Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-21 / 51-52. szám
10 Független Budapest Budapest, 1932 december 21. HUTTER és SCHRANTZ RT. ■BB VI., VILMOS CSÁSZÁR UT 63. TELEFON: 22-9-18 DRÓTKERÍTÉSEK, kerti- és vasbútorok kötelezi saját íratlan törvénye: ez a főváros iránt érzett szeretete. — Ezektől a szempontoktól eltekintve ma, a megoldatlan súlyos problémák idején nem tartom időszerűnek az általános törvényrevízióra irányuló mozgalmat. Kelemen Géza, az „Uj Nemzedék“ fővárosi szerkesztője. ,,Meghiúsítja a közvélemény ellenőrzését** . . . Helyeslem a revíziót,- mert ez a törvény megakadályozza a demokrácia érvényesüléséi, a nép többségi akaratának uralmát, amikor örökös, érdekképviseleti és hivatalnok tagokkal és a kerületek aránytalan beosztásával olyan többséget állít a törvény- | hatósági bizottság s az egész. önkormányzati életben I a mindenkori kormány és fővárosi vezetőség szolgálatára, amely mögött nem áll a főváros lakosainak, sőt még a szavazó polgároknak többsége sem s a nyilvánosság korlátozásával és kizárásával a közvélemény teljes ellenőrzésének jótékony hatását meghiúsítja. Dr. Ormos Kde. a , Friss Újság“ főv. szer. I Küzdelem a Fővárosért...- A fővárosi törvény revíziójáért való harc: küzdelem, a Fővárosért. Budapest polgársága tudni akarja, hogyan sáfárkodnak adófilléreivel, miképpen foglalnak állást a közérdekű kérdésekben azok, akiket érdekeik képviseletére a törvényhatósági bizottságba küldtek, vagy akiket — közvetve -— a vezető állásokba ültet- i lek. Az új fővárosi törvény legsarkalatosabb hibája az, hogy kizárta j a nyilvánosságot, a sajtót, a bízott- I sági ülésekből és az autonómia életét ezáltal elsorvasztotta. Ez bizalmatlanságot kelt, már pedig eredményes munkát csak olyan városvezetők tudnak kifejteni, akik bírják a közbizalmat. Pakots György, a „Magyarország“ főv. szerkesztője. Pakots György M sajtó feladata — A fővárosi törvény élő tar tál mától fosztotta meg az önkor mányzatot, amikor a közvéle méiiyt szavazatokkal helyettesi tette és még a sajtó nyilvános sága elől is elzárta. A sajtó fel adata adva van: önmagát semmi siti meg, ha'tűri, hogy a közvéle ményt kizárják az alkotmányból Szerdahelyi Sándor, a Népszava fővárosi szerkesztője. „FI kell törölni ezt a törvényt** Az új fővárosi törvény revízióját szükségesnek tartják úgy a politikusok, mint maguk az újságírók is. Hogy a politikusok mért tartják szükségesnek, elmondják a Független Budapest hasábjain, ami az újságírók álláspontját illeti, az pártkülönbség nélkül csak egy lehet: meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, hogy a sajtószabadság még megmaradt foszlányai is eltűnjenek a városházi életből. Csupa zárt ülés, csupa titkolódzás: őszintén szólva csupa politikai együgyűség, mert hiszen a legtöbb alkalommal olyan kérdéseket beszélnek meg zárt üléseken, amelyekben semmi rossz nincs, amelyeket talán pártkülönbség nélkül mindenki helyeselne, amelyekről a sajtó talán he sem számolna, mert a közönséget nem érdekelné. De az ülés zárt, a sajtó ki van rekesztve és mindenki azt hiszi, hogy Isten tudja milyen üzleti hátterű ügyeket bonyolítottak le ottan. Mindez a legtöbbször nem igaz, de ha csak egyszer is igaz, akkor is el kell törölni ezt a törvényt, amely megszüntette az autonómiát és vele együtt a városházi sajtószabadságnak még csak a látszatát is. Feliéri Annáitól, a Pesti Hírlap fővárosi" szerkesztője. Fehéri Armand Minden politikán túl szeressük Budapestet . . . M revíziós mozgalomhoz csatlakozom — Mindig azt tartottam, hogy az új jobb, mint a régi. Ötvenéves kamaszkorom is kötelez, hogy minden revíziós mozgalomhoz csatlakozzam. Egyelőre azonban egész lelkennnel Trianon revíziójáért küzdők. Majd ha ezt elintéztük, ám jöjjön a fővárosi törvény revíziója is, a fővárosi törvényé, amely ma még igazán csecsemőkorát éli és ilyenformán talán revízió nélkül is jóra nevelhető. Pogány Béla, a „Budapesti Hírlap“ szerkesztője. Fíöbb Trianon . . . kedves Barátom, három évtizede állok a főváros ügyeinek szolgálatában, ami elég bizonyíték amellett hogy az autonómia tiszteletében nőttem fel. Láttam, sok vihart a városházán és néhány érdekes korszaknak voltam a krónikása. Nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a régi törvény sem változtatna, a mai nyomorúságos állapotokon. Ha már revízió, akkor mindenekelőtt a trianoni gázsiig revíziója a fontos, amely melleit a helyi vonatkozású kérdések eltörpülnek. Ha majd a líndó Richárd MÁV Kassára, meg Brassóba. visz öt pengőért, akkor majd az utón gondolkozom a felvetett témán. Ohd régi barátsággal: Utaló Richard. A Főv. Tud. főszerkesztője. Pogány Béla — Az újságíró sohasem csatlakozik egy mozgalomhoz, legfeljebb számol vele vagy beszámol róla. Ez talán a legkényelmesebb álláspont, de nem mentesít az állásfoglalás alól, hogy jó-e a fővárosi törvény vagy rossz, ezt nem dönti el még az a körülmény sem, hogy a jobboldal lenyelte, a baloldal pedig nem akarja bevenni. Kétségtelen, hogy nagyobb szerepet juttat az autonómiának, mint eddig, amin az sem változtat, hogy az autonómiát némiképpen korrigálták, ahogy ügyes kártyások a szerencséi szokták korrigálni. De végeredményben nem a törvényen múlik minden, hanem azon a körülményen, hogy egy becsületes polgárságnak a képviselői ülnek benn a város parlamentjében, akik minden politikán túl szeretik ezt a várost. Hogy mennyire nem a törvény maga az az árkánum, amely minden betegségre gyógyulást hoz, bizonyítja a választójog. 1920-ban. a világ legdemokratikusabb választójoga alapján a világ agy legreakciósabb parlamentje üli össze, amely megszavazta a numerus clausust és a botbüntetést. Minden attól függ, hogy mennyi lelki tartalommal Indiák a törvényt telíteni. ..Nem a. valóság, csak annak égi mása, mitől függ a költészet varázsa.“ Wertz Béla, a Neues Politisches Volksblatt főv. szerkesztője. ona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a ..Papirmaiomiioz" I BUDAPEST. IV.. AUANYHfZ UCCA 6 felelőn: Auf. 677-15 Alapítva: i?90-ben Vass és Kovács Karteien sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár Budapesftv II. ker.v Fő ucca 48 Telefón : Automata 517-87. - Alapítási év 1893 JVem a rendszer a lényeg, hanem az ember. •. Nem, vagyok politikus, hanem szerény újságíró. A fővárosi törvény revíziójáért folytatott küzdelmet rábízom azokra, akik hivatottak erre a küzdelemre. Egyébként pedig meggyőződésem, hogy a politikában nem a rendszer a lényeg, hanem az ember, aki akaratát megvalósítja, A legszebb eszmét is kompromittálhatja az ember és a legkompromitiáltabb eszme hirdetése mellett is lehet szép és nagy cselekedeteket véghezvinni. Éppen ezért a fővárosi törvény revíziója helyett a fővárosi bizottsági tagok egy részének revideálását tartanám Szigethy Endre szükségesnek a főváros polgársága érdekében, Szigethy Endre, a Nemzeti Újság fővárosi rovatvezetője. Halmos István és fia KövezőmestereK, útépítő vállalKozóK X., fialom II. 25. Telefon: 33-9-52 Hafnal Imre oki. mérnök, kövezömester Budapest, IX., Üllői út 55 Telefon: 38-6-93 Telefón: 38-6-93 Kandi István kövezőmester III, Pacsirtamező u, 7. Telefón: 62-0-28 Helfenstein Károly kövezőmester, útépítési vállalkozó VI., Hungária körút 71. Telefón : 91-3-64 KRAUSZ FERENC kövezőmester VI. , Hungária körút 71. Tel.:91-3-64 Neumann Ferenc | oki. mérnök, kövezőmester VII. , Egressy út 34. Tel.: 96-6-40 Obendorfer József kövezőmester VIIL,Ludovíceum u. 18. Tel.: 38-4-65 Obendorfer Károly <, Rudolf oki. mérnök, kövezőmesterek L, Horthy Miklós út 29. Tel.: 69-2-99 Reinisch és Wohl oki. mérnökök, kövezömester, építési vállalkozók VII., Ajtósi Dürer sor 7. Telefon: 38-0-62 Schaffer Károly okleveles mérnök, kövezőmester, építési vállalkozó IV., Kecskeméti u. 13. Tel.: 84-4-12 Schaffer Antal kövezömester út- és csatornaépítési vállalkozó II, Darányi Ignác u. 21. Tel.: 52-2-91 Schaffer György kövezőmester, útépítési vállalkozó II., Felvinci u. 17. Tel.: 52-3-64 Spányi Ernő [oki. mérnök, kövezömester I., Németvölgyi út 33. Tel.: 57-9-91