Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-04-05 / 14. szám

zäm 1933 április 5 HUSZONNYOLCADIK évfolyam Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Megindult az új stílus A BSzKRt-nak nagy premierje van: új rendszert léptetett életbe, olyan reformot, amely elé feszült érdeklődéssel néznek a külföldi közlekedési válla­latok is. Ugrás a sötétbe — mondják a BSzKRt-nál, de mi úgy érezzük, hogy ez a bátor ugrás sikeres lesz, a budapesti villamos vezetése helyes vágá­nyokra fut. A mostani premier kétségtelenül új stílust je­lent. Beleillik abba a nagyszabású vonalvezetésbe^ amelynek el kell jönnie minden téren, hogy alkal­mazkodhassunk az új időkhöz, a megváltozott lehe­tőségiekhez. Példát mutatott a BSzKRt a mostani újítással; sikert és jó eredményt kívánunk a bátor­sághoz, amely megérdemli, hogy meglegyen a ju­talma. A sokat emlegetett ríj stílusnak a városi és üzemi közigazgatásnak minden ágazatában érvénye­sülnie kell. Ami eddig volt, az a múlté, új eszközök, gondolatok és irányok kellenek. Főképpen pedig merészségre van szükség, nem szabad megrettenni a „sötétbe ugrás“ jelszavától, mert vigasztalanabb sö­tétség már nem képzelhető el, mint az, amely úrrá lett a magyar gazdasági életen. Régebben sarkalatos igazság volt az, hogy ,,nem kísérletezhetünk“, ma az ellenkezője lett igaz; igenis, meg kell minden jónak látszó ötlettel próbálkoznunk, akármilyen újszerű is, ha eredményt várhatunk tőle. Európa ma a kísérletezés tanyája. Nem beszélve az oroszországi szörnyű kísérletezésről, amelynek eddig vérözön, könnyek és fogaknak csikorgatása volt az egyetlen eredménye, ott van most előttünk a németországi kísérletezés, amelyet feszült érdek­lődéssel néz a világ. E pillanatban —- sajnos — kétel­kednünk kell ennek a próbálkozásnak az eredményes­ségében is, mert zavaros és céltalannak látszó az új német erőfeszítés, de mégsem lehetetlen, hogy a káoszból megújulás lesz, a baj csupán, hogy renge­teg szenvedés és megpróbáltatás után juthatnak el ehez a megtisztuláshoz a németek. Nem irigyeljük őket, szkepszissel nézzük lázas vergődésüket, de két­ségtelen, hogy valamit kellett tenniök, mert amit eddig csináltak, az rossz volt és nem lehetetlen, — bár nem valószínű — hogy amibe most kezdtek, ta­lán jobb lesz. Nem kívánjuk sem az orosz, sem a német lendü­letet. Isten óvjon bennünket tőlük. Lendületben nem volt hiány itthon sem, mi már átestünk úgy a forra­dalmakon, mint az ellenforradalmon. De irigyeljük azt az elánt és azt a tempót, melyet Mussolini dik­tált Olaszországban, azt a stílust, amelyet a fasizmus hozott Itália népének. Amikor Gömbös Gyula néhány hónap előtt az új stílus jelszavával jött, erre gon­dolt. A régi metódusok éppúgy devalválódtak, mint a pénz és egyéb értékek. Budapestnek alkalmazkodnia kell a háború utáni idők új követelményeihez, az órtékevesztett, idejétmúlt ideológiát fel kell cserél­nünk minden vonalon az újjal. Nem akarunk új for­radalmat, mint a németek, de az átértékelésnek meg kell történnie, meg kell látnunk a valóságot, melyet nem takarhatnak el régi, megrögzött szemléletek, megavasodott felfogások. A városháza vezetése ma a fiatalság kezében van. A legutolsó tisztújítás utat nyitott az ifjúság­nak, az új kezdeményezésnek. Energiában é® tehet­ségben tehát nincs hiány, mostmár csak a bátorságot szeretnők látni, amely nem retten meg az újtól, a járt út helyett esetleg a járatlantól. A BSzKRt példája nemcsak példa, hanem szimbólummá kell válnia. Az üzemeknek elsősorban, de az egész közigazgatásnak is le kell majd von­nia ennek a kezdeményezésnek a tanulságait. A BSzKRt kényszerűségből tért rá erre a reform­munkára, amelyre rá kell térnie az ügyvezetésnek minden terén már most, amikor még nem a kény­szer, hanem az észszerűség, a raison diktálja azt. Nem szabad megvárni az utolsó pillanatot, amikor esetleg már el is késtünk, meg kell előzni a vesze­delmet, amely bizonyosan elkövetkezik. Jobb a bi­zonytalan, mint az, ami bizonyosan rossz. Boldogult Gallina tanácsnok racionalizálási terve azért készült, hogy az új tempó és új stílus helyet kapjon a városvezetésben. Huszár Aladár dr. személye is az új stílust jelenti a főpolgármesteri pzéíkben: kétségtelen, hogy benne olyan vezetőt kap­tunk, aki nem lesz gátja az új törekvéseknek, bátor kísérleteknek, eredménnyel bíztató újításoknak, Sir pöcz Jenő dr. polgármester és hűsége® társai minden egyes alkalommal tanúságot tettek modern, haladó szellemükről, az új idők megértéséről. Ennek a ssJteli- lomnok azonban -féfelé - is- 'érvényesülnie kell, át íveli jutnia a városháza legutolsó zugába is, hogy diadal­masan kelhessen ki belőle az Új Gondolat, amelynek be kell l'i'lt(oiÍ(úa IjaiK/rd" és forradalmak utáni új r.vídáfmstet/ á"hü8%adík "század modern Magyarorszá­gának fŐváhoKáL Beszélgetés Kozma Jenővel m az egységes közlekedési program kidolgozásáról, a HÉV átvételének érthetetlen elhúzódásáról, a közlekedési tarifák sürgős revíziójáról és a 7 alhot-prohlémáról, amely ismét napirendre került Július elsejéig döntenie keli a fővárosnak : átveszi-e a Talkot-centnálét, vagy továbbra is csak áramvásárló marad A fővárosi közlekedési problémák megoldása ma inár állandó napirendi tárgya a különböző autonó- mikus fórumoknak. Úgy a a BSzKRt igazgatóságában, mint a törvényhatósági tanácsban és a közgyűlésen is egymást válto­gatják azok a felszólalások, ame­lyek közlekedési panaszokat so­rolnak fel és terveket tartalmaz­nak e közlekedési bajok orvoslá­sára. Jnnál feltűnőbb tehát, hogy éppen a legilletékesebb tényező: a főváros közle­kedési szakbizottsága hall­gat, ahelyett, hogy eré­lyes akciót indítana és a közlekedési fronton nyugalmi helyzet megteremtését segítené elő. A Független Budapest munkatársa magához Kozma Jenőhöz, a közlekedési szakbizottság elnöké­hez fordult felvilágosításért. Megkérdeztük Kozma l Jenőt: miért hatigu.i most már hónapok óta a közle- 1 dési szakbizottság, mikor kerül sor az egységes közle- I kedési irányelvek lefektetésére, mi lesz a sorsa a köz- | lekedósi tarifák revíziójáért indított mozgalomnak? ! Dr, Kozma Jenő a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A közlekedési szakbizottságnak az új fővárosi törvény szerint az a feladata, hogy véleményét nyilvánítsa abban az esetben, ha a polgármester megkérdezi. Én, mint a közle­kedési szakbizottság elnöke, csak akkor hív­hatom össze a bizottság tagjait, 'ha anyagot kapok a szakbizottság foglalkoztatására. Hó­napok teltek el anélkül, hogy egyetlen kon­krét javaslat, vagy előterjesztés került volna elénk. Ilyen körülmények között semmi cso­dálkozni való sincsen azon, ha a közlekedési szakbizottság hallgat. Pedig igen sok mondanivalónk volna. — Mindenekelőtt fel kell vetnem a kér­dést: miért késik most már hónapok óta a HÉV tényleges átvétele? Amikor tavaly jú­niusban megszavaztuk a HÉV megváltását, ezt abban a meggyőződésben tettük, hogy előmoz­dítjuk Budapest székesfőváros fejlődését és egyben közlekedési viszonyainak a megjaví­tását szolgáljuk. Annál nagyobb meglepetés tehát számunkra, hogy a sürgős megváltás után tíz hónap telhetett^ el anélkül, hogy a tényleges átvételre valóban sor kerülhetett volna. Kézenfekvő az a feltevés, hogy a köz­gyűlési határozatot nem készítették elő eléggé alaposan, mert különben nem kellett volna utólag megkötni a szerződések egész tömegét és nem kellene még mindig várni a tranzakció egyik részletének a miniszteriális jóváhagyá­sára. Már előre biztosítva volt a kormányha­tósági jóváhagyás és még mindig várnunk kell egy jóváhagyó miniszteriális intézkedésre. A kispesti világítási koncessziónak a Trustra való átruházása egyik felté­tele a HÉY-tranzakció lebonyolításá­nak. Ehhez az átruházáshoz kell még megszerezni a -kereskedelmi miniszter jóváhagyását. Remé­lem, hogy ez most már egészen rövid idő alatt megtörténik. j;- - ■ : j 1 ; ■. ■ | ,, « . ■ ■ : Egységes közlekedési programot! ü— A HÉV tényleges átvétele után végre sor kerülhet az egységes ffjwérosV közlekedési program kidolgozására. E program egyik leglényegesebb része a legközelebbi tarifák revíziója lesz. Megszűnik a főváros politikai határain belül minden olyan különbség, amely eddig ügy forgalmi, mint viteldíj-szempontból ellen­téteket támasztott a főváros belterületén lakó polgárok és a perifériális lakosság között. Jó és olcsó közlekedést követelünk, ezt azonban nem lehet egyik napról a másikra megvaló­sítani. — Az egységes közlekedési program ki­dolgozására már csak azért is szükség van, mert meg kell szabnunk külön a BSzKRt, kü­lön az Autóbuszüzem feladatait. Nem térhetünk ki többé az Autóbusz­üzem további fejlesztése elől, ez pedig csak úgy történhetik meg, ha az Autóbuszüzem és a BSzKRt szempontjait megfelelően összeegyeztetjük. Nagy érdeklődés­sel várom, hogy milyen eredményekre vezet a 6 filléres félszakasz jegy-rendszernek a beve­zetése. Ha a bevételek alakulását ennek az új rendszernek a bevezetése kedvezően fogja be­folyásolni, akkor szó lehet más ilyen jegyek­nek az alkalmazásáról, is. Annyi bizonyos, hogy a közlekedési problémáknak a megoldá­sát gondosan kell előkészíteni, mert különben a gazdasági viszonyok romlása katasztrofális következményekkel járhat. Napirenden a Talbot-ügy Megkérdeztük Kozma Jenőt: változott-e a helyzet az utóbbi időben a. Talbot-fronton? A leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésen ugyanis, amelyet a városházi polgári ellenzék a Talbot-probléma megvitatása céljából hívott össze, Borvendég al­polgármester azt a kijelentést tette, hogy bizo­nyos intern tárgyalások vannak folyamatban melyek azonban egyelőre nem vezettek ered­ményre. Kozma Jenő érdeklődésünkre a követ­kező nyilatkozatot tette: — A Talbot-ügy rendezése folyamatban van. Fabinyi kereskedelmi miniszter éppen a héten bizalmas értekezletet hívott össze, amelyen a főváros vezetői és a kereskedelmi minisztérium szakemberei fognák részt venni. Tehát a Talbot-ügy ismét napirendre került. Nekem az a véleményem, hogy! a főváros és a Talbot-centrálé között végleges nnegállapodást kell létesíteni, mert a mai zavaros helyzet tarthatatlan. Nem habozom azonban kijelenteni, hogy magam is osztom azt a felfogást, amely szerint á fővá­ros nem köthet hosszabb időre szóló áramvá­sárlási szerződést a Dunántúli Villamossági Részvény társaság gal. A végleges megoldás csak az lehet, hogy a főváros vegye át kezelésbe a Talbot- centralét. vagyis vásárolja meg a Tal- o bot-centráléL Ez a vásár természetesen nem jöhet létre azon az áron, amit a túloldalon követelnek, Ennek a felfogásnak a legilletékesebb helyekén is ki­fejezést fogok adni. 1 ) ; ' ' I : ; ...... , . , , í , : Kozma Jenőnek, a városházi kormánypárt veze­tőjének ez a, nyilatkozat a általános feltűnést, fog kel­teni és pedig főként, azért, mert •• . kormánykörökben 11 újabban . nem mutatnak Kozma Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents