Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-28 / 26. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 1933 június 28 26. szám FüggcilcnBuűapesl Vs irospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. 1. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Kiéleződtek a ellentétek a kormán?/fővárosi párti a és a Nemzeti Egység Pártjának vezetősége közt Sztranyavszky ék nagy erővel folytatják a fővárosi szervezkedést és zászlóbontásra készülnek — M főváros kormánypárti képviselői Kozmáék mellett Kozmáékkal, vagy Wolff Károllyal-e, vagy ellene?... Harc Budapestért A lapok nem foglalkoznak vele, az egész: nagy háborúságot eltakarják a kulisszák és mégis mindenki látja, mindenki hallja. A csatazaj kikallik a lebocsátott függöny mögül és a főváros kíváncsi népe . érdeklődéssel figyeli a nagy küzdelmet, amely iórte, miatta és körülötte dúl — nélküle. A nyilt színpadon együtt láthatók a szereplők, egymás vállára borulva, testvéri ölelésbe fonódva. A publikum nem látja, hogy az; ölelő karok mögött kést, tőrt és egyéb gyilkos szerszámokat szorongatnak a kezek, hogy a nagy nemzeti, egység fátyol a alatt eltorzult arcok gyűlölködnek egymás ellen. Minthogy azonban ma már mégsem titok, hogy mi folyik a nemzeti egység’ jelszava mögött és hogy a főváros birtokáért döntő küzdelem kezdődött, talán nem egészen indiszkréció, ha mi is észrevesszük, azt, amit — látunk. A kép, amely elénk tárul, nem a legszívderítőbb, de rendkívül tanulságos. Arról van szó, hogy a főváros birtokáért két csoport küzd egymással a nemzeti egység pártján —■ vagy, ha jobban tetszik: az egységes községi párton — belül, A Sztranyavszky—■ Tabódy-csoport az egyik oldalon és a Kozma ,/enő- féle régi párt a másik oldalon. Természetes, hogy Kozmáék nem hagyják magukat és ragaszkodnak a hatalomhoz, amely több, mint egy évtizede az övék. Hivatkozhatnak arra az érdemükre is, hogy ők mindig jól kiszolgálták a kormányt, nem lehet panasz ellenük, igazságtalan tehát, ha most mégis ki akarják csavarni kezükből a hatalmat. De nemcsak Kozmáikról van szó, hanem Wlolf- fékről is. A keresztény -községi párt vezére, Wolff \ Károly, azzal, hogy Tabódy Tibort a bizottsági tag"- | Ságból és a fővárosi pozíciókból száműzte, új Corio- j lánust szült. Tabódy elsősorban a keresztény községi pártot akarja gyengíteni, egész szervezkedése ezt a célt szolgálja, Wolf fék tehát ügyes taktikával véd és dacs'zöveségre léptek Koznmékkal — ,a nemzeti egység pártjának vezetőségével szemben. Kozma Jenő kijelentette, hogy ő életre-halálra együtt van Wolffékkal. Wolff Károly, CsiUéry és P.etrovácz pedig- az árulókról és törtetőkről mondtak véres filip- pikákat a szombat esti budai beszámolón, senkit sem hagyva kétségben az iránt, hogy az a törtető és áruló, akitől a keresztény Budapestet félteni kell, nem Glücksthal—Désiék oldalán keresendő, hanem Tabó- dyétk közt, hacsak nem maga Tabódy az, saját személyében. Igaz, hogy közben a liber álizmusról is ejtettek egy-két zokszót és kicsit zsidóztak is, de csak azért, mert ez benne van a szótárukban és mert semmi esetre sem árt az új fővárosi szervezkedést «meggyanúsítani» awa.1, hogy a zsidók és a nagytőke érdekeit szolgálja, szemben a Wolff—Kozma- féle szövetséggel, amely — példa rá az elmúlt tíz- tizenkét év története — a kereszténység érdekeit és a kisembereket védte akkor, amikor az új fővárosi törvénnyel átnyújtotta a főváros autonómiáját pre- zentképpen a —- kormánynak. Az autonómia mind sűrűbben szerepel a beszédekben és nyilatkozatokban. A jelenleg uralmon lévő két párt részéről az utóbbi hetekben több ízben is hallottuk a csatakiáltást, hogy «.Kém ,engedjük az autonómiát/» Most egyszerre azoknak jutott eszükbe a főváros önkormányzatának védelme, akiknek legfőbb része van abban, hogy ez az önkormányzat már réges-régen a múlté és akik tűzzel-vassial dolgoztak azon, hogy — ne legyen autonómia. A főváros uralmáért való harc minket nem érdekel közvetlenül, a csendes néző szerepe jut csak számunkra ebben a harcban. De éppen ezen a pontom, az autonómia kérdésében, hisszük, hogy lesz a küzdelemnek egy nagy, döntő eredménye: az, hogy a városháza két uralkodó pártja most saját magán érzi, mit jelent az önkormányzat hiánya, miként teszi lehetővé extraneusok behatolását a főváros ledöntött falai közé. A harc előbb-utóbb cl fog ülni, még pedig valószínűleg anélkül, hogy nagyobb változást hozna a főváros törvényhatósági életének mai összetételébe. A küzdelmek eddigi alakulása azt mutatja hogy Wolff is, Kozma is jobb politikusok, ügyesebbek, tapasztaltabbak, mint ellenfeleik, A nagy hűhóval * megindult harc paktummal, vagy megegyezéssel fog végződni és a hatalmi pozíciók megmaradnak a mai birtokosok kézében. De a nagy tanulságot le kell vonulok az eseményekből a vezéreknek: újból fel kell építeni a ledöntött bástyafalakat, meg kell szilárdítani a megromlott autonómiát, mert eyy második, vagy harmadik rohamot már nem bírnának ki azok, akik az autonómia támadóiból most annak védőivé szegődlek. A bare vége csak az lobét, hogy revideálni kell a fővárosi törvényi és az elkövetkező napok világosságában újra fel kell építeni azt, amit az elmúlt éjszakák sötétjében sajátkezű leg leromboltak. Nagy feltűnést, sőt határozott izgalmat keltett várospolitikai körökben a Független Budapest legutóbbi számában közölt tudósításunk, amely megvilágította a Nemzeti Egység- Pártja fővárosi szervezkedésének rejtelmeit és mintegy reflektorfényben mutatta be azt a nagy ellentétet, amely a párt kebelén belül mutatkozik a fővárosi szervezkedés kérdésében. Közöltük Tabódy Tibor nyilatkozatát, amelyből kiderül, hogy a párt budapesti szervezkedése elsősorban Wolffék ellen irányul és közöltük Kozma Jenő nyilatkozatát is, amely ezzel szöges ellentétben örök hűséget fogadott Wolfféknák és megállapította, hogy a községi keresztény párttal való legszorosabb együttműködést a városházi kormánypárt conditio sine qua íion-nak tartja. Kozmáék szerint tehát az eddigi állapotot kell tovább is megtartani, Tabódy szerint ennek véget kell vetni. Minthogy a városházi politikában döntő jelentősége van annak a kérdésnek, Kozmáéltkal-e, vagy nélkülük, Wolffék kai-e, vagy ellenük, a Független Budapest a legilletékesebb tényezőkhöz fordult felvilágosításért, hivatkozással Kozma Jenőnek a Becsey Antal névnapja alkalmából tett feltűnő kijelentéseire. Sztranyavszky: Rövi a fővárosi zászlóbontásra A Nemzeti Egység- Pártjának elnöke, Sztranyavszky Sándor, munkatársunknak arra a kérdésére, bogy a budapesti szervezkedés kérdésében mi a párt vezetőségének álláspontja, a következőket mondta: — A Nemzeti Egység- Pártja országos szervezkedésének alapjai a vidéken most már formailag lerakattak. Budapest székesfőváros is az ország egyik része és\ így természetes, hogy Budapesten is kiépítjük szervezeteinket és amint az előkészületek befejeződtek, — remélem, hogy hamarosan — reá fog kerülni a sor a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezeteinek formális zászlóbontására is. Az országos pártelnöknek ebből a kijelentéséből megállapítható, bogy a fővárosi szervezetek megNem lehet félretolni Kozmáé hat — mondják az egységes pártban Az egységes párt fővárosi képviselőtagjai meglehetős nyugtalansággal tekintenek az új fővárosi szervezkedés elé. Egyik fővárosi tekintélyes képviselő — aki eddig az országos párt szervezkedésének szükségességét hangoztatta, sőt tevékeny részt is veit az előzetes csatározásokban — Gömbös miniszterelnök berlini útja óta bizonyos mértékben revidiálta az új szervezkedésre vonatkozó álláspontját. — Nem lehet Kozmáék több, mint egy évtized óta bevált szervezeteit és velük Kozmát félreállítani — mondta, — annál is. inkább most nem, mert a miniszterelnök berlini látogatásáról tett nyilatkozatának az a része, amely a Hitler-nraiom stabilitásáról szólt, nagy lehan- goltságot keltett a főváros liberális polgárai között. — Budapesten titkos szavazás van — mondotta ez. a képviselő, — itt tehát a választók hangulata és meggyőződése szabadon nyilat közli a tik meg. Kozma íélretolásával olyan belső ellentétek fakadhatnak fel a kormánypárti választók között, amelyek a kormányipártnak a fővárosban eddig nehéz és szívós küzdelemmel elért eredményeit is veszélyeztethetik. — Én, — mondotta a képviselő — eddig támogattam az új szervezetek felállítását, de sohasem gondoltam arra, hogy a, Kozmáék által eddig eléri; eredményeket feláldozzuk. o.lkotásci az országos párt feladatai közé tartozik és az meg is történik a legrövidebb időn belül. Ez azt jelenti, hogy a párt Kozmáéktól függetlenül szervezkedik, az eddigi fővárosi szervezetek figyelembevétele nélkül. Sztranyavszky Sándornak fentebbi nyilatkozata nyilt és határozott. Hitelesen megállapítható belőle, hogy hiába igyekeztek Kozmáék meghiúsítani a kormánypárt fővárosi szervezkedését, hiába akartak annak elébevágni, hogy mint kormánypárt továbbra is kizárólagosságot élvezzenek; a Nemzeti Egység Pártja valóban megszervezi a pártot a fővárosban; ha lehet, Kozmáékkal, ha nem, akkor Kozmáék ellenére is és a. szervezés végrehajtásától nem riasztja vissza az országos pártot még Kozma Jenőnek az említett vacsorán tett nagy feltűnést keltő nyilatkozata sem. Most pedig az a határozott meggyőződésem, hogy azt csakis Kozmáékkal szabad megcsinálni. Ellenükre végzetes lehet minden akció a párt szempontjából. — Az is bizonyos azonban — tette hozzá, — hogy .1 Koznia Jenő kiállása Wolff Károly mellé kissé korai volt és semmiesetre sem szolgálhatja a két álláspont közötti megértést. Ezt a nyilatkozatot, amint mondtuk, a Kozma-párt egy olyan prominens képviselő tagja tette, aki a városházán is előkelő szerepet tölt be. Elmondta még, hogy a Nemzeti Egység- Pártjának vezetősége már elkészítette a jelölő listákat úgy az országos, mint a budapesti kei lilétek részére és ezeken a listákon a mai képviselők közül alig egy-kettő szerepel. Az elmúlt választásokon Kozmáék maguk állították össze a fővárosi listákat, teljesen szabad kezük volt, most. azonban az a helyzet, hogy meg sem kérdeztek őket az új listák összeállításánál és éppen azokat hagy-
