Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-21 / 51-52. szám

10 Független Budapest Budapest, 1932 december 21. HUTTER és SCHRANTZ RT. ■BB VI., VILMOS CSÁSZÁR UT 63. TELEFON: 22-9-18 DRÓTKERÍTÉSEK, kerti- és vasbútorok kötelezi saját íratlan törvénye: ez a főváros iránt érzett szeretete. — Ezektől a szempontoktól eltekintve ma, a meg­oldatlan súlyos problémák idején nem tartom idősze­rűnek az általános törvényrevízióra irányuló moz­galmat. Kelemen Géza, az „Uj Nemzedék“ fővárosi szerkesztője. ,,Meghiúsítja a közvélemény ellenőrzését** . . . Helyeslem a revíziót,- mert ez a törvény megaka­dályozza a demokrácia érvényesüléséi, a nép több­ségi akaratának uralmát, amikor örökös, érdekkép­viseleti és hivatalnok tagokkal és a kerületek arány­talan beosztásával olyan többséget állít a törvény- | hatósági bizottság s az egész. önkormányzati életben I a mindenkori kormány és fővárosi vezetőség szolgá­latára, amely mögött nem áll a főváros lakosainak, sőt még a szavazó polgároknak többsége sem s a nyilvánosság korlátozásával és kizárásával a köz­vélemény teljes ellenőrzésének jótékony hatását meg­hiúsítja. Dr. Ormos Kde. a , Friss Újság“ főv. szer. I Küzdelem a Fővárosért...- A fővárosi törvény revíziójáért való harc: küzdelem, a Fővárosért. Budapest polgársága tudni akarja, hogyan sáfárkodnak adó­filléreivel, miképpen foglalnak állást a közérdekű kérdésekben azok, akiket érdekeik képvisele­tére a törvényhatósági bizottság­ba küldtek, vagy akiket — köz­vetve -— a vezető állásokba ültet- i lek. Az új fővárosi törvény legsar­kalatosabb hibája az, hogy kizárta j a nyilvánosságot, a sajtót, a bízott- I sági ülésekből és az autonómia életét ezáltal elsorvasztotta. Ez bizalmatlanságot kelt, már pedig eredményes munkát csak olyan városvezetők tudnak kifejteni, akik bír­ják a közbizalmat. Pakots György, a „Magyarország“ főv. szerkesztője. Pakots György M sajtó feladata — A fővárosi törvény élő tar tál mától fosztotta meg az önkor mányzatot, amikor a közvéle méiiyt szavazatokkal helyettesi tette és még a sajtó nyilvános sága elől is elzárta. A sajtó fel adata adva van: önmagát semmi siti meg, ha'tűri, hogy a közvéle ményt kizárják az alkotmányból Szerdahelyi Sándor, a Népszava fővárosi szerkesztője. „FI kell törölni ezt a törvényt** Az új fővárosi törvény revízióját szükséges­nek tartják úgy a politikusok, mint maguk az újság­írók is. Hogy a politikusok mért tartják szükségesnek, elmondják a Független Budapest hasábjain, ami az újságírók álláspontját il­leti, az pártkülönbség nélkül csak egy lehet: meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, hogy a saj­tószabadság még megmaradt fosz­lányai is eltűnjenek a városházi életből. Csupa zárt ülés, csupa titkolódzás: őszintén szólva csupa politikai együgyűség, mert hiszen a legtöbb alkalommal olyan kér­déseket beszélnek meg zárt üléseken, amelyekben semmi rossz nincs, amelyeket talán pártkülönbség nélkül mindenki helyeselne, amelyekről a sajtó talán he sem számolna, mert a közönséget nem érdekelné. De az ülés zárt, a sajtó ki van rekesztve és mindenki azt hiszi, hogy Isten tudja milyen üzleti hátterű ügyeket bonyolítottak le ottan. Mindez a legtöbbször nem igaz, de ha csak egyszer is igaz, akkor is el kell törölni ezt a törvényt, amely megszüntette az autonó­miát és vele együtt a városházi sajtószabadságnak még csak a látszatát is. Feliéri Annáitól, a Pesti Hírlap fővárosi" szerkesztője. Fehéri Armand Minden politikán túl szeressük Budapestet . . . M revíziós mozgalomhoz csatlakozom — Mindig azt tartottam, hogy az új jobb, mint a régi. Ötvenéves kamaszkorom is kö­telez, hogy minden revíziós mozga­lomhoz csatlakozzam. Egyelőre azon­ban egész lelkennnel Trianon reví­ziójáért küzdők. Majd ha ezt elin­téztük, ám jöjjön a fővárosi törvény revíziója is, a fővárosi törvényé, amely ma még igazán csecsemő­korát éli és ilyenformán talán reví­zió nélkül is jóra nevelhető. Pogány Béla, a „Budapesti Hírlap“ szerkesztője. Fíöbb Trianon . . . kedves Barátom, három évtizede állok a főváros ügyeinek szolgálatában, ami elég bizonyíték amellett hogy az autonómia tiszteletében nőttem fel. Láttam, sok vihart a város­házán és néhány érdekes kor­szaknak voltam a krónikása. Nagyképűség nélkül mondha­tom, hogy a régi törvény sem változtatna, a mai nyomorúságos állapotokon. Ha már revízió, akkor mindenekelőtt a trianoni gázsiig revíziója a fontos, amely melleit a helyi vonatkozású kér­dések eltörpülnek. Ha majd a líndó Richárd MÁV Kassára, meg Brassóba. visz öt pengőért, akkor majd az utón gondolkozom a felvetett témán. Ohd régi barátsággal: Utaló Richard. A Főv. Tud. főszerkesztője. Pogány Béla — Az újságíró sohasem csatlakozik egy mozga­lomhoz, legfeljebb számol vele vagy beszámol róla. Ez talán a legkényelmesebb ál­láspont, de nem mentesít az ál­lásfoglalás alól, hogy jó-e a fő­városi törvény vagy rossz, ezt nem dönti el még az a körül­mény sem, hogy a jobboldal le­nyelte, a baloldal pedig nem akarja bevenni. Kétségtelen, hogy nagyobb szerepet juttat az auto­nómiának, mint eddig, amin az sem változtat, hogy az autonómiát némiképpen korrigálták, ahogy ügyes kártyások a szerencséi szokták korrigálni. De végered­ményben nem a törvényen mú­lik minden, hanem azon a körülményen, hogy egy becsületes polgárságnak a képviselői ülnek benn a város parlamentjében, akik minden politikán túl szeretik ezt a várost. Hogy mennyire nem a törvény maga az az árkánum, amely minden betegségre gyó­gyulást hoz, bizonyítja a választójog. 1920-ban. a vi­lág legdemokratikusabb választójoga alapján a világ agy legreakciósabb parlamentje üli össze, amely meg­szavazta a numerus clausust és a botbüntetést. Min­den attól függ, hogy mennyi lelki tartalommal Ind­iák a törvényt telíteni. ..Nem a. valóság, csak annak égi mása, mitől függ a költészet varázsa.“ Wertz Béla, a Neues Politisches Volksblatt főv. szerkesztője. ona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a ..Papirmaiomiioz" I BUDAPEST. IV.. AUANYHfZ UCCA 6 felelőn: Auf. 677-15 Alapítva: i?90-ben Vass és Kovács Karteien sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár Budapesftv II. ker.v Fő ucca 48 Telefón : Automata 517-87. - Alapítási év 1893 JVem a rendszer a lényeg, hanem az ember. •. Nem, vagyok politikus, hanem szerény újság­író. A fővárosi törvény revíziójáért folytatott küzdel­met rábízom azokra, akik hivatot­tak erre a küzdelemre. Egyébként pedig meggyőződésem, hogy a poli­tikában nem a rendszer a lényeg, hanem az ember, aki akaratát megvalósítja, A legszebb eszmét is kompromittálhatja az ember és a legkompromitiáltabb eszme hirde­tése mellett is lehet szép és nagy cselekedeteket véghezvinni. Éppen ezért a fővárosi törvény revíziója helyett a fővárosi bizottsági tagok egy részének revideálását tartanám Szigethy Endre szükségesnek a főváros polgársága érdekében, Szigethy Endre, a Nemzeti Újság fővárosi rovatvezetője. Halmos István és fia KövezőmestereK, útépítő vállalKozóK X., fialom II. 25. Telefon: 33-9-52 Hafnal Imre oki. mérnök, kövezömester Budapest, IX., Üllői út 55 Telefon: 38-6-93 Telefón: 38-6-93 Kandi István kövezőmester III, Pacsirtamező u, 7. Telefón: 62-0-28 Helfenstein Károly kövezőmester, útépítési vállalkozó VI., Hungária körút 71. Telefón : 91-3-64 KRAUSZ FERENC kövezőmester VI. , Hungária körút 71. Tel.:91-3-64 Neumann Ferenc | oki. mérnök, kövezőmester VII. , Egressy út 34. Tel.: 96-6-40 Obendorfer József kövezőmester VIIL,Ludovíceum u. 18. Tel.: 38-4-65 Obendorfer Károly <, Rudolf oki. mérnök, kövezőmesterek L, Horthy Miklós út 29. Tel.: 69-2-99 Reinisch és Wohl oki. mérnökök, kövezömester, építési vállalkozók VII., Ajtósi Dürer sor 7. Telefon: 38-0-62 Schaffer Károly okleveles mérnök, kövezőmester, építési vállalkozó IV., Kecskeméti u. 13. Tel.: 84-4-12 Schaffer Antal kövezömester út- és csatornaépítési vállalkozó II, Darányi Ignác u. 21. Tel.: 52-2-91 Schaffer György kövezőmester, útépítési vállalkozó II., Felvinci u. 17. Tel.: 52-3-64 Spányi Ernő [oki. mérnök, kövezömester I., Németvölgyi út 33. Tel.: 57-9-91

Next

/
Thumbnails
Contents