Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-26 / 30. szám

Budapest, 1933 július 26. 6 Független Budapest á budapesti idegenforgalom félévi merlege Á bécsi idegenforgalmi iroda is beszámol idei első félévi működéséről Zilahy Dezső, a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója és dr. Markos Béla, a Hivatal aligazga­tója jelentésben foglalták össze Budapest idei idegenforgalmának első félévi eredményét. A jelentés rámutat arra, hogy a folyó évben külö­nösen érvényesült az idegenforgalom fejlődésének az az iránya, amely mellett — akárcsak a múlt év­ben — kevés előre kitervezett reprezentatív idegen- forgalmi programpont megvalósulásáról, de) annál több tényleges idegenforgalmi esemény megtörtén­téről lehet beszámolni. A nagy nemzetközi kongresz- szusok száma, remélhetőleg csak átmenetileg, Eiurópa- szerte erősen csökkent, mert a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzetben az egyes államok kormányai hi­vatalos delegátusaikat nem tudják meg-felelő anyagi eszközökkel ellátni s az egyes testületek képviselői, úgyszintén a magánosok is nehezen tudnak áldoza­tokat hozni egy-egy kongresszuson Való részvéte­lért. Ezzel szemben azonban az idegenforgalmi események új faját jelen­tik a mind nagyobb számban kivitelre kerülő társasutazások, amelyek nagy tömegek számára tehetik lehetővé az utazási nehézségek áthidalásával a kedvezményes utazásokat. A fővárosi Idegenforgalmi Hivatal tevé­kenységét is arra kellett beállítani, hogy propagan­dája elsősorban azokat a lehetőségeket használja ki, amelyek az idegenforgalom átalakulásában fellel­hetők. A jelentés ezután teljes részletességgel sorolja fel az első félévi budapesti idegenforgalom már is­mert nevezetesebb eseményeit. A Hivatal vezetősége a legteljesebb mértékben meg vau elégedve az eddigi eredménnyel. Az év második felének nagyobb ese­ményei lesznek a gödöllői cserkész világtáborozás, a Szent István-hét, a- Nemzetközi Szállítási Kongresz- szus és a Nemzetközi Gyapjúkereskedelmi Kongresz- szus. Mindezek előkészítésében már most tevékeny­kedik a hivatal. Nagytömegű propaganda nyomtat­ványt küldtek a mexikói autókiállításra, a csikágói világkiállításra, a brüsszeli Palais Mondiale részére, a tripoliszi nemzetközi vásárra, a párizsi építészeti kiállításra, a bécsi szakácsművészeti kiállításra, a milánói vásárra. Propaganda nyomtatványokkal látták el Anglia és Amerika diákegyesületeit és klubjait és egyéni címekre í-okezer nyomtatványt küldtek Angliába, Ausztriába és Svájcba. A Becsben működő budapesti idegenforgalmi iroda is részletes jelentésben számolt be az idei év első felében kifejtett tevékenységének eredményé­ről. A jelentés szerint az év első felében 9064 sze­mély kereste fel az irodát, naponta tehát átlag 61 idegen fordult meg a bécsi magyar idegenforgalmi irodában. Ez 20 százalékkal több, mint az előző évi forgalom. Az emelkedés sokkal nagyobb lenne, ha a német határzárlat és az amerikai dollár zuha­nása, valamint a chicagói világkiállítás épp a leg­számottevőbb nemzetek, az amerikaiak és németek beutazását nem csökkentené. 1+1+ különféle nemzet polgárai Icitogatták a bécsi magyar idegenforgalmi irodát, köztük ausztráliaiak, egyiptomiak, jávaiak, perzsák, kínaiak és más tengerentúli országok pol­gárai. Igen sokan, mintegy 1400-an jegyváltásért jöttek az irodába, számosán’ vízumot, pénzváltást kértek. A két utolsó hónapban rendkívül megélén­kült az osztrákoknak a magyarországi nyaralóhe­lyek iránti érdeklődése. Főleg a balatoni helyeken a nyár folyamán igen sok osztrák fog- tartózkodni. Az elmúlt félévben 71+ előadást tartottak az iroda vezetői Bécsben Budapestről és Magyarországról. Az előadásoknak sokezer hallgatójuk volt. Az elmúlt időszak alatt 77 társasutazást bonyolított le az idegen- forgalmi iroda 9191 személlyel. A forgalom emelkedésére jellemző, hogy az elmúlt egész évben mindössze 676 személy jött társas- utazások keretében Bécsből Budapestre, tehát már az idei első félév eredménye mintegy 33 százalékkal múlja felül az elmúlt egész év idegenforgalmi eredményét. A társasutazásokon résztvevők nagyarányú szapo­rodása a télen és a tavasszal tartott előadásoknak eredménye, mert sikerült a kevésbé tehetős bécsi lakosságot is idevonzani és ezek az olcsó társas­utazási módot választották. Ausztria összes szállo­dáit, penzióit, idegenforgalmi irodáit rendszeresen ellátják prospektusokkal. Magánmémökök is munkát kémek a fővárostót M nagymértékben felszaporodott telekfelméréseknél és kitűzéseknél kérnek foglalkoztatást A mérnöki pályán is nagy a nyomor. Renge­teg az állástalan, keresetnélküli mérnökember, akik a közhatóságoktól várnak támogatást. A napokban figyelemreméltó beadvánnyal fordult a fővároshoz a Földmérő Mag cinmérnökök Országos Egyesülete. A beadványban rámutatnak arra, hogy a fő­város városrendezési ügyosztályának munkafelada­tai olyan nagy terjedelműek, hogy azok ellátása a meglévő személyzet részéről mindinkább lehetet­lenné AŰlik. A személyzet szaporításáról egyelőre nem lehet szó; viszont a közönség érdeke megköve­teli, hogy úgy a köz-, mint a magánérdekű ügyek és ez utóbbiak közül különösen a telekfelosztások és kitűzések minél gyorsabban és minél simábban intéztessenek el. A közönség állandó és jogos pa­naszának tárgya az a köztudomású tény, hogy te­lekkitűzések és felosztások elintézése csak nagy ké­sedelemmel és nehézkesen történik. Miután a felek nem tudják, hogy a késedelmet a munkatorlódás és a műszaki személyzet létszámának elégtelensége okozza, türelmetlenségükben a munkával amúgy is túlter­helt személyzetet állandóan zaklatják, sőt azzal is 'megvádolják, hogy az ügyek nem a kérelmezés egymásutánja szerint intézteinek el, hanem a sor­rendben illetéktelen és jogtalan befolyások érvénye­sülnek. A földmérő magánmérnökök ezért azt kérik a polgármestertől, hog-y a telekkitűzések és felosztások irodai és helyszíni elintézésébe vonja be a főváros a magánmérnököket is, akik igazolják kamarai tag­ságukat, földmérői jogosítványukat, és ilyen ügyek­ben való jártaságukat. Kérik, rendezzen a főváros e magánmérnökök számára időnkint olyan előadá­sokat, melyekből a rájuk bízandó munkafeladatok technikai, jogi, közigazgatási és adminisztrációs vonatkozásait megismerhetik. Hivatkoznak arra is, hogy az állami hatóságok már korábban bevonták a magánmérnököket az állami felmérés mun­kájába. Hivatkoznak több olyan esetre, mikor a főváros is elfogadta a magánmérnökök felosztási munkáit. A javaslat elfogadása sok mérnököt juttatna kereset­hez, amellett nagymértékben tehermentesítené a fő­város műszaki ügyosztályát. Elsősorban azonban a közönségnek jelentene nagy meg'könyebbülést, mert építkezési ügyeit gyorsabban tudná elintéztetni. A javaslat most az illetékes tényezőket foglalkoztatja. A sörgyárak, bortermelők és szeszfőzdék akciója a hordó jelzői díjak felemelése ellen A Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az akciót A közelmúltban a főváros javaslatot terjesztett elő a hordójelződijak felemelése érdekében. A javas­latot azzal indokolták, hogy a hordó jelzőhivatal évente több mint 30 ezer pengő deficittel küzd és a mai viszonyok mellett a fővárosnak nincs módjá- ben továbbra is vállalni ezt a ráfizetést. A deficit csak a hordójelzési díjak felemelése révén volna el­érhető. Ezért tett javaslatot a főváros a díjak kö­zel 100%-os felemelésére. A határozatot a törvény- hatósági tanács elfogadta, és jóváhagyás végett elküldték a kereskedelmi miniszterhez, aki — érte­sülésünk szerint — orszgáos viszonylatban kívánja rendezni a hordójelzési díjakat, mert a vidéki várá­rokban is deficittel működnek ezek az intézmények. A kereskedelmi miniszter különben országos rendelettel akarta engedélyezni a városoknak és törvényhatóságoknak a hordó- jelzési díjak szabályrendeleti úton való újabb megállapítását és a főváros akciója csupán első lépésnek volt te­kinthető, ebben az irányban. Most, hogy a fővárosi javaslat jóváhagyás vé­gett a kereskedelmi miniszter elé került, a hordó­jelzési díjaknál érdekelt vállalatok, elsősorban a sörgyárak, bortermelők, bornagykereskedök és szeszfőzdék mozgalmat indítottak és eljárlak a kormánynál, hogy a. hordójelzési dijak emelése lekerüljön a napirendről. A nehéz gazda­sági viszonyokkal indokolták az érdekeltségek a díj>- emelés elleni lépésüket és a Kereskedelmi- és Ipar­kamara támogatta ezt a mozgalmat. Arra hivatkoz­nak, hogy a mai viszonyok nem alkalmasak arra, hogy bál-miféle közhatósági díjat megdrágítsanak és leg’kevésbbé volna megdrágítható a hordójelzési díj, amikor a bortermelés és a szeszfogyasztás a leg­nagyobb válsággal küzd. Úgy az érdekeltségek körében, mint a főváros­nál, kíváncsian várják most a kereskedelmi minisz­ter döntését. A fővárosnak hamarosan tudnia kell a hordó jelzési díjak sorsát, mert a költségvetés ösz- szeállítása során tisztában kell lennie, vájjon a hor­dójelzési hivatalnál deficites, vagy deficitmentes intézménnyel kell számolnia. Az erKölcsrendészeti intézkedésen egyelőre függőben maradnak A VI. Kerület egyöntetű tiltakozása a város prostituáltjainak az Angyalföldre való kitelepítése ellen A független Budapest a közelmúltban beszámolt azokról a tárgyalásokról, melyek a főváros és az ál 1 amrendőrség között folytak a prostituáltak ki­telepítése érdekében. A megegyezés elvileg létre is jött és a főváros elfogadta ez ügyben a főkapitány javaslatát, mely szerint a prostituáltakat Angyal­földre, előre meghatározott utcákba fogják ki­telepíteni. A főkapitány időközben intézkedett több ta­lálkahely betiltása iránt, és megtették az előkészü­leteket iS, hogy novemberből a prostituáltak a vá­ros belterületéről eltűnjenek, és a kijelölt város­negyedben helyezkedjenek el. A A I. kerület polgársága részéről erőteljes akció indult meg a terv megvalósítása ellen, inert a keiület erkölcseit, közbiztonságát féltik attól, hogy itt akarják kialakítani Budapest gésa- ncgyedét. A kerület társadalmi egyesületei, testüle­téi, előkelő polgárai együttesen és külön-külöu lesz­nek részt a tiltakozó mozgalomban, aminek hatása alatt az illetékes tényezők egyelőre felfüggesztették a prostituáltak ki­telepítésére irányuló további intézkedéseket, E percben az egész kérdés nyugvóponton van és az a terv, hogy újabb széleskörű szakértekezletet tar­tanaik, melyen részt vennének a polgárság meg­bízottai is és ezen az ankéton határoznák el a ké­nyes probléma legmegfelelőbb megoldását. Az két­ségtelen, hogy közmegnyugvásra ezt a nehéz ügyet nem lehet megoldani. Kifogásolják a mai állapoto­kat is, amikor a prostituáltak a város minden ré­szén szétszórtan élnek és kifogásolják azt is, hogy őket egy helyre tömörítsék. Akármelyik kerületet, akármelyik utcát jelölnék is ki új lakóhelyükül, az illető környék lakossága természetszerűen szintén ugyanolyan élesen fog tiltakozni a megbélyegzés ellen, mint most a külső Terézváros. Már pedig két­ségtelen, hogy kielégítő megoldásra szükség van és azt az illetékes hatóságok most már nem is akar­ják elodázni. Novemberben felszabadul a lakásforga­lom és ez időre feltétlenül végrehajtják e probléma rendezését is. Dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára Budapest, VI, Eötvös u. 21. Telefon:97-2-75* GRÖSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, I., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64 ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépftési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 Szánthő Ferenc oki. mérnök, kövező mester Budapest, I., Nenkina János ucca 17 Telefon; 55 187 Telefon; 55-1-87 HAROSSI F. LAJOS Cementáru-, műkő-, márvány-, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata Budapest, IX., Angyal ucca 35 Telefon: 33-3-84 Telefon: 33-8-84 Modern gőzmosódai berendezések Magyar Mosó és Fertőtlenítő Génnifál* D# Budapest, III., Lajos ucca TT5 vt"Sjar Telefoni 62-5-23

Next

/
Thumbnails
Contents