Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-21 / 51-52. szám

Budapest. 1932 december 21. Független Budapest II A munka becsülete írta: BECSEY ANTAL Becsey Antal Az elmúlt hetekben történt. A városháza folyo­sóján elfogott egy ismerős kisiparos és kétségbe­esetten panaszolta el nagy baját. Néhány száz pengős követelése volt; a munkát rendben elvégezte és sürgős szük­sége volt a pénzre. Szombat, a munkások és kisebb tartozások ki­fizetésének ez a nehéz napja vesze­delmesen közeledett; 'exisztenciális kérdés volt reá nézve, hogy pén­zéhez addigra hozzájusson. Szíve­sen vállalkoztam a segítésre; minden elismerés tisztviselőinknek érte; az összes fórumokon megér­tésre találtam. Iparosom hálásan közölte velem, hogy az utalvány már megvan és járandóságát más­nap felveszi. A kifizetési pénztárnál azután beütött a nagy krach. Kitűnt, hogy adótartozás, OTI-hátralék cí­mén és nem tudom miféle címeken annyi tartozást mutattak ki, hogy járandósága alig fedezi tarto­zását. Szóval; utalvány van, de pénz — az nincsen. Se munkabérre, se számlakifizetésre, no meg a csa­ladjának kenyérre való se. Amikor pedig ezt az ese­tet barátaim körében elmeséltem, mint gazdasági és szociális viszonyaink egy kétségbeejtő tünetét, meg­döbbenéssel kellett hallanom, hogy ez nem is szór­ványos tünet, hanem a közpénztáraknál naponta többszörösen is megismétlődő jelenség. Rendszer! Kötelességemnek tartom, hogy rámutassak ennek a rendszernek végzetesen súlyos kihatásaira és arra a romboló munkára, amelyet ez az eljárás gazdasági és szociális életünk rendjén végez. A baj ott kezdő­dik már, hogy nincs, vagy alig van munka. Ha mégis akad itt-ott valami szerény munkaalkalom, akkor nincs se forgótőke, se hitel. És ha az iparos emberfeletti küzködésse] mégis megbirkózva a lehe­tetlennel, elvégzi a rábízott munkát, akkor a verej­tékkel és izgalmakkal kiérdemelt munka ellenértéké­ről kisül, hogy az nem az övé. Hát itt valami nincs rendjén. A modern gazda­sági és szociális rendnek alapja a produktív munka, erőssége a munka becsülete. Ezt az alapot megin­gatni, a benne rejlő államfenntartó erőt felmorzsolni minden időknek legvégzetesebb veszedelme. Ennek elhárítására minden rendelkezésre álló eszközt és mó­dot idejében meg kell ragadni. Kérdezem tehát; van-e lehetőség erre? Olvasom, hogy Svájcban az ország egyik legna­gyobb erőforrása: a szállodásipar válságba jutott; az idegenforgalom hatalmas csökkenése eldugaszolta azokat a forrásokat, amelyek bőségesen ontották ara­nyukat a szállodai iparnak és rajta keresztül az or­szág közpénztárainak. Az adóhátralékok és egyéb köztartozások hátralékai sohasem látott arányban növekedtek. Belátták — be kellett látniok —, hogy ezt a bajt adópréssel szanálni nem lehet; annak for­szírózása legfeljebb összeroppantja a vergődő ipart anélkül, hogy a kincstárnak legcsekélyebb haszna lenne belőle. A gyógyításnak azt az észszerű módját választották, hogy a válságos helyzet orvoslásával, az adóalanyok felgyülemlett köztartozásainak átme­neti rendezésével könnyítettek a terheken. Az állam konvertálta az ipar felhalmozódott köztartozásait; az e célra folyósított, több évre szóló kölcsönből nem­csak az állam jutott követeléseihez, hanem lehetővé tette az iparnak is, hogy lélegzethez jusson. Mindezt pedig nem büntető jellegű, magas késedelmi kama­tok mellett, hanem a termelést megillető, kivételesen olcsó kamatozású kölcsönnel oldották meg. Ilyenfajta megoldásra gondolok én, amikor az ipar megmentésének módozatait keresem.. Össze kell Füstöl a kályhája? használjon Eternit kémény- toldatot ! Nem rozsdásodik, tartós, könnyű és olcsó! Épü­letének szellőztetése az Eternit csővel, könnyen és gazdasá­gosan oldható meg. Kérjen árajánlatot. Eternit Művek Budapest, VI., Andrássy út 33 állítani a különféle köztartozások kataszterét; gon­dosan megvizsgálni és a szükséghez képest megros­tálni, azután konvertálni, ezt az anyagot. Ügy vélem, hogy a Székesfőváros Kisipari Hitelintézete, esetleg az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével kar­öltve lenne a leghivatottabb ennek az iparosmentő akciónak megszervezésére és lebonyolítására. A Kis­ipari Hitelintézet legalaposabban ismeri a fővárosi iparosság teljesítőképességét és megbízhatóságát. Amennyiben tehát a Kisipari Hitelintézet a szüksé­ges direktívákat és fedezetet megkapja, úgy kétség­telen, hogy az egész akció síma és gyors lebonyolí­tása biztosítva van. Ezzel pedig három fontos célt érünk el. Mindenekelőtt tehermentesítjük a közigaz­gatást, amelyre óriási terheket ró a hátralékok több­szörös nyilvántartása, az adóhivataloktól kezdve a kifizetési pénztárakig. A közpénztárak hamarabb hozzájutnak hátralékos követeléseikhez. És megszün­tetjük azt az idegfeszítő bizonytalanságot; amelyben ma a járandósága után futkározó iparos vergődik; aki az utolsó pillanatig gyötrő bizonytalanságban van aziránt, hogy munkája ellenértékét megcson­kítva, vagy egyáltalában megkapja-e. És megmentjük vele a dolgozó iparosnak a mun­kába vetett bizakodó hitét: a munka becsületét. Közadók 12 százalékos Kamatának csökkentését kéri a főváros AKció a Különböző járulék-hátralékok terheinek csökkentésére A főváros sokmilliós adókíiunlevősége között je­lentős összeget tesznek ki a különböző járulékhátra­lékok. Az utóbbi években a munkanélküliség enyhí­tése érdekében fokozottabb tempóban végzett út- és csatornaépítések következtében különösen az ezek után kivetett járulékokban mutatkozik nagy hátra­lék, mert a viszonyok gyors rosszabbodása miatt az ingatlantulajdonosok nem voltak képesek a járuléko­kat pontosan befizetni. Az ezek után felszámított 12%-os adóterhek még jobban növelték a járulékadósságokat, mert hiába törlesztett az ingatlantulajdonos, az időközi ka­matok miatt adóssága alig csökkent. A közelmúlt hónapokban a bizottságokban el­hangzott követeléseknek megfelelően, a főváros felirattal fordult a kormányhoz és e járulékok után számítandó kamat csökken­tését kérte. Eddig azonban még nem intézkedett a kormány. Az ingatlantulajdonosok most újabb mozgalmat indí­tottak és arra kérték a fővárost, engedélyezzen több vi részletfizetést a korábban kivetett út- és csatorna- pítési járulékok utáni hátralékok törlesztésére, egy­ben tegyen újabb lépéseket a hátralékkamat mérsék­lése érdekben. Az akció folytán a főváros már intézkedett is, hogy a járulék- hátralékok törlesztésére általánosságban há­romévi, méltányosabb esetekben négyévi ha­ladék engedélyeztessék. Elsősorban a családi házak és a beépítetlen telkek tulajdonosai részesülnek ebben a kedvezménybe ti. Újabb felirattal fordul, a főváros a kormányhoz a hátarlékkamat leszállítása érdekében és nemcsak a fővárosi járulékok és illetékek kamat­lábának csökkentésére fogja kérni, hanem az összes közadók 12%-os kamatának leszállítását is. Az ingat­lanok nagyarányú megterhelésére való tekintettel elsősorban azoknak a köztartozásoknak a ka­matmérséklését kérik, mely tartozások az in­gatlanra első helyen vannak betáblázva. A főváros reméli, hogy felirata eredményes lesz és az adókamat leszállítása visszamenő hatállyal léphet érvénybe. A Vásárpénztár likvidálása karácsony előtt tény­legesen megindult. A múlt hét hétfőjén tartották meg a felszámoló közgyűlést, amelynek lefolyásáról csupán annyi szivárgott ki, hogy a kisebbségi rész­vényesek súlyos vádakkal illették a főváros vezető­ségét; amiért ez a hajdan virágzó intézmény tönkre­ment. Felelősségrevonást követeltek, ami alkalmasint nem is fog elmaradni, mert a megindult felszámolás során a kirendelt szakértők a felelősség kérdésében is javaslatot fognak tenni. Értesülésünk szerint, a likvidálás hosszabb időt vesz igénybe, mert további veszteségek elkerülése végett a felszámolók nyugodt mederben akarják lebonyolí­tani a megkezdett üzleteket és amíg ezek elintézése tart, a monopolisztikus üzletágak is megmaradnak a Vásárpénztár kezelésében A Községi Takarék csak a teljes likvidálás után a Vásárpénztár minden ügyének megszűnése után veszi át a mönopóljogokat, ami igen helyes álláspont, mert így nem keverednek össze a dolgok és a Községi Takarék tiszta üzletet vesz át. Újév után állítják össze a Vásárpéuztár idei mérlegét, amely szintén hatalmas veszteségeket mutat fel. Ezek nagy része szintén az adonyi bérgazdaság műkö­déséből kifolyóan állott elő. A veszteségek előrelát­hatólag tovább növekszenek, mindaddig, amíg a lik­vidálást be nem fejezik és a főváros valamiképpen meg nem szabadul az adonyi uradalomtól. Errenézve folynak újabb tárgyalások, de még semmi kilátás sincs a bérlet átruházására, vagy megszüntetésére. Ha a főváros nem tud áldozatok árán sem megsza­badulni a bérlettől, úgy nagy dilemma előtt fog ál- lani. Az adonyi bér gazdaság sorsával van összefüg­gésben a Húskereskedelmi Rt. sorsa is. Ennek a rész­vénytársaságnak egyetlen üzletága az adonyi urada­lom, semmi mással nem foglalkozik és amennyiben az uradalom bérlete megszűnik, úgy ez a részvénytársaság is felszámolna. A főváros arra is hajlandó, hogy a Húskereskedelmi Rt. részvényeit ruházza át a bérgazdaság esetleges átvevőjére és még fizetni is hajlandó annak, aki erre vállalkozik. Ereky Károly és Kareh Kristóf a múlt héten le­folyt közgyűlés után végleg megváltak a Vásár- pénztártól és az ügyek vitelét most egy héttagú likvidáló bizottság végzi. Ennek elnöke Reményi Schneller Lajos, a Községi Takarék vezérigazgatója, tagjai Beliczay Imre, Gross- mann Béla, Vertsek Leó, Lipthay Lajos, Furtkovics Béla, Bárány Károly és Pétery Jenő. A likvidáló bi­zottság legalább egy évre kontemplálja működését. Sztanó József Röntgen, diathermia és elektrotechnikai üzeme Budapest, Vili., Kisfaludy u. 18 Telefon : 38-1-25 —ni ii 1 iiii ii iiiiíii iii iiii iimgamrsiiTisnamaBni KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA 10 Telefon: Aut. 150—81 Géptisztítóanyag és új textilhulladék kereskedés J|,|C8C| JÓZSCÍ Budapest, VI, Ó ucca 31. Tel.: 25-7-10 PERY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KOVEZO-MESTER BUDAPEST, I., ATTILA körút 2. TEL. : 562-51 KRONEMER DÁVID márványipari üzeme Épület burkolás, márvány portálok, kap­csolótáblák, bútormárványok, emléktáblák Budapest, X., Szállás u. 44. Tel.: J 412-43 Héttagú bizottság végzi «I / / / A / t*1L • J 'f ' 'i a Vasarpenztar likvidálását Egy évre alakult meg a felszámoló bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents