Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-10-11 / 41. szám

Független Budapest Budapest, 1933 október 11. íí Beszélgetés Keresztes-Fischer belügyminiszterrel a Kormány üzemi döntéséről „a döntésűéi & hözérdehet tartottal« széni előtt es részben a kisipar védelmet is" Végre döntött a kormány az üzemek sorsáról és ezzel egy régóta húzódó és sok izgalmat keltő kér­dés jutott nyugvópontra. A közüzemi problémák megoldását hosszas tanácskozások előzték meg, ame­lyeken résztvett nemcsak Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Fabinyi Tihamér kereskedelem­ügyi miniszter, hanem a pénzügyminisztérium több szakreferense és a főváros vezetősége is, amelyet Borvendég alpolgármester és Morvay Endre dr. fő­jegyző, az üzemi ügyosztály vezetője képviselték. Az érdekeltek meghallgatása után miniszterközi értekez­let foglalkozott a közüzemi problémákkal, majd az egész anyag minisztertanács elé került, amelynek döntése alapján készült a pénzügyminiszter és a bel­ügyminiszter jelentése. Ez a jelentés még az ősz folyamán a kép­viselőház elé kerül. Mivel a kormány döntése rendkívül közelről érinti a főváros érdekeit, a Független Budapest munka­társa szükségesnek tartotta, hogy a kormányjelentés lényeges részeiről, az abban foglalt döntés végrehaj­tásáról és általában a fővárosi üzemeknél várható változásokról magához Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszterhez forduljon felvilágosításért. Minde­nekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy milyen szempon­tok figyelembevételével hozta meg döntését a kor­mány az üzemi kérdésben és a döntéshez képest mi­lyen intézkedésekre kerül a sor a legközelebbi fö­vőben. Hasznos tudni. nagy Schmidthauer természetes I r^TTETTEM keseriivize, gyorsan megszabadítja a romlott ételek káros követ­kezményeitől. Hereszfes-Flscber Ferenc beiogyminlszger a következőket mondotta a Független Budapest mun- t katársának: — A döntést az érdekeltek meghallga­tása után hoztuk meg. Amikor az üzemi problémák megoldását napirendre tűztük, többízben hangsúlyoztam, hogy mindaddig nem óhajtóik a döntésre nézve előterjesz­tést tenni, amíg az autonómia állást nem j foglalt. Minden egyes kérdésre nézve meg- I ■hallgattuk^ az érdekelteket és csak alapos megfontolás után határoztunk, tekintve, hogy két nagy érdek összeütközéséről van itt szó. Az egyik: a kisiparosság védelme, a másik: azoknak az értékeknek a konzer­válása, amelyek az üzemekben feküsznek és amelyek nagy vagyont reprezentálnak. A legbehatóbban foglalkoztunk az egyes üzemek, vállalkozások és műhelyek anyagi helyzetével, valamint munkateljesítményé­vel. Azoknál az üzemeknél, amelyeknél megállapítottuk, hogy az ipar és a keres­kedelem érdekeit valóban sértik éspedig anélkül, hogy közérdekű célokat szolgálná­nak, tézmények élelmiszerszükségletét azonban a jövőben is a Községi Élelmiszerüzem láthatja el, mert ezt a közérdek kívánja. Egészen pontosan meghatároztuk azt is, hogy a Községi Élelmiszerüzem milyen cikkeket árusíthat fiókjaiban, amelyeknek a jelenlegi számát olyan maximumnak te­kintjük, amelyet semmiféle körülmények között sem lehet túlhaladni. — A közgyűlés üzemi határozatát álta­lánosságban jóváhagytam. Hozzájárultam a Községi Kenyérgyárnak az eddigi keretek­ben való működéséhez, elrendeltem azon­ban, hogy a Községi Műszerüzemet és az Anyagraktárt a főváros szüntesse meg. Megszűnik a Gyógyszerüzem is, ellenben a központi közkórházi gyógyszertár mellett, mint központi beszerző szerv gyógy- szeráruraktár létesül, ami azt jelenti, hogy a most működő Községi Gyógyszerüzem gyógyszeráruraktárrá alakul át. Engedélyeztem a Házinyomda to­vábbi működését is, de lényeges korlátozásokkal, olyan értelemben, hogy a magánipar jogos érdekeit ne sértse. — Ezek azok a rendelkezések, — fejezte be nyilatkozatát Keresztes-Fisolier 'belügymi­niszter — amelyek a fővárost érintik. Jelen­tésemet megküldöttem a képviselőház elnö­kének és leiratban értesítettem a főváros közönségét is. A képviselőháznak azért kel­lett jelentést tennem, mert az iparfejlesztési törvény ezt 'kifejezetten előírja. Az iparfej­lesztési törvény ugyanis, amely több mint két évvel ezelőtt kelt, úgy intézkedik, hogy egy éven belül revízió alá kell venni az ösz- szes hatósági üzemeket, továJhbi egy éven, vagyis összesen két éven belül kell az üze­mek megszüntetéséről, leépítéséről, vagy to­vábbi működésük engedélyezéséről dönteni. A terminusokat sikerült betartanunk. A kétéves terminus június végén járt le és így július elején már befejeztük az ösz- szes vizsgálatokat és előkészítettük a dön­tést, amely csak azért nem kerülhetett' még júliusban a képviselőház elé, mert akkor már megkezdődött a nyári szünet. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja az üzemi kér­dést, amely most végre a kormány döntésével nyugvó­pontra jutott. Örömmel lehet megállapítani ebből a nyilatkozatból, hogy a főváros álláspontja az egész vonalon győzedelmeskedett. a megszüntetés iránt azonnal intéz­kedtünk. Általában a döntés meghozatalánál súlyt vetettünk arra, hogy olyan üzemeiknél és vállalkozásoknál, amelyeknek fennmaradása nem lehet kétséges, módot nyújtsunk arra, hogy a magánvállalkozás is lehetőséget kap­jon a további munkálkodásra. Rendkívül nehéz volt igen sok esetben a döntés, mert hiszen a közüzemek munkakörének szűkí­tésével vagy teljes megszüntetésével állások, munkahelyek váltak feles­legesekké és kenyérkereseti lehető­ségek szűntek meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezekben az esőtökben számítunk a magánipar és a ke­reskedelem megértő támogatására. Remél­jük, hogy a magánvállalkozás lehetőségei­nek a megélénkülése módot nyújt felesle­gessé vált munkaerők elhelyezkedésére. — A főváros sorsát illetően leglényege­sebb rendelkezésnek tartom — folytatta a belügyminiszter — annak a 133 műhelynek a megszüntetését, amelyek fővárosi üzemek és intézmények mellett működnek. Ezek speciálisan a kisiparnak okoz­tak konkurrenciát, ezért határoz­tuk el megszüntetésüket és mert ezzel az üzembiztonságot sem veszé­lyeztettük. Ami az egyes fővárosi üzemeket illeti, eb­ből a szempontból nagy jelentőségűnek tar­tom még a Községi Élelmiszerüzem műkö­dési körének a szűkítését. A Községi Élelmiszerüzem csak köz­szükségleti cikkeket árusíthat és luxuscikkek árusításával egyáltalán nem foglalkozhatik. Nyílt helyeken büfféket, vendéglőket fenn nem tarthat, kaszinók és klubok számára nem szállíthat. A közkórházak és más fővárosi in­Munkácsi) Gyula cég magyar kir. szál), takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 Mozgatom egy magáncég propagálása miatt a FANSz ellen Az OMKE és a kereskedői érdekeltség tiltakozása a polgármesternél Különös bonyodalom támadt a FANSz egy kör­leveléből, amely egy cipőipari vállalat, érdekében íródott. Az elmúlt napokban a FANSz meleghangú körlevelet intézett a fővárosi tisztviselőkhöz és al­kalmazottakhoz, melyben felhívta azok figyelmét a Magyar Cipőkészítők Termelő és Értékesítő Szövet­kezetére. A körlevélben hangoztatta a szövetség, hogy ez a cipőtermelő szövetkezet igen! olcsó áron, a fővárosi alkalmazottak részére különleges ked­vezmények mellett készít és árusít mindenféle cipőt, árai jóval alacsonyabbak a rendes forg'almi árak­nál, ennélfogva megérdemli a városi közalkalmazot­tak támogatását. A körlevelet Spannberger Alajos kerületi elöljáró, mint a FANSz ügyvezető elnöke írta alá és ezzel hivatalos színezetet adott ennek a magáncéget támogató felhívásnak. Tudni kell még, hogy a szóbanforgó Magyar Cipőkészítők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének élén Lobmayer Jenő ny. tanácsnok á\ll, aki a válla- j latnál anyagilag érdekelt fél. A kereskedelmi érdekeltségek azonban rossz né­ven vették a FANSz eljárását és az OMKE élesen tiltakozik az ellen, hogy egy hivatalos testület egy aktív tanácsnok aláírásával szólítsa fel a köztisztviselőket egy magánvállalat támogatására. Az OMKE szerint az említett vállalat semmiféle kü­lönleges kedvezményt nem biztosít a köztisztviselők­nek, mert bárki ugyanazért az árért vásárolhat ott cipőt, azonfelül az árak sem alacsonyabbak a ren­des forgalmi áraknál. Az érdekeltség furcsának ta­lálja, hogy éppen egy aktív tanácsnok vállalkozik egy magáncég ajánlására, még hozzá a köztisztvise­lők hivatalos zsövetségénck nevében. Értesülésünk szerint a kereskedők tiltakozni fognak a polgármes­ternél ez ellen az eljárás ellen és követelni fogják, tiltsa meg a polgármester ma­gáncégek bármily formában való ajánlását a köz­tisztviselők körében, mert az ilyesmi félreértésre ad­hat alkalmat és jogosan sérti a többi kereskedő és vállalkozó érdekeit. Ebben az ügyben dr. Lobmayer Jenő ny. tanács­noktól, mint a Magyar Cipőkészítők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének elnökétől! a következő felvilágosítást kaptuk: — A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövet­sége (FANSz) tagjainak figyelmét a szövetkezet ké­szítményeire azért hívta fel, mert meggyőződést szerzett arról, hogy a szövetkezet gyártmányai jók és olcsók, mert az általuk kizárólag kézimunkában, termelt és forgalomba hozott cipők minőség és ár tekintetében vezetőhelyet foglalnak el. — A FANSz — amint azt az OMKE tévesen állítja — nem hivatalos testület, hanem a fővárosi tisztviselők magánszövetsége, amely elhatározásait a szövetség igazgatóságának vagy választmányának döntései útján hozza meg. Mielőtt a FANSz e kör­levelet kiadta, több más szövetség között például a KANSz is több hasonló irányit akciót bonyolított már le és bonyolít le most is, amely akciók a KANSz hivatalos lapjában rendszeresen közzététel­nek. Felteszem tehát a kérdést, hogy amit szabad a KANSz-nak, miért legyen tilos a FANSz-nak? — Az OMKE-nek az az állítása pedig, hogy a köztisztviselők a szövetkezet áraiból külön kedvez­ményt nem kapnak, nem felel meg a valóságnak, mert minden köztisztviselő percentuális kedvezményt élvez a szövetkezet áraiból. _________________________, If j. Halász Hubert építési vállalkozó Budapest, VII., Aréna út 70 „CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I., Böszörményi űt 28 Telefon! 51-0-64 SZEMPER JÓZSEF I Steiner és Szimper cég volt beltagja y Dísz- templom-, szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Niirr< berg ucca 35 I Telefon: 96-4-72 ________________I

Next

/
Thumbnails
Contents