Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-21 / 51-52. szám
P*» ...... "! ' ' ' U ~ M magyar sajtó a fővárosi törvény revízióját követeti Vissza keli állítani a teljes nyilvánosságot kell könnyíteni a sajtó munkáját a városházán Független Budapest Budapest, 1932 december 21. Éppen Imi van évvel ezelőtt, 1872-ben lépett életbe j ■nz első, a mostanit megelőző fővárosi törvény. Fenn- | állása alatt, több mint ötven esztendőn keresztül kö- . vétel te a közvélemény ennek a régi, rossz törvénynek a megváltoztatáséit. A sok sürgetést végre „siker“ koronázta: megszületett néhány év előtt a most érvényben lévő, új fővárosi törvény. Ha. a régi rossz volt, az ríj még' sakkal rosszabb. Szinte azt mondhatnék, jobb lett volna meghagyni a régit. Az új fővárosi törvény megszületése óta a Független Budapest harcot indított a revízió érdekében és hittel hisszük, hogy nem lesz újabb félszázadra szükség, amíg revideálják a mai fővárosi törvényt, amelynek hibái és fogyatékosságai bénítólag hatnak az egész köziiletre. A fővárosi törvény egyik legszégyenletesebb intézkedése az, amely kizárja a nyilvánosságot a főváros legeminensebb ügyeinek intézésénél. Talán csak a régi velencei köztársaságban, a tizek tanácsa tartotta szükségesnek, hogy titokban, a nyilvánosság ellenőrző szemétől hermetikusan elzárkózva intézze az ügyeket, azóta erre nem volt példa. Csak most, — Budapesten. Hogy miért kellett kizárni a. nyilvánosságot, mire való volt, milyen ok szülte a sajtó távoltartását, azt csak azok tudják, — vagy talán még azok sem — akik ezt a rendelkezést belevették a törvény intézkedései közé. Állítólag már ők is: megbánták, csak kissé későn, amikor már nem lehet rajta másként segíteni, csuk a törvény revideálásával. A városházi sajtó működését teljesen megbénította az új fővárosi törvény. Pedig a közönség soha annyira nem érdeklődött kommunális ügyek iránt, mint ma. A főváros népét mindem legkisebb esemény izgatja, ami a városházán történik: a sajtó azonban nem tud kellőképpen informálni, mert nem lehet ott a törvényhatósági tanács és a bizottságok ülésein. A fővárosi törvény kitiltotta onnan. Ez az állapot nem tarthat sokáig'. A városházi sajtó, a közvélemény képviselője nem nyugodhatik bele abba, hogy nem elégítheti ki az érdeklődést, hogy a közéletnek legyen egy rendkívül nagyjelentőségű fóruma, amelynek működéséről csak rejtett utakon értesülhet. Megkérdeztük a Fővárosi Rovatvezetők Testületének tagjait. Ebben a testületben az összes budapesti napilapok munkatársai és a három fővárosi hetilap vezetői foglalnak helyet, tehát a főváros közönségének egész nyilvánossága. De joggal állíthatjuk azt is, hogy az egész magyar sajtót jelenti ez a testület, mert a fővárosi lapok informálják az egész országot a városi eseményekről. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé (szindikátusa) a legellentétesebb politikai és társadalmi felfogású hírlapírók képviselete, de egyben nincs különbség köztük: abban, hogy a fővárosi törvényt revideálni kell és ki kell tárni a kapukat a nyilvánosság előtt. Itt adjuk a magyar hírlapírás: feleletét arra a kérdésre: helyesli-e a revízióért való harcot? Csak a formában van különbség, a lényegben nincs eltérés köztük. Rohamra indulunk a nyilvánosságért — Mi, újságírók, ezernyi hibáját, hátrányát, keservét látjuk, tapasztaljuk, érezzük (a magunk bőrén) folytonosan az új fővárosi törvénynek. Nincs nap, hogy ne ütköznénk valamely paragrafus drótakadályába, ne futnánk bele a lehetetlen rendelkezések zsákuccájába. De bennünket, újságírókat, az összes hibák, fogyatékosságok, felületességek, zavart okozó momentumok, az új törvény valamennyi támadható gyengesége közül a legjobban érdekel a bizottságok és a tanács nyilvánossága. Az a nyilvánosság, ami nincs meg. Az újságíró és lapja éltető eleme, levegője a nyilvánosság. Ezt a levegőt vonták el tőlünk, s mi azóta fuldokolunk. Olyanok vagyunk, mint a szárazra veteti hal; aszalódunk,. s csak szívósság, fizikum kérdése, hogy meddig bírjuk. Most látjuk csak, mit is jelentett számunkra — partra dobott halak számára — a tenger! ... Es hát tud-e vájjon a fa, a fű, a növény, a virág, a nap éltető melege nélkül kiterebélyesedni, fejlődni?!... Úgy-e, hogy nem! Már pedig a nyilvánosság a mi izzó napsugarunk, amely nemcsak világosságot ad, hevít és a meggyőződés melegével hat át bennünket, hanem egyúttal magát az életet, az exisztenciát is jelenti nekünk! S éppen ezt a veszélyeztetett exisztenciát, az újságíró falat kenyerét akarjuk megvédeni akkor, amikor az új esztendőben rohamra vezetjük a Fővárosi Rovatvezetők Szindikátusának kis csapatát a nyilvánosságért. a tanács és a bizottságok nyilvánosságáért! Ki küzdjön ezért, ha, nem a városházi újságírók!? . .. György Endre, Az „Újság“ főv. szerkesztője. György Endre Küzdöttem elejétől fogva44 küzdeni fogok ezután /s... — Bár sértő ream a Független Budapest kérdése, csatlakozom-e az új fővárosi törvény revíziója érdekében indított mozgalmához, mégis kijelentem, hogy az akciót örömmel üdvözlöm és minden erőmmel támogatni fogom. A törvény ellen még embrionális állapotában, már akkor, mikor még csak mint javaslat került a nyilvánosság elé, a leghevesebb támadásokat intéztem, mert előre láttam, mily helyrehozhatatlan pusztításokat fog véghezvinni a főváros autonómiáján. Az események nemcsak igazolták a törvény- nyél szemben elfoglalt álláspontomat, de — sajnos — még felülmúlták aggodalmaimat. A törvény majdnem teljesen megsemmisítette fővárosunk autonómiáját, a nyilvánosság kizárása álSeh írét 11 enri 1c Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt t e I e k t öjm b felparcellázva, eladó kedvező feltételek mellett Bővebbet: vasárnap délelőtt helyszínen Fóthi út 35., hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. Telefon: 241-15 tál elsorvasztotta a legfontosabb autonóm szervek életerejét, jelentéktelen testületté degradálta a közgyűlést. A legnagyobb elismerés illeti meg a Független Budapest akcióját, mellyel a harcot a fővárosi törvény ellen megindította. Schwét Henrik, a „Pester Lloyd“ fővárosi rovatának szerkesztője. Tíz új törvény túllőtt a célon...- Noha a magam lapjában több alkalommal kifejtettem erre vonatkozó álláspontomat, igénybeveszem Virügh Géza barátom vendégszeretetét és a Független Budapest hasábjain is közlöm a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó álláspontomat: Amennyire kétségtelen, hogy a hatvanesztendős régi fővárosi törvény revíziójára szükség volt, éppen annyira kétségtelen, hogy az új törvény túllőtt a célon. A főpolgármesteri és a polgármesteri hatalom túltengése, a régi hivatalnoki tanács egyetemleges jogköre helyett a politikusokból álló törvényhatósági tanács erősen kritizálható működése, a tisztviselők egyéni felelősségének túlzott előtérbe állítása és ami újságírói szempontból a legfontosabb: a nyilvánosság száműzése a bizottsági ülésekről és kizárása az újonnan kreált törvényhatósági tanács ülésterméből: olyan sérelmei az új törvénynek, amelyek okvetlenül revízióra szorulnak. Meg is vagyok győződve arról, hogy amint erre idő és mód r. Doby Andor /f\ %chmldt Testvérek \—P / Nyomdát estékg Rt. Tel.: Aut. 952-85. Táviratcím: / M' Kir' Postatakarékpénztári csekkszámla szám : -52850. Folyószámla az AngoÍMag^rBank közponfánál valamint of fsetf estékeket. Mint kUlönleaesséaet készít i olaj- mély nyomó, aniiin - guminyomé és bétiognyomö festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány ucca 41 kerül, az országgyűlés a törvényen végre fogja hajtani a szükségesnek mutatkozó módosításokat, és ami a törvények életében is igen gyakran előfordul, az 1930:XVIII. tc.-nek is meglesz a maga novellája. A mérsékelt revíziónak vagyok a híve, mert hiszen tagadhatatlan, hogy az új fővárosi törvénynek vannak modern és értékes újításai is: így az autonómiának az addigi rendnél élénkebb és közvetlenebb részvétele az igazgatásban, az érdekképviseleti rendszer kiépítése a törvényhatósági bizottságban .(amelyet olasz mintára a képviselőházat illetően is éppen most akar megvalósítani Gömbös miniszterelnök). Az új fővárosi törvényt tehát teljes egészében elvetni nem lehet, csupán le kell nyesni róla azokat a vadhajtásokat, amelyek a gyakorlati életben nem váltak he. Dr. Doby Andor, az Uj Budapest szerkesztője. ,M revízióra szükségé van**. . . A fővárosi törvény revízióját célzó mozgalom a baloldali pártoktól indult el, de ez nem jelenti, hogy a jobboldal ne kívánná a törvény revideálását. Nehezebb kérdés azutan megegyezni abban, hogy mely pontokra vonatkozik a revízió. A gyakorlatban az új törvény Jegki- tartóbb pártolói is belátták, hogy abban olyan hibák vannak, amelyek a főváros adminisztrációjának munkáját megnehezítik. Egy bizonyos: a revízióra szükség van, Barasits Tivadar még pedig minél előbb. Barasits Tivadar, a „Magyarság“ fővárosi szerkesztője. M törvény elaszticitása — A Független Budapest körkérdése pontosan a régi fővárosi törvény hatvanadik születésnapjára esik. Az 1872-es törvény ellen már születésének első heteiben megindult a revíziós mozgalom. Csaknem hat évtizeden át kellett küzdeni, amíg végre eljutottunk a mostani törvényhez, amely, ha vannak is hibái, — és melyik törvényalkotásnak nincsenek? — a legmodernebb felfogásokat juttatta érvényre, a külföld hasonló törvényalkotásaival szemben is a legtisztább haladás szellemében jött világra. A revíziós mozgalmat tehát az ellenzéki politika harci eszközének tartom, de nem hinném, hogy az új fővárosi törvény helyett ma modernebbet és haladóbb szelleműt lehetne alkotni. Különben is ennek a törvénynek olyan elaszticitása van, amilyet a mai kor változott viszonyai megkövetelnek. Különösen vonatkozik ez a nyilvánosság kérdésére, amelyet leginkább szoktak a törvény hibájaként emlegetni. Kétségtelen, hogy főként a sajtónak e téren tényleg vannak sérelmei, amelyeket azonban, szerény véleményem szerint, a műi törvény intézkedései keretében is könnyen lehet orvosolni. Dacsó Emil, a „Fővárosi Hírlap“ szerkesztője. Dacsó Emil M nem egészen jót sikerült kodifikálás — Az új fővárosi törvénynek, mint minden emberi alkotásnak, kétségtelenül vannak fogyatékosságai, hiányai, kisebb-nagyobb defektusai. Emberi törvények tökéletesek nem is lehetnek. mert merev formáikhoz, paragrafusokhoz vannak kötve, az élet, pedig — amely felett intézkednek — megállás nélkül örökké változik, előre nem látott fordulatokban gazdag, örök mozgással halad előre. Az új fővárosi, törvényi alkotói egész biztosan a legjobb szándékokkal, legjobb I adásuk szerint és a, székesfőváros szerele- létől áthatva kodifikálták, s ha ez Dunau Ödön nem is sikerült maradék nélkül, n em érdem cinek szemrehányást. — A gyakorlat, a mindennapi élet már bebizonyította, hogy szükséges volna valami korrekció, s ha erre sor kerül, minden jó reformot, a sajtószolgálat elősegítése érdekében történőt elsősorban, en csak örömmel fogom üdvözölni. Dunay Ödön, a MOT fővárosi rovatvezetője. WIHARTFERENC építész építőmester Budapest, VII.f Columbus ucca 5/b. sx. Telefón: József 360-97
