Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-12 / 15-16. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933 április 12. M városházi ellenzék kritikája az adminisztráció működéséről Bródv Ernő gyorsabb tempót és konkrét munkaprogramot ‘ követei-- Friedrich István a városházi és üzemi adminisztráció teljes átszervezését sürgeti Az ellenzéknek úgy országos, mint fővárosi vonatkozásban az a feladata, hogy kritikái gyakoroljon az adminisztráció működése felett. Ezt a feladatot csak úgy lehet eredményesen teljesíteni, lia a kritika mentes minden pártszemponttól és csak a közérdeket szolgálja. Tárgyilagos és termékeny kritikát gyakorolni viszont csak megfelelő ellenőrzés alapján lehetséges. Az ellenőrzésre — valljuk be — kevés módja nyílik az ellenzéknek, mert a törvényhatósági bizottság csak a legritkább esetekben tart közgyűlést, a tanács napi rendjén lsedig nagyrészt csak folyó ügyek szerepelnek. A Független Budapest munkatársa a húsvéti ünnepek alkalmából megszólaltatja a városházi polgári ellenzéki pártök egy-egy vezetőjét, akik tagjai a törvényhatósági tanácsnak, tehát — az adott viszonyokhoz képest — betekintésük van a. városházi adminisztráció gépezetébe. Dr. Bródy Ernő Bródy Ernő tanácstag, aki Rassay Károly, a Nemzeti Szabadelvű Párt vezére mellett a városházi ellenzék egyik legkiválóbb egyénisége, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A városházi adminisztrációról mindenekelőtt azt kell megállapítanom, hogy tisztakezű és puritán. A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén éppen én voltam az, aki a Lavotta-esetet szóvátettem, de ugyanakkor hangsúlyoztam, hogy ebből a kivételes esetből nem lehet általánosítani. Teljes elismerésemet fejeztem ki Sipőcz Jenő polgármesternek azért, hogy sürgősen és erélyesen intézkedett. Ami a városházi adminisztráció működésének a tempóját illeti, ebből a szempontból már van ok és mód a kritikára. Főként abból a szempontból hibáztatom az adminisztráció vezetőit, hogy kizárólag az úgynevezett folyó ügyek elintézésére szorítkoznak és nem dolgoznak ki hosszabb időre szóló konkrét munkaprogramot. A városházi adminisztráció a fort-vurstlizást tekinti egyedüli feladatának, pedig a mai súlyos gazdasági viszonyok között újabb és újabb munkaalkalmak teremtésén kellene f'áradoz- niok. Tudom, hogy ezzel a követeléssel a pénzügyi helyzet súlyosságát állítják szembe ellenvetésül. Magam is tudatában vagyok annak a nehéz pénzügyi helyzetnek, amely^ nem teszi lehetővé nagyobbarányú közmunkák számára fedezetnek az előteremtését. De éppen ezért volna szükség konkrét közmunka- és beruházási tervek kidolgozására, hogy ennek ismeretében megindíthassuk az előkészítő munkát a tervek végrehajtásához szükséges költségek előteremtésére. Ha egy olyan nagy közület, amilyen Budapest Székesfőváros, nem törődik azzal a kötelezettséggel, amely az iparostársadalom foglalkoztatása tekintetében rá hárul, mit várjunk a magánvállalkozástól.- Ami a városházi folyó ügyeket illeti, ezek között első helyen a közlekedési kérdéseket kell megemlítenem. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a tempó ezen a téren s rendkívül lassú. Immár egy esztendeje, hogy a kormány városházi pártja kierőszakolta a HÉV megváltását és pedig azzal az indokolással, hogy ez a tranzakció sürgős, merI enélkül nem. lehet megszüntetni a közlekedési panaszokat és enélkül nem, lehet kidolgozni a főváros egységes közlekedési ZIN HAZ-VARI TISZA KALMAN TER A kéthetes premierek színháza! Minden hónap 1-én és 16-án új műsor! jegyek 60 fillértől 4 pengőig! politikáját. Ügy látszik, erről az indokolásról elfelejtkeztek, mert íme tíz hónap után sem a miénk valóságban • a HÉV. Rendezni kell a Talbot-kér- dést is, természetesen a fővárosi közönség figyelembevételével. Általában nem tudom eléggé gyakran és eléggé erélyesen hangoztatni, hogy a városházi problémák megoldásánál, a közönség teherbíróképességének a figyelembevétele lehet az egyedüli irányadó tényező. Azokat a törekvéseket, amelyeket a főváros vezetői a főváros háztartási egyensúly biztosítása érdekében kifejtenek, csak elismeréssel lehet tudomásul venni, mert valóban minden eszközt igénybe kell venni, hogy ezt az egyensúlyt biztosítsuk és ezzel elkerüljük a polgárságot sújtó terheknek a növelését. Ha a fővá- j ros vezetősége ebben a nehéz esztendőben a be- | vételek állandó csökkenése mellett el tudja há- í rítani a polgárság feje fölül a gáz- és villany- j árak felemelésének a veszedelmét, mán' meg is I lehetünk elégedve. Friedrich István hogy az ínségeseket munka hadsereg be keit sorozni Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Folyton azt halljuk, hogy a főváros közigazgatásának racionalizálása útban van. Ezt csak helyeselni lehet, mert hiszen ez azt jelenti, hogy a közigazgatás labirintusá- ! ban minden ügyet a lehető leg- ! gyorsabban, legegyszerűbben és í legközvetlenebbül lehet majd le- j bonyolítani. Itt azonban vigyáz- j ni kell arra, hogy racionalizálás : alatt ne csak azt értsék, hogy az ! apparátus önmagában racionáli- , san dolgozzék, hanem arra is fi- : gyelemmel kell lenni, hogy az apparátus minden vonat- ! hozásban megfeleljen a fővá- 1 rosi dolgozó társadalom igé- \ nycinek. Vagyis a racionalizálási akcióval kapcsolatban egyszersmind alaposan kell megvizsgálni azt a kérdést is, vájjon szükség van-e közérdekből mindazokra a hivatalokra, búrokra, és egyebekre, amik a főváros óriási közigazgatásának a függvényei és kapcsolt részei. Állami vonatkozásban is az a mi legnagyobb bajunk, hogy a közigazgatás minden vonalon túldimenzionált. Hu ez nem így volna, sokkal könnyebb volna az állam pénzügyi helyzete. A belügyminiszternek legutóbbi leiratából azt látjuk, hogy már sürgeti a fővárosnál a létszámapasztást, sürgeti továbbá különböző üzemeknek a leépítését is, szóval mindazt sürgeti, amire én is most utalok, hogy tudniillik a főváros egész adminisztrációját —■ beleértve az .üzemek igazgatását is — át kell szervezni olyan irányban, hogy annak a költségei ne lépjék túl a lakosság teherbíró képességét. — A városházi adminisztráció gyakorlati működéséből csak egy kérdéssel óhajtok részletesebben foglalkozni. Ez az i ng yen ebéd a ke i ó. Nézetem szerint már a legközelebbi jövőben történnie kell valaminek ezen a téren, mert ez az ingyenebédakció a mai formák között tovább fenn nem tartható. Teljes lehetetlenségnek tarlóm ugyanis, hogy a főváros évek hosszú során, át az emberek százezreit ingyenkenyéren tartsa. ! Leghelyesebb volna, ha a törvényhatósági ta- ! Beles e feladat megoldására saját kebeléből al- ! bizottságot küldene ki, amely ezt az akciót j ilyen értelemben előkészítené. Áz elgondolásnál főszempont volna, hogy a főváros az elvégzett munkáért részben élelmiszereket, részben szerény napidíjat űzessen. Élelmiszerrel bőségesen el van látva az ország, sőt az élelmiszerek nagy részét, miután megfelelő fogyajsztóképességünk nincsen, elfecsérelik. Sokkal helyesebb volna, lia a főváros élelmiszereket vásárolna nagyobb mennyiségben és munka útján juttatná el az ínségeseknek. A népművelődési bizottság 10 esztendeje Népművelési emlékérem a népkultúra terjesztőinek A napokban ünnepelte tízéves fennállását a főváros Népművelési Bizottsága, mely alkalomból a népművelés terén szerzett érdemek elismeréséül a főváros népművelési emlékérmet alapított. Az emlékérmet több fővárosi vezető funkcionárius és a népművelés fejlesztésében közremunkálkodó előkelőség kapta meg1. Sipőcz Jenő polgármester, aki a bizottság- elnöke, önmagának nem adományozhatott ilyen kitüntetést, de a Népművelési Bizottság1 felkérte, hogy emlékül fogadja el az emlékérem egy példányát. Az ezüst díszérmet Liber Endre alpolgármester kapta elsősorban, akinek nevéhez fűződik a Székes- fővárosi Zenekar felállítása, a népművelési szervezet kialakítása, az analfabétizmus elleni küzdelem és a vándor-népkönyvtárak megszervezése. Ezüst dísz- érmet kiapott még Némethy Károly tanácsnok. Nevetős Gyula miniszteri tanácsos. Novágh Gyula, a bizottság titkára, Mosdóssy Imre miuisztery tanácsos, Sallay István testnevelési felügyelő, Haviin Károly tanácsjegyző és Boór Dezső, a székesfővárosi zenekar karnagya. Egész sereg közéleti férfiú kapott bronz díszérmet, a népművelés terén kifejteit érdemes szolgálatainak jutalmául. A fővárosiak közül Tőkés Gyula tanácsjegyző, Pacher Béla fogalmazó, számos fővárosi pedagógus és még vagy 80 érdemes, személy kapott éremkitüntetést, részben a művészek, részben az előadók, oktatók és irányítók sorából. A fővárosi Népművelési Bizottság tízéves munkássága alatt az előadásokat 851.430 hallgató látogatta. Friedrich István Nincsen seinin', a mi jobban destruálná az emberek vállalkozási és munkavállalási kedvét, mint az a helyzet, amit a főváros teremt azzal, hogy naponta in- gyenkosztot vág a fejükhöz. Ezt az egész akciói át kell szervezni oly képen, hogy mindenki, aki, fővárosi támogatásra szorul és azt igén gbe veszi, ny ugison ezért valami ellenszolgáltatást, ha munkaképes. Követelem, hogy minden Ínségest, amennyiben dolgozni tud, állítson munkába a főváros. Ez a probléma megoldható, amint a németországi példa is bizonyítja. Németországban bevezetik a munkakényszert és az egész lakosságot egyszerűen besorozzák' a munkahadseregbe. Nálunk is ezt kell tenni: a munkaképes embereket különböző közmunkák elvégzésére kell kényszeríteni. Az ismeretterjesztő és népszerű tudományos előadások hallgatóinak száma 313.000 volt, a városligeti hangversenyeket 300.000 főnyi közönség élvezte, a vigadói hang-versenyeknek 132.000 látogatója volt. 31.500 személy vett részt a bizottság által rendezett kirándulásokon, 25.500-an vették igénybe a népkönyvtárakat, 0100 hallgatója volt az analfabéta tanfolyanoknak. Ezek a száraz számadatok is élesen bizonyítják, hogy a Népművelési Bizottság közhasznú működését, melynek további folyamata elé még nagyobb i várakozással tekint a közvélemény. WELWARD ÉS KÚT ASI okleveles mérnökök Gyárkéményépítés. Kcmenccépítés Kazáubcf alazás — Gépalapozás Budapest, IV, Muzcum körút 21. T.: 83-5-64
