Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-04 / 40. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 40. szám 1933 október 4 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel egyQtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Nemzeti egység a városházán A főváros belső életének válsága kilépett a városháza falai közül és bevonult az országos politikába. Természetes h-ogy mindazok, akik komoly és nemes értelemben vett önkormányzat hivei, nem nagyon lelkesedhetnek azért, hogy a főváros élete fölött nem a városháza dönt, hanem a kormány. Ebben a visszás, idegenszerű helyzetben talán csak az ad némi megnyugtatást, hogy a miniszterelnöknek: a főváros vezetőivel és politikai vezéreivel folytatott tanácskozásai egyelőre csak informatív karakterűek és megvan a valószínűség, hogy a döntés, amely késik, de nem múlik, respektálni fogja a városháza tényleges helyzetét és erőviszonyait — bármennyire ellenzékben vagyunk is a mai városi politikában uralkodó pártokkal. Az autonómia illúziójához való ragaszkodásunk — mert hiszen komoly autonómiáról a fővárosi törvény óta már szó sem lehet és még kevésbé azóta, amióta a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóság megkezdte működését — az ősi magyar alkotmány hagyományaiban való törhetetlen hitünkben gyökerezik. Lehet, hogy mi vagyunk azok az utolsó bölények, akik, vagy amelyek a törvényhatóság külön életéhez és ezeréves jogaihoz változatlanul ragaszkodjak, de változtatni ezen már nem lehet: az autonómia levegőjében nőttünk fel, ebben születtünk, itt tanultunk meg gondolkozni és érezni, az önkormányzatok szentségére oktatott bennünket a magyar nemzet történelmének ezrr tanulsága. Az elmúlt héten riasztó hirek szállongtak a városháza körül. A sajtóban többizben fel-felröppent a vészhír, hogy a kormány felfüggeszti az önkormányzatot és kormánybiztost küld a városházára. A jólértesültek azt is tudták, hogy a kormány a vásár- pénztári eseményeket fogja felhasználni arra, hogy «bebizonyíto-ttnak vegye a városházi vezetés bűneit» és szimpatikussá tegye és igazolja a maga városházi bevonulását. A híreket nyomon követték azok a tárgyalások, amelyeket Gömbös Gyula folytatott a városháza vezetőivel, jelezve, hogy komoly válságba jutott a városháza élete: minden látszat amellett szólt, hogy a rémhíreknek van is valami alapjuk. Ezeknek a tanácskozásoknak most sincs végük, a városháza válsága most is akut és talán még sokáig az is marad. Vannak, akik sürgősnek találják a megoldást és — úgylátszik — maga a miniszter- elnök is szükségét érzi annak, hogy mielőbb végleges helyzetet teremtsen, mert nagy lendülettel 'fagott hozzá a fővárosi kérdéshez. Hogy mi lesz a tárgyalások vége, senkise tudja még, a nyilatkozatok, amelyek eddig elhangzottak, olyanok, hogy a két egymással szembenálló kormánypárti szervezet mindegyike önérzetesen csap a zsebére, mondván: «nekem fütyül,. .» Egy bizonyos: Gömbös Gyula nem törekszik diktatúrára és mi egy pillanatig se hisszük el, hogy a városházán az alkotmány felfüggesztésével akarná érvényesíteni a maga akaratát. Már akkor is, amikor egy év előtt a magyar kormány élére állt, dik- tátori hajlandóságokat imputáltak neki egyesek és ő számtalan alkalommal vo.lt kénytelen félreérthetetlenül kijelenteni, hogy alkotmányosan akar kormányozni. Ismerve a miniszterelnöknek a magyar alkotmányossághoz való törhetetlen ragaszkodását, egy pillanatig se hisszük és hittük el, hogy ugyanez a Gömbös Gyula másképpen akarna kormányozni a fővárosban, mint az ország többi részében. Gömbös Gyula nem fogja feláldozni a magyar alkotmány ősi épületét. Nem fogad el olyan megoldást, amely nem gyökerezik a jog és szabadság talajában. A nemzeti egység gondolatát, amelyet a városházán érvényesíteni akar, nem kell erőszakkal oda betelepíteni, annak megvan az otthona a főváros vezetésében, ahol Huszár Aladár és Sipőcz állnak az ügyek élén. Huszár főpolgármestert a Gömbös-kormány helyezte törvényes formák közt Budapest élére, Sipőcz polgármester pedig ismételten kijelentette, hogy a nemzeti egység gondolatának alapján áll, — mint ahogy a magyar nemzet mai helyzetében nincs senkisem, aki ne érezné át, hogy a létet vagy nemlétet jelenti ez a kérdés. A miniszterelnök döntése már nem késhetik -sokáig. Hogy személyek és rendszerek dolgában milyen lesz, bizonytalan. Egy azonban már bizonyos: Gömbös Gyula meg fogja találni a nemzeti egység gondolatának érvényesülési módját az alkotmányosság és autonómia teljessége melleit és hogy elmúlt az a képzelt veszedelem, amelytől egyesek féltették a magyar főváros önállóságát, önkormányzatának megmaradt, épségét. Huszár fi polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a vásárpénztárt vizsgálat súlyos konzekven „Sok mindenről tudtam9 mégis megdöbbentett a vizsgálat eredménye14 — mondja Huszár Hladár aki kérlelhetetlen megtorlást követel A főváros tanácsa kedden délután öt órakor megkezdte a vásárpénztári vizsgálati jelentésnek a le- tárgyalását. A tanácsi vita iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánul meg, éspedig nemcsak várospolitikai körökben, hanem a. főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is. Itt dől el ugyanis, ...hogy a vizsgálati jelentés alapján milyen konzekvenciáknak a levonására kerülhet sor és ezt az alkalmat ' használja.; fel az ellenzék a politikai felelősség kérdésének a felvetésére is. -K-o.'iuánS körökhen is nagy érdeklődéssel tekintenek a tanács határozathozatala elé. A törvényhatósági tanács tagjai éppen ezért úgyszólván teljes számmal megjelentek az ülésen, amelynek megnyitását bizalmas tanácskozások egész sora előzte meg. A vásárpénztári vizsgálati jelentés ügyével a miDr. Huszár Aladár niszíertanács is foglalkozott, sőt Huszár Aladár főpolgármester a tanácsi vita vezetését illetően egyenesen utasításokat kért a kormánytól. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a Vásár- pénztár ügyében külön megbeszélést folytatott Huszár Aladár főpolgármesterrel, aki érré a tanácskozásra magával vitte a vásárpénztári vizsgálat eredményéről szóló bizottsági jelentést is. Tekintettel arra a körülményre, hogy a tanácsi vita alakulása szoros összefüggésben van az elnöklő főpolgármesternek a vásárpónztári ügyről alkotott felfogásával, a Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy a vásárpénztári jelentés tanácsi vitáját megelőzően magától Huszár Aladár főpolgármestertől kérjen felvilágosításokat. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy milyen álláspontra helyezkedik a főpolgármester a vizsgálati jelentés egyes megállapításait illetően, felvetettük továbbá azt a kérdést is, hogy a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások alapján milyen konzekvenciák levonását tartja elengedhetetlenül szükségesnek. Huszár Miadár főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest , munkatársának: — Első dolgom az volt, hogy a vásár- j pénztári veszteségek felülvizsgálására ki- j küldött pártközi bizottságnak a jelentését \ a legrészletesebben áttanulmányoztam. ; Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jelentésben rendkívül súlyos megállapítások vannak. Mielőtt a pártközi bizottságot a vásárpénztári helyzet megvizsgálására kiküldöttük volna, már nagyon sok mindenről volt tudomásom, mégis meglepett az a sok rendkívül súlyos megállapítás, ami a vizsgálati jelentésben olvasható. Egyáltalán nem túlozok, amikor kijelen- j tem. hogy a vizsgálati jelentés engem mélységesen megdöbbentett. Ebből következik, hogy én a magam részé- ■ ről követelni fogom az egész vonalon, személyekre és egyéb körülményekre való tekintet nélkül, a legszigorúbb konzekvenciáknak a levonását. Nem lehetünk tekintettel semmiféle érdekeltségre, semmiféle baráti vagy egyéb személyes természetű kapcsola ír a, nekünk a legridegebb megtorlásnak az álláspontjára kell helyezkednünk. Közpénzeket nem lehet úgy kezelni, ahogy ezt. a Vásár pénztárnál és a Vásárpénztárral kapcsolatosan tették. Példát kell statuálnunk! Meg kell mutatnunk az ország közvéleménye előtt, bogy a bűnök nem maradnak büntetlenül. Látnia, kell elsősorban a főváros közönségének, de. az egész ország közvéleményének is, hogy irgalmatlanul megtoroljuk azokat a bűncselekményeket, amelyek a vásárpénztári jelentésből elénk tárulnak. „Minden gyanús esetei az ügyészségnek kell átadniiS Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilatkozata férfias, határozott és félre nem magyarázható kijelentéseket tartalmaz. Közbevetően feltettük a kérdést: mi lesz a konzekvenciák levonásának a gyakorlati módja. Huszár Aladár főpolgármester erre a kérdésre isi határozottan felelt: — A vizsgálati jelentésben foglalt eseteket egytől-egyig külön eljárás tárgyává kell tenni. Minden egyes konkrét esetet kii'ön meg kell még vizsgálni, mert nem tudhatjuk, hogy büntetőjogi szempontból egyes ügyek nem évültek-e el. Részletes és alapos kivizsgálásra van szükség, de máris kijelenthetem, hogy minden olyan esetet, amelynél a vizsgálati jelentés szerint bűncselekmény elkövetésének a gyanúja látszik fennforogni, már most minden külön vizsgálat mellőzésével a királyi ügyészséghez kell áttenni. Egy pillanatig sem késlekedhetünk olyan ügyeknél, amelyeknél a vizsgálat megállapításai szerint kriminális cselekménnyel állunk szemben, A vásárpénztári ügyet közmegnyugvásra csak úgy likvidálhatjuk, ha az összes gyanús ügyeket a királyi ügyészségnek adjuk át. Mz ellenzéki álláspont Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilatkozata általános érdeklődésre tarthat igényt. Önként adódik ugyanis az a feltevés, hagy Huszár Aladár főpolgármesternek ebben a
