkalmakat, — legalább is. egyelőre — mert ^ most még csak a meghosszabbításhoz szükséges telkek megvásárlásáról lehet szó. Az Erzsébet sugárút megnyitása a Közmunka- tanács hatáskörébe tartozik. A főváros legfeljebb támogatást nyújthat esetleges garancia- vállalás formájában, hogy a Közmunkatanács a Károly körút 15. számú ház lebontásához, az Erzsébet sugárt megnyitásához, az úttest megépítéséhez és a. közterületek kiképzéséhez szükséges költségeket kölcsön formájában előteremthesse. Az Erzsébet sugárút megnyitásának az előkészítése azonban hosszabb időt vesz igénybe és így kevés rélményem van orra, hogy az Erzsébet sugárúton az alkotó munka már tavasz- szal megindulhasson. Természetesen vannak kisebb jelentőségű beruházási tervek, amelyek a jövő év folyamán megvalósíthatók lesznek. Ilyen például a Rudas-fürdőnek magdmzanató! riummá való útépítése, a Gellert szállodában j téli úszócsarnokának a megépítése, a szokásos , tavaszi útépítési, útkarbantartási és csatonázási \ munkálatok. Az a beállítás, hogy ia főváros a [ jövő évben nem teljesíti azt a kötelezettségét, | amely az iparostársadalom és a vállalkozói I érdekeltségek alimentálása tekintetében reá | hárul, nem felel meg a valóságnak. Ha végig • nézzük a költségvetést, akkor megállapíthatjuk, hogy a. külön megemlített közmunka és beruházási terveken kívül legalább 140 millió pengőt költ a főváros a jövő év folyamán az adminisztráció és az üzemek gazdálkodása keretében vásárlásokra, felhasználásra kerülő. anyagokra, építési munkákra, vagyis általában beruházásokra. Borvendig Ferenc alpolgármesternek ez a nyilatkozata. gyakorlatilag világítja meg az előkészítés alatt álló közmunkák és beruházási tervek képét, Ebből a nyilatkozatból meg' leheti állapítani, hogy Her ven (lég Ferenc alpolgármester egyedül a Tabán újjáépítésének a megvalósításában bízik. Meg leihe1, azonban állapítani ebből a nyilatkozatból act is, hogy különösebb aggodalomra nincsen ok, 1 mert hiszen akkor is, ha a jelzett beruházási tervek j megvalósítása elmaradna, HO millió pengőt tesz ki. I az az összeg, amit a főváros a jövő évben közgazda - í sági élet. vérkeringésébe bocsájl. hogy most már cérnáit a tenipus delibarandi, át kell térnünk a tempus fadiendi-ra. Eis valóban a miniszter úr meg is találta a módját annak, hogy az ő elnöklése, az ő vezetése alatt egy olyan bizottság tárgyalja a fürdővárosra vonatkozó aktuális kérdéseket, amely az eddig felmerült és kivihetőnek talált terveket a gyakorlati életben tényleg minél előbb meg is valósítsa. A jelek azt mutatják, hogy Budapest-fürdőváros gondolata most már biztosan megy előre a maga útján, szakavatott emberek a legnagyobb megértéssel és jóindulattal tartják kézben annak a megvalósulását és így bizalommal, reménykedéssel gondolhatunk arra, hogy a mai circulus vitiosusból mégis csak van valami kivezető út. Ennek a helyes kivezető útnak az elérése azután előnyére fog válni a főváros fürdői fejlődésének, a főváros idegenforgalmának, magának a fővárosnak, a főváros lakosságának és a gazdasági élet terén is jelentős eredményeket lesz hivatva elérni. Borvendég Ferenc alpolgármester bízik abban, hogy tavasszal megindulhat a munKa a Tabánban Milyen gyakorlati lehetőségen Kínálkoznak a tővárosi tavaszi KözmunKaprogram megvalósítását illetően? — Borvendég alpolgármester nyilatkozata a beruházási tervek megvalósításának akadályairól
