Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-07 / 23. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 23. szám 1933 június 7 független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A reverzális Az a pereskedés, amely a reverzálisok ügyéből fakadt, nem éppen a legépületesebb. Akár jobbról, akár baloldalról szemléljük is ezt a furcsa ügyet, sehonnan se szép: gyönyörködni nem lehet benne, de foglalkozni kell vele. Az egyéni szabadság elve áll itt szemben a választási morállal, a politikai meggyőződés a pártérdekkel. Az ügy, amely az elmúlt hetek városházi szenzációja volt, ismeretes. Két kereszténypárti politikus kilépett a pártból, mire a pártvezetőség a kezei közt lévő reverzális alapján elküldte a főpolgármesternek a kelet nélkül kiállított, három év előtt írt lemondó leveleket. Az egyik kilépő, Tabódy Tibor szót se szólt emiatt, de a másik, Pászti János, tiltakozik, bűnvádi feljelentést tett és mindenképpen hadakozik régi levelének felhasználása ellen. Hogy az állandó igazoló választmány és a bíróságok, meg egyéb felső fórumok kinek adnak majd i igazat, az más kérdés: minket nem érdekel itt a kérdés jogi része. Érdekel és izgat azonban minden embert ennek az ügynek etikai és politikai vonása, amely merőben új helyzetet és kérdést vet fel a magyar közéletben. Olyan problémát, amely velejárója a lajstromos választási rendszernek. A párt ezt mondja: — Az én listám, az én programom alapján választották meg az általam kiválogatott törvényhatósági bizottsági tagokat. Az én tömegeim szavaztak rájuk, még pedig nem azért, mintha a személyük lett volna a döntő, hanem azért, mert a párt listáján véletlenül rajta voltak. Minden érdem és jog a párté, aki tehát# 1 szakad a párttól és a választási programtól, annak nincs jogra viselnie azokat a tisztségeket, amelyek nem is az övéi tulajdonképpen, hanem a miénk, akiktől kapta. 'Minthogy én adtam neki, én vissza is vehetem tőle a mandátumot. A kilépő viszont ezt feleli: — Igaz, hogy a párt listáján, a párt segítségével választottak meg, de az nem jelentheti, hogy ezzel megszűntem gondolkodó ember lenni és nem vagyok egyéb, csak gépalkatrész abban az egységben, amely nélkül semmi sem vagyok. Én a párt programját vallottam és vallom ma is, nem is én változtam, hanem ő, a párt. Ha ő megváltozott, jogom van otthagyni, de mégha a párt a régi program alapján állna is, ha nem változott volna meg körülöttünk a világ, ha nem jött volna azóta korszakos változás a magyar politika teljes rendszerében Gömbös Gyula kormányrajutása, Hit- lerék uralma és a belőle hozzánk áramló szellem folytán, — amelynek új hatását éppen a pártvezér akceptálta legelsőnek — jogom van nékem is arra, hogy változzam. Ember vagyok. Tempora mutantur. Jogom van a fejlődéshez: sem az állami, sem a társadalmi, vagy politikai morál nem engedheti meg, hogy megfosszanak ítélőképességemtől, emberi mivoltomtól, egyéniségem fejlődésétől, vagy mondjuk — átalakulásától. Ha nékem szükségem volt annakidején a pártra, viszont, a pártnak is szüksége volt rám, egyéni mun' kásságomra, a mögöttem csoportosuló tömegekre, vagy — mondjuk ki magyarán — a pénzre, amelyet a pártnak én adtam, vagy szereztem a . választások idején. Két morál kerül tehát itt szembe egymással. A párt morálja és az egyéni szabadságé. És hogy melyiknek van igaza, azt nem nehéz eldönteni. A bíróságok és egyéb döntő fórumok határozataitól függetlenül kell ezt a kérdést nézni, amelyben benne van korunk egész képe, mint ahogy egy pohár vízben benne van az eg'ész tenger. Mert ennek a kornak az az irányító eszméje, hogy az egyén semmi és senki, nem egyéb, mint része a kollektív egésznek. A közület minden, az egyén nulla. Ez az új, háború utáni felfogás a szocializmust vallja öregapjának, de azóta messzire esett attól a fától, melyen termett. Mi, akik a liberalizmusban rendületlenül hiszünk, akik az egyéni képesség és szabadság nekünk szent eszméjében nőttünk fel és akik hittel valljuk, hogy bármi történik is most, végeredményben a világnak vissza kell térnie az individualizmushoz, mi csodálkozva, értetlenül állunk szemben a pártfegyelemnek nevezett erőszak előtt. A demokrácia nem fajulhat odáig, hogy meg-' ülője legyen a tehetségnek. Nem bilincs, nem börtön a demokrácia, hanem ennek éppen az ellenkezője: az erők szabad érvényesülésének útja, a közösség érdekeinek megvédésével. Tudjuk, hogy ma nem divat ez a liberális és demokratikus felfogás. De azzá lesz. Nem azért, mert a divatok mindig visszatérnek, hanem, mert az emberi igazsággal és a természet törvényeivel ellenkezik minden, amit útjába állítanak. A természettel és őrök igazságokkal pedig még a Pártérdek se tud hí kereseti hadakozni. Beszélgetés Sipőcz Jenő polgármesterrel a főváros súlyos pénzügyi gondfairól, a háztartási egyensúly biztosításáról és a nyári szünetig megoldásra váró feladatokról A zárószámadások tanácsi és közgyűlési tárgya- j lása során egyes szónokok súlyos aggodalmaiknak i adtak kifejezést a főváros háztartási helyzetének az alakulását illetően. Nemcsak ellenzéki, hanem kor- mánypárti oldalról is egyre konkrétek b formában vetették fel a kérdést: nem tart-e a főváros vezetősége súlyosabb pénzügyi zavarok bekövetkezésétől. J A főváros közönségét ez a kérdés főként abból a j szempontból érdekli, hogy nem kerülhet-e sor a gazdasági helyzet rosszabbodása következtében a gáz- és a villanyárak felemelésére. Sipőcz Jenő polgár- mester a Független Budapest legutóbbi számában azt felelte az ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt előterjesztett indítványra, hogy hajlandó — szükség esetén — rendkívüli tanácsülést összehívni a pénzügyi helyzet megvitatása céljából, A Független Budapest munkatársának most, a zárószámadások közgyűlési vitájának befejeződése alkalmából, alkalma volt újra beszélni Sipőcz Jenő polgármesterrel és felvetni előtte a kérdést: mikor hívja össze ezt a rendkívüli tan ícsülést és milyen eszközök igénybevételére gondol abban az esetben, ha a deficit elhárításának sürgős szüksége mutatkoznék. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A leghatározottabban kijelenthetem, hogy nem látok semmiféle olyan zavaró mór mentumot, amelynek a k i küszöbölése céljából rendkívüli eszközök igénybevételére ! volna szükség. Annak semmi akadálya, hogy a főváros pénzügyi helyzetét rendkívüli . tanácsülésen vitassuk meg. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy — ha vannak is nehézségek — közvetlen veszély bekövetkezésétől nem kell tartanunk. Az az aggodalom ugyanis, amely szerint az év végéig negyvenmillió pengőre emelkedhetek a bevételi hiány, erősen túlzott. Ez a számítás a régebbi, évek költség- vetési adataival való összehasonlítás alapján történt, már pedig tudni kell, hogy az ezévi költségvetés bevételi tételeinek az előirányzásnál már figyelembe vettük a tavaly szerzett tapasztalatokat. Az 1933. évre szóló költségvetési előirányzatban már lényegesen csökkentett összeggel szerepelnek az összes bevételi tételek, ami azt jelenti, hogy a főváros vezetősége a bevételek esésénél szerzett tavalyi tapasztalatok alapján redukálta az összes várható jövedelmeket. Ebből az következik, hogy nagyarányú meglepetés bennünket egyáltalán nem érhet. A mi feladatunk ezidőszerint csak az lehet, hogy a most befolyó jövedelmeknek az alakulását figyeljük és pedig az ez évre érvényes költségvetésben szereplő bevételi tételekkel való összehasonlítás alapján. Kizárólag azt kell néznünk, hogy bevételeink Sipőcz Jenő miként alakúdnak költségvetési elő irjjny zulunkhoz. Annyi bizonyos, hogy az általános gazdasági helyzetben rosszabbodás következett be és az is igaz, ho.gy bevételeink nem folynak be abban a mértékben, ahogy azokat az új költség- vetésben előirányoztuk. Ezt a különbözetet és csakis ezt a különbözetet kell ellensúlyoznunk — a kiadások megfelelő további redukálásával. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezésem, amely szerint az előirányzott kiadások tíz százalékát zárolni kell. Eddig ezzel az óvintézkedéssel is sikerült elhárítanunk minden veszedelmet. A kiadásokat biztonsági intézkedéseinkkel az eg'ész vonalon visszaszorítottuk és sikerült elérnünk, hogy a bevételekből fedezzük a kiadásokat. Mindezek alapján csak megismételhetem azt a kijelentésemet, amit legutóbb tettem a Független Budapest-nek adott nyilatkozatomban: rendkívüli eszközök igénybevételét szükségesnek nem látom. Mihelyt a bevételek alakulásában olyan változás következnék be, amely a háztartási egyensúly felborulásával fenyeget, az autonómia illetékes szerveihez fogok fordulni. Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata válasz azoknak az aggodalmaskodóknak, akik a tanácsban és a közgyűlésen a háztartási deficit rét- inét vetítették a főváros közönsége elé. Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata annál is inkább számíthat a várospolitikai körök, de főként a nagy- közönség érdeklődésére, mert Sipőcz polgármester a zárószámadások közgyßi\e]si vitájában nem szólalt fel és így ez a. nyilatkozata alkalmas minden nyugtalanságnak az eloszlatására, Ez a nyilatkozat egyben azt is jelenti, bogy a gáz és villany árának a felemelésétől tartani nem kell, ilyen terv illetékes körökben egyáltalán nem.' merült fel. M tanács és a közgyűlés feladatai — a nyári szünetig Felvetettük Sipőcz Jenő polgármester előtt azt a kérdést is, hogy a nyári szünetig miképpen alakul a városházi adminisztráció, a tanács és a közgyűlés munkarendje. A következő választ kaptuk: — A legutóbbi belekben egész sereg fontos előterjesztést tárgyalt a tanács ési ezt követőié# a. közgyűlés. A hátralévő idő alatt is fontos problémák- várnak megoldásra. így például rendeznünk kell a Talbot-centrálé és a főváros viszonyát, tekintve, hogy július 1-én lejár az ideiglenes megállapodás. Sürgősen elkészítjük továbbá a
