Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-25 / 43. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933. október 25. Kovácsházi) tanácsnok ismerteti a Rudas- doddQiOrdd átalakításának nagyszabású terveit ízen a Réten a szakbizottság, jövő héten a tanács elé kerül a Rudas problémája Régen tervezik a Rudasfürdő korszerű átalakítását, mert ez a török időkből származó fürdő már évtizedekkel ezelőtt is modernizálásra szorult. Pedig épp a Rudasfürdlö1 az, amelyre gyógyerejű forrásai és központi fekvése révén a legnagyobb fejlődés vár. A modernizálási tervek azonban, noha. évtizedek óta állandóan napirenden szerepeltek, 'mindeddig nem kerülhettek kivitelre. Most azután, a nehéz idők ellenére, ,a főváros vezetősége elhatározta, hogy ezt a régen húzódó építkezést végrehajtja. Kovácsházi/ Vilmos tanácsnok és Vigyázó Géza főjegyző, a városgazdasági ügyosztály kitűnő vezei tlő-i elkészítették a nagyszabású és a mai kornak, lamint a balneológiái követelménynek megfelelő új ,átalakítási terveket és a kérdés most már any- nyira előrehaladott stádiumba jutott, bogy ezen a héten már a városgazdasági szakbizottság, a jövő héten pedig a törvényhatósági tanács is fogialkozhatik az üggyel. A nagyszabású fürdőfejlesztési elgondolást Kovács- házy tanácsnok a következőkben ismertette munkatársunk előtt: — Budapest egyik legrégibb gyógyfürdője a Rudasfürdő, amely azonban elavult állapotban van. Az ország legnagyobb rádióaktivitású forrásai felett olyan gyógyfürdőberendezés áll, melyben sem betegeket kellő számban elhelyezni, sem, gyógykezelni nem lehet, A .szállodai szobák száma kevés, a már- ványkáda'kban nem lehet megfelelő hőfokon tartani a termálvizet, a talajba süllyesztett kőfürdők csak nagy vízpazarlással járó öblítéssel tarthatók üzem. ben, a népfürdők primitívek, a forráscsatornák nem biztosítják a termálvizek tökéletes sterilitását. Mindezeken a hiányokon aránylag csekély befektetéssel lehet segíteni és alapos átalakítással olyan minta-gyógyfürdő volna teremthető, amely a gyógyforrások ivókúráival egyesítve nemzetközi viszonylatban is kifogástalan lehetne. — A Rudasfürdő átalakításának tervei nem új- keletűck. Már 30 évvel ezelőtt elhatározott a közgyűlés egy újjáépítési programot. Akkoriban a hangsúly a gőzfürdőkre és az uszodai részre esett, mert annakidején a Rudast tisztasági és kényelmi fürdővé akarták berendezni. Az akkoriban tartott nyilvános tervpályázaton az első díjat Hiiltl Dezső nyerte és csupán a Gellértfürdő építkezésénél felmerült nehézségek, majd a világháború bekövetkezése akadályozta meg az általa készített tervek kivitelét. Tulajdonképpen j szerencsének mondhatjuk, hogy az átépítés elmaradt, mert ha annakidején a Rudasfürdőt az eredeti tervek szerint átalakították volna is, a Rudas ma sem, nélkülözhetné a balneológiái szempontból való átreformálást. Időközben mégis történtek kisebb-nagyobb átalakítások a fürdőnél, ' melynek balneológiái jelentősége állandóan növekedett. A hiányokat laissankint pótolták, de az intézmény fejlesztése ezekkel az apróbb foltoizgatá- sokkal nem volt kivihető. Most azután végleg elérkezett az ideje annak, hogy a fürdő fejlesztési programját megállapítsuk. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a főváros a jövőben a Rudasfürdőt — az eddiginél fokozottabb mértékben — mint gyógyfürdőt fogja tekinteni és fenntartani. Ennek a célkitűzésnek minden konzekvenciáját le kell vonni és végre kell hajtani mindazokat az átalakításokat, melyek hivatva lesznek kielégíteni a modern gyógyfürdőkkel, .szemben követelhető igé- j nyékét. — Gondoskodni kell a betegek elhelyezéséről, mert a mostani 9 szállodai szoba primitív berendezésével erre nem alkalmas. Elengedhetetlenül szükséges tehát egy modern gyógyszálló építése. Gondoskodni kell iszappakkoló helyiségekről és egy kisebb elektroterápiás osztályról is, mert ezek a gyógytényezők a fürdőben nem nélkülözhetők. Nem nélkü özhetö az ivócsarnoknak a mindinkább fokozódó forgalomnak megfelelő kibővítése és annak a szállóépülettel fedett katonáddal való összeköttetése. További fontos feladat lesz a gyógyfürdő környékének readezése és a gyógyszállóban lakó betegek csendjének biztosítása. A közelmúltban már tartottunk az Idegenforgalmi Tanács és a Közmunka- tanács közreműködésével egy tervpályázatot a fürdő környékének rendezésére. A pályanyertes tervek azonban olyan költséges eszközökkel oldották meg a kérdést, hogy a mai viszonyok között ezeket nem lehet megvalósítani. Olyan programra van szükség, amely a mai nehéz viszonyok mellett is keresztülvihető. — Magát a fejlesztési prog-ram keresztülvitelét a következőképpen tervezzük: a gyógyszállót egy la- posfödelű, újabb emelet ráépítésével teremtjük meg, úgyhogy a szállónak mintegy 80 szobája lenne. A szálló előcsarnokából az ivócsarnokot egy fedett kolonáddal lehetne megközíelíteni. Kibővítenénk a vendéglőt, úgyhogy az étterem a dlunai frontra is kinyúlnék. Az éttermet diétás étkezésre is berendeznénk. Megszűnnék a népfürdő, mely amúgy sincs kihasználva. A szegényebb néposztály tisztasági fürdőigényét a meglévő népfürdők enélkiil is. kielégítik, legfeljebb Kelenföldön lehetne létesíteni egy új népfürdőt, melynek vizét a közeli Elektromosmüvek elhasznált hűtővize szolgáltatná. A mostani népfürdő helyiségeit az uszoda bővítésére használnánk fel. Kisebb átalakításon menne át a gőzfürdő is, melynek műemlék-jellege megmarad- Megszüntetjük ellenben a márványfiirdőket és ezek helyére kerülnek majd az öltözők. Kibővítjük a napozóhelyiségeket is. A tervek szerint a földszinten Legalább 20 modern felszerelésű kádfürdő létesülne, melynek vizét közvetlenül a rádiumos Juventus-forrás szolgáltatná. — A környék rendezésének ideális megoldása az A Tisza Kálmán téri színház ügye egyelőre ismét nyugvóponthoz érkezett. Hiába volt Labriola minden igyekvése, hiába sikerült a fővárost rávennie a már egyszer felbontott szerződésnek újból való érvényesítésére, a színházat mégis elvesztette, mert a bérhátralékot nem tudta kifizetni. Labriola most már nem is tett kísérletet újabb fizetési haladék szerzésére, miután jól tudja, hogy a közhangulat is ellene fordult és semmi reménye sem lehet a helyzet korrigálására. Labriola végleges bukása után újból megrohamozták a városházát a Városi Színház állandó bérlőjelöltjei, Sebestyénék, Ferenczyék, Morvayék és a többi ismert, állandóan szereplő vállalkozó, akiknek nagyrészével a főváros már többször megjárta és így most már nem is volt hajlandó velük tárgyalásba bocsátkozni. A polgármester azt tartotta a leghelyesebbnek, ha az annyi, kellemetlenséget okozó Városi Színházat a város legalább is átmeneti időre saját kezelésébe veszi és esetről-esetre alkalmi előadások céljaira bérbeadja, mert így legalább is elmaradnak a botrányok és nem fenyegeti a fővárost semmiféle deficit, vagy egyéb károsodás. A törvényhatósági tanács el is fogadta tegnapi ülésén a polgármester ilyen értelmű előterjesztését. A színház fenntartása évente mintegy 30.000 pengőbe kerül, ezzel szemben a főváros csupán a ruhatári, buffet- és hirdetésbevételekből legalább évi 35.000 pengő bevételt remél. Azonkívül tiszta jövedelem lesz a színház használatából befolyó jövedelem. Legalább 50.00(1 pengőt lehet remélni a bérleti díjakból. A polgármester külön rendeletben fogja megállapítani a felszámítható bérösszegeket. Ezek aszerint változnak, hogy a színházban milyen természetű előadásokat rendeznek. Sportelőadások, hangversenyek, alkalmi színielőadások, sőt sorozatos színielöadások céljaira is átengedi majd a főváros a színházépületet, de természetesen leülne, hogy úgy a kocsi-, mint a villamosforgalmat az épület mindkét oldaláról egy zárt, vagy csak részben nyitott alagútban vezetnénk le, az alsórakpart szintjében és így a Gellérthegy felé zárt gyógy- udvar, a Dunaparton pedig gyógysétány képeztetnék ki. Miután egy ilyen alagút építése nagy költségbe kerül, i úgy is meg lehet oldani a kérdést, hogy a villamosvasúti forgalom megmarad mai helyén, csupán a síneket egy kisebb szakaszon kellene olyan módon áthelyezni, hogy a forrást látogatók részére sétaút legyen kiképezhető. A felső rakpart sétaúttá volna kiképzendő, melynek folytatása a Várkerl-rakpart lenne. A Hungária és az Attila források között lévő alacsonyabb nívójú teret az úttest alatt aluljáró kötné össze az Árpád' forráshoz vezető' gyalogjáróval. E terv végrehajtásával a Láncúidtól a Gellért rakpartig, összefüggő g}yógysétány állana a kúrázók rendelkezésére. Kívánatos volna a fwr>dő távfűtésének mielőbbi kedvező megoldása is. — Egyelőre 10.000 pengőt kérünk a jövő évi költségvetésbe pótlólag felvenni, a kiviteli tervek előkészítésére. Malgáról az építési költségek előteremtéséről pedig ennek megtörténte után fogunk gondoskodni. A további tárgyalások során kell eldönteni, vájjon a részletes terveket nyilvános pályázat, vagy megbízás útján készítteti-e el a főváros. Miután Hültl Dezső a 30 évvel ezelőtti tervpályázat alkalmával a fővárostól nyilatkozatot kapott, mely szerint az esetben, ha a Rudasfürdő átalakítására sor kerül, ezeket a munkákat az ő tervei szerint, illetve az ő közreműködésével hajtják végre, most a tiszti- iigyészségnek kell véleményt nyilvánítania af :lől, vájjon az a nyilatkozat a most küszöbön álló átépítési munkákra nézve is érvényes-ei. lefizetnie. Máris nagy érdeklődés mutatkozik a színház iránt és egyes színdarabok bemutatására alkalmi társulatok és vállalkozások alakulnak. A fővárost most már csak az fogja érdekelni, hogy ki fizeti le a megállapított bérösszeget és a fizetőképes jelentkezőnek engedi át előre megbatározott estére a színház használatát. Értesülésünk szerint a Népművelési Bizottság is számos előadást akar itt rendezni. Eddig húsz estére foglalták le a színházat, különböző előadások céljaira. A jövő héten a polgármester megállapítja a bérleti díjakat, melyek fix összegek lesznek és melyekből senki sem kaphat engedményt. Kétségtelen, hogy a főváros szempontjából ez a megoldás a legkedvezőbb, mert pénzügyileg sokkal előnyösebb, mintha újból bizonytalan jövőjű vállalkozónak adták volna bérbe az épületet. Hír szerint az állami színházak szintén több előadást rendeznek majd a Tisza Kálmán téri színházban. ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítőéi vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 1 GRÖSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, 1., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64 Ifj. Halász Hubert építési vállalkozó Budapest, VII., Aréna út 70 Dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára Budapest, VI, Eötvös u. 21. Telefon:27-2-75* Krisch Fekete János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telefon: 09 5-59 a bérösszeget előre kell majd a vállalkozónak KRISTÓF TÉRI ÁRUHÁZ a főváros leggyönyörűbb 6 emeletes üzletháza MEGNYITÁS OKTÓBER 30-ÁN. Megszűnt a Városi Színház problémája Egyszersmindenkorra megoldotta a polgármester a sokat hánytvetett színház kérdését
