Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-05 / 40. szám
1932 október 5 40. szám-s Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap HUSZONHETED« évfolyam Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám éra 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Bonvendég Fenenc alpolgármester bízik az új költségvetés stabilitásában Beszélgetés Bonvendég alpolgünmestennel a fövános 1933. évi költségvetésénöl Jövöne is zánolják a kiadásokat, ha a bevételek további esést mutatnának Állandóan figyelik a bevételek alakulását 120 millió pengőt fordít a főváros 1933-ban közmunkákra A főváros 1938. évi költségvetése nyilvánosságra került. Olyan szegényes költségvetés ez, amilyenre még nem volt példa Budapest székesfőváros történetében. A szegényesség a bevételi és kiadási tételek végösszegének alacsonyságában jelentkezik és abban a tényben, hogy nagyobb jelentőségű beruházási tervek egyáltalán nem szerepelnek benne. Meg lehet állapítani, hogy a főváros vezetősége a legridegebb realitásra törekedett, nehogy a jövő év folyamán a bevételek további esése következtében meglepetések érjék. Még így is felmerül a kérdés: nem kell-e a jövő év folyamán a fővárosa háztartás pénzügyi egyensúlyának felborulásától tartani. h árvendég Ferenc alpolgármester Az új kormány Nem hisszük, hogy a kormány változás rendszer- változást is jelentene, hiszen azl elmúlt tizeinkét esztendő egyik legpregnánsabb vezéralakja vette át a kományzást, aki megszemélyesítője annak a szellemnek, amelyből a kormányok táplálkoztak az ellenforradalom óta. A szellem nem változik, de más lesz a i tempó, a munka az országban. Ha ia rendszer nem is, de a módszer változik. A fővárosi szempontjából, há felületesen nézzük a dolgokat, nem történt semmi sem. A belügyminiszter maradt a régi és azzal, hogy Gömbös Gyula a háttérből az előtérbe került, nem) lehet olyan következtetést vonni, mintha ezzel friss szelek tisztítanák meg a megáporodott levegőt. Az országban, vidéken, talán nagyjelentőségű az, ami az utolsó napokban történt: a főváros törvényhatósági életének azonban aligha lesz haszna belőle. Eshetnek személyi változások, de hogy ezek hasznosuk isi lesznek-e egyúttal: kérdések kérdései Bennünket ez> nem érint közelről, hiszen nem személyeket szeretnénk cserélni, hanem légkört. A magyar Schleicher tábornok kiállt a napfénybe és' új tempót diktál. A munka láza leslz úrrá a lelkeken, készül a gyors gazdasági program. Ha lassan is, megindítjuk a gazdasági vérkeringést, amely megái lőtt — mondja a munkatervéről szóló miniszterelnöki megnyilatkozás. És hogy ez így lesz, azt kétségtelenné teszi Gömbös Gyula egyénisége, melyet lehet kritizálni igen sok szempontból, egyet azonban tagadni nem lehet: a cselekvés embere. A nemzeti munkaterv, amely e pillanatban még nem bontakozott ki a nyilvánosság előtt, (nyilvánvalóan nagyszabású lesz. Maga a miniszterelnök kijelentette, hogy több mint 100 pontból áll, ami azt jelenti, hogy betone lesz minden, „was gut und teuer“. Mint ahogy az már a programokban lenni szokott. Mert — sajnos — nagyon hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy a programban minden mindig benne van, de még sajnosabb, hogy nem bízik már a közvélemény a programokban. A Bethlen-kormány arra hivatkozott állandóan, hogy az általános titkos választói jog benne van a programjában. Benne is maradt, tíz évi kormányzás után. Egyet szeretnének, ha nem lenne benne a programban, hanem műsoron kívüli számként szerepelne, mint a nemzeti munkaterv kísérő melódiája: Budapest szereteie. Nagy szüksége lenne erre a fővárosnak, mert enélkül elsorvad. Az előző kormányok a magyar fővárossal szemben ridegen, sokszor ellenséges indulattal viseltettek. Mindig kezükben volt a korbács és ha néha meg is veregették a fővárost, nem lehetett tudni, melyik pillanatban suhint le rája. És ez elég gyakran be is következett. A GömbösMkormámy fiatalsága, tettrekészsége kétségtelen érték. Kinevezése óta új feszültséggel van teli a levegő: úrrá lett a közvélemény előtt, hogy történni fog valami, annyi lemondás után. A közvéleményben kezdi felütni fejét a bizakodás. Hátha ezentúl máskép lesz! Hátha ezúttal a program nem csak program, de valóság is? Adja Isten. Mert ha nem így lesz, teljesen elpusztul itt minden. Gömbös Gyula szolgálaton kívüli tábornok sokat tanult azóta, mióta Gömbös Gyula kapitány (még 1 a j d i n á n d - s ti 1 üss a 1 eltelve) becsördített u magyar politikába. A magyar lajdinándból most vezénylő tábornok lett. Reméljük és hisszük, hogy amit hirdet: „az új nemzedék vezetője akarok lenni“, békét, munkát, kenyeret és áldást jelent a magyar nemzetre, melynek nagy, nagyon nagy szükségé lenne egy magyar Mussolinira. Ha félve is, ha óvatosan is, a főváros is reménykedni kezd. Keménykedik a meggyötört, tönkretett polgárság, amely már annyi programot kapott, hogy leszokott az ábrándozásról. akivel ezekről a kérdésekről hosszabb megbeszélést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A jövő évi költségvetést a szigorú takarékosság és a szükségletek kényszerű megszorítása jellemzi. A kiadásokat csökkenten' kellett, mert a bevételek az egész vonalon visszaesnek. Ennek következtében a jövő évi költségvetés végösszege 10.5 millió pengővel kisebb, mint az az 1932. évi költségvetésben. A költségvetésnek ez a leszállí- Borvendcg Ferenc tása Számottevő. 1929-ben még több mint 208 millió pengő volt a költségvetés, am' most 169 millió pengőre csökkent. Az adóbevételeket a folyó évi tényleges bevételi eredmények alapján, változatlan adóknl- csok mellett irányoztuk elő. Az üzemek hozzájárulása 3.8 millió pengővel kevesebb, mint az 1032. évi költségvetésben. Minden tizem üzleti fölöslege visszaes k. Ezenkívül az Autóbuszüzem és a Széchenyi- fürdő költségvetése hiányt mutat. Az Autóbuszüzemnek 1 millió pengő, a Széchenyi-fürdőnek pedig 350.000 pengő a defeitje. A kiadásokat a takarékosság szigorú szem előtt tartásával az egész vonalon csökkenteni kellett. A csökkenés csaknem mindenütt 10%-ot tesz ki. Jelentősen csökkennek a személyi kiadások is a kormányrendelet alapján végrehajtott legutóbbi fizetésleszállítás és a mellékjárandóságok csökkentése folytán. A kiadások között csak az inségakciók költsége emelkedik a főváros inségenyhítő tevékenységének nagymérvű kiterjesztése következtében. Az inségakciók költsége. 4.5 millió pengővel j emelkedik, úgyhogy a jövő évben a főváros inségenyhítő tevékenységének 11 millió pengő lesz az előirányzata. E kiadások egv részének fedezésére 9.3 millió pengő állami hozzájárulást irányoz elő a költségvetés. A kiadások jórésze közmunkákra és közszállításokra esik. Mintegy 50 millió pengő közmunka és közszállítás van a községi háztartás költségvetésében, 70 millió pengő pedig az üzemek 1 költségvetésében van előirányozva. I A főváros egész gazdálkodását tekintve, a jövő I évben közmunkára és közszállításra tehát ösz j szesen mintegy 120 millió pengő áll rcndelke- ; zésre, nem számítva ide a 10 millió pengős i inségmunkát, amelynek végrehajtása, jórészt i szintén a jövő évre marad. A rendes kiadásokon felül I 9 millió pengő rendkívüli kiadást irányoz elő a költségvetés. így új iskolaépületek építésére 400.000 pengő, a népligeti iskolai sporiclep létesítésére II. részletként 60.000 pengő, a dunai hidak építésére 2 millió pengő, különböző telekszerzésekre 1 millió pengő, szellemi szükségmunkára 480.000 pengő, a fedett uszoda építési költségeihez való hozzájárulásra 220.000 pengő, a Kisipari Hitel- intézet alaptőkeemelésére 260.000 pengő, a községi háztartás 1931. évi hiányának fedezésére 1.7 millió pengő, a közkórházi alapnál a kor- I mánnyal kötött megállapodás értelmében mu- ! tatkozó veszteség fedezésére 2 millió pengő a rendkívüli előirányzat. A takarékosság szigorú alkalmazása és a szükségletek megszorítása 1931 óta a kiadásokat lényegesen csökkentette. Az 1932. évi költség- vetéssel szemben 11.5 millió, az 1931. évi költségvetéssel szemben pedig 33.7 millió pengő a megtakarítás. A kiadások csökkentése a kórházi ápolási díjaknál is érezteti hatását, amennyiben az eddig 6 pengő 20 fillérben megállapított napi ápolási díj a jövő évben 6 pengő 8 fillér lesz a fővárosi kórházakban. Az üzemek költségvetése is általában kisebb, mint az 1932. évben, a forgalom és a fogyasztás visszaesése következtében. Az üzemi költségvetések végösszege 179.9 millió pengő, úgyhogy a főváros egész költségvetése, az üzemekkel együtt, végeredményben 349.2 millió pengőt tesz ki. Ezekben ismertettem az új költségvetés kiemelkedő adatait. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a főváros háztartásának egyensúlyát meg lehet-e teljes mértékben óvni a jövő év folyamán, erre az a feleletem, hogy mi mindenesetre az egyensúly biztosítására törekszünk. Költségvetésünket reálisan állítottuk össze, úgyhogy meglepetésektől nem kell tartanunk. Amennyiben azonban olyan nagymérvű -további csökkenés következnék be a. bevételeknél, amire a költségvetés összeállításánál nem számíthattunk, az előirányzott kiadások újbóli leszorításával fogjuk a jelentkező hiányokat pótolni. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben is hört apr ól-hónapra figyelni fogjuk a bevételeit alakulását és ehhez szabjuk a kiadásokat. A jövő évi zárolás mértéke természetesen attól függ, hogy a bevételek az előirányzattal szemben milyen arányban fognak esni. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a, gazdasági viszonyok ilyen nagymérvű romlására nem számíthatunk, sőt remélnünk kell az általános gazdasági helyzet meg javulását.
