Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-07 / 23. szám

HUSZONNYOLCADIK évfolyam 23. szám 1933 június 7 független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A reverzális Az a pereskedés, amely a reverzálisok ügyéből fakadt, nem éppen a legépületesebb. Akár jobbról, akár baloldalról szemléljük is ezt a furcsa ügyet, sehon­nan se szép: gyönyörködni nem lehet benne, de fog­lalkozni kell vele. Az egyéni szabadság elve áll itt szemben a választási morállal, a politikai meggyőző­dés a pártérdekkel. Az ügy, amely az elmúlt hetek városházi szenzá­ciója volt, ismeretes. Két kereszténypárti politikus kilépett a pártból, mire a pártvezetőség a kezei közt lévő reverzális alapján elküldte a főpolgármesternek a kelet nélkül kiállított, három év előtt írt lemondó leveleket. Az egyik kilépő, Tabódy Tibor szót se szólt emiatt, de a másik, Pászti János, tiltakozik, bűnvádi feljelentést tett és mindenképpen hadakozik régi le­velének felhasználása ellen. Hogy az állandó igazoló választmány és a bírósá­gok, meg egyéb felső fórumok kinek adnak majd i igazat, az más kérdés: minket nem érdekel itt a kér­dés jogi része. Érdekel és izgat azonban minden em­bert ennek az ügynek etikai és politikai vonása, amely merőben új helyzetet és kérdést vet fel a ma­gyar közéletben. Olyan problémát, amely velejárója a lajstromos választási rendszernek. A párt ezt mondja: — Az én listám, az én programom alapján vá­lasztották meg az általam kiválogatott törvényható­sági bizottsági tagokat. Az én tömegeim szavaztak rájuk, még pedig nem azért, mintha a személyük lett volna a döntő, hanem azért, mert a párt listáján vé­letlenül rajta voltak. Minden érdem és jog a párté, aki tehát# 1 szakad a párttól és a választási program­tól, annak nincs jogra viselnie azokat a tisztségeket, amelyek nem is az övéi tulajdonképpen, hanem a miénk, akiktől kapta. 'Minthogy én adtam neki, én vissza is vehetem tőle a mandátumot. A kilépő viszont ezt feleli: — Igaz, hogy a párt listáján, a párt segítségével választottak meg, de az nem jelentheti, hogy ezzel megszűntem gondolkodó ember lenni és nem vagyok egyéb, csak gépalkatrész abban az egységben, amely nélkül semmi sem vagyok. Én a párt program­ját vallottam és vallom ma is, nem is én vál­toztam, hanem ő, a párt. Ha ő megváltozott, jogom van otthagyni, de mégha a párt a régi program alapján állna is, ha nem változott volna meg körülöttünk a világ, ha nem jött volna azóta korszakos változás a magyar politika teljes rendszerében Gömbös Gyula kormányrajutása, Hit- lerék uralma és a belőle hozzánk áramló szellem foly­tán, — amelynek új hatását éppen a pártvezér akcep­tálta legelsőnek — jogom van nékem is arra, hogy változzam. Ember vagyok. Tempora mutantur. Jogom van a fejlődéshez: sem az állami, sem a társadalmi, vagy politikai morál nem engedheti meg, hogy meg­fosszanak ítélőképességemtől, emberi mivoltomtól, egyéniségem fejlődésétől, vagy mondjuk — átalakulá­sától. Ha nékem szükségem volt annakidején a pártra, viszont, a pártnak is szüksége volt rám, egyéni mun­' kásságomra, a mögöttem csoportosuló tömegekre, vagy — mondjuk ki magyarán — a pénzre, amelyet a pártnak én adtam, vagy szereztem a . választások idején. Két morál kerül tehát itt szembe egymással. A párt morálja és az egyéni szabadságé. És hogy melyiknek van igaza, azt nem nehéz eldönteni. A bíróságok és egyéb döntő fórumok határozataitól függetlenül kell ezt a kérdést nézni, amelyben benne van korunk egész képe, mint ahogy egy pohár víz­ben benne van az eg'ész tenger. Mert ennek a kornak az az irányító eszméje, hogy az egyén semmi és senki, nem egyéb, mint része a kollektív egésznek. A közület minden, az egyén nulla. Ez az új, háború utáni felfogás a szocializmust vallja öregapjának, de azóta messzire esett attól a fától, melyen termett. Mi, akik a liberalizmusban rendületlenül hiszünk, akik az egyéni képesség és szabadság nekünk szent eszméjében nőttünk fel és akik hittel valljuk, hogy bármi történik is most, vég­eredményben a világnak vissza kell térnie az in­dividualizmushoz, mi csodálkozva, értetlenül állunk szemben a pártfegyelemnek nevezett erőszak előtt. A demokrácia nem fajulhat odáig, hogy meg-' ülője legyen a tehetségnek. Nem bilincs, nem bör­tön a demokrácia, hanem ennek éppen az ellenke­zője: az erők szabad érvényesülésének útja, a közös­ség érdekeinek megvédésével. Tudjuk, hogy ma nem divat ez a liberális és demokratikus felfogás. De azzá lesz. Nem azért, mert a divatok mindig visszatérnek, hanem, mert az em­beri igazsággal és a természet törvényeivel ellen­kezik minden, amit útjába állítanak. A természettel és őrök igazságokkal pedig még a Pártérdek se tud hí kereseti hadakozni. Beszélgetés Sipőcz Jenő polgármesterrel a főváros súlyos pénzügyi gondfairól, a háztartási egyensúly biztosításáról és a nyári szünetig megoldásra váró feladatokról A zárószámadások tanácsi és közgyűlési tárgya- j lása során egyes szónokok súlyos aggodalmaiknak i adtak kifejezést a főváros háztartási helyzetének az alakulását illetően. Nemcsak ellenzéki, hanem kor- mánypárti oldalról is egyre konkrétek b formában vetették fel a kérdést: nem tart-e a főváros vezető­sége súlyosabb pénzügyi zavarok bekövetkezésétől. J A főváros közönségét ez a kérdés főként abból a j szempontból érdekli, hogy nem kerülhet-e sor a gaz­dasági helyzet rosszabbodása következtében a gáz- és a villanyárak felemelésére. Sipőcz Jenő polgár- mester a Független Budapest legutóbbi számában azt felelte az ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt előterjesztett indítványra, hogy hajlandó — szükség esetén — rendkívüli tanácsülést össze­hívni a pénzügyi helyzet megvitatása céljából, A Független Budapest munkatársának most, a záró­számadások közgyűlési vitájának befejeződése alkal­mából, alkalma volt újra beszélni Sipőcz Jenő pol­gármesterrel és felvetni előtte a kérdést: mikor hívja össze ezt a rendkívüli tan ícsülést és milyen eszközök igénybevételére gondol abban az esetben, ha a deficit elhárításának sürgős szüksége mutat­koznék. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A leghatározottabban kijelenthetem, hogy nem látok semmiféle olyan zavaró mór mentumot, amelynek a k i küszöbölése céljából rendkívüli eszközök igénybevételére ! volna szükség. Annak semmi akadálya, hogy a főváros pénzügyi helyzetét rendkívüli . tanács­ülésen vitassuk meg. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy — ha vannak is nehézségek — közvetlen veszély bekövetkezésétől nem kell tartanunk. Az az aggodalom ugyanis, amely szerint az év végéig negyvenmillió pengőre emelkedhetek a bevételi hiány, erősen túlzott. Ez a számítás a régebbi, évek költség- vetési adataival való összehasonlítás alapján történt, már pedig tudni kell, hogy az ezévi költségvetés bevételi tételei­nek az előirányzásnál már figyelembe vettük a tavaly szerzett tapasztalato­kat. Az 1933. évre szóló költségvetési előirányzat­ban már lényegesen csökkentett összeggel szerepelnek az összes bevételi tételek, ami azt jelenti, hogy a főváros vezetősége a bevételek esésénél szerzett tavalyi tapasztalatok alap­ján redukálta az összes várható jövedelmeket. Ebből az következik, hogy nagyarányú meg­lepetés bennünket egyáltalán nem érhet. A mi feladatunk ezidőszerint csak az lehet, hogy a most befolyó jövedelmek­nek az alakulását figyeljük és pedig az ez évre érvényes költségvetésben sze­replő bevételi tételekkel való összeha­sonlítás alapján. Kizárólag azt kell néznünk, hogy bevételeink Sipőcz Jenő miként alakúdnak költségvetési elő irjjny zu­lunkhoz. Annyi bizonyos, hogy az általános gazdasági helyzetben rosszabbodás következett be és az is igaz, ho.gy bevételeink nem folynak be abban a mértékben, ahogy azokat az új költség- vetésben előirányoztuk. Ezt a különbözetet és csakis ezt a különbözetet kell ellensúlyoznunk — a kiadások megfelelő további redukálásával. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezésem, amely szerint az előirányzott kiadások tíz százalékát zárolni kell. Eddig ezzel az óvintézkedéssel is sikerült el­hárítanunk minden veszedelmet. A kiadáso­kat biztonsági intézkedéseinkkel az eg'ész vo­nalon visszaszorítottuk és sikerült elérnünk, hogy a bevételekből fedezzük a kiadásokat. Mindezek alapján csak megismételhetem azt a kijelentésemet, amit legutóbb tettem a Függet­len Budapest-nek adott nyilatkozatomban: rendkívüli eszközök igénybevételét szükségesnek nem látom. Mihelyt a bevételek alakulásában olyan válto­zás következnék be, amely a háztartási egyen­súly felborulásával fenyeget, az autonómia illetékes szerveihez fogok fordulni. Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata válasz azoknak az aggodalmaskodóknak, akik a tanácsban és a közgyűlésen a háztartási deficit rét- inét vetítették a főváros közönsége elé. Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata annál is inkább számíthat a várospolitikai körök, de főként a nagy- közönség érdeklődésére, mert Sipőcz polgármester a zárószámadások közgyßi\e]si vitájában nem szólalt fel és így ez a. nyilatkozata alkalmas minden nyug­talanságnak az eloszlatására, Ez a nyilatkozat egy­ben azt is jelenti, bogy a gáz és villany árának a felemelésétől tar­tani nem kell, ilyen terv illetékes körökben egyáltalán nem.' me­rült fel. M tanács és a közgyűlés feladatai — a nyári szünetig Felvetettük Sipőcz Jenő polgármester előtt azt a kérdést is, hogy a nyári szünetig miképpen ala­kul a városházi adminisztráció, a tanács és a köz­gyűlés munkarendje. A következő választ kaptuk: — A legutóbbi belekben egész sereg fon­tos előterjesztést tárgyalt a tanács ési ezt kö­vetőié# a. közgyűlés. A hátralévő idő alatt is fontos problémák- várnak megoldásra. így például rendeznünk kell a Talbot-centrálé és a főváros viszonyát, tekintve, hogy július 1-én lejár az ideiglenes megállapodás. Sürgősen elkészítjük továbbá a

Next

/
Thumbnails
Contents