Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

<> Független Budapest Budapest, 1933 december 20. A fővárosi törvény sürgős revízióját Követeli a főváros valamennyi pártja A Független Budapest Kérdésére: „Helyesnek és időszerűnek tartja-e a fővárosi törvény revízióját“ felelnek a pártok vezérei Abban a harcban, melyet a Független Budapest indított el a fővárosi törvény revíziója érdekében, nincs megállás. Lankadatlan erővel folyik a küzde­lem a rossz törvény megváltoztatásáért és most, amikor új esztendő küszöbére érkeztünk, nyugodt ön­érzettel állapíthatjuk meg: a Független Budapest akciója sikeresen halad a teljes győzelem felé, a reví­ziót immár nem lehel megállítani diadalmas út­jában. Ezt bizonyítják azok a válaszok is, amelyeket a pártok vezéreitől erre a körkérdésre kaptunk: Helyesnek és időszerűnek tartja-e a fővárosi törvény revízióját? A fővárosi pártok vezérei most már egytől-egyig kívánják a revíziót, ebben a kérdésben most már nincs különbség a városházán. Készletekben talán vannak eltérések, a pártok — természetesen — külön­bözőképpen gondolják a revíziót, de abban vala­mennyien egyetértenek immár, hogy a revízióra szükség van és azt sürgősen meg kell csinálni. Alábbiakban adjuk a válaszokat, megjegyezve, hogy Rassay Károly, a nemzeti szabadelvű párt ki­váló vezére külön cikkben, lapunk más helyén mondja el véleményét a revízióról. Elégtétellel kö­zöljük a válaszokat, amelyek bíztatást és erőt ad­nak a fővárosi törvény módosításáért való harcunk további folytatására. Kozma Jenő, az Egységes Községi Pánt vezére — Olyan mozgalomról, amely a. fővárosi tör­vény revízióját tűzte volna ki célul, nem t idők. Magát a törvényt általános­ságban célravezető alkotás­nak tartom, bár meg kell vallanom, hogy az elmúlt évek során több hiányosságát észleltem. így például nagy kár, hogy a tanács nem nyilvánosan ülésezik. Nekünk nincs tit­kolni valónk, tehát a sajtó képviselői jelen lehetnének tanácskozásainkon —annál is Kozma denó inkább — mert a sajtó jelenléte csak előnyös hatást gyakorol úgy a felszólalások nívójának emelése, mint a felelősségérzet kimélyí­tése tekintetében. Vannak egyéb hiányosságai is az új fővárosi törvénynek, de ezek kisebb jelentőségűek. Mi­vel általában^ az a véleményem, hogy az új fővárosi törvény jó és^ legfeljebb csak néhány rendelkezés módosítására van szükség, olyan mozgalmat, amely a fővárosi törvény hatályon kívül helyezését célozza, a magam ré&zséről nem támogatnék. Minden olyan akciót azonban me­legen támogatok, amely a sajtónyilvánosság helyreállítását tűzi ki maga. elé feladatul. Peyer Károly9 es szociáldemoftr>atapdw*t vezére — A fővárosi törvény revíziójának a szükséges­ségét most már nemcsak az ellenzéki oldalon hirde­tik, hanem kormánypárti és hi­vatalos részről is. Mi a ma­gunk részéről elsősorban A törvényhatósági bizottság ösz- szeállítása és a választási eljá­rás, amit az új fővárosi törvény statuál egyszerűen elkonfishálja a választóközönség akaratát, a fővárosi törvény revíziójának kt kell terjeszkednie az örökös tag­ság és érdekképviseleti delegá- Peyer Károly lás megszüntetésére. Szerintünk ugyanis a törvényhatósági bi­zottság közgyűlésének kizárólag választott tagjai le­hetnek. A második nagy hibája az új fővárosi tör­vénynek, hogy úgy a bizottságokból, mint a tanács­ülésből kizárta a nyilvánosságot. azért tartjuk szükségesnek a fővárosi törvény revízió­ját, mert égbekiáltó igazság­talanságokat kell orvosolni. Feltétlenül helyre kell állítani úgy a szak­bizottságokban, mint a tanácsban is a nyilvá­nosságot, legalábbis a sajtónyilvánosságot. Ha a sajtó minden bizottsági ülésen és a tanácsülé­seken is jelen lehet akkor, meggyőződésem — hogy megkímélhetjük a főváros közönségét olyan botrá­nyoktól, mint amilyen a Vásárpénztár-ügy is volt. M kereszténypárt állásponttá Közvetlenül és külön erről a kérdésről í Wolff Károly nem nyilatkozott; de erre talán j nem is volt szükség mert a költségvetési vitát i bevezető beszédében félreérthetetlenül leszö- j gezte álláspontját a fővárosi törvény dolgában. I Ebben a beszédében Wolff Károly határozottan megmondta hogy a törvény több szempontból sür­gős módosításra szorul és mai állapotá­ban semmikép sem kielégítő. A községi kereszténypárt vezérének ez az. állás­pontja irányadó az egész párt felfogására nézve a revízió kérdésében, ámbár nem kétsé­ges- hogy a párt jelentékeny része még Wolff Károly elgondolásainál túlmenőleg is halaszt­hatatlan szükségességnek érzi a törvény alapos módosítását. Friedrich István cl keresztény Ellenzék vezére Mindenesetre helyes és időszerű volna a fő­városi törvény revíziója, már azért is, hogy a | mai álautonómiát az igazi önkormányzat váltsa fel. Ha ugyan az uralkodó rend­szer berkeiben is ezt szükséges­nek tartják. Mert a városháza körül most ebből a szempontból nagyon is pikáns a helyzet. Bethlen idejé­ben tudniillik az volt az inten­ció, hogy a belülről támogató Kozma-párt és a kívülről szol­gálatot teljesítő Wolff-párt koa­líciós uralma biztosíttassák a városházán az úi törvénnyel- Hiszen az egész Scitovszky-tör- vény csak azt a célt szolgálta, hogy ezeknek a pártoknak a hegemóniáját biz­tosítsa. Mire kellett ez az új törvény? Főleg arra, hogy a tényleges kisebbségekből többséget for­máljanak és a valódi majoritást kisebbséggé degradálják. Mert hiszen köztudomású, hogy a mai ellenzéki pártok együtt több szavazatot kaptak, mint a két kormánypárt. Igen ám, de közben kibontakozott a nemzeti egység pártja és a Kozma—Wolff-koalíció be- hódolását követelte. De se Kozma, se Wolff nem volt hajlandó minden feltétel nélkül, vagy »ész és gondolkodás nélkül« hasra vágódni. Sőt, Wolffék egy része nyíltan ellenzékieskedik és Kozmáék egyetlenegy kartotéklapot se voltak hajlandók a neofita-élharcosoknak kiadni. Bekövetkezett tehát ebben a mi konszoli­dált és pártmonopóliumos világainkban, hogy a Gömbös-kormánynak nemcsak, hogy többsége nincsen a városházán, hanem még pártja sincsen. És Tabódy, a tulajdonképpeni nemzeti egység­párt élharcosa, elvesztvén törvényhatósági mandátumát, csak kívülről küldhet a város­házára üzeneteket. Ilyen tehát a fővárosi autonómia körül a politikai helyzet. Rendezetlen és bizonytalan. 1 Ez kíilönsen a Talbot-centrálé ügyével kapcso­latosan dokumentálódik most nagyon élesen, amikor a város csak azért megy bele az ötéves bonyolult áramvásárló szerződésbe, mert attól tart, hogy a kormány az energiatörvény alap­ján egyszerűen ráparancsolja ezt a házasságot- Vagyis jó arcot vágva nyeli le a békát, nehogy a feje felett lebegő Damokles-kard le találjon csapni. Ki kezdeményezzen tehát ilyen viszonyok között törvényrevíziót? Talán a két többségi Párt? Ezek most nagyon félnek az ilyen kom­binációktól, mert néni tartják kizártnak, hogy a kormány revízió címén a mai városházi uralmuk­nak véget vet. De ettől a kormány is fázik, mert ha választá­sokra kerülne,a sor, akkor nem tudna magá­nak pártot teremteni és a Tabódy-féle inzur- rekcióra mégsem meri a presztízsét rábízni. Szóval nagyon humoros a helyzet. Hiányzik a kurázsi, mindkét oldaton az ütközet felvéte­lére. Nines tehát egyéb hátra, mint így tovább Friedrich István vurstlizni, egymást minden héten újból meg­ijesztve. Az ellenfelek mutogatják egymásnak a muszklikat, de nem mennek egymásnak. Rette­netesen pacifista a hangulat, Bármennyire is kívánatos volna tehát a re­vízió, hogy végre a hamisítatlan önkormányzat szóhoz jusson, vagy, hogy legalább a teljes nyilvánosság biztosíttassák minden vonalon és a sajtó is korlátok nélkül gyakorolhassa hiva­tását, arról mostanában mégsem lehet beszélni, mert a jelenlegi politikai konstelláció az ilyen nagyhorderejű változtatások részére, teljesen alkalmatlan, A közbátorság lobogója félárbocra eresztve leng a városházán. Nem lesz belátható időn belül revízió! Ebbe a kemény falatba senki se mer beleharapni a hatalmi tényezők közül. Az agyontaposott és a különféle dzsiu-dzsicu fogá­sokkal kisemmizett ellenzéknek pedig nincsen módja az ilyen törvényváltoztatások keresztül­vitelére. Bródy Ernő, a ,,Nemzeti Szabadeiviijtárt** tagja — A fővárosi törvény revízióját helyesnek, szük­ségesnek és időszerűnek tartom. A törvény leg­nagyobb hibája a nyilvánosság kizárása. Az új fővárosi törvény életbeléptetését megelőzően nyíl vámosak voltak az összes bizott­sági ülések, ami igen nagy mér­tékben járult hozzá ahhoz, hogy a vita emelkedett szellemű, nívós és eredményes volt. Az új költ­ségvetés általános vitájában ép­pen azzal kezdtem a törvény- hatósági tanácsban elhangzott» felszólalásomat, hogy nem látok sürgősebb felada­tot, mint a fővárosi törvény revíziója érdekében erőteljes küzdelemnek a megindítását. Elsősorban is abból a szempontból kell a fővárosi törvényt revízió alá venni, hogy a törvényhatósági tanács üléseire engedjék be a sajtó képviselőit. — Nem vagyok elragadtatva az új tanácsi intéz­ménytől sem mert meggyőződésem, hogy a fővárosi folyó ügyeket a régi hivatalnoktanács sokkal lelki­ismeretesebben, szakszerűbben és felelőségteljeseb ben intézte. De ha már politikai testületté alakítot­ták ál a régi tanácsi intézményt akkor működését a nyilvánosság legteljesebb ellenőrzése alá kell helyezni. Nekem az a véleményem, hogy hivatalos részről kellene megindítani a moz­galmat az új fővárosi törvény revíziójáért, amit annál könnyebben megtehetnének a hivatalos tényezők, mert nem lényeges, hogy bizonyos kérdé sokben, mint amilyen a tanács ülésezésének nyilvá­nossá télele, pártkülönbség nélkül minden oldalon támogatásban részesülnének. Bródy Ernő Eáng Lajos ár., a nemzeti de moftn a tápárat vezéne : Arra a kérdésre, szükségesnek tartom-e a fővárosi törvény revízióját, az a válaszom, hogy már a kérdés feltevése is helytelen. Nem azt^ kellene kérdezni, hogy szükséges-e a törvény revíziója, mert ebben ma már azt hiszem mindenki egyetért, hanem azt kellene kérdezni, hogy szükséges-e a törvény reví­ziója azonnal, még ennek a törvényhatósági közgy ülésnek hátralevő három- esztendős működésének tar­tama, alatt. Láng Lajos Véleményem szerint az 1930. évi XVIII. te. hibái any- nyira szembeszökőek, hogy annak a törvény- hatósági tanács és a. közgyűlés hatáskörére, tárgyalási módjára, az egyes szakbizottságok tevékenységének gyakorlativá tételére vonat­kozó novellán!® rendelkezéseit, azonnal életbe kellene léptetni, mert kid önben a. közgyűlés hátralevő barom esztendős működése alatt is a miniszterelnök úr általa más vonatkozásban kifogásolt meddő munka 'nehezen lesz elkerülhető.

Next

/
Thumbnails
Contents