Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-05 / 40. szám
Budapest, 1932 október 5. Független Budapest O A karteibizotfság megvizsgálja a fővárosi üzemek tarifáit: Beszélgetés Becseu Antallal a három nagyüzem megolüásra várd problémáiról — Dánhida és Kelenföld viszonya — El kell ejteni a nagyüzemek központi igazgatásának tervét Azok a támadások, amelyek bizonyos oldalról a fővárosi üzemeket érik, mindig megkímélik a főváros három monopolisztikns nagyüzemét: a Vízműveket, a Gázmüveket és az Elektromosmüveket. Ebben a három nagyüzemben felbecsülhetetlen értékei fekiisznek a főváros közönségének és így érthető az az óvatos gondosság, amellyel az illetékes városházi tényezők e három nagyüzem problémáit kezelik- A legközelebbi jövőben a három nagyüzem további működését illetően fontos tárgyalások indulnak meg, amelyek esetleg a tarifák módosítását eredményezhetik. Iiecsey Antal tanácstag, Becsey Antal az Egységes Községi Polgári Párt legkitűnőbb közgazdasági szakértője, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A vízvezetéki és világítási ügyosztály mellett alakított szakbizottság a legközelebbi napokban folytatja körútját, amelyet a bán- hid'ai centrálé megtekintésével kezdett meg. Most a kelenföldi telep berendezését és tizemét vizsgáljuk meg, hogy a bizottság tagjai képet alkothassanak maguknak azokról az arányokról, amelyekből következtetni lehet a kelenföldi telep és a bánhidai telep közötti relációra. A kelenföldi telep körülbelül kétszer akkora, mint a bchihidai és így az összehasonlítás kétségtelenül a bánhidai telep javára fog kiütni, Hangsúlyozni kell, hogy az a közgazdasági alap, amelyen a két telep felépült, különböző. Bánhidán ugyanis a nem transzportképes szenet használják fel és így a szénköltség sokkal alacsonyabb, mint Kelenföldön. A kelenföldi telep mégis kiállja a kritikáit — gazdaságosság szempontjából — még európai vonatkozásban is. A harielbizottsag és a tarifák- A kelenföldi telepet, illetve a főváros áramtermelését a legközelebbi időben vizsgálat tárgyává teszik és pedig főként a tarifa szempontjciból. Bizonyos körökben ugyanis a kariéi törvényre való hivatkozással vizsgálatot követelnek abban az irányban, hogy a főváros nem számít-e túlságosan nagy egységárat az elektromosáramnál? A kérdés tüzetes tanulmányozása nélkül nem lehet kielégítő feleletet adni erre a kérdésre. A laikus beállítás kedvezőtlen a fővárosra nézve, mert a termelési költség kilowattóránként 4 fillért tesz ki, ezzel szemben az eladási ár a normális fogyasztásban 35—54 fillér, az ipari áram egységára pedig átlagban 24 fillér. Mein szabad elfelejteni, hogy az Elektromos- művek a főváros pénztárába hatalmas összeget fizet a háztartási költséghez való hozzájárulás címén, a kcirteltörvény rendelkezései tehát nézetem szerint nem alkalmazhatók a fővárosi nagyüzemekre, mert ezeknek a gazdálkodását nem a kapzsiság irányítja. Ha van is nyereségük ezeknek az üzemeknek, ez a köz javára megy. Lehetséges, hogy a kartelbizottság meg fogja vizsgálni a fővárosi üzemek tarifáit, lehetetlennek tartom azonban, hogy ezen a téren változás- állhatna be. A centralizálás Érdeklődtünk a beszélgetés során az iránt is, hogy a 3 nagyüzem központi igazgatásának centralizálása mikor válhatik aktuálissá. Becsey Antal a következőket felelte: — Most már több esztendős terv a nagyüzemek központi igazgatásának centralizálása. Nem kétséges, hogy ezen az úton igen nagy megtakarításokat lehet elérni. Ezek a megtakarítások azonban mind személyi természetűek, mert a centralizálás következtében egész sereg munkaerő válnék fölöslegessé. A mai időkben az ilyen személyzeti redukciókat nem lehet meggondolatlanul végrehajtani. Amennyiben a központi igazgatás centralizálása dologi természetű megtakarításokat eredményezne, köny- nyebben lehetne megvalósítani a három nagyüzem központi igazgatásának egyesítését célzó terveket, így azonban, mivel kizárólag személyi természetű takarékosságról lehet szó, az egyébként előnyökkel járó tervnek a megvalósítását kedvezőbb időkre kell hagyni. \ pályaudvarok problémája Újabb terven, melyeket nem lehet megvalósítani Mostanában készült el a MÁV szükségleteit és a közeljövőben várható beruházásait tartalmazó program tervezete és ebben ismét szerepel a budapesti pályaudvarok kibővítésének terve. Ez azt mutatja tehát, hogy nem került le a napirendről a budapesti pályaudvarok kibővítésének, illetve rendezésének problémája, de hogy mikor kerül sor ennek végrehajtására, az a jövő titka. Mindenesetre, amíg a gazdasági viszonyok meg nem javulnak, aligha van kilátás a sokmilliós beruházások kivitelére. Pedig a főváros szívesen látná, ha a pályaudvari kérdések mielőbb megoldódnának. Nagy fontosságú városrendezési érdekek fűződnek ehhez, mert amíg a pályaudvarok fejlesztése, vagy kitelepítése meg nem történt, nyugalomra vannak kárhoztatva azok a városfejlesztési tervek is, melyeket a főváros a pályaudvarok környékére kidolgozott. Itt van elsősorban a régi lóversenytér hatalmas komplexuma, melyhez nem lehet hozzányúlni, mert még nincs eldöntve, ott marad-e a közelben a Keleti pályaudvar és ha ott marad, milyen nagyságú területet fog igényelni a MÁV a pályaudvar kibővítésére. A régi Lóversenytér már régen beépült volna és rendezett park lenne a helyén, ha a pályaudvari probléma időközben megoldódik. Hasonló a helyzet a Nyugati pályaudvar környékén is. Ez a városrész szintén visszamaradt a fejlődésben a beékelődött pályaudvar miatt. Szó volt arról, hogy teljesen megszűnik a Nyugati pályaudvar, most azonban csak szűkítésről beszélnek a tervek, de így is remény van arra, hogy nagy területek szabadulnak fel és bocsáthatók a városfejlődés szolgálatába. Itt van, mint egyik legaktuálisabb pályaudvari probléma, a dunaparti teherpályaudvar ügye. Egyrészt az élelmiszer nagyvásártelep megépülése, másrészt a készülő Boráros-téri híd miatt a dunaparti teherpályaudvar napjai meg vannak számlálva. Itt is hatalmas kiterjedésű területek szabadulnak fel. Ezeket részben parkozzák, részben beépítik és a Dunapartnak ezt a részét, a gazdasági viszonyok fellendülése esetén, rövidesen palotasorok fogják szegélyezni. Érdeklődtünk Illetékes helyen a pályaudvari kérdések állása iránt és a következő információt kaptuk: — Az utóbbi évtizedekben a városrendezési kérdéseknél mindig szóbakerült a pályaudvarok rekonstrukciójának kérdése. Ezt a kérdést a főváros mindig sürgette, mire a kereskedelemügyi miniszter megküldötte a fővárosnak azt a tamdmányt, amit ebben a kérdésben az Államvasutak igazgatósága készített. E tanulmány végső konklúziója az, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a legcélszerűbb a Keleti és Nyugati pályaudvarokat a mai helyükön meghagyni, szükség szerint kibővíteni, a pályaudvarokhoz vezető vasúti vágányokat fölemelni, vagy lesüllyeszteni. — A miniszter nyomatékosan felhívta a főváros figyelmét arra, hogy csak olyan tervek életképesek, amelyek számolnak az ország és az államvasutak fizetőképességével, mert csak ilyen megoldás lesz végrehajtható. — A főváros is foglalkozik a kérdés tanulmányozásával. Előzetesen eldöntendő kérdés volna azonban, hogy a mai idők alkalmasak-e egyáltalában arra, hogy ebben a nagyhorderejű kérdésben állást foglaljanak, vagy pedig a kérdés megoldását olyan időre halasszák-e, amikor a gazdasági viszonyok jobbra- fordultával könnyebben lesz a kérdés megoldható. — A Dunaparti teherpályaudvar eltávolítása összefüggésben van a ferencvárosi állomás kibővítésével, mert mindaddig, amíg az állomás ki nem bővül, addig a MÁV-nuk szüksége van a Dunaparti teherpályaudvarra. Még a tél beállta előtt szereltessen központi fűtésének kazánjába Ganz-gyártmányú szabadalmazott Liliput vándorrostélyt, melynek páratlan előnyeit és gazdaságosságát az egész országból beérkezett nagyszámú megrendelés igazolja. Nem kell hozzá sem koksz, sem más drága fűtőanyag, mert olcsó magyar daraszénnel üzembiztosán működik. Olcs§. — Gyorsan törleszthető. Díjtalan szaktanács és mérnöklátogatás. Ganz és Társa Részvénytársaság X., Kőbányai-úí 31. — Telefon: Auí. 90-2-84 és 90-8-69 Eszmei tervpályázat a ligeti Iparcsarnok és környéke, valamint az Erzsébetváros egyrészének rendezésére A Mérnök- és Építészegylet tervpályázata Két érdekes városrendezési és építészeti terv- pályázatot hirdet a Magyar Mérnök- és Épít észegylet. A szokásos évi pályamunkakiírások kapcsán a városligeti régi Iparosam ok helyére építendő új kiállítási csarnok építésére, valamint a környező terület I parkozására szól az egyik tervpályázat, míg a másik 1 a Wesselényi, Akácfa, Dohány és Klauzál uccák által j határolt négyszög korszerű beépítési terveire vonat- i kozik. A városligeti kiállítási csarnok tervpályázata ! csak eszmei jellegű, mert — mint ismeretes — állandó j kiállítási területül a Lágymányosra megszerzett ha- I talmas ingatlankomplexumot jelölték ki és ha majd egyszer, a viszonyok meg javulásával, az új kiállítási csarnok felépítésére kerül sor, azt nem a Városligetben, hanem a lágymányosi területen fogják felépíteni. Az esetleges sikerült terveket azonban figyelembe lehet majd venni a lágymányosi építkezéseknél is, amennyiben azok megvalósulnak. A tervpályázat két részre oszlik. Az egyik a kiállítási pavillonok építésére vonatkozik és teljesen szabad lehetőséget biztosít változatos építészeti belső tér- és tömeghatásokra. A második rész a park területének architektonikus térmegoldására vonatkozik és szintén szabad átalakítási lehetőséget biztosít az egész terület megoldására. A pályaterveket kizárólag postán lehet beküldeni 1933. évi január hó lí-én este 6 óráig a Magyar Mérnök- és Építészegylethez. Pályadíj az egylet aranyérme, mely kitüntetés csakis abszolút építőművészeti becsű pályaműnek adható ki. Amennyiben több értékes pályamű érkezik be, úgy esetleg ezüstérmet is ad ki az építészegylet. A zsűri tagjai: Györgyi Dénes, Hajós Alfréd. Müller Pál. Orbán Ferenc és Padányi Gulyás Jenő. A Wesselényi ucca, Akácfa ucca, Dohány ucca és Klauzál ucca által határolt telektömb korszerű területének beépítésére a Kél er Napoleon pályadíjat tűzték ki. A pályaterveket január 30-ig lehet benyújtani, ugyancsak az .építészegylet titkári hivatalához. A bíráló bizottság tagjai: Gerstenberger Ágost, Bier- bauer Virgil és Kiss Tibor. WIHARTFERENC építész építőmester Budapest, VII.f Columbus ucca 5/b. sz. Telefon: József 350-97 — M—IJW.I—ÍR Ilii Iliiül—^Wll IIHIIMNIWII !!!■ Ill II Ilii Hl Krisch Fehde János tetőfedő mester Budapest I., Karolina út 10 Telefon: 69-5-59 Telefon : 52-6-34 Dr. Lendl Adolf utóda Telefon : 52-6-34 Fába Rezső BUDAPEST, II. KERÜLET, DONÁTI UCCA 7. SZÁM
