Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-13 / 37. szám
Budapest, szeptember 13. 2 Független Budapest Mow ay Endre dr. főjegyző a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A nagyüzemek jövő évi költségvetése nem sokban tér el idei költségvetésünktől. Természetesen mindenütt visszaesés mutatkozik, ami érthető, mert hiszen a fogyasztás a főváros egész területén és minden vonatkozásban csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére nem mondható nagyarányúnak az eltérés az üzemek jövő évi és ez évi költség- vetése között. így példáiul az Elektromos Művek ezévi költségvetése 12.6 millió pengő végösszeggel zárult, a jövő évi költségvetés _ végösszege 41 millió pengő körül alakul ki. A Gazt- mnveknél az eltérés még kisebb. A Gázművek ez évi költségvetése ugyanis 32 millió pengőről szólt, jövőre ez az összeg mindössze 300 ezer pengővel csökken. — Ami az üzemi fölöslegek alakulását illeti, ebben a tekintetben már nagyobb az^ eltérés. Ha a legutóbbi két év adatait vizsgáljuk, megái 1 api th a tjük, hogy az üzemi fölöslegeknél állandó és fokozatos csökkenés mutatkozik. Az Elektromos Müveknél ugyanis 1932-ben még 7 millió pengő volt a fölösleg, ez az idén 6.2 millió pengőre csökkent, . jövőre már csak 5 millió pengőt irányozhatunk elő. A Gázműveknél 1932-ben két és félmillió pengő volt az üzemi fölösleg, ez az idén másfél millió pengőre esett vissza, jövőre pedig már csak egymillió pengőt irányozunk elő ezen a címen. Különösen nagy eltérés mutatkozik az 1932. és az 1933. évi fölöslegek között, aminek az a magyarázata, hogy a Gázművek 1932-ben anyag- készletben nagyobb latens tartalékkal rendelkezett. A Vízművek az idén is, jövőre is 300 ezer pengő fölösleget fizet be a főváros pénztáré baMorvay Endre di\ főjegyző nyilatkozatából megállapíthatjuk, hogy a főváros jövő évi költségvetésének a mérlegét az üzemi fölösleges csökkenése is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezen a címen ugyanis közel kétmillió pengő veszteség éri a főváros háztartását. Amennyiben a főváros jövő évi költségvetése valóban deficittel zárulna, felmerül a kérdés: milyen eszközöket vehet igénybe a főváros vezetősége az előálló hiány pótláséira. Ilyenkor mindig felvetődik a gáz- és villanyár felemelésének a terve. A városházán minden illetékes tényező hangsúlyozta előttünk, hogy ehhez az eszközhöz nyúlni nem óhajtanak. Ilyen körülmények között más megoldás, mint kölcsön felvétele, el sem képzelhető. A fővárosnak olyan hatalmas vagyona és olyan meg rendíthet ellen hitelképessége van, hogy egy nagyobb kölcsönnek a felvétele, nem ütközik akadályokba. Dr. Rátkai Károly. Ma délután dől el a Vasárpénztár kérdés Tehet-e konkrét Javaslatokat a vásárpénztári bizottság kártérítési porok és bűnvádi eljárások megindítására ? — Kedden kerül a tanács elé a vásárpénztári Jelentés Ma, szerdán délután fél öt órakor ismét összeül a Vásárpénztári veszteségek felülvizsgálására kiküldött pártközi bizottság, hogs'- folytassa az albizottságok jelentéseinek a letárgyalását. Az elmúlt héten, csütörtökön tartotta az első ilyen teljes ülést a vásárpénztári vizsgálóbizottság, de ezen az ülésen mindössze az adonyi bér gazdaság vizsgálatával megbízott albizottság jelentésével végeztek. Azóta a bizottság egyes tagjai között folytak ugyan különböző megbeszélések, de hivatalos jellegű tanácskozás egyáltalán nem volt. Ezekben a legutóbbi napokban Lázár Ferenc, a pártközi bizottság elnöke, tanulmányozta az egyes albizottságok jelentéseit, és ma, szerdán délután fél öt órakor kerül sor arra, hogy tárgyalás alá vegyék a legfontosabb jelentést, amelyet Láng Lajos készített a vásárpénz- tári- veszteségek eredetéről és az ezzel kapcsolatos felelősségrevonásról. Láng Lajos jelentésének a tárgyalásánál nagy összecsapás várható a kormánypárti és az ellenzéki bizottsági tagok között. Arról van szó ugyanis, hogy Láng Lajos a maga jelentésében — A'agy Ferenc kereszténypárti vizsgálóbizottsági taggal egyetértésben — javaslatot tesz bizonyos kártérítési pörök és bűnvádi eljárások megindításéira azokkal szemben, akik a jelentés szerint a veszteségek bekövetkezéséért felelősek. A pártközi bizottság kormánypárti tagjai szerint a vizsgálóbizottságnak nincsen joga MOIRET F. ÖDÖN RT. PAP IRN EMU GYÁR Budapest, IX., Közraktár u. 24 I „CLARIDGE** Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, I., Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 Wel Budapeí Készít fü Üí änl Ifr* __rézműves, fürdőBŐ kályhaüzem it, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 rdökályhákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkáí és cinezést vállal. WEBER HENRIK IX., njimjiv UCCU 58. Telefon i 870—IG Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és gázberendezések vállalata / / />> />>> Y/7VV V / / /VV konkrét javaslatokat tennie a polgármester és a törvényhatósági tanács számára. A bizottságnak — mondják a kormánypárti oldalon — csak az a feladata, hogy a vizsgálatról és annak eredményéről beszámoljon. A vizsgálati jelentés eredményének a feldolgozása, vagyis konkrét javaslatok előterjesztése már polgármesteri hatáskörbe tartozik. Ilyen körülmények között érthető érdeklődés nyilvánul meg a vásárpénztári vizsgálóbizottság ma délutáni ülésének az eredménye elé. Amennyiben a vásárpénztári vizsgálóbizottság mai ülésén konkrét megállapodás jönne létre és a bizottság mind a bárom albizottság! jelentést letárgyalná, már holnap tájékoztatnák a nyilvánosságot. Láng Lajos azt javasolja, hogy a vizsgálati jelentést nyomassák ki és küldjék meg a tanácstagoknak. Ezzel szemben úgy a kereszténypárti, mint a kor- mánypárti vizsgálóbizottsági tagok arra az álláspontra helyezkednek, hogy a jelentést egyszerűen át kell adni a polgármesternek. A jelentés kinyoma- tása csak akkor történhetik meg, ha a polgármester elkészítette a tanácsnak szóló előterjesztését. Abban az esetben, ha a pártközi bizottság többsége ellenezné konkrét indítványok és javaslatok előterjesztését, a vizsgálóbizottság ellenzéki, tagjai: Láng Lajos, Bródy Ernő, Friedrich István és Révész Mihály, a bizottsági jelentést tárgyaló tanácsülésen fogják ezeket a. kártérítési pörök és bűnvádi eljárások megindítására vonatkozó konkrét indítvány okai; benyújtani. Az ellenzék számít arra, hogy a Keresztény Községi Párt támogatja akcióját, ami annál is inkább valószínű, mert Petrovácz Gyula, a. Keresztény Községi Párl vezető tagja, már nyilatkozatot is tett ilyen irányban. Petrovácz Gyula ugyanis kijelentette, hogy a Keresztény Községi Párt a legmesszebbmenő konzekvenciák levonását követeli, élni fog a felelősségrevonás eszközével és pedig még azok ellen a városházi főtisztviselők ellen is, akik a Vásárpénztár igazgatóságában helyet foglaltak, — természetesen abban az esetben, amennyiben őket felelősség terhelné. Lázár Ferenc a. pártközi vizsgálóbizottság elnöke, akivel ezekről a kérdésekről beszéltünk, nem volt. hajlandó érdemi nyilatkozatot tenni, mindössze annak kijelentésére szorítkozott, hogy legkésőbb a. hét végéig átadja a. vizsgálóbizottság jelentését Sipőcz Jenő polgármesternek, aki e jelentés alapján készíti majd, el a maga konkrét előterjesztését a tanács száméira. A törvényhatósági tanács kedden, szeptember 19-én ül össze a Vásárpénztár veszteségeinek felülvizsgálására kiküldött .pártközi bizottság jelentésének megvitatására. Ez a vita előreláthatóan több napot fog igénybevenni. Betterment — a vidéki városokban Szabályozási tervet Köteles Készíteni minden város — Törvényjavaslat az építési rendészetről és a parcellázások új szabályozásáról A vidéki városokat és községeket közelről érdeklő törvényjavaslatot dolgozott ki a kereskedelmi miniszter és küldött meg hozzászólás végett az érdekelt hatóságoknak. A törvényjavaslat elsősorban a budapestkör nyéki városokat és községeket fogja érdekelni, mert a javaslatban foglalt problémák elsősorban ott aktuálisak. A törvényjavaslat a városok és községek szabályozásáról, a területükön történő parcellázásokról és az építési rendészetről szól. A javaslat szerint a városok, valamint az 5000 főnél több lakosú községek két éven belül kötelesek elkészíteni szabályozási terveiket és pedig úgy az általános szabályozás tervét, mint az előreláthatólag 5 éven belül beépítésre kerülő területek szabályozási terveit. Amennyiben kisebb lakosú községek is szándékoznak területükön parcelláztatni, házhelyeket létesíteni, úgy azok is tartoznak a parcellázás rendezési szabályzatát elkészíteni. Azok a városok és községek, melyeknek már van szabályozási tervük, a törvény életbelépése után tartoznak meglévő szabályzatukat a törvénynek megfelelően módosítani. A rendezési szabályzatok elkészítésénél tekintetbe kell venniök a városoknak vagy községeknek a szomszédos közületek várható fejlődését. Ki kell jelölni a köztereket, játéktereket, középületek helyeit és gondoskodni kell arról, hogy a parcellázásoknál megfelelő telektömbök alakíttassanak ki. Meg kell állapítani az uccák és terek magasságát és a vízlevezetés módjait. A tervek elkészítésénél az állami földmérő hivatalok díjtalanul bocsátják rendelkezésre térképeiket és felvételi adataikat. A munkálatok végzését az ingatlantulajdonosok tűrni kötelesek és csak az okozott károk megtérítését követelhetik. A tervek költségei a várost, illetve a községet terhelik, parcellázások esetén a költségeket arányosan kivethetik az érdekelt ingatlan- tulajdonosokra. Amennyiben valamely város ct meg- állapitott határidőig nem tenne eleget a szabályozási tervek elkészítési kötelezettségének, úgy a kereskedelmi miniszter saját közegeivel fogja a terveket az illető város terhére elkészíttetni. A szabályozási tervek jóváhagyása után minden város elővásárlási jog megállapítását kérheti a városrendezési célokra szükséges, magánkézben lévő ingatlanokra. Ezt az engedélyt- a miniszter határozott vagy határozatlan időre adja meg. A városok és községek szabadon határoznak afelől, hogy a szabályozást milyen részletben és milyen időben hajtják végre. A szabályozási tervek végrehajtásáénak költségei a városokat terheli. A végrehajtástól számított két éven belül azonban engedélyt kérhetnek a kereskedelmi minisztertől, hogy azokra az ingatlantulajdonosokra, akiknek ingatlanairól megállapítható, hogy forgalmi értékük a szabályozás következtében emelkedett, a költségek bizonyos részének megtérítése céljából az ingatlanértékemelkedés alapján egy ízben fizetendő térítést vethessenek ki. A jogviták az összeg- tekintetében a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Eszerint tehál ez a törvény- javaslat alapot ad a betterment kivetésére. A törvényjavaslat második része a parcellázások kérdésével foglalkozik. A parcellázásoknál fontolóra kell venni a különböző közszempontokon kívül azt is, hogy a felosztás nem sérti-e a szomszédok jogos érdekeit és nem származnak-e aránytalanul súlyos terhek ebből a város közönségére. A parcellázások során a telektulajdonosnak ingyen kell átengednie a közterület céljaira szükséges telekrészeket, az esetben pedig, ha a parcellázandó komplexumon középületet is kell emelni, lígy további 10 százalékot kell ingyen az ingatlanból átengednie. Kikötheti a város, hogy a parcellázott területen kél éven belül kell építkezni. Megállapítja azután azokat az eseteket, mikor a telekfelosztási kérelem megtagadható. Amennyiben a parcellázás 50-nél több házhelyre vonatkozik, úgy a kereskedelmi miniszter csak a belügyminiszterrel egyetértőén engedélyezheti a végrehajtást. A továbbiakban az építési rendészetről intézkedik a törvényjavaslat. Kimondja, hogy a törvény életbelépésétől számított egy éven belül az ország területére érvényes rendelettel kell szabályozni az építési rendészetet. A kereskedelmi miniszter rendelettel állapítja meg az építési anyagok szabványos méreteit, szila rdság-át, a tervezésnél érvényesítendő követelményeket, továbbá a fűtőszerkezetek berendezését és használatuk módját. Munhácsy Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toIdő és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-SO és 35-9-16
