Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-13 / 37. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 37. szám 1933 szeptember 13 Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 iSSSBBM Sipőcz beszél... A magyar városok kongresszusának pécsi ülésén beszédet mondott Sipőcz Jenő polgármester, a kongresszus elnöke és a beszéd végén felcsattant a taps: Gsonkamagyarország városainak egybegyűlt polgármesterei lelkesen ünnepelték Budapest polgármesterét. Kijelölte Sipőcz Jenő ebben a beszédben a magyar városok feladtát a nemzeti öncélú- ság szolgálatában, tett azonban olyan kijelentéseket is, amelyek élénk visszhangot keltenek az egész országban. Nem politizált Sipőcz Jenő. Mégis: oly határozottan és precíz módon tett vallomást a maga politikai és világfelfogásáról, amely egy pillanatig sem hágy kétséget, hogyan gondolkozik és hová konldu- dál Budapest polgármestere a mai világáramlásokról, amelyeket egyfelől Berlin, másfelől Moszkva akar ráerőszakolni az emberiségre. Egyszerű szavakkal, de félreérthetetlenül kijelentette Sipőcz a kongresszus megnyitó beszédében, hogy az egyéni szabadságot és kezdeményezést tekinti egyedül alkalmasnak arra, hogy az emberiség és a nemzet haladását vezesse, mert wem pártok viszik előre a nemzetet, hanem emberek, szabad, gondolkodó polgárok., Ezzel határozottan leszögezte magát a nagy magyar hagyományok, a szabadság, az individualizmus, a liberális gondolat mellé. Régóta figyeljük Sipőcz Jenő útját. Első megnyilvánulásaitól a pécsi kinyilatkoztatásig egyenes és töretlen a fejlődés vonala, felfelé vezető, nyílegyenes. Amikor első székfoglaló beszédében kijelentette, hogy nem egy párt, hanem az egész főváros polgcirmestere akar lenni, akkor már elmondta azt is, amihez most jutott el, pécsi beszédében. Szenvedelmes, késhegyig menő választási harc ültette őt a főváros polgármetseri székébe. Egy párt hozta őt, a pártembert és nem volt könnyű a helyzete. Évek kellettek, amíg a közgyűlés túlsó oldala is elhitte, hogy azt a bizonyos mondatot komolyan kell venni, hogy Sipőcz Jenő szava nem szólam, hanem cselekedet. Lassan, fokról fokra emelkedett felfelé és ma nincs párt, nincs egyetlen ember sem a fővárosi közéletben, amely vagy aki egy pillanatra is kételkednék abban, hogy a polgármester felülemelkedett minden pártérdeken, minden elfogultságon és csak az egyetemes közérdek szempontja vezeti. De ha lett volna, ha akadt volna is még valaki, aki kételkedett, most megkapta a választ a pécsi beszédben. Budapest polgármestere, amikor a párturalom fölé helyezi az egyéni szabadságot, akkor nemcsak Hitlerre vagy Sztálinra gondol, hanem a városháza jobb- és baloldali, megszervezett és kemény kézzel vezetett pártjaira is, amelyek nem ismernek tréfát, amikor a pártfegyelem ellen elköve- vetett „kilengésről” van szó. A párt, a pártérdek minden, a párt szempontja és egysége a legfontosabb és legszentebb dogma. Mert amióta a szocializmus megteremtette a maga szervezett, kollektív életét, azóta sorban rátértek erre az útra az uralkodni akaró pártok, míg végül szentséggé avatták, mindenek fölé emelték a PÁRT glóriás bálványát. Erről beszélt Sipőcz Jenő, ennek az emberi és egyéni szabadság ellen támadt gyilkos' gondolkozásnak üzent hadat. Mi magyarok porszem vagyunk a két óriási világáramlat között, de állunk és itt vagyunk töretlenül, bármit diktál is Berlin vagy Moszkva. Pártok voltak és lesznek. Születnek és megsemmisülnek, a nemzet azonban nem lehet függvénye egy pártnak, az életét nem szabad a párt életétől vagy halálától függővé tenni. A diktatúráért rajongók az olasz példára hivatkoznak, arra a példátlan ragyogásra, amelyet Mussolini hozott Itáliának. Ez azonban csak egy példa, egyetlenegy és még messze van az idő, amikor majd levonhatjuk belőle a történelmi konzekvenciákat. Attilának sikerült a . maga féktelen zsarnoki erejével a fél világot uralma alatt egyesítenie, de amikor behunyta a szemét, semmivé lett az óriási birodalom. Ember, vagy párt életétől nem függhet a nemzet sorsa. Sipőcz Jenő szava messzehangzó. Példátlan népszerűségre tett szert a főváros polgármestere, ennek pedig az a titka — tehetségén és tudásán kívül — hogy erkölcsi integritása benne él a lelkekben. Morális alap nélkül nincs nagyság, a nép szívéhez nem lehet hozzáférkőznie, csak annak, akinek lelki tisztasága, erkölcsi hitele adja meg azt a pie- desztált, amely a többiek fölé emeli. Erről a pie- desztálról hangzott el a pécsi szózat, amely nem tűnhetik el nyomtalanul, nem lehet pusztába kiáltott szó, mert Sipőcz Jenő, Budapest minden polgárának jiolgármestere mondta el, szíve, meggyőződése szerint, levetve az elfogultság földi saruját, megtisztulva tízegynéhány év harcainak és küzdelmeinek kereszttüzében. Elkerülhetetlen a költségvetést deficit Befejez.ödtfék a kzhltségz’etési tái»gyaíá.soh — „Rendkívül súlyos a helyzet** — mondja Borvendég alpolgármester Közel két millió pengővel csökken az üzemi fölösleg - ! 1 Borvendég Ferenc alpolgármester és Morvay Endre nyilatkoznak a főváros és az üzemek jövő évi költségvetéséről A polgármester rendelet© értelmében szeptember 15-ig el kell készíteni a jövő évi költségvetés tervezetét, hogy azt még szeptember végén vagy október elején a pénzügyi szakbizottság, majd a törvény- hatósági tanács elé terjeszthessék. Az egyes városházi ügyosztályok még a nyár folyamán elkészítették előirányzatukat, amelyet átrevideálás és összeegyeztetés céljából a pénzügyi ügyosztályhoz továbbítottak. A pénzügyi ügyosztály a revízió munkájával általánosságban már végzett, sőt befejeződtek azok a tárgyalások is, amelyeket Borvendég Ferenc alpolgármester folytatott Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal, Homolyay Rezső költségvetési előadóval, valamint Morvay Endre dr. főjegyzővel, az üzemi ügyosztály vezetőjével. Már csak az utolsó simítások vannak hátra és e hét végéig, de legkésőbb a jövő hét elején kialakul a költségvetési mérleg, amelynek publikálását úgy várospolitikai körökben, mint a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is általános érdeklődéssel várják. A nagy érdeklődésnek többféle magyarázata van. Az egyik az, hogy I még a főváros vezetői is a háztartási egyensúly felborulásától tartanak, a közönség érdeklődésének viszont az a magyarázata, hogy most dől el: tud-e a főváros a jövő év folyamán olyan nagy óbb arányúi beruházásokat és közmunkákat megindítani, amelyeknél kenyérkereseti lehetőségek nyílnak úgy a munkaadó vállalkozások, í mint a munkanélküli tömegek részére. akivel a költségvetés összeállításáról és a jövő évi háztartási mérleg alakulásáról beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — A helyzet rendkívül siílyos. Mindig optimista voltam, kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy ezúttal olyan nehézségekkel állunk szemközt, amelyeknek a legyőzése legalább is kétséges. A mérleg még nem alakult ki. és éppen ezért nem tudok érdemleges nyilatkozatot tenni. A mérleg kialakulására nézve ugyanis döntő befolyásuk van éppen azoknak a tárgyalásoknak, amelyek most vannak folyamatban. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy a deficit veszedelmét elhárítsuk és a főváros háztartását átmentsük a kedvezőbb időkre. Amennyiben ugyanis deficit mutatkoznék a főváros jövő évi költségvetésében, rendkívül súlyos gondokat okozna azoknak az eszközöknek a megválogatása, amelyeknek az igénybevételével a hiányt pótolnunk kellene. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy nemcsak a bevételek esésével kell számolnunk, hanem ellensúlyoznunk kell azokat a bevételi kieséseket is, amelyek különböző kormányintézkedések folyományaként mutatkoznak. A fázisadó bevezetése, a borfogyasztási adó csökkentése, —• ami tavaly is nagy nehézségeket okozott, — az illetékszedés megszüntetése, amit legutóbb határozott el a kormány, a szomszédos törvényhatóságok kórházi költséghozzájá- rulásának a törlése, ami szintén kormányrenA legutóbbi napokban sorozatos tanácskozások folytak Borvendég Ferenc alpolgármesternél a fővárosi üzemek jövő évi költségvetésének összeállításáról. Ezeken a tárgyalásokon résztvett Borvendég Ferenc alpolgármesteren kívíii Plúsz Pál, az Elektromosművek, , Véssei Ede, a Gázművek és Paulovits Viktor, a Vízművek vezérigazgatója. Természetesen jelen volt Lamotíe Károly dr. pénzügyi tanácsnok, Homólyay Rezső költségvetési referens és Morvay Endre dr. főjegyző, az üzemi osztály vezetője is. Az üzemek költségvetésének megfelelő összeállítása rendkívül fontos feladata a főváros vezetőségének, nemcsak azért, mert a három nagyüzem felbecsülhetetlen értékű vagyona a főváros közönségének, hanem azért is, mert az üzemek jövedelmezősége és a főváros költdelkezés, — együttvéve több, mint tízmillió pengő kiesést eredményez a főváros bevételi oldalán. Amikor tehát a rendes bevételek nagyarányú visszaesést mutatnak. nem lehet a háztartási egyensúlyt egyedül a k adások redukálásval biztosítani — különösen akkor, amikor az említett kormányintézkedések további visszaesést idéznek elő bevételeinknél. A kiadásokat a végletekig csökkenteni nem lehet. A személyzeti kiadások érinthetetlenek. Sok olyan dologi kiadás szerepel a költségvetésben, amelyeket szintén lehetetlenség redukálni. Elég ebben a tekintetben például az intézmények és üzemek szénszükségletére hivatkozni. Mindezek alapján megállapíthatjuk — fejezte be nyilatkozatát Borvendég Ferenc alpolgármester, — hogy rendkívül súlyos feladattal állunk szemközt, amikor a főváros jövő évi költségvetésének a tervezetét készítjük. Ez a nyilatkozat aggasztóan világítja meg a főváros pénzügyi és költségvetési helyzetét. Egyelőre lehetetlenség pontos számvetést csinálni abban a tekintetben, hogy mekkora lesz a deficit a jövő évi költségvetésben. Éppúgy lehet 10 millió pengős deficitről bezélni, mint lényegesen kevesebbről is, minden attól függ, hogy a bevételeket milyen mértékben irányozzák elő. Ha a főváros vezetősége valóban levonja az ezévil tapasztalatok sor ay szerzett tanulságokat, a deficit elkerülhetetlen. ségvetési egyensúlya szoros összefüggésben van egymással. Az üzemek minden esztendőben hatalmas összegeket fizetnek be a főváros pénztárába a háztartási ' költségekhez való hozzájárulás címén. A költségvetési mérleg kialakulására nézve tehát nem közömbös, hogy máként alakul ezeknek az üzemeknek a költségvetése a jövő esztendőben. A Független Budapest munkatársa. beszélt az üzemek költségvetésének az összeállításáról Morvay Endre dr. főjegyzővel, az üzemi ügyosztály vezetőjével. Azt a kérdést tettük fel, hogy van-e lényeges változás az új üzemi költség- vetésben és az üzemek a jövő év folyamán mekkora összeggel járnának hozzád a háztartási költségek fedezéséhez. Borvendég Ferenc alpolgármester Fokozatos csökkenés az üzemi feleslegeknél
