Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-13 / 37. szám

Budapest, szeptember 13. . Független Budapest 5 Életbelép a jegyelőreválfás a BSzKRt összes vonalain Megegyezés a trafikosokkal Három hete lépett életbe az összes villamosokon a kisszakaszrendszer, amelyet a közönség örömmel fogadott, mindazonáltal számolni kell azzal, hogy heteljesedik a Független Budapest baljóslata és az olcsó utazási rendszer pénzügyi fiaskóval fog vég­ződni. Az illetékesek, akik hivatottak volnának az eredményekről és a várakozásokról nyilatkozni, nem a legnagyobb optimizmussal tekintenek az ered­mények elé és izgalommal várják a fejleményeket. A BSzKRt-nak időközben sikerült megállapodnia a trafikosokkal, akik mérsékeltebb jutalékigények: mel­lett elvállalták a tantuszok árusítását' és e héten már megkezdődött a trafikosok jelentkezése a BSzKRt pénztárainál. Az elárusításra jelentkezők­nek nyilatkozatot kell aláírniok, hogy kötelezik magukat, hogy esetenként legalább 500 darab tan- tuszt vesznek át eladásra előzetes készpénzfizetés mellett és' viszonteladóknak nem szabad az érmék­ből adniok. A BSzKRt a trafikosok üzletébe is el­szállítja a megrendelt tantuszokat és ez esetben 1% jutalékot ad az elárusítóknak, ellenben, ha a trafi- kos maga jelentkezik a BSzKRt pénztáránál, a tan- tuszokért, úgy 1.5% jutalékot kapj. A jutalékot ter­mészetesen; előre levonhatják a kifizetendő összeg­ből. Az aláírandó nyilatkozatban újabban a BSzKRt fenntartja magának a jogot arra, hogy az árusítási engedélyt bármilyen okból bármikor visszavonhassa. Hasonló feltételek mellett fog történni a többi jegy­típusok előreárusítása is a trafikosoknál. A BSzKRt ilyen körülmények között jól jár, mert sokszáz trafikos százezerszámra viszi el az előre kifizetett tantusztömegeket és a más­fél vagy egyszázalékos jutalék reményében hosszú időre fekteti be pénzét. Már az első héten százezer számra vásároltak a dohánytőzsdések tantuszokat, melyeket 500-as zacs­kóban kapnak. Az általános kisszakaszrendszer az első két héten — mint értesülünk, — pénzügyileg alatta maradt a várakozásnak, amit úgy igyekeznek magyarázni, hogy még nem kezdődött meg az iskolaszezon, sokan még- nyaralnak, tehát a közönség for­galmi igénye még nem teljes. Kétségtelen, hogy a BSzKRt, amely állítólag 600.000 pengőt fektetett bele az új utazási rendszerrel kap­csolatos beruházásokba, szintén kezd pesszimista lenni az eredmény dolgában. Ennek ellenére is ha­marosan megrendelik a jegyárusító automatákat és októberben, amikorra az automaták elkészülnek, az egész vonalon érvénybe léptetik a jegyek előrevál- tási kötelezettségét. Durva vidéki támadás a főváros lakossága és Sípőcz polgármester ellen Vidéki lap kirohanása a polgármester félévi jelentése miatt A vidék és a főváros között régóta feszült a viszony és bár néha ünnepélyes alkalmakkor szó­nokoltak is a testvériség melegebbé tételéről, a vi­dék féltékenységét sohasem lehetett teljesen meg­szüntetni. Elég volt egy kis szikra ahhoz, hogy a fővárossal szemben táplált ellenszenv parazsa ismét fellobogjon. Erre pedig elég gyakran adódott alka­lom. Most ismét talált ilyet a vidék, hogy Budapest ellen elkeseredett kirohanást intézzen. A polgár- mester félévi jelentését használták fel erre alkalmul. Sipöcz Jenő dr. polgármester félévi jelentésében a közélelmezés helyzetével foglalkozva, rámutatott arra, hogy a, főváros lakossága évente sokmilliós áldozatot hoz a gazdatársadalom megsegítésére, mert a főváros polgársága sok milliót fizet a boletta-alapra és a tej árának magas nívón tartására. A polgármester megállapítása minden él nélküli volt, és úgyszólván nem készült az utóbbi években polgármesteri jelentés, amely ezekre a való tényál­lásokra rá nem mutatott volna. A vidék azonban most már kötelezőnek tartja a fővárostól ezt az ál­dozatkészséget és a tárgyilagos megállapítást a ma­ga részéről sérelemnek tünteti fel. Egy alföldi na­pilap: a Nagykőrösi Híradó, a főváros polgármes- mesterének félévi jelentése kapcsán most vezér­cikkben intéz támadást Budapest ellen, cikkében többek között ezeket írván: — Amíg csak Budapest lokálpolitikusai hangoz­tatták ezeket a vádakat, ügyet sem vetettünk rájuk. De most hivatalos helyen ülő, számottevő közfunk­cionárius állítja szembe a termelőt a fővárosi fo­gyasztóval. Ez a szokatlan — és valljuk meg — kissé tapintatlan megnyilatkozás — írja a vidéki lap — kötelességünkké teszi, hogy az érem másik oldalát is megvilágítsuk. Kétségtelen, hogy Budapest az ország mezőgazda- sági termelésének egy nyolcadrészét fogyasztja el, ezzel szemben Budapest ipari termelésének kéthar­madát a vidék vásárolja, olyan áron, amit Buda­pest állapít meg számára. Már pedig, hogy a buda­pesti iparcikkek ára milyen^ arányban áll a mező- gazdasági cikkek árával, eleg, ha azt a példát hoz­zuk fel, hogy ha egy zsák búza elmegy a pesti vá­sárra, bizony csak fél par cipőben tud hazaballagni onnan, noha a háború előtt egy pár csizmát húztak érte a lábára. A méregdrága iparcikkel szemben Budapest fogyasztja a világ legolcsóbb búzáját. Szivattyú-és gépiizeme Újpest Tömöri ucca 17/a Készít, szállít, szerel mindennemű kézi és erőmű szivattyú­kat, valamint,,FAVORIT1 'szabadalmazottkétaknás kályhákat Eibel Gyula A valóság az, hogy a boletta egy fillérrel sem drá­gította meg a búzát, mert mihelyt a rendelet meg­jelent, másnap ugyanannyival szállította le a búza árát a tőzsde. Tehát ez is a budapesti spekuláció­nak a rovására írható. Ami pedig azt illeti, hogy a tejet szintén gazdatámogatás címén fizeti túl a bu­dapesti fogyasztó, ez szintén vakmerő állítás, mert a tejet a termelő 8—10 fillérért adja Budapestnek és arról igazán nem tehet, hogy a fővárosi érdekelt­ségek négyszeres árat számítanak érte. A budapesti malomnak, a budapesti péknek, a budapesti tejvál­lalatnak tehet csak szemrehányást a főváros — írja a vidéki orgánum, — ezt tehát intézze el saját adófizetőjével. Budapestre is rá lehet húzni azt a mondást, amit a boltosok szoktak hangoztatni: >— hogy „a ráfizetésből él . . Holott ha ráfizetésről egyáltalán szó lehet, Budapesttel szemben a ráfizető fél csak a vidék és elsősorban a vidéki termelő, hi­szen a budapesti vámok, tranzitódíjak végső vesze­delembe szorítottáik az állattenyésztést. Bizony nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy hetedfélmillió gazda verejtékezik Budapestnek. Nem vitatkozunk ezzel az érveléssel, amely ön­magában hordja nevetségességét és teljes alapta­lanságát. De ideiktatjuk, iskolapéldájául annak, hogyan uszítja a tudatlanság és a dolgokban való járatlanság a magyar vidéket a főváros ellen. Érelmeszesedésben szenvedőknél fontos a jó emésztés, rendes vérkeringés. Ezt elérheti, ha „MIR A" glauhersós gyógyvizet fogyaszt. Nyugdíjazások és választások előli Hét, esetleg három tanácsnoki állás ürül meg Közeledik az őszi nyugdíjazások ideje. A tisztvi­selők türelmetlenül várják az állások megüresedését. Mégis aránylag csekélyszámú nyugdíjazás várható, mert az érdekeltek az utolsó percig kihúzzák az időt és ameddig csak lehet, halogatják nyugdíjbavonu­lásuk at. A tanácsnoki fronton két nyugdíjazás lesz a közeli hetekben. Mindenekelőtt Tatár Bélát, a régen betegen fekvő és már rendelkezési állományba helye­zett kerületi elöljárót nyugdíjazzák, aki november 1-én tölti be 60-ik életévét és túl van a 36-ik szolgá­lati éven. Nyugdíjba kerül novemberben Szente Miklós elöljáró is, akinek már 10 éves szolgálati jubileuma is elmúlt, de csak most lesz 60 éves. Vájná Ede ta­nácsnok nyugdíjazása csak a jövő óv januárjában fog sorra kerülni, ha csak a jövő év végéig meg nem hosszabbítják szolgálatát. A műszaki főtanácsosok közül nyugdíjazás alá kerül Gerlóczy Tamás és Lavotta Gyula. A műszaki felügyelők közül Gyulai Jenő. Nyugdíjaznak több kórházi és tisztiorvost is. A többi szakokról; Sántha Antal közélelmezési főtanácsos, Ostián Ferenc köz- élelmezési tanácsos. Viackovits Dénes, Érchegyi Ist­ván számvevősági főszámtanácsosok, Bán Béla szám- tanácsos, Vidéky Ödön számtanácsos, Lázár Benő István és Bajháti Győző számtanácsosok, Hegedűs Gyula és Nirschi Adolf adóhivatali fő számtanácso­sok, Réti Pál, Pató Bálint adóhivatali számtanácso­sok és Tegzes Kálmán gazdasági főfelügyelő kerül nyugdíjba. A többi szakokon is lesz néhány nyug­díjazás. Az állások betöltésére az év végén kerül sor. Mindenekelőtt a megüresedett tanácsnoki állásokat fogják betölteni. Amennyiben Vájná Ede tanácsnok nyugdíjazását januárban végrehajtják, úgy csak a jövő év elején kerülne sor a tanácsnokválasztá­sokra és egyszerre töltenek be mind a három tanács- % noki állást, ami egyrészt a választási harcok kimenetele, más­részt az izgalmak levezetése érdekében volna előnyös, A jövő év elején meg akarják szervezni az ríj kelenföld-lágymányosi elöljáróságot. A hivatal egye­lőre abba a Verpeléti úti házba kerülne, melyet a főváros nemrégen meg akart vásárolni erre a célra. Nagy versengés folyik már most is az új elöljáróság vezetői pozíciójúiért. A polgármester alkalmasint egy jelenleg is a kerületben működő főjegyzőt fog meg­bízni az új elöljáróság vezetésével. Mi lesz az Ásványvízüzemmel Újabb ajánlatokkal ostromolják a fővárost — Ketté lehet-e választani a gyógyforrásokat és a fürdőket Megírtuk, hogy az Asványvíziizem kereskedelmi koncessziójára vonatkozó tervek nagy izgalmat kel­tettek az érdekeltségek között. Főleg az keltett nagy konstermáció't, hogy a főváros állítólag egy kőbányai sörgyárral, a Kőbányai Polgári Serfőző rt.-gal kez­dett közvetlen tárgyalásokat a bérlet ügyében. A sörgyárral folytatott tárgyalások azonban félbesza­kadtak és az egész ügy most a polgármester előtt fekszik. A magánérdekeltségek azonban továbbra is élénken foglalkoznak az Ásvány vízüzem dolgával, noha Wolff Károly a közigazgatási bizottság egyik legutóbbi ülésén az üzem bérbeadása ellen nyilat­kozott­A múlt héten Csillaghegyi Ásványvízüzem nyújtott ajánlatot a polgármesterhez be Szánthő Ferenc oki. mérnök, kövező mester Budapest, I., Nenkina János ucca 17 Telefon ; 65 1-87 Telefon; 55-1-87 a Harmatvízzel kapcsolatban. Ajánlatában a csillag- hegyi forrásvállalat szintén hajlandónak mutatko­zik arra, hogy az Ásványvízüzem bérbevételére kon­krét ajánlatot tegyem, sőt az üzem örökáron való megvásárlására is késznek nyilatkozik. Ajánlatot tett az Asványvíziizem bérbevételére egy vidéki vendéglős és egy budapesti bankhivatalnok is, ez utóbbi ajánlatokat azonban nem tekintik ko­molyaknak. A főváros egyelőre az összes ajánlatokat félretette és úgy határoztak, hogy az október elején összeülő fürdőügyi bizott­ság elé terjesztik a kérdést. Ez a bizottság lesz hivatva dönteni arról, vájjon a fővárosnak, mint fürdővárosnak, saját kezelésében kell-e tartania a gyógyforrásokat, és hogy a gyógy­források ügye külön választható-e a fürdőkérdéstől. Amennyiben a bizottság kettéosztja a fürdők és a források ügyét, úgy mégis bérbeadják az Ásványvíz- üzemet, a;z esetben azonban, ha a bizottság a gyógy­forrásokat is a főváros kezében óhajtja tartatni, úgy az Ásványvízüzem. bérbeadására sem kerül sor. Különben is a városházán — talán Wolff Ká­roly kijelentései nyomán — kezd megerősödni az a gondolat, hogy a megmaradt kevésszámú üzemtől már nem szabad megválni, mert ezek mind közérdekű intézmények. A < felesleges, nélkülözhető üzemeket a főváros már mind leépítette. Az Ásványvízüzemnél még az a ne­hézség is fennáll, hogy a Harmatvíz forgalombaho- zatalát nem lehet különválasztani a gyógyvizek ivó­kúrájától. lía bérbeadásra kerülne a sor, úgy a gyógy­vizeket is magánkézbe kellene adni, mert a főváros nem tarthat fenn külön adminisztrá­ciót az ivócsarnokok kezelésére. A jövő hónapban dől cl tehát az Asványvíziizem jövője.

Next

/
Thumbnails
Contents