Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-20 / 51-52. szám

Budapest, 1933 december 20. Független Budapest 3 Ugrón Gábor — Huszár főpolgármestertől várja a kormány- párti ellentétek elsimítását »Végleges megegyezésről egyelőre nem lehet szó“ „Sok hiányossága van az új törvénynek“ Ugrón Gábor szerint tarthatatlan, hogy minden felelősség a polgármestert terheljen Kasinos tudni. hogy Schmidthauer természetes Igmändi keseríixizc, az elrontod gyomrot 2—3 óra alatt ren<l behozza Ugrón Gábort mindenki a jövő emberének tekinti a városházán. Egyideig úgy emlegették, mint Göm­bös Gyuxa zászlaját kibontó új vá­rosházi, kormánypártnak az elnö­két A karácsonyi ünnepek alkal­mából felkerestük Ugrón Gábort és érdeklődtünk nála a városházi helyzettel kapcsolatos tervei iránt. Felvetettük a kérdést: mi a véle­ménye a várospolitikai helyzet alakulásáról, milyen reménységgel tekint az új esztendő elé és ál fi­iéiban hogyan képzeli el a Kozma- Párt és a Nemzeti Egység Pártjá­nak vezetői között iámnál ellenté- Ugron Gábor tek elsimítását. Ugrón Gábor a következőket mondotta a Független Budapest mun­katársának: — Egyénileg nincsenek semmiféle terveim á városházán. Azokon a posztokon, ahova a bi­zalom állított, teljesíteni továbbra is kötelessé­gemet. Ami a várospolitikai helyzet várható alakulását illeti, ebbői a szempontból nekem az a véleményem, hogy az egymással szemben álló politikai tényezők között rövidesen lényeges közeledésnek kell bekövetkeznie. A helyzet már most kezd ugyan tisztázódni, de őszintén meg kell állapítani, hogy végleges megegyezésről egyelőre még — sajnos — nincs szó. Sem az Egységes Községi Polgári Párt, sem pedig az újabb szervezkedés vezetőinek a helye nincs megfelelően kijelölve a Nemzeti Egység Pártjának közös fővárosi cso­portjában. Ez a magyarázata annak, hogy állandóan le­hetőség nyílik hatásköri összeütközésekre. A Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének az elnöke Huszár Aladár főpolgármester szemé­lyileg feltétlenül alkalmas egyéniség arra, hogy az ellentétet, amelyek a két pártcsoport vezetői között mutatkoznak, kiküszöbölje. Meg vagyok győződve arról, hogy Huszár Ala­dár főpolgármester meg fogja találni a módot az egymással szemben álló felek követeléseinek az összeegyeztetésére és a helyzet végleges tisz­tázására. Felvetettük Ugrón Gábor előtt a kérdést, bogy mi volt szerinte az elmúlt esztendő legkiemelkedőbb városházi eseménye. Ugrón Gábor így felelt: — Kétségkívül a Vás ár pénztár-ügy. Azért említem, mint legkiemelkedőbb eseményt, a Vá­sárpénztár ügyét, mert ez keltette a legtöbb iz­galmat úgy a várospolitikai életben, mint a nagyközönség körében is. Örüljünk, hogy ezt a kényes ügyet likvidáltuk és a fővárosi autonó­mia testéből ezt a sebet kiégettük. A beszélgetés további során, aziránt érdeklőd­tünk, hogy az újabban szerzett tapasztalatok alapján nem látja-e szükségesnek a fővárosi törvény revízió­ját. Ugrón Gábor ezeket mondotta: — Nem tudok arról, hogy a fővárosi tör­vény revíziója érdekében komoly akció indult volna meg. Szükségesnek tartom azonban han­goztatni, hogy erre a revízióra feltétlenül szükség volna. f Az új törvénynek ugyanis' igen sok olyan hiá- j nyossága van, amelyeket ki kellene küszöbölni. I Az egyik legnagyobb 'hibája az új fővárosi tör- ! vénynek az, hogy minden felelősséget a polgármesterre hárít és ugyanekkor munkatársai még a tanácskozá­sokban sem vehetnek részi. A fővárosi admi­nisztráció óriási területeket ölel fel, az ü rínék hallatlanul nagy apprátussal dolgoznak. Ilyen körűm ények között teljes lehetetlenség minden .felelősséget egy személyre összpontosítani. Hiá­nyosságnak tartom azt is, hogy a tanács ülései titkosak. Keresztes-Fischer belügyminiszter és Fabinyi kereskedelemügyi miniszter nyilatkoznak a Független Budapestnek a fővárost érintő jövő évi terveikről A sajtonyiivanossagot ieiieutenui neiy- re kell állítani. Merem állítani, hogy igen csekélyszámú pénz­ügyi természetű kérdésektől eltekintve, semmi szükség nincsen zárt ajtók mögött folyó tár­gyalásokra. Nincs semmi titkolni valónk, a hírszolgálat hív szellemben való gyakorlásá­nak csak használna, ha az ajtókat megnyílnánk az újságírók előtt, mert ezzel megakadályoz­nánk azt, hogy a sajtó egyoldalú információk­nak legyen kiszolgáltatva.. A belügyminiszter a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóság révén állandóan ellenőrzi és folytonosan vizsgálat alatt tartja a fővárosi üzemek gazdálkodását Még nincs döntés az új költségvetés jóváhagyásáról Február 1-én életbeléphet az új lakbérleti szabályrendelet Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter gondoskodik arról, hogy a főváros megfelelő kölcsönöket kapjon tavasszal meginduló közmunkáinak a megépítéséhez Az új fővárosi törvény életbeléptetése óta nagy hatást gyakorolnak úgy a városházi adminisztráció munkájára, mint a törvényhatósági bizottság auto­nóm életének az alakulására is azok a kormányzati tényezők, akiknek hatáskörébe tartozik a fővárosi gazdálkodás ellenőrzése. Ma már úgyszólván egyetlen tanácsi vagy közgyűlési határozat sem hajtható végre kormányhatósági jóváha­gyás nélkül é's így érthető az az állandóan megismétlődő izga­lom és érdeklődés, amely példán! az új költségvetés belügyminiszteri jóváhagyását megelőzi. Főként a belügyminisztert és a kereskedelmi minisztert érin­tik azok a tanácsi és közgyűlési határozatok, ame­lyek csak kormányhatósági jóváhagyás után hajt­! hatók végre. Mindezekből az következik, hogy a bel­1 ügy miniszternek és a kereskedelmi miniszternek a ! véleménye döntő súllyal esik latba, amikor egy-egy i nagyobb fontosságú előterjeszt, s készül valamelyik j városházi ügyosztályban. Éppen ezért szükségesnek j tartottuk, hogy az újesztendő küszöbén beszeljünk I úgy Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszterrel, j niint Fabinyi Tihamér kereskedelem ügyi miniszter- j re! is az aktuális városházi problémák megoldását I illetően kialakult véleményükről és egyben érdek- j lodjünk aziránt, bogy, a két reszort miniszternek mi- J Igen tervei vannak fővárosi vonatkozásban. Keresz- | /es-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt megemlítet- { tűk hogy a főváros az idén szokatlanul későn fejezte I be a jövő évi költségvetés letáj.’gyalását és így aligha ! történhetik iiieo- még ebben az évben az új költség- vetésnek a jóváhagyása. a következőkei mondotta- « Független Budapest mun katársának: — A vezetésem alatt álló minisztérium vá­rosi osztálya már megkezdte a jövő évi költ­ségvetés áttanulmányozását. Ahhoz, hogy még január elseje előtt megtörténhessék a költség- vetés teljes áttanulmányozása, már nincsen ele­gendő idő hátra. Arról, hogy az áttanulmányo­zás mikor fejeződik he és a felülvizsgálás ered­ményéhez képest mikor tehetem meg a költ­ségvetés végrehajtására vonatkozó észrevételei­met, ezidőszerinl még egyáltalán nem nyilat- hozhatom, mert mindenféle állásfoglalás korai volna — az anyag ismeretének hiányában. — Az a körülmény, hogy újévig nem lesz kormány hatóságilag jóváhagyott költségvetése a fővárosnak, nem jár semmiféle különösebb konzekvenciával, mert hiszen az új fővárosi törvény prdvidéál erre az esetre. A törvényes rendelkezések értelmében ugyanis jóváhagyott költségvetés hiányában az ezévi költségvetési keretek között kell a főváros vezetőségének gazdálkodnia mindaddig, amíg <i jóváhagyás meg nem tör­ténik. Felvetettük Keresztes-Fischer Ferenc beliigy- ininisZtev előtt azt a kérdést is, hogy a jövő év fo lVárnán várható-e valamiigen változás az üzemek gazdálkodásában. Utaltunk ugyanis a Közérdekelt­ség ekre Felügyelő Hatóság működésére amely eset­leg olyan értelemben is foganatosíthat bizonyos in­tézkedéseket, hogy az üzemek gazdálkodásában lé­nyeges változás állhat be. Keresztes-Fischer bel­ügyminiszter ebben az ügyben a következőket mon­dotta: — A kormány üzemi döntése, amely jelentés alakjában a képviselőházat is foglalkoztatni fogja, végleges és nem átmeneti intézkedésnek minősíthető. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem szándékozik az üzemek életében elvi jelentőségű további változ­tatásokat eszközölni. Az üzemi gazdálkodásnak felülvizsgálása alap­ján készített jelentés az ünnepek után a kép­viselőház napirendjére kerül és ott lehetőség nyílik arra, hogy a törvényhozás tagjai meg­tegyék a maguk észrevételeit. Ami a Közér­dekeltségekre Felügyelő Hatóságnak a műkö­dését illeti, ehhez nagy reményeket fűzök. Ennek az intézménynek ugyanis az a feladata, hogy az üzemek gazdálkodásában nagyobbará- nyú megtakarításokat érjen cl ellenőrző tevé­kenysége révén. A Közérdekeltségekre Felügyelő Ható­ság működése tehát csak a meglévő ke­retek között folyó gazdálkodás cllen­Vítéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents