Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-13 / 37. szám
(5 Független Budapest Budapest, szeptember 13. Szomorú jelentés a főváros közgazdasági, kereskedelmi és ipari állapotáról Dr. báró Babarczy István Dr. báró Babarczy István, a főváros közgazdasági ügyosztályának vezetője, figyelemreméltó jelentésben számolt be az ügyosztály legújabb működéséről és a közgazdasági, kereskedelmi és ipari vonatkozású legutóbbi eseményekről. A jelentés rámutat arra, hogy az új ipartörvény az ipartestületek felett a hatósági felügyeletet kiterjesztette. Az új törvény kötelességévé teszi a felügyelőhatóságnak, hogy az ipartestületeket feladatuk ellátásában támogassa, továbbá, hogy az ipartestületek szerveinek és közegeinek működését, valamint ügyes vagyonkezelésüket állandóan ellenőrizze. A polgármester ezek alapján el is rendelte a budapesti ipartestületek ügy- és vagyonkezelésének ellenőrzését. E vizsgálatok megtartása céljából két bizottságot alakított. A bizottságok meg is kezdték munkájukat és eddig' 22 ipartestület revíziójával készültek el. A vizsgálatok során egyes ipartestületeknél különböző szabálytalanságokat találtak, melyek megszüntetése iránt megfelelő intézkedés történt. Ugyanez a törvény kötelezte az ipartestületeket, hogy egy éven helül a törvény rendelkezéseinek megfelelő új alapszabályokat készítsenek. Eddig a legtöbb ipartestület eleget is tett ezirányú kötelezettségének és a polgármester 15 ipartestület alapszabálymódosítását jóvá, is hagyta. A kerületi elöljárók a folyó év első felében 4750 iparjogosítványt adtak ki és 3273 ipar- engedély visszaadását vették tudomásul. Rámutat az ügyosztály jelentése arra is, hogy a sú.- lyos gazdasági viszonyok hatása alatt egyes engedélyhez kötött iparágak részéről egyre határozottabb formában jelentkezik az a kívánság, mely a régi ipart űzők védelme érdekében az új ipar jogosítványok kiadását különböző hatósági rendszabályok stb. életbeléptetésével kívánná megnehezíteni. Sokat tett az ügyosztály az uccai árusítás túl- tengésének és a zugárusításnak megakadályozására. Ennek eredméfnyeltépen a helyfoglalási engedélyek száma nem szaporodott, új engedélyeket csakis a megszűnt régiek helyébe adtak ki, még pedig csak hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek. Sok forgalmas helyen a rendőrség közbelépésére teljesen megszüntették az nccai árusítást. Elkészítették a zsibárusipar gyakorlásáról, valamint a zsibvásártelep használatáról szóló szabályrendeletek módosítását. Állást foglalt az ügyosztály és a kormányhoz terjesztette véleményét az üzleti hirdetések korlátozása, valamint a kiállítások és árumintavásárok szabályozása ügyében készült törve nyj avaslatokra vonatkozóan. Felterjesztést intézett azonkívül a villanyszerelő és gázszerelő iparok gyakorlására megszabott feltételek szigorítása és a LÁB-kölcsönök feltételeinek enyhítése ügyében. A közraktárak forgalma idén is csökkent. A tárolt készletek a férőhelyeknek alig egy negyedrészét foglalták el. A többi közraktári vállalat által támasztott erős Verseny ellensúlyozására a polgár- mester megengedte, hogy a közraktárakat bérlő bank a szerződésben megállapított minimális díjtételeken alul is vállalhasson beraktározást az ügyfelek részére. Kedvezőtlenül érezteti hatását a gazdasági válság a dunai rakodópartok hasznosításánál is. Több bérlő lemondott a parti bérletekről, mások csökkentették az igénybevett területek nagyságát, azonkívül a bérlők bérmérséklés iránti igénnyel léptek fel, amit a viszonyok mérlegelésével teljesített is a főváros és a legtöbb partszakaszon 10—25%-kal le is szállította az eddigi bérösszegeket. A. hordójelző hivatal deficitje idén az eddiginél is nagyobb lesz. Az év első felében 47.300 hordót hitelesített a hivatal és e tevékenysége mindössze 12.500 pengő bevételt hozott, mely összeg távolról sem fedezi a kiadásokat. Az évek óta mutatkozó hiány megszüntetéséért, mint a Független Budapest annak idején jelentette, a főváros feltörjesztéssei fordult a kormányhoz és a hordójelzési díjaknak 100%-kal való emelésének engedélyezését kérte. Ez ügyben a kormány eddig' nem döntött. A kisiparosok és kiskereskedők helyzete a tovább tartó gazdasági válság következtében mindjobban leromlott, aminek következtében fokozottabb mértékben szorulnak kedvező feltételű hitelre. Ezt bizonyítja az, hogy a Kisipari Hitelintézet által kihelyezett ősz- szegek több mint 400.000 pengővel emelkedtek a ta- j valyival szemben. A kölcsönvett összegek visezafize- I tése a nehéz pénzügyi helyzet miatt kisebb-nagyobb I nehézségekkel járt, mégis megállapítható, hogy a j kölcsönvevők fizetési készsége a legteljesebb mér- , téliben fennáll. Az intézet igyekszik az újabb hitelekből mind több iparost és kereskedőt részesíteni I és ennek folytán az új hitelek száma a múltakhoz I képest állandóan csökkenő irányzatot mutat. Háromszáz ágyas új szegényház épül Úf pavillont kap a kamaraerdei szeretetotthon Közismert a budapesti szegényházak és szeretetotthonok zsúfoltsága. A városháza szociálpolitikai ügyosztályán mintegy 700 felvételi kérvény hever és a jelentkezőknek több mint a fele papíron már fel is van véve a szegényházak lakói sorába. Tényleges felvételük azonban férőhely hiányában mindeddig nem történhetett meg. Mintha a sors is akadályozni akarná az ríj jelentkezők felvételét, az utóbbi időben az ápoltak halálozási statisztikája is megcsappant és vannak hetek, amelyeken egyetlen öreg sem mond búcsút a földi életnek. Már pedig most csak akkor kerülhet he valaki a szegényházba, ha helyet csinál részére egy, a másvilágra költözött régi lakó. A főváros vezetősége tudja, hogy az egyre növekedő nyomor közepette mindinkább szaporodnak azok a valamikor jobb sorsot látott budapesti polgárok, akik teljesen tönkrementek, eltartójuk nincs és akiknek ellátása a közre hárul. Fel is merült már korábban egy új szegényház létesítésének gondolata és ha a Maglódi úton tervezett szegényház tényleg az eredeti célt szolgálta volna, úgy e tekintetben most nem lenne ok a panaszra. A Maglódi úti épületeket azonban kórházi célokra vették igénybe és a szegényházak férőhelye nem. szaporodott. Több gondolat merült fel időközben ríj fiókszegényházak létesítésére is és egész sereg középületet szemeltek ki ideiglenes szegényházak céljaira, de ezek közül egy sem valósult még meg. Most végre komoly stádiumba jutott a szegényEnyhítették a kényszertatarozási intézkedéseket A poígármester újabb rendeiefe az eSőíjárókhoz Ismeretes, hogy a polgármester hónapok előtt rendeletben felhívta a kerületi elöljárókat, hogy 30 napon helül pontosan állapítsák meg, kerületükben hány épület van olyan rossz állapotban, hogy azok rendbehozatala elkerülhetetlen. Egyben utasította a polgármester a kerületi elöljárókat, hogy a rossz állapotban levő épületek tulajdonosait hatóságilag kötelezzék a házak legsürgősebb jókarba helyezésére. A harminqnapos határidőt időközben a polgár- mester meghosszabbította. A közelmúltban az elöljárók eleget tettek az összeírási felhívásnak és az adatokat most már a polgármester rendelkezésére bocsátották. Közben azonban a belügyminiszter leiratot intézett a fővároshoz és a polgármesteri rendeletre való utalással, rámutatott a háztulajdonosok nehéz anyagi helyzetére. Kérte a polgármestert, utasítsa a kerületi elöljáróságok vezetőit, hogy a házak kényszerfatarozását csak a legszükségesebb esetben és mértékben rendeljék el, nehogy a hatóságilag elrendelt, de esétleg a jobb viszonyok beálltáig még' elhalasztható tatarozások költségei szükségtelenül a háztulajdonosok anyagi tönkremenetelét idézzék elő. A belügyminiszter leirata alapján a polgármester most újabb rendeletet adott ki ebben az ügyben és utasította az elöljárókat, hogy a kény szer tatarozást intézkedéseket a belügyminiszteri leirat figyelembevételével foganatosítsák. $ A BSzKRt alkalmazottak újabb panaszai Állítólag rosszak a tantuszgyüjtö-perselyek számológépei, a hibák a kalauzokat károsítják A BSzKRt-alkalmazottak nagyon elégedetlenek a legutóbbi előléptetések miatt. Kifogásolják, hogy az alkalmazottak túlnyomó része teljesen kimaradt az őt megillető előléptetésből, a többiek pedig na- gyobbára csiak címeket kaptak, minden anyagi előny nélkül. Csak egy egészen csekély hányad részesült fizetéses előléptetésben, de ezek végeredményben szintén nem kapnak több fizetést, mert amennyit számukra az előléptetés anyagiakban jelentett, ugyanolyan összeget elvontak tőlük az üzemi pótlékokból. Tehát az alkalmazottak csak papíron léptek elő, a nagy többség azokban még ezt sem érhette el. Ezzel szemben, mint ismeretes, a BSzKRT-nál tömegesen tisztviselőkké minősítették út azokat a magasabb képzettséggel rendelkező alkalmazottakat, akik eddig alacsonyabbrendű beosztásban, mint munkások, kalauzok, vagy altisztek szerepeltek. Ezek részére már anyagiakban is nagyobb előnyt jelent e_z az előléptetés, illetve átminősítés. A többi alkalmazottak, különösen azok, akik kimaradtak minidén előléptetésből, ezt az intézkedést magukra nézve sérelmesnek tartják és tiltakoztak igazgatóságnál. is az Az újonnan bevezetett tantuszgyüjtő perselyek ellen is panaszuk van a "kalauzoknak. A kisszakasz- szal tovább utazó közönség1 a kalauz perselyébe dobja a további érméket. Ez a g-yiijtőpersely automatikus számlálószerkezettel van ellátva és minden eg'yes bedobott tantusz után a szerkezet egy számmal ugrik, úgyhogy mindig mutatja, hány tantuszpxak kell lenni a perselyben. A számlálószerkezetekkel azonban, úgylátszik, baj van. Az elszámolásoknál nagyon sokszor differenciák támadnak, mert a számlálószerkezet többet mutat, mint ahány érmét találnak a persely hon. Ilyen esetekben a különbözetnek megfelelő össze- get a kalauznak sajátjából kell megfizetnie. A kalauzok ezt sérelmezik és igazolják, hogy nem ők csalnak, hanem a számlálószerkezet rossz, emiatt persze nem lehet anyagilag felelőssé tenni őket. A BSzKRt-alkaJmazottaknak egy másik csoportja, az úgynevezett prémium kiterjesztését és a túlórák díjazását követeli. Az utóbbi időben sűrűbben fordult elő, hogy az alkalmazottak több szolgálatot teljesítenek, de a túlórák díját, nem kapják meg. Ezirányban most beadvánnyal fordultak a BSzKRt igazgatóságához. liáz kibővítésének ügye. Az illetékes tényezők tárgyalásai alapján a középítési ügyosztály megbízást kapott a polgármestertől, hogy készítse el egy 300 ágyas szeretetház építési terveit és költség- számításait. Megmondták azt is, hol épülne fel az új szegényház. Eszerint a kamaraerdei szeretetotthon mellett építenének egy 300 férőhelyes új pavillont. Itt van elég hely, nem kell újabb adminisztrációs és egyéb személyzet, amellett az ápoltak jó levegőhöz is jutnak. A középítési ügyosztály a megbízás alapján már megkezdte a munkát és szeptember végére javaslatát be is terjeszti. A legszerényebb kivitelben tervezik az építkezést, hogy a költségek ne legyenek nagyok. A jövő évi költségvetésbe néhány százezer pengőt he is állítanak erre a célra és amennyiben a költség- vetési egyensúly nem követelné az összeg törlését, úgy már a jövő év elején hozzá is kezdenek az új szegényház építéséhez. Ugyanekkor a Mahunka-gyermekotthon épületére új emeletet akarnak építeni, ahol 25 férőhely volna. Ez az emeletráépítés alig 30.000 pengő költséget igényel, úgyhogy keresztülvitelére a jövő évben bizonyára sor kerül.
