Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-22 / 47. szám

G Független Budapest Budapest, 1933 november 22. A közigazgatási bizottság állást foglal a temetkezési ipar szabad gyakorlása ellen Mi történik a főváros követeléseivel az állammal szemben — Bánóczy László dr. és Peyer Karoly felszólalásai a Független Budapest híradásai nyomán A Független Buda pest egyik legutóbbi számának nagy sikere volt a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Bánóczy László és Pe­yer Károly idézték a Független Budapest cikkeit, amelyek fon­tos fővárosi eseményekről közöl­tek elsőnek kimerítő és hiteles tudósítást. Bánóczy László elsősorban a közigazgatási bíróságnak a te­metkezési ipar gyakorlásával kapcsolatban a főváros panaszá­ra. hozott ítéletéről emlékezett meg, amelynek részleteiről és következményeiről a Független Budapestből szerzett tájékozta­tás. A közigazgatási bizottság ülésén az ítéletből kifolyóan ja- Peyer Károly vaslatot tett és indítványozta, hogy a polgármester tisztázza a kérdés jogi részét és tegyen olyan előterjesztést, amely ezt az ügyet véglegesen, a fővárosi lakosság érdekeinek megfelelően rendezi. A közigazgatási bíróság ítélete nyomán szük­ségét látja újabb beavatkozásnak, mert ez az állapot jóra nem vezethet és a fővárosnak mindent el kell követnie, hogy a te­metkezési ipar terén a kegyeletsértő elfajulások meg ne ismétlődjenek. Sipőcz polgármester válaszában maga is súlyos­nak találta a közigazgatási bíróság döntését, mely­nek részletes indokolását a főváros még nem ismeri, mert az írásos ítélet eddig még nem érkezett le a városházára. Kijelentette a polgármester, hogy amint az ítéletetet kézhez veszi és az indokolást alaposan áttanulmányozta, megfelelő javaslattal fog az illeté­kes fórumok elé lépni. Miután a legfelsőbb bírói ítélettel szemben már jogorvoslatnak helye nincs, a főváros igyekezni fog törvényhozási ren­dezés útján a sérelemre orvoslást szerezni. Ugyancsak Bánóczy László hozta szóba a Függet­len Budapest cikke nyomán azt, hogy a BSzKRT-ot a bírósági kötelezte az állammal szemben a híd-liasználatból ki­folyóan 50%-os valorizációra és ez 400.000 pengős kiadást jelent a BSzKRT számára. A Független Budapest az ítélet ismertetése kapcsán szük­ségesnek tartotta, hogy a főváros is peres úton érvényesítse az állam­mal szemben valorizá­ciós igényeit, mert az állam is többféle hoz­zájárulásra van kötelezve a fő­város iránt, de ezeket, a háború előtt jelentős összeget kitevő térítéseket és hozzájárulásokat valo-rizálatlanul fizeti, súlyos ezrek helyett csupán filléreket ad a fővárosnak. Bánóczy erre nézve is indítványt terjesztett elő és javasolta, hogy a pol­gármester írassa össze a főváros állami követeléseit és azokat is peres úton, valorizálva hajtassa be. A polgármester a felszólalásra kijelentette, hogy a szóbanforgó követelések Összeírása iránt intézkedik és rövid időn belül döntés végett az autonómia fórumai elé viszi ezt a súlyos kérdést. Az Andrássy út meghosszabbítása is a Független Budapest közlése nyomán került szóba a közigazga- '■ tási bizottságban, úgyszintén a zuglói új villamos ' vonalon életbeléptetendő surtax kérdése is. Peyer i | Károly tiltakozott a surtax bármi formában való be- | vezetése ellen és azt követelte, hogy az új zuglói vo- I nalon minden pótdíj nélkül, a rendes átszállójegyek- I kel lehessen közlekedni. Tavaszra már park lesz a Döbrenteí téri piac helyén Újabb lépés a fürdőváros kialakulása felé A Független Budapest közölte elsőnek azokat az érdekes terveket, melyek a Rudasfürdő átépítésével és fejlesztésével kapcsolatosak. A városgazdasági bizottság ezekhez az előterjesztésekhez hozzájárult, úgyhogy a költségvetés letárgyalása után a nagy­fontosságú építkezési javaslat a törvényhatósági ta­nács elé kerül. Ezzel egyidejűleg intézkedések tör­téntek a Rudasfürdő környékének rendezése érdeké­ben is. Régi terv, hogy a fürdő előtti rakpartot és a híel alatt elhúzódó kocsiútat parkozni kell, hogy ez­által a Rudasfürdő ivócsarnokától egységes park­terület vonuljon végig a Döbrenteí téri parkon át egész a Várkert rakpartig. Hatalmas sétaút keletkeznék ezáltal, ami a Rudas-gyógyfürdő frekventáltsága szempont­jából nagy előnyt jelentene. Ennek a. tervnek a megvalósítását eddig akadá­lyozta az a körülmény, hogy a Döbrenteí, téren ren­des piac van, sőt hetenként kétszer a rakparton és a fürdő előtt elhúzódó útvonalon kirakodóvásárt is tartanak. Most azonban ezek az akadályok elhárulnak és a fürdőfejlesztés szempontjából jelentős parkozási munkák megindulnak. Tudvalevő, hogy a. közélelme­zési ügyosztály a Döbrenteí téri piac rendezését vette tervbe, ezzel szemben a fürdőügyi bizottság a piac teljes eltávolí­tását tartotta szükségesnek. A bizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott és azt a javaslatot terjesztete a polgáiunester elé, hogy a Rudasfürdő és a mellett lévő ivócsarnok gyógy­helyi jellegének megfelelőbb kihangsúlyozása érde­kében a fürdő és a Döbrenteí tér melletti felső rak parton a járművekkel való közlekedést a legsürgő­sebben tiltsa be és a, kocsiforgalom elöl így el­zárandó területei a Döbrenteí téri és a Rudasfürdő ■melletti parkkal egyesítve parkoztassa. Ugyanebből az okból kívánatosnak tartotta a bizottság, hogy a Döbrenteí téren és a rakparton szokásos és régen ki­fogásolt heti kirakodóvásárt szüntessék meg, szüntessék meg a Döbrenteí téri piacot is és az ott lévő állandó jellegű bódékat, köztük az Élelmiszerárusító Üzem épületét is sürgősen bontsák le. Bánóczy László Mért nem lehetett Kiadni a Kálvin-téri tervpályázat díjait Illetékes nyilatkozat a megoldatlan problémákról és a tervpályázat eredménytelenségéről — 191 pályázat közül egy se jó A múlt héten elhangzott a döntés a Kálvin-tér rendezési tervpályázata ügyében. A Független Bu­dapest már a pályaművek beérkezése után rövidesen jelezte, hogy a zsűri nincs megelégedve a pályázat­tal, mert annak ellenére, hogy feltűnő nagy szám­mal vettek -részt a tervezők a pályázaton és nem kevesebb mint 191 darab pályamunka került a bí­rálóbizottság elé: e hatalmas anyagban a bizottság alig egynéhányat talált olyannak, mely a kivá­nalmaknak nagy vonásokban megfelel. A pályázatok többsége már az első rostálás; után kiesett. A bí­rálat további során sem akadt olyan pályamunka, mely a pályázati feltételeknek minden megfelelt volna, ezért a zsűri egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kitűzött pályadíjakat nem adja ki, ellenben a viszonylag legjobb pályatervek alkotóit jutalomban részesíti, a tervek egyidejű megvásárlá­sával. Összesen 9 pályázó munkáját részesítette ilyenformán jutalomban a zsűri. Joó István János és Szabó József közös mun­káját, továbbá Méhes Emil pályaművét egyenként 450, vitéz Feszly Egon, Joó István Jánosi és Szabó .József második közös művét, Zala Pál, Richter Mór, Szontágh Pál, Tóth Zsigmond és Méhes Emil má­sodik tervét egyenként 300 pengő jutalomban ré­szesítette a bíráló bizottság. Voltaképpen tehát két- kot pályázó, két-két alternativ tervvel ért el -síikért. Illetékes helyen a Kálvin téri tervpályázat eredményéről a követ­kezőket mondották munkatársunknak. A nagytömegű pályamunka átvizsgálása hosszú időt vett igénybe, -mert főleg műszaki szem­pontból volt szükség azok alapos tanulmányozá­sára. Sok tervet -kellett már az első áttekintés után kiselejtezni. Három, pályamunkát azért mellőzött a bizottság, mert a jeligék helyett névaláírással küld­ték be a szerzők. Másodsorban kiselejtezésre kerül­tek azok a tervek, -melyek műszaki tekintetben tel - je-si járatlanságról tanúskodtak, vagy -a tervpályá­zat, követelményeit és céljait nem közelítették meg. Sok terv került kiselejtezésre azért, mert megha­misították a méreteket. Voltak olyan tervezők, akik elgondolásuk, megfelelőbb beállítása érdekében raj­zukon eltolták a. Kálvin teret szegélyező házsorokai,. Különösen a villamosvasúti közLeked-é-si szempont­jából hagytak sok kivánni valót hátra. Különböző hibák miatt 150 terv került a selejtezőbe. A bírálóbizottságnak már csak 37 pályamű közül kellett a jókat kiválogatnia. — Hosszas: megfontolás után a bizottság arra az egyhangú állásfoglalás-ra jutott, hogy a beérkezett tervek közül egyik sem oldotta, meg kielégítő mó­don az előírt problémákat, nevezetesen a villamos- | vasúti közlekedés, a kocsiközlekedés, a gyalogos­forgalom és a helyes forgalmi irányítási szempont­jait. Különösen az Üllői úti vágányelrendezés meg­oldása okozott nehézséget. A bizottságnak állást kel­lett foglalnia a tekintetben, vájjon megengedhet ő-e az Üllői úti torkolatban két vágány vezetése, meg­állóhelyes rendezés-siel. Határozni kellett afelől is, vájjon a Kecskeméti ucca — Baross uccai villamos­forgalom miképpen tartható fenn. A jutalomban részesített pályatervek egy része -a Kálvin térbe betorkoló villamosvonal-ak vezetését delta-sizerűen, másik része hurokvágány alkalmazá­sával oldotta meg. A kocsiközlekedést külső körben történő forgalommal oldották meg e tervekben. Egyes tervezők számoltak a B-axoss ucca — Kecs­keméti uccai vill-amosvonal megszűnésiével. Van olyan terv is, amely a Beszkárt régi tervének fel- használásával a Baross uccából érkező villamosfor­galmat egy épület kisajátítása árán -az Üllői útba vezeti át. A forgalom irányítását ,egy centrálisán elhelyezett forgalmi rendőr bonyolítaná le. Több terv a Kálvin téri szökőkút áthelyezését is szüksé­gesnek tartja. E tervek alapján a Kálvin tér a Baross tér legutóbb történt rendezéséhez hasonlóan i parkozva lenne. A pályázók hozzávetőleges költ­ségszámításokat is végeztek és ezek szerint a rendezési munka 200—C00.0ÖÖ pengőbe ke­rülne, a tervek1 minősége szerint. — Tekintve-, hogy a jövő évi költségvetés-ben a munkálatok költségeire fedezetről nem gondoskod­tak és a megszavazott hitelekből -sem hasítható ki e célra ilyen nagy összeg, előreláthatólag csak 1935-ben kerülhet sor a Kálvin tér rendezésének gyakorlati végre­hajtására. A költségek felét a Besiz-kárt viseli. A polgármester magáévá tette a bizottság javas­latát és máris rendeletben utasította az illetékes ügyosztályokat, hogy a megjelölt útvonalakon a jár­műforgalom megszüntetése ügyében tegyék meg az élőmunkádatokat, mert legkésőbben a jövő év február végén az út­testet a közlekedés elől elzárják. A fővárosi kertészet egyidejűleg felhívást kapott, hogy a jövő tavaszi munkaprogramjába iktassa be a terület parkozását és március 1-én a munkálatokat kezdje meg. Utasította a polgármester a közélelme­zési ügyosztályt is, hogy a heti kirakodóvásárt a Gáliért rakparton és a Rűdasfürdö elölt szüntesse meg és a Döbrenteí téri piacot szintén február vé­géig helyezze el innen. A Döbrenteí téri piac minden valószínűség szerint a Csörsz uccai új piac területére kerül. Zsédely Károly épület*, műlakatos, tüzhelykészítő és autogénhegesztő mester Budapest, 0, Márvány u. 29. Tel.: 57-2-64 NIKIOFARAD RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 rBÚTOROK KOMBINÁLT SZÍNES KONYHÁK |g «» |f ja á* gy| ék ■ Rózsa ucca 20. szám ■ BÁÁ Wés Semmelweis u. 9 5 TMHL GÉZM fuvarozási vállalkozó Budapest, Vt, Béke tér» 4, Tét,: 90-6-04 Vállal mindennemű teherfuvarozást. háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai és vegyészeti cé­lokra legolcsóbban kaphatók : Steiner Aladár KS'.“ Vili., Thék Endre u. 45. — Telefoni 40-1-80 A legrégibb (28 éves) városi újság: a Független Budapest Üvegek V*

Next

/
Thumbnails
Contents