Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-31 / 22. szám
2 Független Budapest Budapest, 1933 május 31. Ellenzéki kritika a főváros pénzügyi helyzetéről Láng Lajos a városházi gazdálkodásról — a zárszámadás adatai alapján Mérlegtechnikai beállítás-e, hogy a főváros deficitje tavaly csak kétmillió pengő volt? Láng Lajos A Független Budapest legutóbbi számában Sipőcz polgármester "bejelentette, hogy a tanács egyes tagjainak kívánságához képest rendkívüli tanácsülést fog összehívni a főváros pénzügyi helyzetének megvitatása, céljából. E rendkívüli tanácsülés összehívását főként az a körülmény indokolja, hogy az 1932. évi zárószámadások tárgyalásával kapcsolatosan különböző agigódalmak merültek fel, amelyek szerint tartani lehel a fővárosi háztartás egyensúlyának a felborulásától. Két ellentétes álláspont küzd itt egymással. A városházi adminisztráció vezetőinek a véleménye szerint, •— ha előfordulnak is bizonyos nehézségek — nincs ok különösebb aggodalomra, mert az eddig is foganatosított óvintézkedések elegendők lesznek az egyensúly biztosítására. Ügy Sipőcz Jenő polgármester, mint Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a Független Budapest legnitóbbi számában hangsúlyozták, hogy niucs szükség" rendkívüli eszközök igénybevételére. Ezzel ■szemben áll a városházi ellenzéknek, főként a Demokrata Pártnak a felfogása, amely szerint van ok félni háztartási deficitnek a veszedelmétől. A Független Budapest munkatársa beszélt ebben az ügyben Láng Lajossal, a Demokrata Párt elnökével, akit megkérdeztünk: mire alapítja pesszimista felfogását. Láng Lajos felsőházi tag :a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Felfogásomat a zárószámadások adataira alapítom. A főváros 1932. évi zárószáma- dásai azt állítják, hogy a kiadásokat csak a bevételek erejéig teljesítették és így a pénztári hiány az elmúlt évben mindössze kétmillió pengő volt. Ez formailag igaz lehet, de itt csak mérlegtechnikai beállításról van szó, amely tévedésre nyújt alkalmat. Azt állítja például a zárószámadás, hogy az új utak építésére felvett költségeket megtakarították, ezzel szemben viszont mellőzik annak a ténynek a megállapítását, hogy az utakat áruhitelezési alapon építették meg és így a főváros többmillió pengővel tartozik a vállalkozóknak. Ez az összeg' szerintem a tízmillió pengőt is meghaladja egy-két év alatt. A zárószámadások külön kiemelik az 56 millió pengős bevételi, hátralékot. Nem kétséges, hogy ennek .a követelésnek túlnyomó része behajthatatlan. Nem szabad mtegfeledkezni arról sem, hogy az üzemek forgalma állandóan csökken a gazdasági helyzet romlása következtében. Áll ez főként a Beszkártra és általában a közlekedési vállalatokra.- Ha tehát reálisan állítjuk össze a mérleget, akkor számolnunk kell az 1032. költség- vetési évnek több mint kétmillió pengős hiányával, a nyolcmillió pengős forgótőke-köl- csönnel, az útépítésekre és csatornázásokra elköltött tízmillió pengős áruhitel-tartozással, a vásárpénztár 3.7 millió pengős veszteségével, a kórházi alapnak 18 millió pengős hiányával és a, részvénytársaságoknál rűjtg el nem számolt veszteségeikkel. Számolni kell továbbá azzal a 46 millió pengős tartozással is, amelyet a főSCHULER JÓZSEF RT ^ y p/Xj/// írónok! STEINER ÉS SIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, BX., ^Ilöi út 57. Tel.: 306-29 város vezetősége hosszúlejáratú kölcsön felvételének a reményében három évvel ezelőtt vett igénybe, s amelynek költségvetési fedezete nincsen. Ezt a kölcsönt tudvalévőén minden három hónapban prolongálni kell. — Ezek után — fejezte Láng Lajos — magam is >e nyilatkozatát sürgősen szükségesnek tartom, hogy a főváros pénzügyi helyzetét alaposan megvitassuk. Magam örülnék legjobban, ha a városházi adminisztráció vezetői meggyőznének felfogásom helytelenségéről. Attól tartok azonban, hogy ez nem fog bekövetkezni. Láng Lajos nyilatkozata természetesen csak egyéni vélemény. A többségi pártok vezetői bizalommal: néznek a jövő elé, mert abban a meggyőződésben vannak, hogy a városháza vezetői' az eddig tett óvintézkedések fenntartásával biztosítani tudják a főváros háztartásának egyensúlyát. Megkezdi életet a városszéli telep, amely város lesz a városban BeftöHözneh a fohöft - Új épiíhezés kezdödíh már a legközelebbi kelekben Marosak az utolsó simításokat végzik a városszéli telep házain és néhány nap múlva már beköltözhetnek a lakók, azok a szegény emberek, akiket az új telep első lakóiként jelölt ki a közjótékonysági ügyosztály. Eltűntek a malter- és homokhegyek az épülő telepről, a művész ízléssel épült, színes házacskák ragyogó sora. Mosolyogva várja lakóit: új város épült Budapest határában, hirdetve a szociális haladást és a főváros nemes emberszeretetéí. Alighogy az építkezés befejeződött, máris új építkezés kezdődik a telepen. Az ügyosztály előterjesztést tesz a törvényhatósági tanácshoz, hogy építsenek ehhez az új városkához városházát. Városházát, amely egyben iskola, óvoda, templom, kultúrház is lenne, ott helyeznék el a telepfelügyelőséget is — a telep „polgármesterét“ ■— orvosi rendelőjét és a rendőrőrszobát. Szükség van erre, mert ©nélkül egészségtelen, vad állapotok keletkeznének a telepen. A tervek szerint a központi épületet a telep északkeleti sarkában létesített téren helyeznék él. Ez a tér a telep másik végétől ugyan meglehetős távolságban van, mintegy 300 lépésnyire, de mivel, ha a telep második fele is megépül, úgy körülbelül a közepén lesz a megnagyobbított városszéli (telepnek, tehát központja lesz, az egésznek. A központi épületben 4 tantermet építenek az iskola céljaira, ebből egyet esetleg óvodának használnak fel. Az elv a teleplakóinál az volt, hogy lehetőleg többgyermekes családokat költöztessenek oda és így már most megállapították, hogy 100—120 iskolaköteles, 6—12 éves gyermek lesz a telepen és 50—60 óvódás. Bár a Maglódi-úti. elemi iskola nincs messzire, az ott uralkodó rossz . útviszonyok miatt nem lehet azt kívánni, hogy a gyermekek a téli időben ebbe az iskolába járjanak, de, a telep* külön egysége érdekében is, kívánatos, bogy ott kapják meg az, oktatást a gyermekek, mert speciális tárgyakra is tanítják majcl őket, amelyek a telep gazdasági életéből fakadnak. Lesz az épületben külön orvosi rendelő is. A kerületi orvos a hét meghatározott napjain rendelőórát tart ott, hogy figyelemmel kísérhesse állandóan az egészségügyi viszonyokat. A rendelő mellé külön várószobát is építenek. A telepfelügyelőnek ig"en fontos szerepe lesz a telep életében: ő fogja Irányítani a telep egész életét, tanáccsal szolgál a hozzáfordulóknak, felügyel a telep békéjére és rendjére, segít a gazdasági teendőkben, oktat és fegyelmez, bíráskodik és* irányít: fontos tehát, hogy intelligens, erős akaratéi, határozott, de amellett megértő lelkű és igazságos ember legyen. Éppen ezért vagy körültekintésre van szükség a telepfel ügyelő személyének. kiválasztásánál. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a telepfelügyelő személyén dől el a telep jövőjének a sorsa. Az ügyosztály terve szerint a télepfelügyelő részére a központi épületben egy kétszoba-konyhás lakást és egy külön irodahelyiséget építenek: ez lesz az új városka „községháza“. Természetesen fizetést is kapna a telepifelügyelő, de hogy ez, minél kisebb anyagi eszközökkel legyen megoldható, úgy tervezik, 'hogy lehetőleg nyugdíjas személyt tesznek oda, akinek azután a nyugdíja mellé pótlékot adnának nehéz és felelősséggel teljes munkájáért. Rendőr-őrszobát építenek a központi helyi- ségbe, mert — különösen éjszaka — szükség van erre, hiszen a telep egész vagyona, (a baromfi állomány, házi nyulak. a kerti vélemények stb.) a szabadban van és az elhagyatott környéken nem a legnagyobb biztonságban. A telep lakóil az ügyosztály egyesületbe akarja, tömöríteni. Szükséges ez a közös gazdálkodás és értékesítés szempontjából is, de szolgálná a telep lakóinak anyagi érdekein kívül az együvé tartozás, valamint a kulturális továbbfejlődés érdekét is. Erre a célra a központi épületben 'egy-két nagyobb helyiség állana rendelkezésre, ahol eslénkiat, vagy ünnepnapokon az egyesület tagjai összegyünének. A polgármester Bálint Sándor építészt bízta meg a központi épület terveinek elkészítésével. A tervek kivitele 51.000 pengőbe kerülne. Minthogy a telep meglehetősen messzire esik minden üzleti forgalomtól, arról is gondoskodni kell, hogy a lakók a legnélkülözhetetlenebb közszükségleti cikkeket lehetőleg magán a telepen beszerezhessék. Ügy döntöttek tehát, hogy két üzlethelyiséget is engedélyeznek a telepen: egy mészáros és hentes üzletet, továbbá egy fűszeres és vegyeskereskedést, amolyan falusi szatócs,boltot. A két üzlet ugyanazon a téren épül, ahol a központi épület. Az üzletház- két üzlethelyiségét raktárhelyiség és egy-egy szo-ba- lconyhás lakás egészítené ki és az egész építkezés költsége kifutna 13.000 pengőből. Ez az összeg azonban megtérül, mert az üzleteket, lakással együtt évi 650 pengő bérért akarja kiadni az ügyosztály. Már most is1 számos igénylő jelentkezett az üzletekre, pedig még ki sem írták a pályázatot. Külön élete lesz a, városszéli, telepnek a főváros életén belül, valóságos „város a városban“. A főváros sok szeretettel és őszinte reménységgel tekint a telep életének megindulása pillanatában annak jövője felé: reméli, hogy olyan új kezdeményezéssel szolgálja szociálpolitikáját, amely új utat tör a helyes segítés és polgárnevelés terén. Csorna Kálmánt választotta meg a közgyűlés árvaszéki elnöknek A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az elmúlt hét szerdáján választotta meg a tragikusan elhunyt Ágoston Géza utódát az árvaszéki elnökségre. Izgalmas küzdelem folyt a díszes tisztségért Csorna Kálmán dr. és Novák Sándor dr., közt, amelyből — mint előre megjósoltuk — Csorna került ki győztesen, de nagy pártja volt Novák Sándornak is, úgyhogy a szavazás* eredménye úgyszólván az utolsó pillanatig kétes* volt. Megválasztatása után Huszár Aladár dr. főpolgármester meleg szavakkal üdvözölte az új árvaszéki elnököt, hangoztatva, hogy a közgyűlés bizalmát Csornának sokévi becsületes, kitűnő munkával sikerült kiérdemelnie. Válaszában az új elnök meleg szívéről, lelkes ember s z er ©te lé r ő 1 tett tanúságot, amikor az árvaszék feladatát vázolta, amelynek nem szabad a törvény merev betűin alapulnia, hanem az emberszereteten, az élet követelményéül, melyet szolgülni akar teljes erejével, Segíteni a családon, az elesetteken, a jövő ígéretén: a gyermeken. Beszédének végén Csorna Kálmán fogadalmai, tett, hogy legnagyobb lelkesedéssel *és odaadással fog dolgozni annak a hivatalnak az élén, amelynek alapjait néhai Sipőcz László építette ki, akinek nemes szelleme hatja át ma is az árvaszéket. Csorna Kálmán, aki 1881-ben született, 1908-óta, tehát huszonöt esztendeje áll a főváros szolgálatában. Fővárosi karrierjét a tiszti ügyészségen kezdte, ahol 1912-ig működött, amikor árvaszéki jegyzővé választották, 1914-ben lett árvaszéki ülnökké, 1931-ben pedig elnökhelyettessé. Résztvett a világháborúban, ahol •meg is sebesült. Azóta nemcsak kiváló tisztviselője az árvaszéknek, hanem munkása a gyámjogi irodalomnak is. Számos tanulmányt írt, amelynek kiválósága megszerezte részére a közgazdaságtudományi kar magántanári címét is. Lekötelező modorú, melegszívű, nagytudású és tehetségű vezetőt kanott személyében az árvaszék, méltót kiváló elődeihez, az árvaszéki elnökök nemes hagyományaihoz. JAPAN KÁVÉHÁZ Budapest, VI, Andrássy út 45 VIII/ MÁTYÁSI BRINÓ MŰBÚTORASZTALOS LAKBERENDEZÉSI VÁLLALATA TÖRV. BEJEOYZETT CÉQ TELEFÓN: J. 434—78 BUDAPEST, VII., BEIM TICCA II. SZAFT
