Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-13 / 28. szám
2 Független Budapest Budapest, 1932 július 13. Intézeti és házi ruha mosására csak a 99 KIRÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefon. — Házhoz küldenek. .á nyilvánosság kiküszöbölése hátrányára válik a közigazgatásnak“ — mondja HARRER FERENC Budapest nyug. alpolgármestere elmondja véleményét a tővárosi törvény előnyeiről és hátrányairól, a nyilvánosság hiányáról, amit korrigálni kell és a városfejlesztési bizottság munkájáról A városházi adminisztráció mindennapi, gyakorlati életének egyik legkitűnőbb ismerője, dr. Harrer Ferenc törvényhatósági tanácstag, Budapest székes- főváros nyugalmazott alpolgármestere. Harrer Ferenc, mint a kormány városházi pártjának a tagja, mindenkor tárgyilagos kritikát gyakorol az adminisztráció működése fölött és az aktuális ügyek elintézésénél úgyis mint a tanács tagja, úgyis mint a városrendezési szakbizottság elnöke, tevékeny szerepet tölt be. Ma őt szólaltatjuk meg, miután hozzá is azt a kérdést intéztük, mint Rassay Károlyhoz, Becsen Antalhoz, Fábián Bélához, Bródy Ernőhöz, Friedrich Istvánhoz, Ugrón Gáborhoz és Kozma Jenőhöz: mi a véleménye a fővárosi törvény életbeléptetéséről, az eddig elért eredményekről és a nyilvánosság hiányáról, amit annyiszor joggal panaszolt föl a magyar sajtó. Dr. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester Dr. Harrer Ferenc a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi törvénynek az a lényege, hogy a közigazgatás és az üzemi gazdálkodás irányítását az eddigi hivatalnoktanács kezéből kivette és a választóközönséd képvisel e- tére, a tör vény ható sápi tanácsra bízta. Ennek az új rendszernek a bevezetése — szerintem — szükséges volt, mert a közgyűlés vártok szerint tagozódik és egy pártoktól függő hivatalnoktanács sem a kezdeményezés, sem a végrehajtás terén nem rendelkezik azzal a súllyal, amely komoly eredmények eléréséhez szükséges. Merem állítani, hogy a hivatalnoktanács nem tudott volna különb eredményeket elérni az elmúlt esztendőben,, mint amilyet a törvényhatósági tanács elért. Elég ebben a tekintetben a költségvetés összeállításánál kiharcolt nagyarányú megtakarításokra hivatkozni. Sajnálatos azonban, hogy a fővárosi törvény nem oldotta meg a kerületi igazgatásnak a problémáját, nevezetesen nem, osztotta meg a központ és a kerületek hatáskörét, mert ha ez megtörtént volna, akkor az igazgatás tömegfeladatainak a teljesítésénél jóval nagyobb eredményeket lehetne elérni.- Ami a fővárosi törvénynek azt a részét illeti, amely a szakbizottságok üléseiről kizárja a nyilvánosságot, ebben a tekintetben magam is azt a felfogást vallom, hogy itt feltétlenül korrekcióra van szükség. Én ugyanis a bizottsági tárgyalásokra igen nagy súlyt fektetek, és a bizottsági tárgyalásoknak csak akkor van jelentőségük, ha azok nyilvánosan zajlanak le. A bizottságoknak ugyanis az is feladatuk, hogy rajtuk keresztül a közvéleménybe]] megnyilvánuló kezdeményezés és kritika eljusson az intézőszervekhez — megfelelő előkészítés után. Hogy a bizottsági ülések nem nyilvánosak, ez arra vezethető vissza, hogy a bizottságok számának a csökkentése következtében oly ügyek is kerültek a szakbizottságok hatáskörébe, amelyeket azelőtt zárt ajtók mögött tárgyaló úgynevezett albizottságok intéztek. Most minden kérdés a szakbizottság elé tartozik. A régi időkben sem tartozott minden kérdés nyilvános tárgyalás alá, elég e tekintetben a kisajátításokra, a magán építkezésekre hivatkozni. A nyilvánosságnak az egész vonalon való kiküszöbölése kétségkívül hátrányára válik a közigazgatásnak. A beszélgetés során érdeklődtünk a közgyűlés állal kiküldött városfejlesztési bizottság program,ja iránt. Ennek a bizottságnak ugyanis dós városokkal és községekkel szemben követni óhajt, egyszóval valamilyen irányban állást kell foglalnia az úgynevezett Nagy-Budapest probléma tekintetében. A második feladat az úgynevezett nagy vasúti problémának a megoldása, ami az áiíamvasút tanulmánytervei alapján mostmár megérett a végleges letárgyalásra. Ennek a problémának a megoldása nélkül ugyanis az úgynevezett halálsorompó-kérdés sohasem, lesz elintézhető, amit az eddigi tapasztalatok is bizonyítanak. A harmadik nagy kérdés a város különböző részeinek megítélése abból a szempontból, hogy mi lesz jövőbeni rendeltetésük és ehhez képest egy évekre szóló telekpolitikai programnak a megalkotása. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt városházi munkaszezónban mit tart a legkimagaslóbb eseménynek, Harrer Ferenc ezeket felelte: — A legkimagaslóbb jelenségnek azt az eredményt tekintem, amit a kiküldött takarékossági bizottságnak az új fővárosi költség- vetésnél sikerült elérnie. A hivatalos vezetőség ugyanis fel akarta emelni a villany és a gáz tarifáját. Mi ezt a veszedelmet elhárítottuk a polgárság feje felől, azoknak a radikális takarékossági intézkedéseknek, a segítségével, amelyeket valósággal rákényszerítettünk az adminisztráció vezetőire s amelyek révén sikerült az ezévi költségvetés egyensúlyát biztosítani. Figyelem! A legolcsóbban javít, tervez és készít köxp. fűtő'-, gáz-, vízvezeték- és melegvfzkészítöberendezéseket m KIRÁLY GYULA Telefon BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b. Ant 55—2-57 Harc a Rudas-fürdő meíegeííátása körül Távfűtés, vagy nem távfűtés? Végtelenül szövött pamut- és géphajtószíjak, felvonó- és szállítóhevederek, géphajtókötelek hazai és tengejentúli kenderből^ és pamutból, selfaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyersen ós impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötélszerelések s géphajtó- ós sodronykötelek szerelése és rövidítése. HELLE ANTAL cégi. SCHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kondor- ós sodronykötólgyára Alapíttatott: 1880 — Rákospalota — Tol.: 95-2-89 Érdekes konfliktus támadt a főváros középítési és városgazdasági ügyosztálya közt a Rudas-fürdő fűtési problémájának megoldásúval kapcsolatban. Mint legutóbb megírtuk, az új kazánházi építésére előirányzott 250.000 pengős hitelösszegnek 100.000 pengőre történt csökkentése folytán nem állt rendelkezésre olyan összeg, melyből áz új kazánház megépíthető volna. Ezért a szakértők azt a megoldást választották, hogy vagy feltárandó hőforrások melegvizével, vagy pedig a Gellért-fürdőből a Rudasig kiépítendő távvezeték útján látják el a Rudas-fürdő meleg szükséglet ét. A hőforrások utáni kutatások nem vezettek teljes eredményre, mert csak csekélyebb hőfokú melegvizet találtak, ezért tehát a. távfűtési megoldás került előtérbe. Mielőtt a munkálatok kivitelre kerültek volna, az illetékes tényezők kikérték a. középítési ügyosztály fűtési szakértőinek véleményét. Ezek a szakértők a távvezetékek rendszere ellen foglaltak állást és azt ajánlották, hogy önálló kazánházat építsenek a Rudas-fürdő mellé, ami szerintük 90.000 pengővel megoldható, míg a távvezeték kiépítése legalább 150.000 pengőbe kerülne. Azt is érvül hozták fel, hogy a,; távvezetéken szállított meleg hőfoka 7—10%-k.al csökken, tehát már ez is nagy veszteséget jelent, amellett meg kell bolygatni a Gellért rakparton elhelyezett közműveket és ezeken a helyeken a földmunkálatok közben esetleg új forrásvizek is felbukkannának, amelyeknek elvezetése szaporítaná a költségüket, A középítési ügyosztály szakvéleményéi a Gellért- fürdő és a városgazdasági ügyosztály szak,értői egyáltalán nem 1cdáliák helytállónak és az ott felsorakoztatott érvek ellenére változatlanul kitartanak a távvezetékes megoldás mellett. Bánlaky Géza, a Gell éri-szálló igazgatója készítette el a távfűtéses eljárás terveit és terjedelmes műszaki jelentésben ismerteti ennek előnyeit. Mindenekelőtt a középítési ügyosztály szakértőivel polemizál és kijelenti, hogy Ixai a Rudas-fürdő mellé új kazáuházat építenek, újabb hatalmas kéménnyel kellene elcsúfítani a környezetet. Ha pedig- kokszfű té- sos kazánra rendezkednének be, akkor csak drága külföldi kokszot használhatnánk. A távvezetékes megoldás mellett a vezetéken át szállított gőzzel az Ásványvíziizein palackmosó berendezéseit is ellátnák a szükséges hőenergiával, minden külön költség nélkül, míg ha a távvezeték nem létesülne, úgy az Ásvány- v íz üzem részére 30.000 pengő költséggel kellene új, önálló kazáuházat építeni. A távvezetéket csak másfél méter mélységben építenék meg és ezek sem a meglévő közmüveket, sem a forrásokat nem zavarnák. Iía mégis új források törnének elő a Gellérthegy tövében, ez csak előnyt jelent, mert az újonnan felfedezendő forrásvizeket he lehet kapcsolni a meglévő forrásokba. Mindössze 80.000 pengőre volna még szükség a. már megszavazott 100.000 pengőn felül és ezt az ö-sz- szeg-et a jövő évi költségvetésben lehet előirányozni. Kimutatja Bánlaky Géza jelentése, hogy a Rudasfürdő hőszükségletének a Gellcrtfürdőből való ellátása nagy anyagi megtakarítást jelent úgy a dologi, mint a személyi kiadások terén. Még a nyár végén lebontanák a Rudas-fürdő melletti régi i gazgatósági épületet. Kiterjeszkedik a jelentés arra is, hogy távfűtéses vezetéken át elegendő meleget lehet szállítani a Rudas-fürdőbe akkor is. ha a Rudas-szállodára új emeletet húznak, ami a közeljövőben valószínűleg meg is történik. Ilyen módon a Rudas-fürdőt kiterjeszthetik Európa egyik legnevezetesebb reuma gyógy szállodájává. WEISS IMJVOS Központi gőzfűtés, melegvízfűtés, légfűtés, szellőző és szárítóberendezések, vízművek, vízvezetékberendezések és csatornázások tervezési és szerelési vállalata Bwriafrest, II, Iskola u. 47. Tetefön : H. 57-2-55 Saly Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykereskedő BUDAPEST. Belső iroda: Horthy Miklós út 29. Telefón : 690-01 és 680-99. Külső iroda és csúzda: I., Kelenföld, Budaörsi út 56 —5S. szám — Telefón: 686—15 Telefon : 52-6-34 Dr. Lendl Adolf utóda Telefon : 52-6-34 Fába Rezső ÁLLáTPBEPARiTÓRIUHA BUDAPEST, II. KERÜLET, DONÁTI UCCA 7. SZÁM Harrer Ferenc az elnöke, aki érdeklődésünkre ezeket felelte: — A bizottság’ működésétől kedvező ^ eredményeket lehet várni. Azért volt szükség ennek a bizottságnak a kiküldésére, mert a főváros jövő fejlődésének egységes elgondolás alan.ián való irányítása teljes mértékben hiányzik. Ez az egyik oka annak, hogy az ősz- j sz.es nagyjelentőségű munkavroblémák megoldása állandóan elhúzódik. Az első lépés az, hogy Budapest székesfővárosnak meg kell szabnia azt a politikát, amit a vele szomszé-
