Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-24 / 21. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 1933 május 24 Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Elég volt a takarékosságból! éi Sipőcz polgármester Nagy riadalmat keltett első pillanatban Glücksthal Samunak az a váratlan megállapítása, hogy a>: idei költségvetési esztendőben 40 milliós deficitre kell elkészülnünk. Ha a bevételek csökkenése ugyanolyan arányban folytatódik — mondta Gliicks- tbal —. mint ahogy azt az év első harmadának eredménye is mutatja, akkor olyan válság elé kerül a főváros háztartása, amilyenre még" nem volt példa. A veszedelem, szerencsére, nem olyan nagy, mint Glücksthal mondta, de mindenesetre hasznos volt, hogy félreverte a harangokat. Nem mintha a főváros vezetőségének lett volna szüksége érre a figyelmeztetésre, de felhívta a közvélemény ési a kormány figyelmét a főváros hősi küzdelmére, melyet a borzalmas gazdasági és pénzügyi viszonyokkal folytat, amivel jó szolgálatot tett a fővárosnak. A múlt esztendőben 24 millió pengő volt a bevételi hiány az előirányzattal szemben, a főváros gazdálkodása mindamellett — mint a záró számadás adataiból ismeretes — megúszta ezt a nagy jövedelemhiányt anélkül, hogy a legkisebb mértékben is megingott volna az évi mérleg egyensúlya. Sipőcz Jenő dr. polgármester és Larnotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a Független Budapest hasábjain tett nyilatkozatukban megnyugtatják az aggódó közvéleményt, hogy nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek Glücksthal lefestette, de hangoztatják, hogy mindamellett igen nagy óvatosságra és előrelátásra van szükség, mert a főváros, mint eddig, úgy ezentúl is el akarja kerülni, hogy új terheket rakjon a polgárságra. A rendkívüli tanácsülésnek, amelyet ebben a tárgyban hívnak össze, nem lesz könnyű dolga, mert azt a takarékossági politikát, amely a múlt évi mérleget megszabadította a deficittől, folytatni tovább nem lehet. A tisztviselői fizetések további csökkentése lehe- j tetten. Az elmúlt év mérlegét nagymértékben tehermentesítették azok a milliók, amelyeket a tisztviselői járandóságokon takarított meg" a főváros. Fájdalmas milliók voltak ezek, de a tisztviselői társadalom szó nélkül meghozta a maga nehéz áldozatát, bármennyire vérzett és vérzik is miatta. | Megrendítő szavakat hallottunk ,a tisztviselői nyo- J morúságról a FANSz közgyűlésén: újabb vérveszteséget nem lehet követelni a fővárosi tisztviselőktől, mert a további vérvesztés végzetessé válhatnék az egész szervezetre, amely így is csak szörnyű gondok közt tud eleget tenni nehéz feladatának. Roosevelt és Amerika gazdasági vezetői, épúgy, mint Beaverbrook lord, az angol ujságkirály, fokozott agitációt kezdtek meg, hogy senki az amerikai és angol gazdasági élet terén ne gondoljon fizetések leszállítására, mert ez pauperizálásra, a fogyasztó- képesség csökkenésére vezet, már pedig komoly pénzügyi és gazdasági politika csak az lehet, .amely a fogyasztóképességet növelni tudja. Ami áll Angliára és Amerikára, fokozott mértékben vonatkozik ,reánk, ahol már szinte teljesen megállt a fogyasztás. Az elmúlt héten tették közzé a magyar exportimport mérleg negyedévi alakulásáról szóló jelentést, amely annyiban örvendetes ugyan, hogy jelentős aktívummal zárul, de végeredményében mégis rendkívül elszomorító. Az importban való nagyarányú csökkenés felett való örömet mérsékli az a tudat, hogy ennek főoka a vásárlóképesség megszűnése.: a szükséglet megvan, csak a képesség nincs meg hozzá, mert a társadalomnak azok a rétegei, amelyeknek eddig még, annyira amennyire, megvoltak a maga igényei, most minden kultúrigényükről kénytelenek voltak lemondani. Ugyanerről beszélnek azok a statisztikai számok is, amelyek a májusi évnegyed lakásváltoztatásairól számolnak be. elmondva, miként szállította le lakásigényét a magyar polgári társadalom, hogyan lett a négyszobás lakásból előbb kettő, most pedig egy, vagy pedig — egy sem. Amiről a végrehajtási és kilakoltatás! statisztika ad mindennél szomorúbb jelentést. A kormánynak is, a fővárosnak Is mindent el kell követnie, hogy az „egy évre“ csökkentett tisztviselői fizetéseket, ba lassúbb tempóban is, ismét felfelé irányítsák. Arról azonban szó sem lehet, hogy újabb fizetésredukcióval segítsenek a mutatkozó bajokon. A fizetéscsökkentés a gazdasági élet halálos ellensége, a takarékoskodásnak ez a. fajtája egyenlő az öngyilkossággal. A rendkívüli tanácskozásnak ki kell mondania, leljes határozottsággal és félre nem érthetően, hogy újabb redukcióról szó nem lehet. Meg kell mondania, hogy az eddigi elsorvasztó metódusok csődöt mondtak, eredményük nem lehet más, mint a teljes csőd. A takarékoskodás rosszul értelmezett politikája helyé he újnak beli jönnie, olyannak, amely -életet, fejlődést, felfelé- vezető utat jelent. rendkívüli tanácsülést hív össze a pénzügyi helyzet megvitatására Sipőcz Jenő polgármester, Glücksthal Samu felsőházi tag és T,amotte Károly pénzügyi tanácsnok nyilatkozata „Mines ok aggodalomra és nincs szükség rendkívüli eszközök igénybevételére“ A főváros tanácsának legutóbbi ülésén az 1932. i évi zárszámadásokkal kapcsolatosan sokat fogtálhoz- I tak a felszólalók a főváros pénzügyi helyzetével, amely az utóbbi időben kedvezőtlenül alakult. Glücks- tohl Samu nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában pesszimisztikus hangot ütött meg és azt a kijelentést tette, hogy az év végéig negyvenmillió pengőre lehet. becsülni a bevételek kiesését. Éppen ezért Glücks- tahl Samu azt a javaslatot tette, hogy a polgármester hívjon össze külön tanácsülést a főváros pénzügyi helyzetének megbeszélése céljából. Ezen a tanácsülésen felvilágosításokat akarnak kérni a főváros vezetőitől arra nézve, hogy milyen óvintézkedéseket tesznek meg arra az esetre, ha a bevételek nagyobbarányú kiesése folytán tartani kell a háztartási egyensúly felborulásától. A Független Budapest munkatársa ebben a kritikus helyzetben szükségesnek tartotta, hogy megkérdezze Glücksthal Samut, a rendkívüli tanácsülés összehívására vonatkozó indítványnak a benyújtóját: mire alapítja pesszimisztikus felfogását és a maga részéről milyen kivezető- utat lát követendőnek. Glückst fiai Samu felsőházi tag a következőket mondotta a Független Budapest mun- katársának: — Tavaly a bevételek 24 millió pengővel estek vissza, vagyis a tavalyi fővárosi bevételek 24 millió pengővel alakultak kedvezőtlenebbül, mint ahogyan azt előirányozták. A főváros vezetősége e nagyarányú visszaesés ellenére képes volt fenntartani a székesfőváros háztartásának az egyensúlyát. Annál dí- cséretreméltóbb eredmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy az állami bevételek alakulását a kormány kedvezőbben tudta befolyásolni, mert időközben hatvan százalékkal emelte <i lakosságot sújtó adóterheket, ezzel szemben a fővá.ros nem emelt sem adót, sem üzemi tarifát. Többízben kísértett a gáz és a villany áremelésének a veszedelme, de a főváros vezetői mindenkor találtak más eszközt a bevételek esésének az ellensúlyozáséira. Ez az eszköz főként a takarékosság volt, amelyet néha-néha túlhajtottak. A takarékosságot ugyanis nézetem szerint nem lehet állandó közgazdasági programnak elfogadni, ba átmenetileg ezt kell is tekinteni egyedül rendelkezésre álló eszköznek a háztartási egyensúly biztosítására. A túlzott takarékosság a közgazdasági helyzet rosszabbodására fog vezetni. Ezért tartottam én szükségesnek, hogy felvessem az indítványt: hívjon össze a polgármester külön tanácsülést a pénzügyi helyzet megbeszélésére és általában ezeknek a kérdéseknek a megvitatására. Hogy egy ilyen beható tanácskozásra feltétlenül szükség van, azt bizonyítják a. legutóbbi hónapokban szerzett tapasztalatok is, amelyek szerint az év első három hónapjában újból csökkentek a bevételek. Ha a csökkenésnek az arányát az év végéig állandósultnak tekintjük, negyven millió pengőre lehet becsülni azt az összeget, amennyivel kevesebb lesz a főváros bevétele az idén az év végéig az előirányzottnál. Súlyosbítja a főváros pénzügyi helyzetét a fázisrendszernek a bevezetése is, mert ennek következtében a íorgalmi- adórészesedés nagymértékben csökkent. Ma a határon és a Budapest területén kívül fekvő gyárakban fizetik, le a forgalmiadét és nem a kereskedőknél, vagyis nem a főváros területén. Az államháztartás az új rendszer mellett lényeges bevételi többletet ért el, a< fő- város ezzel szemben sokat veszít, számításom szerint az eddigi. részesedésnek mintegy harminc százalékáról kénytelen lemondani. Mindezekből az következik, hogy valami új rendet kell teremteni a fővárosi és az állami adó megoszlásában.- Ezek azok az, indokok, amelyek engem rendkívüli tanácsülés összehívásának az indítványozására késztettek. A főváros vezetősége nehéz időkben tett bizonyságot képességeiről és ezért most is bizonyosra veszem, hogy meg fogja találni azokat az eszközöket, amelyekkel a lakosság újabb megterhelése nélkül i lehet majd biztosítani a pénzügyi egyensúly fenntartását és a fővárosi háztartás meneté- n e k zav art a la n sá g á t. Sipőcz polgármester kijelenti, hogy rendkívüli tanácsülést hív össze a pénzügyi helyzet megvitatására. Glücksthal Samu indítványának sorsáról és a legközelebbi teendőkről meg'kérdeztiik Sipőcz Jenő polgármestert. Aziránt érdeklődtünk, liogj- elfogadja-e Glücksthal Samu. indítványát és milyen reményeket fűz a főváros pénzügyi egyensúlyát fenyegető veszedelmek elhárítását célzó akcióhoz. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársán ak: Magam is helyénvalónak tartomi, hogy a főváros tanácsa, megvitassa a< pénzügyi helyzetet és meg jelöl je azokat az utakat, amelyeket követnünk kell. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy nézetem szerint különösebb aggodalomra nincsen szükség, legfeljebb óvatosságra. A főváros vezetősége kezdettől fogva rendkívüli figyelmei fordított a bevételek alakulására. mert a költségvetésben szereplő kiadások folyósításának az arányát, ehhez szabta. Magam is tudatában vagyok annak, hogy a takarékosságot túlhajtani nem lehel. A takarékosság egymagában — negatívum, már pedig nekünk pozitív cselekedetekre von szükségünk, ha azt akarjuk, hogy a, közgazdasági élet vérkeringése felfrissüljön. Nem vagyok pesszimista, éspedig azért nem, mert minden reményem megvan arra nézve, hogy megfelelő, idejekorán foganatosított intézkedésekkel el lehet hárítani a pénzügyi téren mutatkozó veszélyeket. A törvényhatósági tanácsnak módja lesz a maga véleményéi kifejezésre juttatni és mi, is megfelelő előterjesztéseket teszünk a kibont <i- kozásra. Egyesült erővel silier ülni fog kitűzői I célunkat elérni.
