Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-24 / 8. szám

Budapest, 1932 február 24. Független Budapest MHÉJ A hatos bizottság a városházán A 6-os bizottság megjelent a városházán, hogy a költségvetés ellenőrzési munkáját el­végezze. Különös érzés, az alárendeltség keserű fojlogatása fogott el bennünket, akik évtizede élünk együtt a pesti városházával, amikor a bizottság megjelent és megkezdte munkáját. A bizottság megjelenését az államháztartás nehézségei és az ezekkel kapcsolatos bajok tet­ték megokolltái ezúttal. De sem a parlamenti bizottságnak, sem pedig a kormánynak nincs szüksége arra, hogy ilyen rendkívüli körülmé­nyekre hivatkozva vonuljon be a. városházára, bevonulhat — és be is fog vonidni — mindig, amikor csak kedve tartja, mert erre felhatal­mazza az a törvény, amely a. fővárost teljesen kiszolgáltatta a mindenkori hatalomnak. Az autonómia alapja a költségvetési jog. Ez az alap teljesen megszűnt. A főváros készít egy költségvetést, felépít egy hatalmas palotái, amely — mint a bibliabeli palota — homokra van építve. Alapja a futóhomok, amelyet min­den szellő elkapkodhat. Huszonhét esztendős a Független Budapest: férfikorát éli. Mikor elindult: férfi volt a fő­város, férfi egészen a legutóbbi időkig. Most gondnokság alá helyezték, gyermeket csináltak belőle, járni nem tudó együgyű gyermeket, akit vezetni kell. Tempora, mutantur. A férfi erejével fogunk küzdeni a főváros nagykorúságáért, gondnokság alól való fel­szabadításáért. A 6-os bizottság megjelenése csak arra volt jó, hogy felkorbácsolja bennünk azt a harci készséget, amely amúgy is lanka­datlanul él bennünk. Széksértés Nagy volt a vihar a múlt hétfői rendkívüli közgyűlésen és ebben a viharban megszületett a második széksértési eset. Különös véletlen folytán az új széksértési eset hőse is az OTI- nak egy orvosa, ezúttal ellenzéki ember, Fried- rich-párti. Aggasztó tünetnek látjuk ezt a gyorsan megismétlődő széksértési pert. Úgy látszik, állandó lesz ez most már a közgyűlésen. Az új fővárosi törvény sok szerencsétlen intézkedése közt a legkevésbé szerencsések egyike, hogy egy olyan fegyvert tesz hétköznapivá, amely­nek kivételesnek kellene lennie. Lejáratja és nevetségessé teszi a széksértést, ha ilyen csip- csup ügyekben is előveszik, mint ez volt. Mi lesz, ha egyszer komolyra fordul a dolog? Ha majd nagy, elvi jelentőségű dol­gokra, vitális érdekek elintézésére kerül a sor? Ha a közgyűlés két oldala, mint valamikor régen, nem is olyan nagyon régen, teljes vérte­zett el áll ki nagy ütközetre, hogy megpróbálja azokat a nagy csatákat, amelyek otthonosak voltak a főváros életében, mielőtt a mai pasz- sziv, minden-mindegy hangulat beállott? Ami­kor esetleg komoly formában is szükség lehetne — bár elvi álláspontunk — erre soha, semmi körülmények közt sor nem kerülhet alkot­mányos, komoly kommunális autonómia mel­lett — erre az utolsó eszközre?! ... Húsz százalékkal kevesebb gyermek az iskolákban Padányi Andor tanfelügyelő azt jelenti, hogy húsz százalékkal kevesebb az elemi isko­lás, mint 1920-ban volt. Az a genet áció, amely ma elemi iskolába jár, már a háború után született nemzedék. 1920-ban kevés volt az iskolásgyermek, de arra meg is volt a nagy ok: a háiború. Ha akkor nem szüllek a magyar anyák, meg volt a ment­ség. Azóta — mint olvassuk — még kevesebb, sokkal kevesebb a■ gyermek. A szám., ez a csök­kenő, fájdalmas százalék egyre nagyobb lesz még ezen túl is. Budapest elért a szaporodás­nak arra a negativ pontjára, amelyre még nem volt példa, Vigaszul szolgálna, ha azt hazudhatnék saját magunknak, hogy ezt a, még egyre emel­kedő húsz százalékot a gazdasági világválság szülte, gyermekek helyett. De nem ámítjuk mattunkat: tudjuk, hogy nem a válság állította meg Budapest természetes népszaporulatát, ha­nem egészen más társadalmi betegség. amelyek­nek taglalása nem fér el ezen a szűkre szab ott helyen. Deák Ferenc azt üzente Bécsbe, hogy a magyar anyák csak egyszer szülnek egy eszten­dőben. A mai Deák Fercncek — hol vannak? — Megüzenhetnék, hogy egyszer sem szülnek. Egyáltalán nem szidnék, IC útépítési és Mélyfúrási vállalat kft. Telep és központi iroda: Budapest, I., Attila ucca 69 Telefón: 57—9—38 Próbafúrások, artézi kutak, sxiirőkuta'k, sillyeaztSkutak, bányafurások. Liber Endre alpolgármester megdöbbentő beszámolója a fővárosi inségaicciőkrél 2.149,CGÖ ingyenebédet adott a főváros január l-től február M>sg 300 vagon tüzeli®, húszezer élelmiszerese» nag, 10.000 gyermek- felruházás, 4000 cipő és 4000 cipőta!pa9ás — Március 31-en minden siükségmunkást elbocsátanak Beszélgetés Liber alpolgármesterre! a fővárosi lakosság nyomoráról A téli nyomor enyhítése rendkívül súlyos feladatok elé állítja a főváros vezetőségét. A fő­város minden esztendőben óriási összegeket költ inségakciókra, az idén azonban minden eddigi mértéket felülmúlt a nyomor és így érthető, hogy az inségakciók lebonyolí­tásában néha-néha zavaró momentumok következnek be. A főváros vezetőségéé, elsősorban Liber Endre alpolgármesteré az érdem, bogy ezek a zavarok csak a központi igazgatásban és pedig kizáró­lag a fedezet előteremtése tekintetében merülnek fel, az ínségre szoruló közön­ség szociális igényeinek a kielégítése zavartalanul folyik. Időrő-időre újabb gondokat okoz a szükséges fedezet elő­teremtése, Liber alpolgármester és a főváros szo­ciálpolitikai ügyosztálya azonban mindenkor arra Liber Endre törekszik, bogy a kritikus időpont bekövetkezése előtt gondoskodás történjék a fedezet biztosításá­ról. Ennek a küzdelemnek volt az eredménye az a megállapodás is, amely a főváros vezetősége és a kormány között jött létre és pedig olyan értelem­ben, hogy a kormány március 31-ig összesen hárommillió pengőt bocsát rendelkezésére a fő­városnak a legutóbb befolyt szükségadókból, A februári egymillió pengős részlet néhány nappal ezelőtt érkezett meg a városházára. A Független Budapest munkatársa ebből az alkalomból beszél­getést folytatott Liber Endre alpolgármesterrel, akit megkért arra, bogy a fővárosi inségakciók eddigi eredményéi ismertesse. A további tervek iránt is érdeklődtünk és felvetettük azt a kérdést is, hogy a szellemi szükségmunka-akciót még mennyi ideig fogja a. főváros folytatni? Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A februári egymillió pengőt már meg­kaptuk a kormánytól postatakarékpénztári csekk útján. Ezzel együtt kétmillió pengőt kaptunk, a főváros és a kormány között azon­ban bizonyos elszámolási differencia mutatko­zik, amennyiben ebbe a kétmillió pengőbe a kormány beszámította, azokat a kisebb össze­geket is, amelyeket a megállapodást megelő­zően kaptunk előre megállapított különleges j célokra. Ez a kérdés most elintézés alatt áll. j Márciusban feltétlenül megkapjuk a kormány- j tói a további egymillió pengőt és így biztosítottnak tekintem március végéig mindazoknak a fővárosi inségakciók- nak a sorsát, amelyeket a téli nyomor enyhítése érdekében tervbevettünk és megindítottunk. — Ami az inségakciók lebonyolításának az ügyét illeti, ebben a tekintetben már konkrét számadatokkal szolgálhatok. A szociálpolitikai ügyosztályokban ugyanis néhány nappal ez­előtt felkérésemre összeállították az eddigi eredményről szóló kimutatást. Ebből a kimu­tatásból a fővárosi nyomornak rendkívül elszo­morító képe bontakozik ki. Ezek az adatok viszont fényes bizonyítékai annak az áldozatkészségnek is, amit a főváros az ínségesek irányában tanúsít. A most készült kimutatás szerint január 1-től február 14-ig, vagyis az 1932. év első hat hetében a főváros ösz- szesen 2,140.000 ingyenebédet osztott ki, 152.000 ingyen-húsutalványt, 300 vágón tüzelőt, húszezer élelmiszercsomagot adott a szegényeknek, tízezer gyerme­ket fehérneművel és ruhaneművel lá­tott el, négyezer gyermeknek a cipőjét megtalpaltatta és több mint négyezer teljesen új cipőt osztott ki szegény gyermekek és felnőttek között. — Megdöbbentően hatalmas számok ezek. Kezdetben 35 ezer, majd dl) ezer ingyenebédet adtunk — a tél elején. A létszámot folytono- ! san emelni kellett, mert az elöljáróságoknál az ebédjegyek kiosztásakor folyton újabb és újabb igények jelentkeztek. Nagy segítségére van a főváros szociálpolitikai ügyosztályának a népjóléti megbízottak munkájának az az eredménye, amely minden egyes igazolt ínsé­gest igazolólappal látott el. A főváros terüle­tén hetvenezer ilyen „igazolt szegény“ él, JA téli időjárás rosszabbra fordultával ismét erő­sen megszaporodott az ínségeseknek a száma. Ennek következtében ötvenezerre, majd 52 ezerre emeltük fel az ingyenebédek számát. — Ami a szellemi szükségmunka akció meg­rendezését és az akció tartamának a kérdését illeti, ebben a tekintetben végleges elhatáro­zásra jutottunk, Eredetileg- csak ezer szellemi szükségmunkást akartunk alkalmazni, olyan sok volt azonban a jelentkezőknek és főként a teljes mértékben rászorultaknak a száma, hogy kénytelenek voltunk felemelni a létszá­mot. Majdnem kétszeres most a létszám, a fő­városi. intézmény éknél most 1850 szellemi szükségmunkás kapott erre az átmeneti időre alkalmazást, helyesebben havi nyolcvan pengő segélyt. Itt nem. is annyira a munka, mint inkább a segély a lényeg. Március 31-én feltétlenül befejeződik a szellemi szükségmunkaakció. Eredetileg- úgy terveztük, hogy öt hónapra vesszük fel a szel­lemi szükségmunkásokat. Mivel azonban a lét­számot majdnem a kétszeresére kellett emelni, ennek természetszerű konzekvenciája lesz az időtartam megröv'dítéseí Március. 31-én min­den egyes szellemi szükség-munkásnak el kell hagynia a helyét. A szolgálatban visszatartani senkit sem szabad, Liber Endre alpolgármester elmondotta még, hogy sok gondot okoz a főváros vezetőségének a kilakoltattak, illetve a lakás nélkülieknek, az el­helyezése. A súlyos helyzetet enyhíteni fogja most az új szükséglakások megépítése. Az épít­kezés már folyamatban van. A kormány eddig 250.000 pengőt folyósított szükséglakások építésé­nek a céljaira, további 150.000 pengő folyósítása várható már a legközelebbi napokban. Az új fővárosi szükséglakások március 10-ére feltétlenül elkészülnek, úgyhogy március közepén ínár be is költözhetnek az új lakók, Kizárólag olyan lakásigénylők kap­hatnak szükséglakásban elhelyezést, akik már bosszú idő óta szorgalmazzák a fővárosnál ilyen szükséglakásnak a kiutalását. Azok, akik csak most jelentkeznek, semmieseíre sem számíthatnak elhelyezésre. Nyomdafestékgyáv M. Kir. Posta takarékpénztári csekkszámla szám : Te!.: Aut. 952-S5. Táviratcím: Farbenschmidt Rákospalota. ~ 52850. Folyószámla az Angol-Magyar Bank központjánál 5lAvt ; K.K-, könyvnyomdái-, valamint o/fscí/csícftefttí. Mint különlegességet készíts olaj - mélynyomö, anilin - guminyomé és ütádognyomö festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota* Pázmány ucca 47 npeicd NovopiN szénsavas fenyőfürdőben idegesség, fáradtság ellen

Next

/
Thumbnails
Contents