Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-17 / 7. szám
8 Független Budapest Budapest, 1932 február 17. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS A kisipar hatályosabb védelmé' ről szóló rendelet tervezete elkészült a minisztériumban A főváros hozzászólása után életbelép az új rend Régi panasza az iparosságnak, hogy a kisipari érdekel' hatályosabb védelméről szóló 1922. évi törvény egyes rendelkezései módot és lehetőséget adnak a kijátszására. Főleg a gyárszerű iparűzés tekintésében volt sok jogos panasz, melyeket a kereskedelmi és iparkamara több ízben megtárgyalt az érdekeltekkel. Az iparosság érdekképviseleteinek intervenciójára a miniszter elhatározta a sérelmek orvoslását és új rendelettervezetei készített a fent hivatkozott törvény végrehajtási utasításának módosítására. A rendelettervezet szövegét a kereskedelmi miniszter most hozzászólás végett megkhldötte a fővárosnak, úgyszintén az érdekeltségeknek is és a hozzászólások visszaérkezése után azonnal intézkedik az új rendelet életbeléptetése iránt. Az iparosságot, főleg a kisipart igen közelről érdeklik ezek a kérdések, mert sok sérelmet vannak hivatva orvosolni. A tervezet szerint azoknál az iparoknál, melyeknél a munkát nem kizárólag műhelyekben, vagy nagyrészt műhelyen kívül végzik, mint pl. a szerelő, tetőfedő, másoló, épületlakatos, épületasztalos munkáknál, a külső munkákon dolgozó, de műszakilag egy-egy ipartelepről irányított tisztviselőket, segédeket és szakmunkásokat a gyárszerű iparűzés szempontjából számításba kell venni. Azoknál az iparoknál ellenben, melyeknél a termelő munkát az ipartelepen vagy műhelyben végzik, a tisztviselőket és munkásokat a gyárszerű iparűzéshez megkívánt létszám szempontjából csak abban az esetben lehet számításba venni, ha egy műhelyből vagy üzletből kiadott munkát végeznek valamennyi ipartelepen és ha ezen az egy ipartelepen kívül, melyből a munkát kiadják, a többiben a személyzet munkát és megrendelést a közönségtől át nem vehet. Szakmunkásoknak azokat a munkásokat kell tekinteni, akik olyan munkát végeznek, melyhez bizonyos gyakorlat szükséges és amit arra ki nem oktatott munkásokkal végeztetni nem lehet. Közkereseti vagy betéti társaság iparűzése esetében a társaság egyik tényleges tagjának saját személyében kell igazolnia az előírt képesítést. E rendelkezés érvényesítése céljából az iparhatóságnak mindenkor, amikor közkereseti vagy betéti társaság kér engedélyhez kötött ipar gyakorlására jogosítványt, az egyéb törvényes kellékeken kívül meg kell állapítani, vájjon a vezetésre bejelentett egyén tényleg tagja-e a társaságnak és nem csupán alkalmazott-e. Ezért a közkereseti vagy betéti társaságnak az iparengedélyt kérő beadványhoz csatolnia kell a. társasági szerződés egy példányát. Azokban az esetekben, melyekben a képesítéshez kötött iparra szóló iparigazolványért folyamodó iparát valamelyik kereskedőnek üzlethelyiségében kívánja gyakorolni, ezt a körülményt az iparjogosítvány kiadására irányuló beadványban a kereskedő nevének és az üzlethelyiségnek feltüntetésével be kell jelentenie. Az iparhatóságnak ilyen esetekben meg- kell vizsgálnia, hogy a kereskedőt a folyamodók nem csupán azért fogadja be üzletébe, hogy őt az iparjogosítvány elnyerése után másokkal szemben önálló iparosként tüntesse fel a valóságban pedig alkalmazottjaként foglalkoztatja. — Az iparost az a jog, hogy saját műhelyi vagy üzleti berendezéseit, saját gépeit, szerszámait kezelje és karbantartsa, önként értetődően abban az esetben is megilleti, ha az említett kezelés és karbantartás olyan munkák végzését teszi szükségessé, amely munkák nem tartoznak iparának munkakörébe. Az utóbbi esetben azonban az iparos kizárólag saját műhelyi vagy üzleti berendezését tarthatja karban és kezelheti, másokét nem. A törvény a kereskedőnek kifejezetten csak az üzletkörébe tartozó áruk elkészítésére szóló megrendelések átvételét engedi meg. Határozott korlátozást állapít meg abban a tekintetben is, hogy a kereskedőnek csak az általa eladott áruk alakításának és javításának elvállalását engedi meg. Amennyiben a kereskedő ellen amiatt emelnek panaszt, hogy a megrendelések átvételére vonatkozó korlátozást átlépte, az eljáró hatóságnak mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy az az iparcikk, melynek elkészítésére a kereskedő megrendelést vett fel, az illető üzletkörébe tartozik-e. Az üzletkör meghatározásánál az üzleti szokásokat és a kialakult gyakorlatot kell figyelembe venni. Amennyiben a kereskedő ellen amiatt emelnek panaszt, hogy meg nem engedett átalakítási vagy javítási munkát vállalt, az eljáró hatóságnak mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy az árut, melynek átalakításáról vagy javításáról szó van, az illető kereskedő adta-e el. A kereskedő a nála megrendelt iparcikk megrendelését csak az illető munka elvégzésére jogosult iparossal végeztetheti. Ennek ellenőrzésére köteles a kereskedő a kiadott munkákról naplót vezetni, amit feljelentés esetén a hatóságnak felmutatni tartozik. A főváros rövidesen megteszi észrevételeit az új rendelettervezettel kapcsolatban, melyet egyébként helyesnek ismer el. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága a február hónap 8-án Madarassy-Beck Marcel báró dr. elnöklésével tartott ülésén megállapította az intézet 1931. üzletévi mérlegét és zárószámadásait. A válságos viszonyokra való tekintettel, az intézet az idén a megszokottnál is szigorúbban érvényesítette az óvatos értékelés szempontjait és ennek megfelelően úgy határozott, hogy a február 23-án tartandó közgyűlésnek 4 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni a tavalyi 7 pengővel szemben. A fenti elvek követésével felállított mérleg 1.787.780.43 pengő tiszta nyereséggel zárul. (1930-ban 2,507.656.50.) A mérleg legfigyelemreméltóbb karakterisztikuma, hogy a válságos és a tőkegyűjtésre' annyira mostoha viszonyok közepette a takarék- és folyószámlabetétek jelentékeny módon megszaporodtak. A könyvecskékre elhelyezett és folyószámlabetétek összege a tavalyi 8*2,649.843.82 pengőről 99,206.522.09 pengőre emelkedett. A Magyar-Olasz Bank Részvény társaság igazgatósága megállapította az 1931. évi mérleget, amelynek felállításánál irányadó szempontul az szerepelt, hogy a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt belső tartalékolások eszközöltessenek. Ezen tartalékolások és a követeléseknél kimutatott 322.421.19 pengő összegű leírások után a tiszta nyereség 1,963.922.61 pengőt (1930-ban 2,931.115.63 pengő) tesz ki. Az igazgatóság a fo-lyó hó 25-re egybehívott rendes közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből részvényenként 3 pengőt (1930-ra 5 pengő), vagyis a részvények névértéke után számítva 6°/o osztalék fizettessék. Dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t. javaslatára az igazgatóság dr. Éber Antalt az igazgatóság elnökévé, ezt követőleg dr. Éber Antal javaslatára dr. Berzeviczy Albert v. b. t. t. urat az igazgatóság tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Dr. Halmi Miklós vezér- igazgatóhelyettest az igazgatóság az intézet vezérigazgatójává választotta meg. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rt. február 8-án tartotta XXV. évi rendes közgyűlését báró Perényi Zsigmond elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely az elmúlt év súlyos válságai ellenére is örvendetes fejlődésről számol be. Az intézel az elmúlt évben is megőrizte likviditását és betétállományának kedvező összetételt bizonyítja, hogy 5639 tétel betétből 5160 darab 2000 pengőn aluli tétel. Tiszta nyereségként 175.564.06 pengőt mutat ki az intézet, melyből gondos előrelátással mintegy 48.000 pengőt, tehát az előírt 5 százalék helyett, kb. 27 százalékot tartalékba helyez, osztalékként pedig 9 százalékot, vagyis a 10 pengő n. ó. részvények után 90 fillért fizet részvényeseinek február 9-től kezdődőleg. Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. igazgatósága elhatározta., hogy ezévi rendes közgyűlését február 27-én fogja megtartani. A siílyos viszonyok dacára a vállalat mérlege csekély nyereséggel zárult, melyből azonban az igazgatóság osztalék fizetését nem javasolhatja. AS 495] AR4951 AG 495 PP430 ÁRNY. RÁCSU NAGY- FREKVENCIA DETEKTOR ÉS ELLENÁLLÁSOS ERŐSÍTŐ KisFREKVENCIA ERŐSÍTŐ UJ VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATI KETTŐS VEZÉRLÉSŰ SOKSZOROS VÉGERŐSÍTŐ EROCSOVEK RÉGI KÉSZÜLÉKÉNEK UJ ERŐT ADNAK A polgár mester a következő közmunkák kiadása- dolgában eS©p?tístt: A Maglódi úti új kórház részére ágyak, sodronyok, karosszékek szállítását a következő cegek kapták; Vass és Kovács 25.878, Kellner és Sándor 13.390, Palagyi es Tarsa. 1752, Hikker Gyula 1952 pengőért. A 200 darab közlekedési jelzőoszlop szállítására Kellner es Sándor kaptak megbízást 8000 pengőért. Hie Neiitísöíel asphaiie Company Limited BUDAPESTEN, Iroda: VI., Vilmos császár üt 31. 3z. Telefón; Aut. 212—46. Gyár: VI., Váci út 35. Telefón: Aut. 914—88. Alapítva: 1873. Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val d. Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban. Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinéi aszfaltbányáknak. Chieti tartományban. Olaszországban. Gyárt és elad: Val ie Traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltutakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. A polgármester által kiírt versenytárgyalásokra a következő ajánlatok érkeztek be: A Soroksári úti húsrakodó munkálataira pályáztak: Kerámia kőanyag szálJítására: Magyar Kerámiagyár 8668, Kőszénbánya és Téglagyár Rakodóvágány munkálataira: Szász Albert 5947, Amon Antal 6449, Fábri Miklós 6483, Boros Sándor 7602, Hausen- auer Ágoston 8640, Schaffer Károly 8375, Klauber és Vajda 8678, Szepesy János 8680, Erdélyi és Vajda 8946, Beeremánn Miksa 9240, Kiss Jenő 9355, Hirsch Mihály 9970, Medvegy János 9981, Fábián, Somogyi és György lu.152. Külső és belső csatornázási munkákra: Székely és Motti 2300, László András 2500, Anion Antal 2521, Szarvas és Waldmann 2755, Szepesi János 2829, Biró László 3018. Gábler József 2981, Apor József 2998, Klauber és Vajda 3034, Fábri Miklós 3140, Schaffer Miksa 3032, Fábián, Somogyi és György 3601, Erdélyi és Vajda 3680, Boros Sándor 3967, Szegedy Béla 4238. A Marhavágóhídi nagyvágócsarnok vasszerkezeti munkáira pályáztak: Bamert 11.754, Oetl Antal 11.760, Wertheim F. 12.365, Ganz és Társa 13.149, Rock István 13.712, Nay és Róna 4256 pengővel. Ugyanitt az elektromos berendezési munkákra pályáztak: Alexy György 9113, Villányi Béla 9175, Hatsek Gutt- mann és Társa 9449. Bene Benedek 9968, Kaffka és Wagner 11.336, Stróbl Vilmos 11.579 pengővel. A Balkán uccai szükséglakások udvari vízvezetéki és csatornázási munkáira pályáztak: Fried Zsigmond 4416, Csépai Jenő 4700, Kliiuay Pál 5615, Schober Miklós 6193, Scheiber Miklós 6437, Fort Oszkár 7684 pengővel. A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főniunkatárs: VIRÁGH ISTVÁN. ÉS HUTTER SCHRAMTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. kér., Gyemről út 80 Városi iroda: VI., Vilmos császár út 63. sz. Telefon: 229-18 ♦ Tűzhelyek Kályhák HAUER JÓZSEF háztatarozási és tetőfedési vállalkozó I., Vár, Országház uccu 25. Telefon: Aut. 508-21 D «na Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a ..Papirmaiomiioz" BUDAPEST. IV.. APANYNEZ UCCA 6 Telelőn: Aut. 877-13 Alapítva: 17 90-ben BUDAPEST SZEKESFOVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt I Telefon i Aut. S30-09 Nyomdaigazgató: Wózner I.
