Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-10 / 32. szám
*> Független Budapest Budapest, 1932 augusztus 10. „KIRÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefon. — Házhoz küldenek. A szükségmi:Ilkákról ezeket mondotta a belügyminiszter : — A főváros szükségmunka-akcióját, amely a munkanélküliség csökkentésére és nag’yobb- számú munkaalkalmak teremtésére hivatott, a magam részéről csak helyeselni tudom. A leg- messzebbmenőleg* támogatom is ezt az akciót. A jóváhagyás részemről már meg is történt, de egyidejűleg kikötöttem, hogy a főváros vezetősége mielőbb gondoskodjék a költségek fedezetéről és egyben azt is hangsúlyoztam, hogy a munkálatok kiadásánál a közszállítási szabályrendelet, rendelkezéseit kell szemelőtt tartani. M belügyminiszternek a fővárost érintő legközelebbi munkatervei A beszélgetés további során fölvetettük Ke- resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt azt a kérdést is, hogy a legközelebbi időben milyen fővárost érintő munkatervekkel foglalkozik. Kereszt es-Fischer Ferenc belügyminiszter ezeket mondotta: — Leg-közelebbi munkaprogramomban első helyen szerepel a fővárosi üzemi problémáknak a megoldása. A elöntés már hosszabb idő óta aktuális volna, de én legutóbb arra az álláspontra helyezkedtem, hogy mindaddig nem foglalok véglegesen állást, amíg a főváros vezetősége a maga hatáskörében nem készít konkrét előterjesztéseket. Ügy tudom, hogy a főváros közgyűlése által kiküldött üzemi szakbizottság a nyári hónapokban is tárgyalásokat folytat és az őszi hónapokban elkészül a polgármester jelentése, amely az üzemi problémák végleges megoldására tartalmaz majd javaslatokat. Tiszteletben óhajtom tartani a fővárosi autonómia elhatározásait, éppen ezért egyelőre várakozó álláspontra helyezkedem, de annyit kijelenthetek, hogy az ősz folyamán feltétlenül el kell dönteni a fővárosi üzemek sorsát.- Ami azt a kérdést illeti, hogy a legközelebbi jövőben milyen más munkaterveim vannak fővárosi vonatkozásokban, ebben a tekintetben csak feladataim megjelölésére szorítkoz- hatom, A fővárost érintő kérdések közül ezek szerepelnek legközelebbi munkaprogamomban: a Vásárpénztár felszámolása, a közgyűlés és a törvényhatósági tanács ügyrendje, a törvényhatósági tanácstagok megválasztásáról szóló szabályrendelet. Természetesen vannak más kérdések is, mert hiszen az elém kerülő határozatok jóváhagyása szintén feladataim közé tartozik. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez a nyilatkozata a legrészletesebb felvilágosításokkal szolgál az összes aktuális városházi problémáknak a megoldására, illetve e megoldások előkészítésére nézve. Dr. It. K. A Kereskedelmi es iparkamara hfntéletten harcot hirdet a főváros ellen X közüzemek elleni üärcüan eddig lojális és objektív volt a kamara, ezentúl „más irányban és más eszközökkel“ fognák küzdeni Ügy látszott, mintha már elcsöndesedett volna a fővárosi közüzemek elleni csatazaj. Talán a nyári vakáció is hozzájárult e hai'ci front látszólagos: elosön- desiiléséhez. A nyári vakációnak azonban hamarosan vége lesz és ennek dokumentálására a Kereskedelmi és Iparkamara újból csoportosítja erőit, hogy ősszel még nagyobb lendülettel kezdje meg a közüzemek elleni hadjáratot. Ennek első lépéseként most éles támadást intéz a Kamara a főváros ellen és az. üzemi kérdéssel kapcsolatos közleményében a többek között ezeket adja elő: —- Az események azoknak adnak igazat, akik a pártvezérek kijelentései és a közgyűlés állásfoglalása ellenére sem vártak tényleges erdményt a fővárosi üzemek megszüntetéséniek kérdésében. Komoly lépések helyett eredménynek alig tekinthető elhatározások születtek, melyek mindegyike arról tesz tanúságot, hogy a kereskedelem és ipar magától a fővárostól hiába vár gyökeres, a kereskedelem és ipar érdekeivel számoló elöntést. Minden, ami eddig történi, nem nevezhető eredménynek. Azok a lépések, melyekre a főváros vezető funkcionáriusai előszeretettel szoktak hivatkozni, végeredményben a nullával egyenlők. — Megszüntették például a Tüzelőszerraktárt, de nem úgy, ahogy arra joggal lehetett számítani, hanem egyszerűen letörölték az eddigi cégtáblát, megváltoztatták az elnevezést, a Tüzelőszerraktárt beolvasztották a Gázgyárba, amelynek keretében/ egy jottányival sem csorbították meg eddigi tevékenységét, sőt inkább bővítették.- Itt van a másik kiáltó példa, az Élelmiszer- árusító Üzem esete. Iiz az tizeim egyik legfájóbb kinövése a fővárosi üzemi politikának és évek óta általános kívánalom az üzem leépítése, fiókhálózatának megszüntetése. A Kamara egész szerényen!, számolva a fővárosi pártok mentalitásával, már nem is a teljes beszüntetés mellett-harcolt, csupán azt kívánta, hogy a Kórházak és egyéb fővárosi intézmények élelmiszer szükséglel ükét- nyilvános pályázat útján biztosítsák. Egész természetes, hogy ezt a javaslatunkat ■Sem fogadták el. Hasonló sorsa lett a Műszer- és Gyógyszerüzem ügyében tett javaslatunknak. Ennek a két üzemnek megtartását- a legkülönbözőbb szakmák sérelmezték. A lakatosok, vaskereskedők, szerelők, az orvosi műszerészek, órások, szobafestők, kárpitosok, illatszer észéi és kötszerészek harcolnak e két üzem e'len, mely elveszi előlük a kereseti alkalmakat. A Műszer- és Gyógyszerüzem megszüntetését sem határozták el, csupán a cégérek átfestése következett be. —• Biztosak lehetünk jobban, hogy még a sorra kerülő üzemek, mint a. Házinyomda, a Temetkezési Intézet, a Kátrányozó és Biiumenezőtelep, a Gyöngyösi Szénbánya stb. tekintetében is hasonló álláspontot fog vallani a főváros és m ég. véletlenül sem kerül arra a sor, hogy akárcsak egy ipari műhelyt, Vagy fióküzletet bezárnának. Ilyen körülmények között megfontolandó, vájjon érdemes-e továbbra is az eddigi lojalitással é® objektivitással a főváros jóindulatára és megértésére építeni, vagy azoknak adni igazat, akik a tényleges helyzettel számolva, más irányban és más eszközökkel kívánják felvenni a harcot a főváros kíméletlen és határozottan kereskedelem- és iparellenes üzmei politikája ellen. Ezzel a fenyegetés-szerű akkorddal végződik a Kamara közleménye, mely az: első csatakiáltás az újra felélénkülő közüzemellenes háborúság őszi fejezetében. A városfejlesztési bizottság nagyszabású városrendezési térvei A farkasréti (emelőtől széles utal és villamost terveznek a Svábhegyre Az általánosan tapasztalható építkezési fellendülés lokozott munkára serkenti a főváros városrendezési ügyosztályát. Tömegével érkeznek be építési kérelmek, melyeket soron kívül kell elintézni és az építkezésekkel kapcsolatos parcellázások szintén próbára_ teszik az ügyosztály munkakészségét. A kisebb jelentőségű helyi rendezéseken kívül folyamaiban vannak nagyobbszabású városrendezési tervek is. Ezek kidolgozása és végrehajtása nagymértékben fogja elősegíteni sok helyen az építkezést. Nemrégen ismertettük a külső VI. kerület nagyszabású rendezési terveit és most egymásután készíki el az ügyosztály más városrészek szabályozásának programját is. A múlt héten készült el Farkasrét, Farkasvölgy és Kőbánya egy részének érdekes szabályozási terve. Ennek legfontosabb újítása az, .hogy a farkasréti temetőtől egy széles új útvonal vezet a Sv<fib- hegyre és ezzel a rendezéssel lehetővé teszik a farkasréti villamosnak a Svábhegyre való felvezetését, illetve ennek a villamosvonalnalc a Svábhegy tctciéiir való inoc A nagyszabású városrendezési tervek kidolgozását az újonnan alakult városfejlesztési bizottság vette kezébe, mely Harrer Ferenc elnöklésével szeptembertől kezdve sorozatos üléseken fog foglalkozni az akutális városejlesztósi problémákkal. Harrer Ferenc a nyári vakációt nem tölti tétlenül, hanem nagyszabású városfejlesztési terveket dolgoz ki, melyeket a bizottság tagjaihoz eljuttat és 'annak alapján kezdik meg ősszel ennek a kérdéskomplexum- nak a vitáját. Ezidőszerint folyamatban van a budai hegyvidék különböző részeinek szabályozása is. Leg- figyelemreméltóbb lesz ezek között a Svábhegy szabályozásának módosítása. Fiüyelem H A legolcsóbban javít, tervez és készít közp. fűtő-, gáz-, vízvezeték- és meüegvízkészítöberendezéseket KI HÁLT GYULA Telefon: BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b. Aut 55-2-57 380 új szegényházi ápoltat helyeztek el két felszabadult intézetben és 80 szegényházi ápoltat családi gondozásba adnak A Maglódi-uti új kórház megnyitása után a szociálpolitikai ügyosztály átvette szegényházi célokra a régi Szent János-kÓűházat és fiókszegéjnyház céljaira rendezte be a Wesselényi- és a Dob ucca sarkán lévő volt Erzsébet leányárvaházat is. A két épületben mintegy 380 férőhely keletkezett, úgyhogy ennyivel tudták szaporítani a szegényházi ápoltak' számát. A polgármester máris betöltötte ezeket a férőhelyeket 380 felvételre előjegyzett elszegényedétt budapesti polgárral, közöttük sok házaspárral. Még ezzel a nagyszámú felvétellel sem lehetett azonban az összes jelentkezőket kielégíteni, mert ezernél jóval több kérvény fekszik a fővárosnál szegényházi beutalásra, és a kérvényezők túlnyomó többségét a hatósági vizsgálat a szegényházi ellátásra .rászorultnak minősítette. A most kimaradottak egyhamar aligha számíthatnak felvételre, mert csak a halálozások arányában megüresedő szegényházi helyekre lesz ezentúl felvétel. A fővárosnak most jóval többet kell költeni a szeretetotthonok fenntartására, mert a 380 ápolt eltartása évente legalább évi 275.000 pengővel emeli az élelmezési Iá-adásokat és néhány százezer pengők tesz ki a szegényházzá alakított újabb épület karbantartása, fűtése, és a többi dologi és személyi kiadás. Néhány hét előtt jelentettük, hogy a. főváros a több oldalról elhangzott felszólal sok következtében e Ihat ár ózta, h o gy rendszeresíti az ápolásra szoruló elszegényedett, polgárok családi gondozásba adását és egy egyesülettel, a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Szövetségével meg is állapodott, hogy próbaképpen állandóan S0 szegényházi ápoltat fog gondozásra kiadni. Az egyesület napi 1.70 pengőért vállalja az; ápoltak ellátását és gondozását, amivel szemben a főváros 2.35 pengőt költ naponta egy-egy szegényházi ápoltra. Elhatározták, hogy ezt az. akciót esetleg tovább bővítik és azok közül a hatósági ellátásra szoruló szegény budapesti polgárok köziül, akiket férőhely hiányában a mostani beutalásnál nem lehetett a szegényházakba felvenni, 200—300 egyént ■ilyen családi gondozásba, adnak ki. Ennek a tervnek végrehajtása attól függ, hogy a jövő évi költségvetés összeállításánál sikeriil-e a megfelelő fedezetet biztosítani. Klassohn Gyula BliddpCSi a Neményi Testvérek Telefon 53—7 -57. Papírgyár RS. Csepel magyarországi vezérképviselője SULKÓ ÉS WINTERNITZ Első magyar fújtató-, szerszám- és gazdasági gépgyár Budapest, VI. kerület, Jász ucca 3. szám Alapítva 1894 Telefon : 91-5-49 Fujtatók. Kovácsmühely berendezések. Építési felvonók. Csigák. Emelőgépek. Szállítóeszközök. Javítások
