Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-09 / 10. szám
9IUSZONHETEDBK évfolyam 1932 március 9 10. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Elófizetéel éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45476 Uj kezek a városházán Valamikor, a béke boldog’ éveiben erős hangon követeltük, hogy szüntessék meg a főpolgármesteri állást, amely felesleges, de főképpen antonómiaellenes. A kormány képviselőjét a városháza élén az autonómia sérelmének tartottuk, az önkormányzat megcsúfolásának. Ugyanez okból támadtuk ellandóan a Közmunkák Tanácsát is és követeltük, szüntessék meg ezt a kerékkötő intézményt is. Sértő és bántó volt a régi jó világban a város Függetlenségének ez a két csorbítója és a főváros állandóan érezte is, hogy nem teljeskorú mindaddig, amíg főpolgármester és közmunkatanács gondnoksága ellenőrzi a törvényhatósági munkát. Azóta nagyot, nagyon nagyot fordult a világ. Az új fővárosi törvény mindent fel fordított a városházán. Naivnak és utópisztikusán idilli állapotnak látjuk a mai szemszögből azt, amikor nem volt egyéb szálka a főváros önkormányzatában, mint az előbb említett két intézmény: ma gerendák meredeznek felénk minden irányból, olyan nagy és hatalmas traverzek. amelyek teljesen elfedik és láthatatlanná teszik azt, amit keresünk: az autonómia falait. Kaptuk először a számszéket. A fővárosnak van számvevősége, de ez nem volt elég. A főpolgármesteri intézményt nemhogy lenem rombolták, hanem sokkal hatalmasabbá tették, amikor az autonómia fölé odatették a szám- széket, melyet számonkérőszéknek kellene inkább nevezni. Uj és nagyobb lett a gyakorlatban a közmunkatanács hatásköre is. De ezek még mindig csak csekélységek ahhoz képest, hegy milyen hatáskört kapott a belügyminiszter és a kormány a főváros ügyéinek intézésében. A főváros költségvetési joga egyszerű formalitássá változott: az állam ezt a jogot ki- semmizte és nevetségessé tette. A fővárosnak pontos határidőre szállítania kell a költség- vetést és szállítja is, a kormány aztán fogja az egészet és azt csinálja vele, amit éppen akar a mindenkori belügyminiszter. Most például az az eset, hogy március közepe felé járunk és a fővárosnak még mindig nincs kész költség- vetése, mert ahhoz, hogy a költségvetés teljes legyen, a belügyminiszternek sok, nagyon sok szava van. Megtörténhetik, hogy töröl, változtat rajta és olyan helyzet elé állítja a fővárost, amelyben teljesen tehetetlenül áll főnökével, a mindenkori kormányzattal szemben. A fórumon állandó jelszó a konzervativizmus, beszél- ( nek a magyar törvényhatóságok hagyományai - ’ nak szerepéről, arról, hogy autonómiájuk volt a nemzet egyetlen komoly védőbástyába és az alkotmány őre évszázadokon át. a valóságban pedig egyetlen tollvonással eltörölték a föld színéről ezt a bástyát, hogy ne szolgálhasson akadályul akkor, amikor kellemetlen lehetne az. hoo'y van alkotmány és szakadtság is a világon. II. József császár alatt forradalom előtt állt a magyar nemzet ugyanazokért a jogokért, melyeket ma önként és a legnagyobb eb ragadtatással ajándékozott oda a nemkevésbé öncélú és nemkevésbé veszedelmes központi hatalomnak. Ha sokalltuk a főpolgármestert, a köz- munkatanáosot, a számszéket és a kormány- hatalmat, kaptunk most új fórumot, amely szinte kívánatossá teszi azokat az időket, amikor ..csák“ ezeknek a külső hatalmaknak volt közük a városházéhoz. Az utolsó hetekben kaptunk két ú.i ellenőrt, két új gondnokot és gyá- molítót: a 6-os bizottság az egyik, a Pénzintézeti Központ a másik. A 6-os bizottság áttette székhelyét a városházára és beleszól mindenbe. Az állami adminisztráció és pénzgazdálkodás oly tökéletesen funkcionál, hogy ott már semmi_ tennivaló. Ennélfogva elkövetkezett ez a bizottság ^ a városházára, ahol rendben van ugyani a merle«, nincs deficit és a főváros közönségé szeretettel és bizalommal néz a vezetőség fele: de Fiát ez nem elég. a fő, hogy a kormány gyakorolhassa az államhatalmat, hogy éreztesse ornnipofeneiáját, illetve: ;i főváros alárendelt helyzetét. Az államnak nincs söpörni valója a saiat háza előtt, az állam a városházán akar söpörni. Meg is teszi. Az állami apparátus szervei Mórra bevonulnak a törvényhatósági eleibe, ;imelv megszfml élet lenni, csak a látszatai Intim beszélgetés Lamelle Károly tanácsnohkal a főiáros pénzügyi helyzetéről Lamof le tanácsnok megmagyarázza a fanuár havi pénzügyi jelentést, amely sok félremagyarázásra adott alkalmat - „tz a jelentés nem más, mint egy pillanatfelvétel, amelyből nem lehet messzemenő kövefkez&fésekef levonni“ - Csökkenő hevételek mellett sem volt deficitjük az üzemeknek januárban Biztosítva van a főváros ezévi háztartásának egyensúlya Nemcsak várospolitikai körökben, hanem a > főváros, közönségének legszélesebb rétegeiben is nagy feltűnést keltett az a jelentés, amit a ! székesfőváros kiadásainak és bevételeinek 1932 ! janitor havában történ! alakulásáról adott ki a J főváros vezet ősé ne. E... ; jelentést különböző í kéirpen kommentálták. Akadtak, akik kedvező ! következtetéseket vontak le a főváros háztartási j helyzetének alakulása tekintetében és ezt a véle- i erényüket arra az adatra alapították, hogy 1932 j január havában a bevétel 16,143.000 pengő volt, ezzel szemben a főváros 1931 január havában csak 13:221.000 pengőt bevételezett, vagyis hárommillió pengővel többet, mint tavaly. A jelentésről szóló beszámolók egyik része ezzel szemben a községi üzemek bevételeinek nagyarányú csökkenésére irányította a közvélemény figyelmét és azt a megállapítást tette; hogy az Elektromosművek, a fürdők, az Élelmiszeriizem, a Lóhúsüzem és más városi üzemek bevételeinek a csökkenése a fővárosi polgárság fögyasztóképességének rohamos leromlását bizonyítja. Ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal, akit megkértünk arra, hogy adjon részletes magyarázatai erről a nagy feltűnést keltő jelentésről és egyben ismertesse a főváros háztartásának igazi képéi. lamotte Karoly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Mindenekelőtt meg kel! állapítanom, hogy ennek a jelentésnek túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ez a .jelentés nem más, mint egy pillanatkép a főváros helyzetéről, A jelentésben közölt adatok teljes mértékben fedik a valóságot, mégis hangsúlyoznom kell, hogy az idei januári adatoknak a tavalyi januári adatokkal való összehasonlításából semmiféle következtetést sem lehet levonni. Ez a jelentés semmi más, mint egy pillánál felvétel, amely azt a véletlenül adódó helyzetet juttatja kife- r , . jezésre, amely Helyzetben a főváros Lamotte Karoly Mztarlása 1932 január 31-én volt. Abból a körülményből sem lehet konzekvenciákat levonni, bogy az idén .januárban hárommillió pengővel több volt a főváros bevétele, mint tavaly ugyanabban a hónapban. Egyáltalán ezúttal és ezután megjelenő jelentésekkel kapcsolatban is óva intek mindenkit attól, hogy a tavalyi megfelelő hónapi eredménnyel való összehasonlítás alapján megállapításokat tegyen. Annak igazolására, hogy minden ilyen összehasonlítás céltalan, mondok egy jellemző példát. A BSzKRt fizet a fővárosnak szerződéses alapon kétmillió pengő területhasználati díjat. Ennek az összegnek a lefizetése márciusban esedékes. Az egyik esztendőben már máricusbán megfizeti a BSzKRt ezt a pénzt, de előfordulhat, hogy a BSzKRt igazgatósága haladékot kér és azt mondja, hogy majd áprilisban, vagy májusban fogja egyszerre, esetleg kél részletben megfizetni a. területhasználati díjat. Ugyanez a kétmillió pengős bevétel tehát az egyik évben márciusban szerepel, a másik évben áprilisban. Teljes lehetetlenség tehát ezen az alapon összehasonlításokat, tenni. Annak a körülménynek, hogy az idén januárban hárommillió pengővel nagyobb volt a bevétel, mint tavaly januárban, nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy az üzemek az idén már most januárban befizették a főváros háztartásához való hozzájárulás összegét, tavaly pedig februárban vagy márciusban került sor ezeknek az összegeknek a központi pénztárba való átutalására. Ez a magyarázata azoknak a furcsaságoknak, amik az ilyen összehasonlításokból adódnak. Olyan ez a helyzet jelentés, mint az a pillanatfelvétel, amikor valakit a fényképezőgép sétálás közben hirtelen kap le, úgyhogy az egyik lába éppen a levegőben lóg. Ebből a pillanatfelvételből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az illető — akrobata. Az üzemek és a főváros pénziára- A fővárosi üzemek rendszerint az év elején fizetik be egész esztendei hozzájárulásukat. Ez a hozzájárulás !<ét részből áll. Az egyik a befektetett tökének a kamatja, amit az esedékesség napján kell fizetni. Általános szokás szerint január elején és július elején fizetik ezeket a kamatokat. Az üzleti felesleget egész összegben mindig az év elején szokták befizetni. Az idea is ez történt, tavaly azonban nem januárban történi a befizetés, hanem a megelőző decemberi hónapban, vagy csak februárban. Ez a magyarázata a hárommillió pengős eltolódásnak, ami az idei januári és a tavalyi januári bevételek összehasonlítása mii mutatkozik. Ezeknek a jelentéseknek a kiadására azért határoztuk el magunkat, mert úgy gondoltuk, hogy szolgálatot teszünk a fővárosnak akkor, amikor gazdálkodásunk tervszerűségét hó napról-hónapra pontos adatokat tartalmazó jelentéssel bizonyítjuk a nagy nyilvánosság előtt. Ezek a jelentések híí képet adnak az időntartják meg". Az autonómia olyan, mint a lóra kötözött halott Szolimán császár, figura csupán. melyet megmutatnak a népnek, hogy tévedésbe essék és lii&yjén a nem létezőben. Mi és velünk együtt azok, akik még látták az alkotmányért iolyó nagy harcokat, akik még hévül tünk a régi ideálokért, most szomorúan és fájdalmas lemondással szemléljük az eseményeket. Eltűnik minden, amit szentnek, megdönthetetlennek hittünk és megismerkedünk mindennel, ami ellen harcoltunk, mint az új „alkotmány“ alapintézményeivel. Szemünk előtt nőtt ki a föld alól ez az új „alkotmány“, amelyet az jellemez, hogy minden van benne, csak éppen — alkotmányosság hiányzik belőle.
