Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-05 / 40. szám

Budapest, 1932 október 5. Független Budapest O A karteibizotfság megvizsgálja a fővárosi üzemek tarifáit: Beszélgetés Becseu Antallal a három nagyüzem megolüásra várd problémáiról — Dánhida és Kelenföld viszonya — El kell ejteni a nagyüzemek központi igazgatásának tervét Azok a támadások, amelyek bizonyos oldalról a fővárosi üzemeket érik, mindig megkímélik a főváros három monopolisztikns nagyüzemét: a Vízműveket, a Gázmüveket és az Elektromosmüveket. Ebben a há­rom nagyüzemben felbecsülhetet­len értékei fekiisznek a főváros közönségének és így érthető az az óvatos gondosság, amellyel az il­letékes városházi tényezők e há­rom nagyüzem problémáit keze­lik- A legközelebbi jövőben a há­rom nagyüzem további működé­sét illetően fontos tárgyalások in­dulnak meg, amelyek esetleg a tarifák módosítását eredményez­hetik. Iiecsey Antal tanácstag, Becsey Antal az Egységes Községi Polgári Párt legkitűnőbb közgazdasági szakértője, akivel ezekről a kérdésekről beszél­getést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A vízvezetéki és világítási ügyosztály mellett alakított szakbizottság a legközelebbi napokban folytatja körútját, amelyet a bán- hid'ai centrálé megtekintésével kezdett meg. Most a kelenföldi telep berendezését és tizemét vizsgáljuk meg, hogy a bizottság tagjai képet alkothassanak maguknak azokról az arányok­ról, amelyekből következtetni lehet a kelen­földi telep és a bánhidai telep közötti relációra. A kelenföldi telep körülbelül kétszer akkora, mint a bchihidai és így az összehasonlítás két­ségtelenül a bánhidai telep javára fog kiütni, Hangsúlyozni kell, hogy az a közgazdasági alap, amelyen a két telep felépült, különböző. Bánhidán ugyanis a nem transzport­képes szenet használják fel és így a szénköltség sokkal alacsonyabb, mint Kelenföldön. A kelenföldi telep mégis kiállja a kritikáit — gazdaságosság szempontjából — még európai vonatkozásban is. A harielbizottsag és a tarifák- A kelenföldi telepet, illetve a főváros áramtermelését a legközelebbi időben vizsgá­lat tárgyává teszik és pedig főként a tarifa szempontjciból. Bizonyos körökben ugyanis a kariéi törvényre való hivatkozással vizsgálatot követelnek abban az irányban, hogy a főváros nem számít-e túlságosan nagy egységárat az elektromosáramnál? A kérdés tüzetes tanulmányozása nélkül nem lehet kielégítő feleletet adni erre a kérdésre. A laikus beállítás kedvezőtlen a fővárosra nézve, mert a termelési költség kilowattóránként 4 fillért tesz ki, ezzel szemben az eladási ár a normális fogyasztásban 35—54 fil­lér, az ipari áram egységára pedig át­lagban 24 fillér. Mein szabad elfelejteni, hogy az Elektromos- művek a főváros pénztárába hatalmas összeget fizet a háztartási költséghez való hozzájárulás címén, a kcirteltörvény rendelkezései tehát nézetem szerint nem alkalmazhatók a fővárosi nagyüzemekre, mert ezeknek a gazdálkodását nem a kapzsiság irányítja. Ha van is nyeresé­gük ezeknek az üzemeknek, ez a köz javára megy. Lehetséges, hogy a kartelbizottság meg fogja vizsgálni a fővárosi üzemek tarifáit, lehetetlennek tartom azonban, hogy ezen a téren változás- állhatna be. A centralizálás Érdeklődtünk a beszélgetés során az iránt is, hogy a 3 nagyüzem központi igazgatásának centralizálása mikor válhatik aktuálissá. Becsey Antal a következőket felelte: — Most már több esztendős terv a nagy­üzemek központi igazgatásának centralizálása. Nem kétséges, hogy ezen az úton igen nagy megtakarításokat lehet elérni. Ezek a megtaka­rítások azonban mind személyi természetűek, mert a centralizálás következtében egész sereg munkaerő válnék fölöslegessé. A mai időkben az ilyen személyzeti redukciókat nem lehet meggondolatlanul végrehajtani. Amennyiben a központi igazgatás centralizálása dologi ter­mészetű megtakarításokat eredményezne, köny- nyebben lehetne megvalósítani a három nagy­üzem központi igazgatásának egyesítését célzó terveket, így azonban, mivel kizárólag sze­mélyi természetű takarékosságról lehet szó, az egyébként előnyökkel járó tervnek a megvaló­sítását kedvezőbb időkre kell hagyni. \ pályaudvarok problémája Újabb terven, melyeket nem lehet megvalósítani Mostanában készült el a MÁV szükségleteit és a közeljövőben várható beruházásait tartalmazó program tervezete és ebben ismét szerepel a buda­pesti pályaudvarok kibővítésének terve. Ez azt mu­tatja tehát, hogy nem került le a napirendről a budapesti pályaudvarok kibővítésének, illetve rende­zésének problémája, de hogy mikor kerül sor ennek végrehajtására, az a jövő titka. Mindenesetre, amíg a gazdasági viszonyok meg nem javulnak, aligha van kilátás a sokmilliós beruházások kivitelére. Pedig a főváros szívesen látná, ha a pályaudvari kérdések mielőbb megoldódnának. Nagy fontosságú városrendezési érdekek fűződnek ehhez, mert amíg a pályaudvarok fejlesztése, vagy kitelepítése meg nem történt, nyugalomra vannak kárhoztatva azok a városfejlesztési tervek is, melyeket a főváros a pálya­udvarok környékére kidolgozott. Itt van elsősorban a régi lóversenytér hatalmas komplexuma, melyhez nem lehet hozzányúlni, mert még nincs eldöntve, ott marad-e a közelben a Keleti pályaudvar és ha ott marad, milyen nagyságú területet fog igényelni a MÁV a pályaudvar kibővítésére. A régi Lóverseny­tér már régen beépült volna és rendezett park lenne a helyén, ha a pályaudvari probléma időközben megoldódik. Hasonló a helyzet a Nyugati pálya­udvar környékén is. Ez a városrész szintén vissza­maradt a fejlődésben a beékelődött pályaudvar miatt. Szó volt arról, hogy teljesen megszűnik a Nyugati pályaudvar, most azonban csak szű­kítésről beszélnek a tervek, de így is remény van arra, hogy nagy területek szabadulnak fel és bocsáthatók a városfejlődés szol­gálatába. Itt van, mint egyik legaktuálisabb pályaudvari probléma, a dunaparti teherpályaudvar ügye. Egy­részt az élelmiszer nagyvásártelep megépülése, más­részt a készülő Boráros-téri híd miatt a dunaparti teherpályaudvar napjai meg van­nak számlálva. Itt is hatalmas kiterjedésű területek szabadulnak fel. Ezeket részben parkozzák, részben beépítik és a Dunapartnak ezt a részét, a gazdasági viszonyok fellendülése esetén, rövidesen palotasorok fogják szegélyezni. Érdeklődtünk Illetékes helyen a pályaudvari kérdések állása iránt és a következő információt kaptuk: — Az utóbbi évtizedekben a városrendezési kér­déseknél mindig szóbakerült a pályaudvarok rekon­strukciójának kérdése. Ezt a kérdést a főváros min­dig sürgette, mire a kereskedelemügyi miniszter megküldötte a fővárosnak azt a tamdmányt, amit ebben a kérdésben az Államvasutak igazgatósága készített. E tanulmány végső konklúziója az, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a leg­célszerűbb a Keleti és Nyugati pályaudvaro­kat a mai helyükön meghagyni, szükség szerint kibővíteni, a pályaudvarokhoz vezető vasúti vágányokat fölemelni, vagy lesüllyeszteni. — A miniszter nyomatékosan felhívta a főváros figyelmét arra, hogy csak olyan tervek életképesek, amelyek szá­molnak az ország és az államvasutak fizető­képességével, mert csak ilyen megoldás lesz végrehajtható. — A főváros is foglalkozik a kérdés tanulmányo­zásával. Előzetesen eldöntendő kérdés volna azonban, hogy a mai idők alkalmasak-e egyáltalában arra, hogy ebben a nagyhorderejű kérdésben állást foglal­janak, vagy pedig a kérdés megoldását olyan időre halasszák-e, amikor a gazdasági viszonyok jobbra- fordultával könnyebben lesz a kérdés megoldható. — A Dunaparti teherpályaudvar eltávolítása összefüggésben van a ferencvárosi állomás kibővíté­sével, mert mindaddig, amíg az állomás ki nem bővül, addig a MÁV-nuk szüksége van a Dunaparti teherpályaudvarra. Még a tél beállta előtt szereltessen központi fűtésének kazánjába Ganz-gyártmányú szabadalmazott Lili­put vándorrostélyt, melynek páratlan elő­nyeit és gazdaságosságát az egész országból beérkezett nagyszámú megrendelés igazolja. Nem kell hozzá sem koksz, sem más drága fűtőanyag, mert olcsó magyar daraszénnel üzembiztosán működik. Olcs§. — Gyorsan törleszthető. Díjtalan szaktanács és mérnöklátogatás. Ganz és Társa Részvénytársaság X., Kőbányai-úí 31. — Telefon: Auí. 90-2-84 és 90-8-69 Eszmei tervpályázat a ligeti Iparcsarnok és környéke, valamint az Erzsébetváros egyrészének rendezésére A Mérnök- és Építészegylet tervpályázata Két érdekes városrendezési és építészeti terv- pályázatot hirdet a Magyar Mérnök- és Épít észegylet. A szokásos évi pályamunkakiírások kapcsán a város­ligeti régi Iparosam ok helyére építendő új kiállí­tási csarnok építésére, valamint a környező terület I parkozására szól az egyik tervpályázat, míg a másik 1 a Wesselényi, Akácfa, Dohány és Klauzál uccák által j határolt négyszög korszerű beépítési terveire vonat- i kozik. A városligeti kiállítási csarnok tervpályázata ! csak eszmei jellegű, mert — mint ismeretes — állandó j kiállítási területül a Lágymányosra megszerzett ha- I talmas ingatlankomplexumot jelölték ki és ha majd egyszer, a viszonyok meg javulásával, az új kiállí­tási csarnok felépítésére kerül sor, azt nem a Város­ligetben, hanem a lágymányosi területen fogják fel­építeni. Az esetleges sikerült terveket azonban figye­lembe lehet majd venni a lágymányosi építkezéseknél is, amennyiben azok megvalósulnak. A tervpályázat két részre oszlik. Az egyik a ki­állítási pavillonok építésére vonatkozik és teljesen szabad lehetőséget biztosít változatos építészeti belső tér- és tömeghatásokra. A második rész a park terü­letének architektonikus térmegoldására vonatkozik és szintén szabad átalakítási lehetőséget biztosít az egész terület megoldására. A pályaterveket kizárólag postán lehet beküldeni 1933. évi január hó lí-én este 6 óráig a Magyar Mérnök- és Építészegylethez. Pálya­díj az egylet aranyérme, mely kitüntetés csakis abszolút építőművészeti becsű pálya­műnek adható ki. Amennyiben több értékes pályamű érkezik be, úgy esetleg ezüstérmet is ad ki az építészegylet. A zsűri tagjai: Györgyi Dénes, Hajós Alfréd. Müller Pál. Orbán Ferenc és Padányi Gulyás Jenő. A Wesselényi ucca, Akácfa ucca, Dohány ucca és Klauzál ucca által határolt telektömb korszerű terü­letének beépítésére a Kél er Napoleon pályadíjat tűz­ték ki. A pályaterveket január 30-ig lehet benyújtani, ugyancsak az .építészegylet titkári hivatalához. A bíráló bizottság tagjai: Gerstenberger Ágost, Bier- bauer Virgil és Kiss Tibor. WIHARTFERENC építész építőmester Budapest, VII.f Columbus ucca 5/b. sz. Telefon: József 350-97 — M—IJW.I—ÍR Ilii Iliiül—^Wll IIHIIMNIWII !!!■ Ill II Ilii Hl Krisch Fehde János tetőfedő mester Budapest I., Karolina út 10 Telefon: 69-5-59 Telefon : 52-6-34 Dr. Lendl Adolf utóda Telefon : 52-6-34 Fába Rezső BUDAPEST, II. KERÜLET, DONÁTI UCCA 7. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents