Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
Budapest. 1933 decem^e- 2''. 4 Független Budapest őrzésére és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok tanulságainak a levonására szorítkozhatik, de magának az üzemnek a kereteit nem változtathatja meg. Általában az a véleményein, hogy ellenőrzésre és állandó, felügyeleti hatáskörbe tartozó vizsgálatok lefolytatására szükség van éppen abból a célból, hogy a közérdeket minél hatékonyabban megvédliessük. A fővárosi üzemeknél is állandó és rendszeres ellenőrzést fog gyakorolni a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóság — különböző vizsgálatai során. Érdeklődtünk az új Uikbérleti szabályrendelet .jóváhagyása iránt is, tekintve, hogy a főváros vezetősége szeretné ezt az új szabályzatot a február 1-én kezdődő évnegyed alkalmából életbeléptéim. Keresztcs-Fischer belügyminiszter érdeklődésünkre így felelt: — A belügyminisztérium városi ügyosztá- i lyában már áttanulmányozták a fővárosi tör- ! vényhatósági bizottság közgyűlése által letár- ! gyaít és megszavazott lakbérleti szabályzatot, I amelynek jóváhagyása iránt még idejekorán j intézkedni fogok. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez ' a nyilatkozata azt jelenti hogy még január hó folyamán megtörténhetik az új fővárosi lakbér szabály ■> | zat jóváhagyású és így az új szabályrendeletet még i február 1-én életbe lehet léptetni. Fabinyi Tihamér nyilatkozik a fővárosi tavaszi közmunkák állami támogatásáról A Független Budapest munkatársa a karácsonyi ünnepek alkalmából beszélt Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszterrel is, akinél főként fürdőügyi és az iparostársadalmat foglalkoztató munkaproblémák megoldása iránt érdeklődtünk. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának • — A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekszik, hogy a tavaszi közmunkák megindítását előkészítse. A közmunkák megindítását és általában a különböző beruházási tervek megvalósítását legtöbbször a fedezethiány akadályozza. Fővárosi vonatkozásban könnyebben nyílik lehetőség ilyen közmunkák megindítására, mint más testületeknél. Éppen ezért abban reménykedem, hogy a főváros a kormány megfelelő támogatása révén már koratavasszal megindíthat bizonyos olyan közmunkákat és beruházási munkálatokat, amelyeknél nagyobi) tömegek nyerhetnek munkaalkalmakat. Az egyik ilyen lehetőség a Rudasfürdőnek magánszanatóriummá való átépítésénél mutatkozik, aminek a céljaira 850.000 pengős kölcsönt ajánlottunk fel a fővárosnak. A kölcsön igénybevételének legkésőbbi terlni- nusául március 15-ét jelöltem meg éspedig azért, hogy ennek a terminusnak a kitűzésével kény szerit sem az illetékes fővárosi tényezőket a munkálatok megindításának sürgős előkészítésére. Hasonlóképpen megindulhat a munka tavasszal a Tabánban is. I j Az Ipari Munkaszervező Intézet 6 millió forgó- ; tőkét bocsát a főváros rendelkezésére abból a i célból, hogy ebbőt a közművek Lefektetésének, j az utak és csatornák megépítésének a munkája ! megindulhasson. Bár az új tabáni tervpályá-' i zat kitűzése miatt a munkálatok megindítása ; késik, bízom abban, hogy ezek az előkészítő munkálatok most már hamarosan befejeződnek I í és tavasszal megindulhat az alkotó munka a j Tabánban is. Nagy súlyt fektetek a tabáni j munkálatok megindtására éspedig azért, mert a közmüvek és utak megépítését csak befektetésnek tekintem, amelynek alapján azután lendületet vehet az építkezési tevékenység. Néni kétséges ugyanis, hogy a Tabánban azonnal megindul a magánépítkezés, mihelyt a főváros a közmüveket lefektette és az utakat megépítette. — A jövő évben — fejezte be nyilatkozatát Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter — programszerűen folyik tovább a borárostéri híd megépítése és megtesszük az előkészítő intézkedésedet az óbúaai híd megépítését illetően is. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternek ebből a nyilatkozatából megállapítható, hogy ha a főváros költségvetési úton nem is tud fedezetet nyújtani közmunkák és beruházási munkálatok megindítására, a kormány által nyújtott kölcsönből egy- I szerre kél nagyobb közmunka, is megindulhat és pe- I dig már kora tavasszal. Beszélgetés Rassay Károllyal Elkerülhetetlen a fővárosi törvény revíziója — mondja Rassay Károly Ellenzéki kritika a tanács működéséről Miért kell felülvizsgálni az összes bérleti szerződéseket? Rassay Károly, a Nemzeti Szabadelvű Párt vezére három év óta foglalkozik intenzivebben városházi kérdésekkel. A forradalmi idők utáni első törvényhatóságnak tagja volt ugyan, de akkoriban rendkívül mozgalmas volt az országos politikai élet, amely minden idejét és érdeklődésiét igénybevette. 1930 óta tagja ismét Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának és egyben a tanácsnak is és ez alatt a három esztendő alatt nemcsak a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke, hanem mint az egész polgári ellenzéknek a vezére képviseli az autonóm fórumokon Budapest székesfőváros közönségét. Hogy milyen szerepe van Rassay Ká- rolynak a. székesfőváros autonómiájának az éleiében, arra világosságot vetnek a törvényhatósági tanács üléseiről készült jegyzőkönyvek, amelyekből megállapítható, hogy alig születik meg fontosabb kérdésekben olyan határozat, amelyet ne befolyásolt volna Rassay Károly érvelése. Érthető tehát, ha a karácsonyi ünnepek alkalmából folytatott beszélgetés során a tanács működésére tereljük elsősorban, a, szót. Rassay Károly a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy nem egy esetben sikerült érveimet elfogadtatnom és a szerintem tévesnek ítélt, előterjesztést megváltoztatnom. Ebből azonban nem következik az. hogy a tanácsi intézményt mai struktúrájában helyeselném és nem kívánnám a fővárosi törvénynek ebben a vonatkozásban is a megváltoztatását. A legnagyobb hiba az hogy a tanács nem eléggé mozgékony testület. Sokszor egészen kis jelentőségű kérdéseknél fel- i lángol a vita és egyik tanácstag a másiktól kap kedvet a felszólalásra, ami a mai siílyos gazdasági viszonyok között megkívánható gyors ügyvitelt hátráltatja. A legnagyobb hiba természetesen a nyilvánosság hiánya. Arinak idején, amikor az új fővárosi törvényt tárgyaltuk, a kénviselőházban a, leghevesebb támadást intéztük a sajtónyilvánosságot kirekesztő szakasz ellen. Sikert azonban nem értünk el. Most hivatalos helyeken is belátják, hogy tévedtek. A városházi adminisztráció vezetői kivétel nélkül a sajtónyilvánosság helyreállítását követelik. Maga Sipőcz polgármester is szükségesnek tartotta, hogy ilyen értelemben leszögezze a ni aga álláspontját. Az illetékes kormánytényezőkben azonban — sajnos — nincs meg a hibabeismerésnek a bátorsága. Pedig itt nincs más megoldás, mint a rosszul begombolt kabátot kigombolni: revízió alá kell venni az új fővárosi törvényt és az életbeléptetése óta szerzett tapasztalatoknak a tanulságait kell levonni. Hogy mennyire szükség van az új fővárosi törvény revíziójára, az kiderült a költségvetés vitájában is. A közgyűlés a költségvetésnek csak nyolc fejezetét tudta letárgyalni. Amikor a közélelmezési költségvetés tárgyalása befejeződött, az elnöklő főpolgármester csengetett és bejelentette, hogy a törvény állal megengedeti tanácskozási idő letelt, további vitának helye nincs. A törvényhatósági bizottságot tehát az új törvény ldotür-szakasza megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy éppen azoknak az ügyosztályoknak a költség- vetését tegye bírálat tárgyává, amelyen legközvetlenebbül érintik a főváros polgárságát. Elég ebben a tekintetben a városgazdasági, köz- élelmezési, valamint a világító: i és vízvezetéki ügyosztálynak költségvetésére utalni, amelyek valóban olyan problémák megoldásával foglalkoznak, amely problémák az adófizető közönség érdekeit közelről érintik. Józan észjárással lehetetlenség felismerni a legminimálisabb előnyét is a klotürrendszernek, kára azonban megmutatkozik minden alkalommal és hiábavalósága nagyon is szembeszökő. Mi történt volna, ha a klotürt nem alkalmazzák? Még legfeljebb két délutánt vett volna igénybe a költségvetési vita. A klotür-szakasz hívei elfelejtik, hogy az elhallgatott szó nem hal meg, a bírálat megakadályozása nem jelenti a hibák kiküszöbölését. Optikai csalódás ez csupán, amely arra alkalmas, hogy a problémákkal nem szívesen szembenéző lelkiismeretei külsőségekkel megnyugtassa. A bérszerződések felülvizsgálása Rassay Károlynak ez a nyilatkozata az új fővárosi törvénynek rendkívül szigorú, de igazságos kritikája, amelynek jelentőségét emeli az a kétségtelen tény, hogy ez a kritika tapasztalatokból fakad. A beszélgetés további során megemlítettük, hogy néhány héttel ezelőtt általános feltűnést, keltett a városházán Rassay Károlynak az az indítványa, amely az összes fővárosi szerződések felülvizsgálására vonatkozott. Ezt az indítványt a törvényhatósági tanács Sipőcz polgármester hozzájárulása után egyhangúlag elfogadta. Megkérdeztük, hogy milyen indokok vezették ennek az indítványnak a beterjesztésére: — Két konkrét eset során szerzett szomorú tapasztalat késztetett ennek az indítványnak az előterjesztésére. Az egyik volt a Verpeléti úti iparrajziskola, a másik a Csengery uccat elöljáróság- bérszerződése. A fővárosnak sok hivatala, intézménye, iskolája van elhelyezve bérházban. Ezek a bérletek igen nagy tétellel terhelik Budapest háztartásának kiadási rovatát. Ez elkerülhetetlen tünet, mert hiszen^ nem lehet azt kívánni, hogy a fővárosnak minden intézménye a főváros tulajdonában lévő épületben működjék. A hiba ott van, hogy némely bérleti szerződés feleslegesen nagy kiadást jelent. Legutóbb két ilyen szerződés került a törvény- hatósági tanács elé. Mind a kettőből kiderült, hogy túlságosan sokba került a fővárosnak, viszont a háztulajdonosok olyan szerencsés kikötésekkel bástyázták körül anyagi érdekeiket, hogy a bérlet elhagyása még súlyosabb áldozattal járt vo.na a fővárosnak, mint a szokatlanul költséges bennmaradás. ' Ilyen példák után nem lehet csodálkozni azon, ha lát) i és ismerni szeretnénk az eddig ismeretlenség homályában maradt szerződéseket és ha arra törekszünk, hogy idejekorán gondoskodhassunk ennek megváltoztatásáról. Ha a fővárosi bérszerződéseket komolyan felülvizsgálják, akkor megkímélhetik a tanácsot attól, hegy időnként újabb és újabb meglepő és kínos fel- terjesztéseket tegyen.. Inkább derüljön ki most egyszerre minden meglepetés, semhogy tanácsülésről tanácsülésre részletekben részesüljünk ilyen szomorú felvilágosításokban. Közmunka-tervek- Nagyon sokféle tervről hallunk, de attól tartok, hogy a főváros tavasszal is csak igen kevésszámú ú.i munkaalkamm teremtéséhez fog hozzájárulni a munkanélküliség enyhítéséhez. Azok a beruházási tervek ugyanis, amelyeket felvetettünk, aligha lesznek megvalósíthatók a fedezet hiánya miatt. Az Andrássy út meghosz- szabbítása és az Erzsébet sugárút megnyitása esztendők óta visszatérő közmunkatervek, amelyeknek a megvalósítása folytonosan késik. Emlékszem még azokra az időkre, amikor Riph a Ferenc volt főpolgármester még a Belli len-éra idején hatalmas akciót hirdetett és azt ígérte, hogy hónapokon belül megindulhat az építő munka. Azóta kiderült, hogy a Közmunkatanács, amelynek a hatáskörébe tartozott úgy az Andrássy út meghosszabbítása, mint az Erzsébet sugárút megnyitása, nem rendelkezik semmiféle tökével. A helyzet egyáltalán nem javult, sőt a gazdasági viszonyok romlása következtében még kevesebb lehetőség kínálkozik, mint eddig. Én csak a Tabán újjáépítését illetően látok ko moly lehetőségeket, de természetesen csak akkor, ha az illetékes tényezők most már haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy tavasszal legalább az előkészítő munka megindulhasson.
