Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-28 / 39. szám
Budapest, 1932 szeptember 28. i uggeueii uuuapcst Megjutalmazzák a kislakásos bérházak „rendes“ lakóit Liber alpolgármester rendelete a fővárosi bérletek állapotának megjavítására Érdekes és a magánháztulajdonosok által bizonyára követendő intézkedést léptetett életbe a főváros vezetősége. Sok panasz liangzott el amiatt, hogy a megüresedő városi lakások, rendkívül elhanyagolt állapotban vannak és az új bérlők csak abban az esetben hajlandók beköltözködni, ha a főváros a lakást rendbehozza, a szükséges javításokat elvégezteti, ami a városnak nagyon sok pénzébe kerül. Hogy az e címen jelentkező kiadásokat csökkentsék, Liber Endre alpolgármester elhatározta, hogy állandó természetű jutalmakat alapít és a jutalomösszegeket a városi házak gondos, rendes lakói között fogja szétosztatni. Azt remélik ettől a rendelkezéstől, hogy annak hatása alatt a lakók igyekezni fognak lakásaikat jókarban tartani, nemcsak az anyagi jutalom elnyerése, hanem erkölcsi jelentősége érdekében is, mert mindenkinek jólesnék, ha egy nagy bérház „legrendesebb lakója“ címet nyerné el. A rendelet értelmében azok között a bérlők között, akik lakásukat jókarban tartják, a kislakásos bérházaknál 14, a telepeknél és a szükséglakásoknál 25 bérlő fog jutalomban részesülni. Jutalomban részesülhetnek azok, akik lakásukat és azok felszerelését tisztán, rendben, jókarban tartják, a házirendet betartják. A kislakásos bérházaknál a legondosabb bérlők egyenként 40 pengő, a telepeken és a szükséglakásoknál pedig 30 pengő jutalmat kapnak. A rendeletet a házak hirdetőtábláin ki kell függeszteni, úgyszintén a „Lakáshasználati tanácsadót“ is. Minden bérházban, illetve telepen 10 bérlőt kell a jutalomra javaslatba hozni és a bizottság a helyszínen fog határozni a jutalmak kiadásáról. At, érdekes rendeletnek kétségkívül nagy eredménye lesz. Nyilatkoznak a pártvezérek a Talbot-tranzakcióról Becsey Antal és Pfeiffer Ignác a fowá&Bss áramvásárlás, Petrovácz GyuSa a megvétel mellett foglal állást A kormány nem akarja eladni a centrálét JÉGKÁR ELLEN BIZTOSÍTJA HAZAT ha tetőzetét „ETER N I T" asbest-cementpalávai fedi. Messzemenő jótállást vállalunk jégkár ellen. Kérjen díjmentes árajánlatot Eternit Művek Budapest, V!., Andrássy út 33 Ismét itt az alkalom Ezer meg ezer ember nyert már a m. kir. oszt ál y sors játékon Ma majdnem mindenki vesz osztálysorsjegyet, mert kis Összeggel egyszerre nagy vagyont nyerhet készpénzben Október 20-án kezdődik az új sorsjáték, nagyon ajánlatos, hogy vegyen vagy rendeljen egy sorsjegyet bármelyik foárusítőnál mert akkor reménye biztosan lesz. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 Jutalom és nyeremények készpénzben : 300.000 50.000 25.000 200.000 40.000 20.000 1CO.OOO 30.000 15.000 stb. sib. aranypengő, összesen közel 8 millió arany- pengő, mely összeget azonnal kifizetik. A sorsjegyek fele nyer Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Egész Fél | Negyed I Nyolcad 24 P 12 P 6 P 3 P A Talbot-centrálé átvételének problémája ma már az egyes pártok vezetőit is foglalkoztatja. Nem kétséges ugyanis, hogy Sipőcz Jenő polgármester, legkésőbb október hó folyamán, konkrét előterjesztést tesz a tanácsnak a Talbot-centrálé megvétele iránt. Azok a tárgyalások, amelyek most folynak a kereskedelmi minisztériumban, kezdetben alternatív megoldást készítettek elő, a legutóbbi napokban azonban váratlan fordulat állott be. A kereskedelmi minisztériumban ugyanis azt a kijelentést tették, hogy a Talbot-centrálé most már nem eladó. Annyi bizonyos, hogy a főváros és a Talbot-centrálé viszonyát véglegesen rendezni kell, kérdéses azonban, hogy ez a rendezés végleges áramvásárlási szerződés, vagy pedig lulajdonbavétel formájában történik-e meg. Minden attól fíig’g, milyen álláspontra, helyezkednek a városházi pártok. A Független Budapest munkatársa a Talbot- tranzakció ügyében kérdést intézett az egyes városházi pártok vezetőihez, természetesen azokhoz, akik mint szakemberek, állásfoglalásukkal döntő befolyást gyakorolhatnak a kérdés elintézésére. Becscy Antal, a kormány városházi pártjának közgazdasági szakértője, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nézetem szerint nemcsak kétféle, hanem háromféle megoldás is elképzelhető. Lehet szó áramvásárlási szerződés megkötéséről, bérbevételről, vagy megvásárlásról. Nekem az a felfogásom ebben a kérdésben, hogy az első megoldási, mód felel meg legjobban a főváros érdé- keinek. Megvétel esetében ugyanis 43 millió pengős tőketartozást vállal magára a főváros, amelynek törlesztési terheit angol fontban átvenni a jelenlegi valutanehézségek miatt felelősségteljes vállalkozást jelent. De van egy másik szempont, amelyik a megvásárlás ellen szól és ez az, hogy nem szabad lekötnünk a főváros mozgási lehetőségeit. Azokat az aggályokat, amelyek az áram átvétele tekintetében felmerülnek, kiküszöbölhetőknek tartom és pedig azért, mert az átvétel módozatait úgy technikai, mint kereskedelmi szempontból lehet, sőt szükséges is olyan módon szabá- lyozír, hogy mindkét üzem érdekeit megvédj ük. Pfeiffer Ignác, műegyetemi tanár, a nemzeti szabadelvű párt illusztris tagja, aki elektromos kérdésekben európai hírű szakértő, a következőket mondotta munkatársunknak: — Álláspontomat ismételten kifejtettem a Független Budapest hasábjain. Nekem ebben a kérdésben az a véleményem, hogy a fővárosnak egyelőre csak áramvásárlási szerződést szabad kötnie. A telep megvásárlására csak akkor szabad magát elhatároznia a fővárosnak, amikor tapasztalata lesz arra nézve, hogy a MÁV-nah leadandó vontatási áram miként befolyásolja a bánhidai áramfejlesztő telep áramszolgáltatását. Ha azonban vásárról lesz szó, a fővárosra nézve nem lehet mértékadó az, hogy a centrálé mibe került az államnak, hanem egyedül az a kérdés lehet irányadó, hogy mennyit ér ez a centráló a fővárosnak. — Ami már most a főváros vezetőségének állásfoglalását illeti, helyesnek tartom a tanácsnak azt az elhatározását, hogy még elvi állásfoglalását is elhalasztotta és úgy döntött, hogy csak szakszerű és nem érdekelt szakértők tanácsolata alapján fog dönteni az áramszolgáltatás, az üzemi bérlet, vagy a megvásárlás tárgyában. Magam is kíváncsian várom e szakszerű vizsgálat eredményét, Konkrét előterjesztés hiányában nehéz végleges ítéletet mondani, ezidő szerint az a vélemény, hogy helyesebb folytatólagos áramvásárlási szerződést kötni, mint egy nagy teherrel járó és bizonytalan kimenetelű vásárba, belemenni. Petrovácz Gyula, a keresztény községi párt közgazdasági szakértője, a következőket mondotta: — Nem lehet vitás azok előtt, akik a Talbot- probléma részletkérdéseit ismerik, hogy a főváros érdekeit csak akkor védjük meg, ha nem áramvásárlási szerződést kötünk, hanem megvesszük a centrálét. Az áramvásárlás elöl nem zárkózhatunk el, már pedig azon a pénzen, amit az áramért fizetünk, törleszthetjük azokat a kölcsönöket, amelyek a Talbot-centrálét terhelik, ügy tudom, hogy kormánykörökben inkább áramvásárlási, mint eladási szerződést akarnak kötni a fővárossal. Már maga, ez a körülmény is amellett bizonyít, hogy a főváros érdekei inkább a centrálé megvétele, mint áramvásárlási szerződés megkötése mellett szólnak, A szociáldemokrata párt álláspontja még’ nem alakult ki, mert a párt vezetői hivatalosan ezekkel a kérdésekkel még nem foglalkoztak. Ezekből a nyilatkozatokból megállapítható, hogy a kérdés még nem dőlt el sem jobbra, sem balra. A pártokat élénken foglalkoztatja, ugyan a Talbot- centrálé ügye, a döntés azonban attól függ, hogy milyen eredményre vezetnek a most folyó tárgyalások, amelyeknek alakulását minden oldalon nagy érdeklődés kíséri, Az érdeklődés érthető, mert hiszen nem kis ügyről van szó. A főváros a centrálé megvétele esetében 30 éven át évi 3 millió 600.000 pengős terhet vállal magára. A főváros és a Közmunkák Tanácsa együtt dolgozik az Építésügyi Szabályzat korszerű reformján. A munka lassan halad, de valószínű, hogy a jövő év tavaszára mégis megtörténhetik az életbeléptetés. Az Építésügyi Szabályzat reformjának egyik leg- j fontosabb problémája az építési övezetek új beosz- I tása, mert a mai állapot már nem felel meg a köve- , terményeknek. A mostani rendszer nyolc építési övezetre osztja a fővárost. Az I. és II. a belső város- ! részek zártsoíos övezete és a legmagasabb építkezés itt 25 méter. A III. övezet a belső luxus- és villaövezet, ahol minimálisan 300 négyszögölhöz van kötve az építkezés, 34%-os szabadonálló beépítéssel, legfeljebb 14 méteres magassággal. A IV. a hegyvidéki villaövezet, 600 négyszögmóteres telekminimummal, 2U°/o-os szabad beépítéssel, 11 méteres magasságmaximummal. Az V. a külső részek zártsorú övezete, 21 méteres maximális magassággal. A VI. övezetben 5Ó% a beépítés, ez az átmeneti villaövezet, legfeljebb 17 méter épületmagassággal. A VII. gyár- övezet 600 négyszögöles beépítési minimummal, 17 méteres épülctmagassággal. A VIII. viszont a kert- gazdasági művelés alatt álló vidék építési övezete, amelyen tilos a parcellázás és legfeljebb 14 méter magas épületek emelhetők. Saját érdeKében tehintsejneg HlhhER RÉZ'. S VÜSPTOÜÖ YM Készítményeit — Ágybetétek, gyermeKKocsiK, ágyneműeK, paplanok és legújabb Kivitelű Kerti bútorok gyári árban. Mlntarahfár: VII.. Dohául) ucca 22. sz. (/Irhád bazár) Guár: mi., Holló utca 3. sz Ez az építési övezetrendszer a gazdasági viszonyok hatása alatt részben módosult, részben elfajult. Módosult annyiban, hogy a IV. övezet belső részeiben a telekminimumot 600-ról 400 négyszögölre szállították le, sőt még további engedményeket is tettek. Elfajult pedig az övezeti rendszer azáltal, hogy az eredetileg jobbfajta bérvilláknak szánt VI. övezel nagyrészt silányon épült be és a VIII. övezetben megengedték egy telken több ház építését is, tehát a parcellázást, amit az Építésügyi Szabályzat tilt. A most készülő új szabályzatban az övezeti rendszer teljesen átalakul. Nagy gondot vetnek a városfejlődés szempontjaira. Külön szabályozzák ennek keretében a színházak, mozik, mulatók és az üzletházak építési módját, tekintve, hogy az ilyen rendeltetésű épületeknél el kell térni az átlagos épületmagasságtól. Idekapcsolódik a felhőkarcolók kérdése is. Az új Építésügyi Szabályzat számít és gondoskodik felhőkarcolók építéséről is és külön szabályozza ezek tűzvédelmi berendezéseit. Ügy a telkek minimális nagyságának, mint az övezeti beosztásnak revíziójánál gondot fordítanak arra, hogy az ne járjon a telkek értékének lényeges és- tartós devalvációjával. A reformmal a mai építési anarchiát akarják megszüntetni és visszaállítják az építkezés terén a rendet. A múltban történt hibákat és szabálytalanságokat elnézik, ellenben az ellenőrzés hatályosabbá tételével a jövőben szigorúan ügyelnek a rendelkezések betartására. Készül az új övezeti beosztás Az Építésügyi Szabályzat átalakítása és modernizálása rövidesen befejeződik
